A képviselő-testület A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában kapott felhatalmazás és az 1964. évi III. törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján, Nemesnép község összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §.

(1)       E rendelet és a szabályozási előírások hatálya Nemesnép község igazgatási területére terjed ki.

(2)       A község területén területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark és véderdő esetében területet) kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak a jelen előírások rendelkezései, továbbá bel- és külterületi szabályozási tervében foglaltak együttes figyelembevételével szabad.

2. §.

(1)       A belterületre vonatkozó tervlapon jelölt

            a./        I. rendű kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szem-

                        pontjából legfontosabb elemei, ezért azok módosítása csak a szabá-

                        lyozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet: a bel- és

                        külterület határvonala a terület-felhasználási egységek megnevezése

                        és határvonala, övezeti jel, építési vonal,

            b./       az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy

                        lehetséges változására utalnak, vagy pontosításuk további tervezést

                        igényel. Ezért azok értelemszerűen módosíthatók,

            c./        a belső határvonalakat (azonos terület-felhasználású építési telkeket

                        elválasztó határvonal, övezeti határvonal, stb.) a kitűzési tervek készi-

                        tésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni.

(2)       A belterületre vonatkozó tervlap kötelező erejű elemeinek módosítása csak az (1) bekezdés a./ pontjában foglaltakkal megegyezően történhet.

(3)       A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról szóló többször módosított 7/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM sz. utasításban foglaltak az irányadóak.

Telekalakítás és az építés engedélyezése

3. §.

(1)       Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a belterületi tervlap szerint megváltozik, a telekalakítás, az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)       Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építés akkor is engedélyezhető, ha a változás:

a./        a legközelebbi jövőben (5 éven belül) következik be és az építés csak az élet, vagyon, közbiztonság vagy az egészségvédelme érdekében feltétlenül szükséges munkák elvégzésére irányul,

  b./       a terv távlatában (15 éven belül) válik időszerűvé, az építés - ideiglenes jelleg-

            gel és csak engedélyezhető, ha - a terv szerinti felhasználást nem akadályozza

            meg - a környezet védelme érdekében történik,

  c./        a terv távlatán túli időszakban (30 éven belül) várható és az építés a b/ pontban

            foglaltakon túlmenően a területen lévő épületek és építmények kialakult hely-

            zetnek megfelelő felújítása, korszerűsítése érdekében szükséges. Az a./ c./

            pontokban foglaltak érvényesítése érdekében az összevont rendezési tervet le-

            hetőleg 5 évenként felül kell vizsgálni és a teendőket a fejlesztési feladatoknak

            megfelelően újra ütemezni kell.

(3)       Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, előközmüvesítés, stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.

II. FEJEZET

A belterület felhasználása

4. §.

(1)       A belterület felhasználás szerint a következő terület-felhasználási kategóriákat foglalja magába:

-          lakóterület

-          intézményterület

-          közlekedési terület

-          zöldterület

                -      egyéb terület.                      

(2)       A belterületi határ módosításáról a belterületi tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(3)       Területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervnek megfelelő kialakítása is megtörténik.

(4)       Belterületbe kell vonni a tervlapon (R-01) jelölt területeket 5 éven belül közlekedési terület céljára.

A lakóterület

5. §.

A lakóterületek építési övezeteit a tervlap tünteti fel.

Lakóövezet

6. §.

(1)       III-0-K  -val jelölt övezetben oldalhatáron álló, maximum 2 lakásos lakóépüle-

             4,5

tek építhetők. A beépítésre az OÉSz 22. §. vonatkozó fejezete a mérvadó.

(2)       IV-0-K  -al jelölt építési övezetben oldalhatáron álló, maximum 4,5 m átlagos

             4,5

homlokzatmagasságú, legfeljebb 2 lakásos lakóépületek építhetők. A beépítésnél az OÉSz 23. §. vonatkozó fejezete a mérvadó.

(3)       Az „O”-val jelölt övezetben az épületek szabadon állóan is elhelyezhetők, ha a kijelölt oldalhatártól minimum 3,0 m, a másik oldalhatártól minimum 6,0 m oldalkert biztosítható. A kijelölt oldalhatárnak az északi, illetve keleti telekhatárt kell tekinteni.

(4)       Az övezeti jel számlálójában szereplő „K” betű azt jelenti, hogy a beépítésnél a már kialakult adottságokat (szomszédos telek beépítése, telekméret) kell figyelembe venni. (Az OÉSz szerinti „kialakult” állapotnak megfelelően).

Az övezeti jel nevezőjében szereplő „K” betű azt jelenti, hogy az utcai homlokzat magasságát a már kialakult beépítés figyelembevételével kell meghatározni.

(5)       Az egyes övezeteken belül az intézmények telkétől mért 50,0 m-es körzetben állattartási korlátozást kell elrendelni.

(6)       Az egyes intézmények magasságára az övezeti előírás nem vonatkozik. Az intézmények homlokzat magasságát esetenként szomszédos, beépítések és a falukép védelmi szempontjai szerint kell meghatározni, de nem lehet nagyobb 4,5 m-nél.

(7)       Az előkert mélysége a szabályozási tervlapon (R-01) jelöltek szerint 5,0 m.

(8)       A szintszámok megállapításánál az azonos homlokzat magasság legyen az irányadó, tehát egyszintes épületnél megengedhető a tetőtér beépítés a tetőidomon belül.

(9)       A területek beépítésénél először a foghíj telkek beépítését kell szorgalmazni, ezután javasolt a további területeket beépíteni.

(10)    A beépítés, illetve az épületek építési engedélyezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a meglévő szomszédos épületekkel összhangban (tetőidom, magasság, stb.) legyenek kialakítva.

(11)    A tervezett új beépítéseknél az épületek főtömege utcára merőleges gerincű tetővel készüljön, az épület szélessége a beépítési vonalom maximum 8,5 m lehet, attól minimum 3,0 m-re oldalszárny létesíthető, összetett „L”, „T” kereszt alakú tömegforma alkalmazható.

Az épületrészek csak szimmetrikus nyeregtetővel fedhetők le. A tető hajlásszöge 40-45 fok között legyen. A tetőfedés anyaga csak kis elemes pala, cserép, betoncserép, bitumenes zsindelylemez.

(12)    A lakóépületek földszintjén az utcai oldalon magánkereskedelem és szolgáltatás részére üzlethelyiséget lehet kialakítani, a lakótelkeken az előkertben kereskedelmi pavilon létesíthető.

(13)    A lakóterületen az övezeti előírások betartása mellett üdülőcélú épület is engedélyezhető.

(14)^[1]  A nemesnépi 429. hrsz-ú terület terület-felhasználási egysége: beépítetlen terület.

Intézményterület

7. §.

(1)       A terven jelölt intézmények részére a jelölt területeket biztosítani kell. Az intézmény céljára kijelölt területet a végleges felhasználásig csak ideiglenes jelleggel lehet más célra hasznosítani.

(2)       Az egyes intézmények telkét az általános szabályozási terv tünteti fel.

Közlekedési területek és létesítmények

8. §.

(1)       A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságát az általános szabályozási terv ábrázolja.

(2)       Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3)       A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység, csak a területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.

(4)       A községi főúthálózathoz és az alsóbbrendű úthálózathoz tartozó utakat az alábbi szabályozási szélességekkel kell figyelembe venni:

a./        összekötő utak:     

a határátkelőhöz tervezett út tervezett belterületi szabályozási szélessége:     30,0 m,

7423. sz. Magyarszombatfa-Csesztreg összegkötő út szabályozási szélessége

            belterületen 22,0 m. A 7421. sz. Nemesnép-Baglad összekötő út szabályozási

            szélessége 16,0 m,

b./       lakóutak:    

a lakóutak szabályozási szélessége 12,0-16,0 m,

c./        vegyesforgalmú utak:     

szabályozási szélessége 6,0 m,

d./       gyalogutak:

  a terület utcáiban a gyalogos forgalom járdákon, illetve önálló

            gyalogutakon történik,

e./        a kerékpáros forgalom a Kossuth utcában és a határátkelőhöz vezető úton  lé-

            tesítendő gyalogos-kerékpáros úton, valamint a közutakon történik.

Közművek

9. §.

(1)       Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható a vonatkozó előírások betartásával (jelenleg 3/1963. (KE.2.) EüM-OVF sz. utasítással módosított 11/1961. (Eü.K.7.) EüM-OVF sz. együttes utasítás).

(2)       A községben - a kommunális szennyvízcsatorna teljeskörű kiépítéséig - a keletkező szennyvizek kezelésére közműpótló műtárgyakat kell építeni. Közműpótló műtárgyként csak zárt tároló műtárgy építhető.

(3)       A közműpótló műtárgyak az építményektől csak az előirt védőtávolságok betartásával telepíthetők (jelenleg OÉSz (1990) 68. §. (6) bekezdés).

(4)       A közműpótló műtárgyakból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A leeresztett szennyvizet a vonatkozó előírások és engedélyek szerint kell tárolni és kezelni. Aki a szennyvizet nem engedélyezett területen helyezi el, szabálysértést követ el.

(5)       A kommunális szennyvízcsatorna és a tisztítótelep kiépítése után az egyes szennyvízkibocsátóknak a csatornára rákötése az üzembe helyezést követő egy éven belül kötelező (jelenleg OÉSz 1990. 79. §. (1) bekezdés).

(6)       A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat kielégítő (jelenleg 4/1984. (II. 7.) OVH rend.) szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába bekötése előtt előtisztításról kell gondoskodni.

10. §.

Az ingatlanok előtti vízelvezető árkok időszakonkénti tisztításáról és megfelelő karbantartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

Zöldterületek, zöldfelületek

11. §.

(1)       A zöldterületek körébe tartozó zöldfelületeket, meglévő kerteket az R-01. sz. tervlap határolja le és tünteti fel.

(2)       A közhasználatra nem szánt, létesítendő védőerdők 80 %-kos borítottságú erdőterületek legyenek. Azokon a területeken, ahol az környezetvédelmi okokból szükséges, a védőerdőt be kell keríteni.

(3)       A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról és esetleges felújításáról gondoskodni kell. A jelölt védő zöldek gondos kialakítása feltétlenül szükséges.

Kertépítés^[2]

11/A. §

(1)       A Nemesnép községben kialakult régi szokás szerint, nincs kerítés létesítési kötelezettség.

(2)       Kerítést építeni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet, azonban a szomszédos telek tulajdonos (kezelő, használó) ilyen építés során nem kötelezhető kerítés kiépítésére. A kerítést a teljes telekhatáron az azt létesíteni szándékozónak kell kiépítenie.

(3)       A (2) bekezdés szerinti szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha az építésügyi hatóság jogszabály szerint kerítés építését rendeli el, az OTÉK 44. § (2) bekezdése alapján.

Tilalmak, korlátozások

12. §.

(1)       A belterületen az egyes intézmények telkétől számított 50,0 m távolságon belül haszonállat (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.) tartást korlátozni kell.

(2)^[3]     Építési tilalom vonatkozik a házikertek területére. Mindenfajta melléképület és építmény elhelyezése tilos.

Ezen építési tilalom nem vonatkozik a nemesnépi 540. és 539/3-as hrsz-ú telkekre. E telkek beépítésére a IV-0-K/4,5 övezeti előírás vonatkozik.

(3)       A temető védőtávolságán belül építkezni tilos!

(4)       Építési tilalom van azokon a területeken, melyekre a terv más terület-felhasználást irányoz elő.

(5)       A területen lévő elektromos vezetékek védőtávolságán belül építkezni tilos.

A védőtávolságot a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg.

Jelenleg MSz 151/1986. MSz 13207/181., 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet szerint.

(6)       Az állattartásra az önkormányzat rendelete az irányadó, de jelen rendelet érvényes ott, ahol szigorúbb előírásokat tartalmaz.

(7)       A vízfolyások mentén a partéltől számított 5,0 m-es sávot szabadon kell hagyni.

Környezet védelmére vonatkozó előírások

13. §.

(1)       A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra kijelölt helyen, a lerakóhelyen szabad elhelyezni. Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni.

(2)       Az elővízekben növényvédőszer, szerves műtrágya bejutását meg kell akadályozni.

(3)       A vízminőség védelme érdekében az elővízek melletti területen fekvő ingatlanokon ezen ingatlanok tulajdonosai talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket használhatnak.

(4)       A jelölt védőzöldeket ki kell alakítani.

(5)       Szemetet, vagy egyéb háztartási és építési hulladékot csak engedélyezett szemétlerakó telepen szabad elhelyezni.

(6)       A község belterületét levegő tisztaságvédelmi szempontból védett I. kategóriába kell sorolni.

Természetvédelem, környezet értékek

14. §.

(1)       Az R-02. tervlapon jelölt 14,34 ha terület (049/1. hrsz.) helyi jelentőségű természetvédelmi terület, fekete gólya fészkelő helye.

(2)       Helyi védelemre javasolt építészeti értékek:

            -          parasztházak (15., 65., 174., 505., 507., 539/1. hrsz.),

            -          gazdasági épület.

(3)       Műemléki védettségű építmény: 

            -          Református fa harangláb (1793.) (245/1. hrsz.) műemlék.

(4)^[4]     A Szentgyörgyvölgyi patakon a belterületen lévő bürü helyi védettséget élvez.

III. FEJEZET

15. §.

(1)       A külterületeket az alábbi terület-felhasználási kategóriák alkotják:

            a./        mezőgazdasági rendeltetésű terület

            b./       erdőgazdasági rendeltetésű terület

            c./        közlekedési terület

            d./       egyéb terület.

Létesítmények elhelyezése külterületen

16. §.

(1)       A külterületek felhasználására, beépítésére, az állattartásra vonatkozóan az OÉSz előírásai az irányadóak, illetve az önkormányzat állattartásra vonatkozó rendelete.

(2)       Az erdőgazdasági rendeltetésű területek beépítésre kijelölt részén az üzemi létesítmények kivételével más létesítményt elhelyezni csak az erdő tulajdonosával (kezelőjével, használójával) egyeztetett részletes rendezési terv alapján szabad.

(3)       A mező- erdőgazdálkodási rendeltetésű területeken elhelyezendő közlekedési, közmű és más létesítményeket és a szükséges védőtávolságokat az általános szabályozási terv külterületi tervlapja ábrázolja.

(4)       A 7421., 7423., 74131. sz. úttól kétoldalt mért 50,0-50,0 m-es sáv közlekedési területnek tekintendő és az OÉSz 40. §. szerinti építmények elhelyezhetők, melyekhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

Táj- és természetvédelem

17. §.

(1)       Környezetvédelmi okokból a mezőgazdasági üzemek szennyezést okozó hatását legalább a terhelhetőségi szint mértékéig csökkenteni kell. A vegyianyagok talajba és élővízbe való bejutását meg kell akadályozni.

(2)       A táj- és természetvédelme érdekében:

            a./        a látványt takaró fásítást, szagvédelem és por elleni védelem céljára

                        is kell végrehajtani a következő területeken:

                        -          mezőgazdasági művelésű területek és lakóterület között,

            b./       a belterületi zöldfelületi rendszer kapcsolásának külterületi kiegészí-

                        tésére erősíteni kell a vízfolyások melletti területek zöldfelületét.

Záró rendelkezések

18. §.^[5] 3

19. §.

(1)       Jelen rendelet kihirdetésének napja 1996. március 14.

(2)       Hatályba lépésének napja 1996. április 01.

(3)       Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

Nemesnép, 1996. március 13.

                        Tüske Róbert s.k.                                        Kósa László s.k.

                             körjegyző                                                 polgármester