Nemesnép Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1996. (III.14.) önkormányzati rendelete

Nemesnép község összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól

Hatályos: 2017. 08. 31

A képviselő-testület A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában kapott felhatalmazás és az 1964. évi III. törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján, Nemesnép község összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól a következő rendeletet alkotja:


I. FEJEZET


Általános előírások


1. §.


(1)       E rendelet és a szabályozási előírások hatálya Nemesnép község igazgatási területére terjed ki.


(2)       A község területén területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark és véderdő esetében területet) kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak a jelen előírások rendelkezései, továbbá bel- és külterületi szabályozási tervében foglaltak együttes figyelembevételével szabad.


2. §.


(1)       A belterületre vonatkozó tervlapon jelölt


            a./        I. rendű kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szem-

                        pontjából legfontosabb elemei, ezért azok módosítása csak a szabá-

                        lyozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet: a bel- és

                        külterület határvonala a terület-felhasználási egységek megnevezése

                        és határvonala, övezeti jel, építési vonal,

            b./       az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy

                        lehetséges változására utalnak, vagy pontosításuk további tervezést

                        igényel. Ezért azok értelemszerűen módosíthatók,

            c./        a belső határvonalakat (azonos terület-felhasználású építési telkeket

                        elválasztó határvonal, övezeti határvonal, stb.) a kitűzési tervek készi-

                        tésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni.


(2)       A belterületre vonatkozó tervlap kötelező erejű elemeinek módosítása csak az (1) bekezdés a./ pontjában foglaltakkal megegyezően történhet.


(3)[1]      



Telekalakítás és az építés engedélyezése


3. §.


(1)       Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a belterületi tervlap szerint megváltozik, a telekalakítás, az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.


(2)       Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építés akkor is engedélyezhető, ha a változás:


a./        a legközelebbi jövőben (5 éven belül) következik be és az építés csak az élet, vagyon, közbiztonság vagy az egészségvédelme érdekében feltétlenül szükséges munkák elvégzésére irányul,


  b./       a terv távlatában (15 éven belül) válik időszerűvé, az építés - ideiglenes jelleg-

            gel és csak engedélyezhető, ha - a terv szerinti felhasználást nem akadályozza

            meg - a környezet védelme érdekében történik,


  c./        a terv távlatán túli időszakban (30 éven belül) várható és az építés a b/ pontban

            foglaltakon túlmenően a területen lévő épületek és építmények kialakult hely-

            zetnek megfelelő felújítása, korszerűsítése érdekében szükséges. Az a./ c./

            pontokban foglaltak érvényesítése érdekében az összevont rendezési tervet le-

            hetőleg 5 évenként felül kell vizsgálni és a teendőket a fejlesztési feladatoknak

            megfelelően újra ütemezni kell.


(3)       Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, előközmüvesítés, stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.





II. FEJEZET


A belterület felhasználása


4. §.


(1)       A belterület felhasználás szerint a következő terület-felhasználási kategóriákat foglalja magába:


-          lakóterület

-          intézményterület

-          közlekedési terület

-          zöldterület

                -      egyéb terület.                      


(2)       A belterületi határ módosításáról a belterületi tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.


(3)       Területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervnek megfelelő kialakítása is megtörténik.


(4)       Belterületbe kell vonni a tervlapon (R-01) jelölt területeket 5 éven belül közlekedési terület céljára.



A lakóterület


5. §.


A lakóterületek építési övezeteit a tervlap tünteti fel.



Lakóövezet


6. §.


(1)[2]       III-0-K  -val jelölt övezetben oldalhatáron álló, maximum 2 lakásos lakóépüle-

             4,5

tek építhetők.


(2)[3]       IV-0-K  -al jelölt építési övezetben oldalhatáron álló, maximum 4,5 m átlagos

             4,5

homlokzatmagasságú, legfeljebb 2 lakásos lakóépületek építhetők.


(3)       Az „O”-val jelölt övezetben az épületek szabadon állóan is elhelyezhetők, ha a kijelölt oldalhatártól minimum 3,0 m, a másik oldalhatártól minimum 6,0 m oldalkert biztosítható. A kijelölt oldalhatárnak az északi, illetve keleti telekhatárt kell tekinteni.


(4)[4]       Az övezeti jel számlálójában szereplő „K” betű azt jelenti, hogy a beépítésnél a már kialakult adottságokat (szomszédos telek beépítése, telekméret) kell figyelembe venni.

Az övezeti jel nevezőjében szereplő „K” betű azt jelenti, hogy az utcai homlokzat magasságát a már kialakult beépítés figyelembevételével kell meghatározni.


(5)       Az egyes övezeteken belül az intézmények telkétől mért 50,0 m-es körzetben állattartási korlátozást kell elrendelni.


(6)       Az egyes intézmények magasságára az övezeti előírás nem vonatkozik. Az intézmények homlokzat magasságát esetenként szomszédos, beépítések és a falukép védelmi szempontjai szerint kell meghatározni, de nem lehet nagyobb 4,5 m-nél.


(7)       Az előkert mélysége a szabályozási tervlapon (R-01) jelöltek szerint 5,0 m.


(8)       A szintszámok megállapításánál az azonos homlokzat magasság legyen az irányadó, tehát egyszintes épületnél megengedhető a tetőtér beépítés a tetőidomon belül.


(9)       A területek beépítésénél először a foghíj telkek beépítését kell szorgalmazni, ezután javasolt a további területeket beépíteni.


(10)    A beépítés, illetve az épületek építési engedélyezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a meglévő szomszédos épületekkel összhangban (tetőidom, magasság, stb.) legyenek kialakítva.


(11)    A tervezett új beépítéseknél az épületek főtömege utcára merőleges gerincű tetővel készüljön, az épület szélessége a beépítési vonalom maximum 8,5 m lehet, attól minimum 3,0 m-re oldalszárny létesíthető, összetett „L”, „T” kereszt alakú tömegforma alkalmazható.

Az épületrészek csak szimmetrikus nyeregtetővel fedhetők le. A tető hajlásszöge 40-45 fok között legyen. A tetőfedés anyaga csak kis elemes pala, cserép, betoncserép, bitumenes zsindelylemez.


(12)    A lakóépületek földszintjén az utcai oldalon magánkereskedelem és szolgáltatás részére üzlethelyiséget lehet kialakítani, a lakótelkeken az előkertben kereskedelmi pavilon létesíthető.


(13)    A lakóterületen az övezeti előírások betartása mellett üdülőcélú épület is engedélyezhető.



(14)[5]  A nemesnépi 429. hrsz-ú terület terület-felhasználási egysége: beépítetlen terület.



Intézményterület



7. §.


(1)       A terven jelölt intézmények részére a jelölt területeket biztosítani kell. Az intézmény céljára kijelölt területet a végleges felhasználásig csak ideiglenes jelleggel lehet más célra hasznosítani.


(2)       Az egyes intézmények telkét az általános szabályozási terv tünteti fel.



Közlekedési területek és létesítmények


8. §.


(1)       A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságát az általános szabályozási terv ábrázolja.


(2)       Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.


(3)       A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység, csak a területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.


(4)       A községi főúthálózathoz és az alsóbbrendű úthálózathoz tartozó utakat az alábbi szabályozási szélességekkel kell figyelembe venni:


a./        összekötő utak:     


a határátkelőhöz tervezett út tervezett belterületi szabályozási szélessége:     30,0 m,

           

7423. sz. Magyarszombatfa-Csesztreg összegkötő út szabályozási szélessége

            belterületen 22,0 m. A 7421. sz. Nemesnép-Baglad összekötő út szabályozási

            szélessége 16,0 m,


b./       lakóutak:    



a lakóutak szabályozási szélessége 12,0-16,0 m,


c./        vegyesforgalmú utak:     


szabályozási szélessége 6,0 m,


d./       gyalogutak:


  a terület utcáiban a gyalogos forgalom járdákon, illetve önálló

            gyalogutakon történik,


e./        a kerékpáros forgalom a Kossuth utcában és a határátkelőhöz vezető úton  lé-

            tesítendő gyalogos-kerékpáros úton, valamint a közutakon történik.



Közművek


9. §.


(1)[6]       


(2)       A községben - a kommunális szennyvízcsatorna teljeskörű kiépítéséig - a keletkező szennyvizek kezelésére közműpótló műtárgyakat kell építeni. Közműpótló műtárgyként csak zárt tároló műtárgy építhető.


(3)[7]       


(4)[8]       A közműpótló műtárgyakból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A leeresztett szennyvizet a vonatkozó előírások és engedélyek szerint kell tárolni és kezelni.


(5)[9]      


(6)[10]      

10. §.


Az ingatlanok előtti vízelvezető árkok időszakonkénti tisztításáról és megfelelő karbantartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.



Zöldterületek, zöldfelületek


11. §.


(1)       A zöldterületek körébe tartozó zöldfelületeket, meglévő kerteket az R-01. sz. tervlap határolja le és tünteti fel.


(2)       A közhasználatra nem szánt, létesítendő védőerdők 80 %-kos borítottságú erdőterületek legyenek. Azokon a területeken, ahol az környezetvédelmi okokból szükséges, a védőerdőt be kell keríteni.


(3)       A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról és esetleges felújításáról gondoskodni kell. A jelölt védő zöldek gondos kialakítása feltétlenül szükséges.



Kertépítés[11]


11/A. §


(1)       A Nemesnép községben kialakult régi szokás szerint, nincs kerítés létesítési kötelezettség.


(2)       Kerítést építeni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet, azonban a szomszédos telek tulajdonos (kezelő, használó) ilyen építés során nem kötelezhető kerítés kiépítésére. A kerítést a teljes telekhatáron az azt létesíteni szándékozónak kell kiépítenie.


(3)[12]       




Tilalmak, korlátozások


12. §.


(1)       A belterületen az egyes intézmények telkétől számított 50,0 m távolságon belül haszonállat (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.) tartást korlátozni kell.


(2)[13]     Építési tilalom vonatkozik a házikertek területére. Mindenfajta melléképület és építmény elhelyezése tilos.

Ezen építési tilalom nem vonatkozik a nemesnépi 540. és 539/3-as hrsz-ú telkekre. E telkek beépítésére a IV-0-K/4,5 övezeti előírás vonatkozik.


(3)       A temető védőtávolságán belül építkezni tilos!


(4)       Építési tilalom van azokon a területeken, melyekre a terv más terület-felhasználást irányoz elő.


(5)[14]       A területen lévő elektromos vezetékek védőtávolságán belül építkezni tilos.

A védőtávolságot a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg.



(6)       Az állattartásra az önkormányzat rendelete az irányadó, de jelen rendelet érvényes ott, ahol szigorúbb előírásokat tartalmaz.


(7)       A vízfolyások mentén a partéltől számított 5,0 m-es sávot szabadon kell hagyni.


Környezet védelmére vonatkozó előírások


13. §.


(1)       A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra kijelölt helyen, a lerakóhelyen szabad elhelyezni. Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni.


(2)       Az elővízekben növényvédőszer, szerves műtrágya bejutását meg kell akadályozni.


(3)       A vízminőség védelme érdekében az elővízek melletti területen fekvő ingatlanokon ezen ingatlanok tulajdonosai talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket használhatnak.


(4)       A jelölt védőzöldeket ki kell alakítani.


(5)       Szemetet, vagy egyéb háztartási és építési hulladékot csak engedélyezett szemétlerakó telepen szabad elhelyezni.


(6)       A község belterületét levegő tisztaságvédelmi szempontból védett I. kategóriába kell sorolni.


Természetvédelem, környezet értékek


14. §.


(1)       Az R-02. tervlapon jelölt 14,34 ha terület (049/1. hrsz.) helyi jelentőségű természetvédelmi terület, fekete gólya fészkelő helye.


(2)       Helyi védelemre javasolt építészeti értékek:


            -          parasztházak (15., 65., 174., 505., 507., 539/1. hrsz.),

            -          gazdasági épület.


(3)       Műemléki védettségű építmény: 


            -          Református fa harangláb (1793.) (245/1. hrsz.) műemlék.


(4)[15]     A Szentgyörgyvölgyi patakon a belterületen lévő bürü helyi védettséget élvez.


III. FEJEZET


15. §.


(1)       A külterületeket az alábbi terület-felhasználási kategóriák alkotják:


            a./        mezőgazdasági rendeltetésű terület

            b./       erdőgazdasági rendeltetésű terület

            c./        közlekedési terület

            d./       egyéb terület.



Létesítmények elhelyezése külterületen


16. §.


(1)[16]      

(2)       Az erdőgazdasági rendeltetésű területek beépítésre kijelölt részén az üzemi létesítmények kivételével más létesítményt elhelyezni csak az erdő tulajdonosával (kezelőjével, használójával) egyeztetett részletes rendezési terv alapján szabad.


(3)       A mező- erdőgazdálkodási rendeltetésű területeken elhelyezendő közlekedési, közmű és más létesítményeket és a szükséges védőtávolságokat az általános szabályozási terv külterületi tervlapja ábrázolja.


(4)[17]       


Táj- és természetvédelem


17. §.


(1)       Környezetvédelmi okokból a mezőgazdasági üzemek szennyezést okozó hatását legalább a terhelhetőségi szint mértékéig csökkenteni kell. A vegyianyagok talajba és élővízbe való bejutását meg kell akadályozni.


(2)       A táj- és természetvédelme érdekében:


            a./        a látványt takaró fásítást, szagvédelem és por elleni védelem céljára

                        is kell végrehajtani a következő területeken:


                        -          mezőgazdasági művelésű területek és lakóterület között,


            b./       a belterületi zöldfelületi rendszer kapcsolásának külterületi kiegészí-

                        tésére erősíteni kell a vízfolyások melletti területek zöldfelületét.


17/A. §[18]


Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei


Nemesnép község a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet alapján a III-as katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.


Záró rendelkezések


18. §.[19] 3



19. §.



(1)       Jelen rendelet kihirdetésének napja 1996. március 14.


(2)       Hatályba lépésének napja 1996. április 01.


(3)       Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.



Nemesnép, 1996. március 13.



                        Tüske Róbert s.k.                                        Kósa László s.k.

                             körjegyző                                                 polgármester

[1]

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[2]

A szakasz utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[3]

A szakasz utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[4]

A szakasz második mondatát hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[5]

Megállapította a 2/2001. (II. 20.) ÖR, 2001. február 20-ával.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[8]

A szakasz utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[9]

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[10]

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[11]

Megállapította a 16/2001. (XI. 1.) ÖR, 2001. november 1-jével.

[12]

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[13]

Módosította a 10/2000. (IV. 20.) ÖR, 2000. április 20-ával.

[14]

A szakasz utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[15]

Megállapította a 11/1998. (XII. 20.) ÖR, 1998. december 20-ával.

[16]

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[17]

Hatalyon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[18]

Megállapította a 7/2017. (VIII. 30.) Ör, 2017. augusztus 31-ével.

[19]

Hatályon kívül helyezte az 5/2000. (III. 1.) ÖR, 2000. március 1-jén.