1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához, a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed –

(2)² A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. §³ A rendelet alkalmazása során a Gyvt. 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni

4. § (1) A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

(2)⁷ A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység.

(3)⁸ A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat.

5. § (1) – (5)⁹

(6)¹⁰ Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőségen terjesztheti elő.

6. § (1)¹¹ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alapmindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl.: a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2)¹² A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet több alkalmanként 10.000.-Ft-nál. Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 20.000.-Ft összegig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(3) A tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló gyermek után a tárgyév júniusban járó egyszeri támogatás a (3) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe.

(4) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

7. § (1) Az önkormányzat – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az általa a közigazgatási területén fenntartott alsó tagozatos iskolába járó tanulók részére ingyenesen biztosítja a tankönyveket.

(2) Felső tagozatos tanulókat csak abban az esetben illeti meg az (1) bekezdés szerinti támogatás, amennyiben az önkormányzat által fenntartott iskolába járnak.

(3) A tankönyvtámogatás a kisegítő iskolába járó tanulókat is megilleti.

8. § Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – az óvoda-, iskolakezdés, illetve a karácsonyi ünnepek előtt a gyermekek, illetve nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató diákok részére támogatást biztosíthat. A támogatás összegét a képviselő-testület a költségvetésének függvényében állapítja meg.

9. § (1) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen: az általános iskolás gyermekek tankönyvtámogatása, a gyermekintézményi étkezési térítési díj kedvezménye, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj.

(3) A rendszeres és rendkívüli támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha:

(4)¹³ A kérelem elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a családot melynek gyermeke, illetve azt a fiatalt, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

10. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

11. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat külön szakmai szervezettel feladat-ellátási szerződés, illetve megállapodás alapján biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

12. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, kiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

(3) A képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását:

13. § A gyermekek átmeneti gondozását az önkormányzat a gyermek otthonában gondozó útján, vagy helyettes szülőnél történő elhelyezés útján biztosítja.

14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a gesztor önkormányzat képviselő-testülete évente állapítja meg.

(2) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott óvodás gyermek után az intézményi térítési díj további 50%-át kedvezményként kell biztosítani.

(4)¹⁴ Egyéni rászorultság alapján a gyermekintézményi térítési díjból maximum 50% kedvezményt biztosíthat a képviselő-testület, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegét, vagy a család létfenntartási gondnokkal küzd.

15. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. A kérelmet a jegyzőnél lehet előterjeszteni.

(2) A kérelmet a gyermek szülője, törvényes képviselője nyújthatja be. Ha olyan személy vagy szervezet javasolja az ellátás megállapítását, akinek az ügy körülményeiről tudomása van, az eljárást hivatalból kell lefolytatni.

(3) A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kérelmezőt szóban előterjesztett kérelem esetén a kérelem előterjesztésekor, írásban benyújtott kérelem esetén 8 napon belül fel kell hívni a kérelemhez csatolandó megtételére, igazolások csatolására.

(4) A kérelemhez csatolni kell a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti nyilatkozatot a kérelmező jövedelmi viszonyairól.

(5) A jövedelem számításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet, valamint a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kell figyelembe venni.

15/A. §¹⁵ (1) A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél valamint életveszéllyel, vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni.

(2) Ha az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot hivatalos feljegyzést kell készíteni. Ebben az esetben távbeszélő útján is történhet hiánypótlási felhívás, hiánypótlás, idézés, bizonyítékok ismertetésének határnapjáról szóló értesítés.

(3) A hivatalos feljegyzésnek tartalmaznia kell az ügyfél nevét, címét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.

(4) Az ügyfélnek a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel és az eljárás egyéb résztvevőjének a hatóság az eljárási cselekményről papír alapú értesítést küld.

(5) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

(7) Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni.

(8) Az ügyfél azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri.

(9) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

16. § A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódiságát az eljárás során szükség esetén a jegyző környezettanulmány készítésével ellenőrizheti.

17. §¹⁶ Ha a gyermek tanulói jogviszonya megszűnt, illetve a kiskorú házasságot kötött, vagy a család jövedelmi viszonyai kedvezően változtak, azt 15 napon belül be kell jelenteni a jegyzőnél a támogatás felülvizsgálata, illetve megszüntetése céljából.

18. § (1)¹⁷ A tankönyvtámogatás megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) A rendkívüli támogatás, valamint a gyermekek beiskolázási és karácsonyi támogatásának megállapítása a képviselő-testület hatásköre.

19. § (1) E rendelet 2004. augusztus 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 3/2001. (IV. 25.) ÖKT. számú rendelete.

(4)¹⁸ Az e rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvényben foglaltakat kell alkalmazni.