Csertalakos község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az „Országos Településrendezési és Építési Követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet (továbbiakban OTÉK), és a 2003. évi XXVI. törvényt az „Országos Területrendezési Tervről” figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

1. A rendelet hatálya Csertalakos község közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező, a Konfer Plan Bt. által 4/2005. munkaszám alatt készített Szabályozási Tervének megfelelően szabad.
3. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és egyéb magasabb rendű jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A telekalakítás és az építés szabályai

2.§

1. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a Szabályozási Tervnek megfeleljen.
2. Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
3. Amennyiben telekalakításra kizárólag valamely közterület rendezése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a közterülettel érintkező telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű (szélességű, vagy nagyságú). Az így keletkező telek beépítése az övezet többi előírásainak betartásával engedélyezhető.
4. Nyeles telek kialakítása csak meglévő, közterülettől elzárt, magánútról nem megközelíthető telek megközelítésének biztosítása érdekében engedélyezhető. Ilyen telek esetében az előkert mindig a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.
5. Az építési engedélyezési eljárásokban az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló mindenkor érvényben lévő jogszabályban felsorolt szakhatóságokat be kell vonni az ott meghatározott hatáskörben.
6. Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet, övezet a Szabályozási Terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. Új beépítésre szánt területen építési engedély csak az építési telek kialakítását követően adható. A telekalakításig a jelenlegi művelési ág fenntartható és a művelés folytatható.
7. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.
8. Meglévő épület elbontása utáni új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a teleknagyságra vonatkozó kivételével – kötelező.
9. A község közigatgatási területén található biztonsági övezettel rendelkező nyomvonalas és területigényes létesítmények esetében a biztonsági övezet mértékét – amennyiben a Szabályozási Terv nem tartalmazza – külön jogszabály határozza meg. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység esetében a létesítmény üzemeltetőjének engedélyét be kell szerezni.
   

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3.§

1. A település igazgatási területének
   1. beépítésre szánt területei:
      • Falusias lakóterület –                      Lf
      • Különleges terület –                        Kt (temető)

Kb (olajkutak)

2. beépítésre nem szánt területei:
   • Általános mezőgazdasági terület –    Má
   • Kertes mezőgazdasági terület -        Mk
   • Közlekedési és közmű terület –        KÖu (közúti közlekedési terület)

KÖk (kötöttpályás közlekedési terület)

• Zöldterület  -                                   Z
  
• Vízgazdálkodási terület –                 V
• Erdő terület –                                 Eg (gazdasági)

Ev (védelmi)

2. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken (területfelhasználási egységeken), belül az építési övezetek és az övezetek határvonalait a Szabályozási Terv tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az építési övezetek általános előírásai

4.§

1. Az egyes építési övezetekben előírt telekméretnél kisebb nagyságú meglévő telek az övezet többi előírásainak betartása mellett beépíthető.
2. A Szabályozási Terven jelölt „építési telken belüli védőterület”-et érintő építési tevékenység végzése során a védőterületet igénylő objektum tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy kezelőjének a hozzájárulását be kell szerezni.
3. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket jelen rendelet környezetvédelmi rendelkezései tartalmazzák.
4. A közművesítettség mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott.
   

Lakóterület

Lf jelű Falusias lakóövezet

5.§

1. Falusias lakóövezetben elhelyezhető:

1. legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. legfeljebb 10 férőhelyes szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény,
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

2. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási műtárgy,
   2. közműpótló műtárgy
   3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
   5. kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence,
   6. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
   7. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
   8. állatkifutó, trágyatároló, komposztáló
   9. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
3. 
   
4. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza:

O – oldalhatáron álló

* A falusi gazdasági épületek (amik nem az utcafronton kapnak helyet, pl.: istállók, tárolók, pajta, stb.), legfeljebb 2,0 méterrel meghaladhatják a legnagyobb építménymagasságot.

5. Az övezetben az elő-, oldal- és hátsókert méretét a kialakult állapothoz igazodóan kell figyelembe venni. Ennek megfelelően:
   1. az előkert mérete az építési tevékenységgel érintett utcában a már kialakult legjellemzőbb méret;
   2. az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság (4,0 m) mértékével, de nem lehet kisebb az oldalkertre néző tényleges építménymagasságnál;
   3. a hátsókert mérete:
      • az 50 m-nél hosszabb telkek esetében a teleknek a közterület vagy magánút felőli határvonalától mért 50,0 m-en túli része, de nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál;
      • az 50 m-nél rövidebb telkek esetében nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál.
6. Meglévő telek, vagy telekalakításkor keletkező megmaradó telek abban az esetben építhető be, amennyiben a meglévő vagy tervezett épülettől legalább az elő-, oldal- és hátsókert megtartható marad. Új telek szélességi mérete 18,0 méternél kevesebb nem lehet.
7. Az építési hely egyik határvonala – ameglévő beépítésekhez igazodóan – a telek északi-északkeleti oldalhatára
9. Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a fő funkciójú épület alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.
10. A lakóterület telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
11. Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

Különleges terület

Kt jelű Temetkezési célú különleges övezet

6.§

1. Az övezetre vonatkozó előírásokat a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

2. A funkciónak megfelelő közművesítés szükséges.
3. Az építményeket szabadonállóan kell elhelyezni: az előkert mérete 5,0 méternél, az oldal- és hátsókert mérete 6,0 méternél kevesebb nem lehet.
4. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények létesíthetők. Új, az övezet funkciójával összefüggő építmény a meglévő ravatalozó helyén vagy annak bővítményeként valósítható meg.
5. A temető szabad felületeit fásítani kell.
6. A temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges számú parkolóhelyek a temető előtti közterületen kell biztosítani.
7. A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő tel(k)ek további osztása nem engedélyezhető.
   

Kb jelű Nyersanyag kitermelésre szolgáló különleges övezet

7.§

1. Az övezetre vonatkozó előírásokat a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

* Az építménymagasság nem meghatározható, a technológiából adódó szükséges magasság.

** Amennyiben a nyersanyag kitermelésének technológiája – igazoltan - nem teszi lehetővé, a zöldfelület kialakításától el lehet tekinteni.

2. A funkciónak megfelelő közművesítés szükséges.
3. A nyersanyaglelőhelyek telkein csak a kitermeléshez szükséges építmények, ill. szerkezetek helyezhetők el.
4. A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő telkek további osztása nem engedélyezhető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖu és KÖk jelű Közlekedési és közmű elhelyezési övezetek

8.§

1. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. A településen a következő övezeteket különböztettük meg: KÖu = közúti-, KÖk = kötöttpályás közlekedési terület.
3. Közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

1. közlekedési építmények,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (ha ezek az épületek ténylegesen a közlekedési - =építési – területen belül kerülnek elhelyezésre, nem kell külön építési telket kialakítani).

4. Országos közutak melletti telken; országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
5. A közúti közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
6. 
   
7. A 7546 sz. (Gutorfölde – Mikekarácsonyfa) összekötő út külterületi szakasza mellett az út tengelyétől mért 50 – 50 méter távolságon belül épület nem helyezhető el.
8. A meglévő vasút építésit területe nem változik, a vasút területén belül építési tevékenységet folytatni csak a vasút üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet.

Zöldterület

Zkp jelű Közpark övezet

9.§

1. Az övezetben elhelyezhető:

1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.);
2. vendéglátó épület;
3. a terület fenntartásához szükséges épület.

2. Amennyiben a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, továbbá a külön hatósági előírásoknak megfelel, úgy kivételesen kilátótorony is elhelyezhető az övezet egyéb előírásainak betartása mellett.
3. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
5. kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence,
6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. 
   

4. Az övezetben állattartó épületet elhelyezni nem lehet.
5. Az övezetre vonatkozó előírásokat a Szabályozási Terv az alábbiak szerint tartalmazza:

Sz – szabadonálló

* - A létesítendő kilátó torony építménymagassága a 15,0 métert is elérheti.

K – kialakult

6. Az övezetben:

1. az előkert legkisebb mérete 5,0 méter;
2. az oldal- és hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb 10,0 méternél.

7. A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő telek felosztása nem engedélyezhető.
8. 
   

9. Terepszint alatti építmény bruttó alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét nem haladhatja meg.
10. Az övezet telkét legalább részleges közművel kell ellátni.
11. A telek rendeltetésének megfelelő számú gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

Erdőterület

Eg jelű Gazdasági erdő övezet

10.§

1. Csertalakos területén a gazdasági erdő övezetben kizárólag az erdő műveléshez szükséges építmény(ek) helyezhető(k) el (pl. magasles, vadetető).
   

Ev jelű Védelmi erdő övezet

11.§

1. A védelmi rendeltetésű erdőt vízerózió megakadályozása céljából kell fenntartani. A meglévő 030 hrsz-ú erdőt  – indokolt esetben – elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia.
   

Mezőgazdasági terület

Má1 és Má2 jelű Általános mezőgazdasági övezet

12.§

1. Általános mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
2. A Szabályozási Terven jelöltek szerint Má1 jelű övezetbe a szántó, Má2 övezetbe a gyep, rét, legelő művelési ágú földrészletek tartoznak.
3. Gyümölcsös művelési ágú területen gazdasági épület, építmény a 3000 m²-t meghaladó nagyságú telken építhető, legfeljebb 3%-os beépítettséggel és azzal a feltétellel, ha legalább a telek 80%-án a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás folyik. Lakóépület nem helyezhető el.
4. Gyep és rét művelési ágban nyilvántartott területeken építési tevékenységet folytatni, épületet elhelyezni tilos!
5. Legelő művelési ágú területen kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épület (pl. istálló, takarmánytároló) helyezhető el, ha a telek területe a 6000 m²-t meghaladja. A beépítés mértéke a 1,5 %-ot nem haladhatja meg.
6. Má1 övezetben, kizárólag a szántó és legelő művelési ágú föld- és alrészletek figyelembe vételével, az OTÉK előírásainak betartása mellett új Birtokközpont alakítható ki. Építmény kizárólag szántó művelési ágban nyilvántartott földrészleten és csak Birtokközponton helyezhető el. Az új épületeket, építményeket szabadonállóan kell elhelyezni és kialakítani a következők szerint:

1. az övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb 10,0 méternél,
2. lakóépület kizárólag a gazdasági épülettel egy telken belül valósítható meg, amennyiben a gazdasági épület már funkciójának megfelelően üzemel vagy arra már használatba vételi engedélyt kapott;
3. az építménymagasság a 6,0 m-t nem haladhatja meg;
4. 
   

7. Erdő művelési ágú földrészletre, alrészletre irányuló építési szándék esetén jelen rendelet gazdasági erdőre (Eg) vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
8. 
   

Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet

13.§

1. Az övezetbe a belterületen lévő háztáji növénytermesztésre szolgáló (=házi kertek) tartoznak.
2. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem szabad, a növénytermesztés felhagyása után rét, legelő vagy erdő művelési ágú területekként kezelendők.

Vízgazdálkodási terület

V jelű Vízgazdálkodási övezet

14.§

1. Vízgazdálkodási övezet a vízfolyások, árkok területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
   
2. Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m–en, tavak partjától számított 100 m-en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.
3. A vízfolyások jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

III. FEJEZET

KÖZHASZNÁLATRA SZOLGÁLÓ TERÜLETEK

15.§

1. Csertalakos közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek (pl.: közutak) közhasználatra szolgáló területek.
2. A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
3. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

• hirdető (reklám) berendezés elhelyezése;
• árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése;
• közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezése;
• szobor, díszkút elhelyezése;
• pihenést, testedzést szolgáló építmény elhelyezése;
• távbeszélő fülke elhelyezése;
• építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok ideiglenes elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.

4. 
   
5. Egyéb építmény elhelyezése közterületen az OTÉK előírása(i) szerint lehetséges.

IV. FEJEZET

KÖZMŰELLÁTÁS

16.§

1. 
   
2. A beépítésre nem szánt övezetekben  a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtőbe vagy szennyvíztisztító kisberendezésbe vezetik.
3. Zárt tároló ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható. A szennyvízelhelyezést hitelt érdemlően igazolni kell.
4. 
   
5. A meglévő, kiépített szennyvízcsatorna hálózatra az érintett telektulajdonosoknak 3 éven belül rá kell kötni, a meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás után ellenőrzött módon fel kell számolni.
6. Ipari, illetve ipari jellegű (konyhák, étterem) szennyvizek, csak a hatóságok és üzemeltető által előírt előkezelést követően vezethetők a közcsatornába. Amennyiben előkezelés útján a technológiai eredetű szennyvíz tisztítása nem biztosítható olyan mértékig, hogy közvetlenül ártalmatlanításra vagy szennyvíztisztító kisberendezésre kerüljön, illetve olyan komponenseket tartalmaz, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, akkor a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról és elszállításáról szóló, a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály előírásaiban foglaltak a mérvadók.
7. 
   
8. Közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani. Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.
9. A közművek és létesítményeinek részére ágazati szabványok és szakmai szabályok szerinti védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
10. A keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.

V. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság védelem

17.§

1. A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
   
2. Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
3. A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
4. Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
5. Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
6. Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.
7. Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

Zaj- és rezgésvédelem

18.§

1. A beépítésre szánt területeken – üzemi létesítményektől, építőipari kivitelezési tevékenységből és közlekedésből származó zaj esetén -, a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértéknek kell teljesülni.
2. Az üzemi létesítménybe beletartoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.

Talaj- és vízvédelem

19.§

1. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
   
2. A közegészségügyi, a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén a víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő bekötése kötelező. A közműhálózatba történő bekötés után az ingatlanon lévő közműpótló létesítményeket meg kell szüntetni, vagy más célú felhasználásra kell alkalmassá tenni.
3. A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
4. Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
5. Új létesítmények tervezésénél és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.

Hulladékgazdálkodás

20.§

1. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
2. Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
3. A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata.
4. A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
   
5. A településen mielőbb ki kell alakítani a kommunális szilárd hulladék szelektív gyűjtési rendszert, valamint biztosítani kell a helyi komposztálás lehetőségét.

VI. FEJEZET

TERMÉSZET-, TÁJ- ÉS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEMVÉDELEM

Helyi természeti értékek védelme

21.§

Tájképvédelem

22.§

1. A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül:

1. beépítésre nem szánt övezeten belül új épület, építmény nem építhető.
2. beépítésre szánt építési övezetekben a jelen rendelet falusias lakóövezet előírásai szerint engedélyezhető új épület vagy építmény kivitelezése;
3. a tájképet jelentősen megváltoztató (pl.: 7,5 méternél magasabb, 500 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű, a terepalakulatokhoz nem illeszkedő, stb.) építmények esetében elvi engedély beszerzése szükséges, és a tervdokumentációnak külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell tartalmaznia.

Vízerózió

23.§

1. A Szabályozási Terven „W W W” jellel lehatárolt Vízerózióval érintett területen belül:
   

1. szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét vagy legelő művelési ága erdőre változtatható. A művelési ág változtatását követő 5 éven belül az erdő telepítését végre kell hajtani a földrészlet tulajdonosának. A telepítés során kizárólag őshonos növényfajok alkalmazhatók;
2. erdőterület művelési ága nem változtatható meg.

Tervezett fontos érzékeny természeti terület

24.§

1. A Szabályozási Terven „---Tft---„jellel jelölt Tervezett fontos érzékeny természeti területen belül:

1. beépítésre szánt területfelhasználású építési övezetben új építmény nem kivitelezhető, a meglévő építmények fenntarthatók és felújíthatók, de nem bővíthetők;
2. beépítésre nem szánt területfelhasználású övezetben az övezet alőírásai szerint lehet építményt elhelyezni és kivitelezni;
3. potenciálisan környezetszennyező létesítmény (telephely, nyomvonal) nem telepíthető;
4. külszíni bánya nem nyitható;
5.  az általános és kertes mezőgazdasági, a gazdasági és védelmi erdő, valamint a vízgazdálkodási övezetek fenntartása kizárólag táj- és természetvédelmi szempontok előtérbe helyezésével történhet;
6. 
   
7. gyepes és vízhatású területek fásítása kerülendő;
8. gyepek területe nem csökkenthető, új gyepterületek kialakítása javasolt az ökológiailag kevésbé értékes területeken.

Művi értékek védelme

25.§

1. 
   
4. A régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba, a tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
5. A régészeti érdekű területek lehatárolását a Szabályozási Terv régészeti alátámasztó munkarésze, valamint az Örökségvédelmi Hatástanulmány tartalmazza.

VI. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

27.§

1. Az Önkormányzat által létesítendő helyi közút illetve közmű kiépítésének költsége részben az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítható.
   
2. Meglévő közút és közmű rendeltetésnek nem megfelelő használatából adódó rongálódás helyrehozatalának költségét az Önkormányzat részben vagy egészben a károkozóra terhelheti.
3. A kiépítés és a helyrehozatal hozzájárulásának mértékét külön Önkormányzati rendelet határozza meg.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

28.§

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezhető és használandó.
   
2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
3. E rendelet 2007. feburár 14. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Gutorfölde Községi Közös Tanács 1/1998. (I. 25.) sz. „Gutorfölde és társközségei összevont rendezési, illetve szabályozási tervének helyi községrendezési előírásairól” szóló Tanácsrendeletének Csertalakos község közigazgatási területére vonatkozó rendelkezései.

                 Dr.Kovács Antalné sk.                                                       Németh József sk.

                          körjegyző                                                                   polgármester