Bödeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a 3. § (5) bekezdés tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában és 49. § (2) bekezdésében, a 15-16. § tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 9-10. §‑ában, a 21. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/B. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §        (1)       Az önkormányzat

                          a)         hivatalos megnevezése: Bödeháza Község Önkormányzata,

                          b)         székhelye: Bödeháza, Kossuth utca 27.,

                          c)         hivatala: Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal.

              (2)       Az önkormányzat működési területe Bödeháza község teljes közigazgatási területe.

              (3)       Az önkormányzat jelképeit, használatuk részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

2. §        (1)       A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

              (2)       A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a 2. mellékletben meghatározott, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben.

2. A képviselő-testület működése

3. §        (1)       A képviselő-testület tagjainak száma 3 fő.

              (2)       A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

              (3)       A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

              (4)       A képviselő-testület szükség szerint tart falugyűlést. A falugyűlésen elhangzott vélemények és javaslatok a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonást is szolgálják.

              (5)       Helyi népszavazást a választópolgárok 25 %‑a kezdeményezhet, helyi népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %‑a nyújthat be. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolítására a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

4. §        (1)       A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak az e §‑ban foglalt eltérésekkel.

              (2)       A polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal szórólapok kiküldésével vagy az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény közzétételével tájékoztatja a helyi lakosságot és a helyben érdekelt szervezeteket a közmeghallgatás helyéről, idejéről és az ismertetésre kerülő tárgykörökről.

              (3)       A képviselő-testület tagja a közmeghallgatáson szóban vagy a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül írásban válaszol a helyi lakos és a helyben érdekelt szervezet képviselője által feltett helyi közügyet érintő kérdésre és javaslatra.

5. §        (1)       A képviselő-testületi ülés meghívóját a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak és a részvételi joggal jelenlévők az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A testületi ülés időpontja, helye és napirendje hirdetmény formájában az önkormányzat hirdetőtábláján közzétételre kerül. A képviselő-testület nyilvános ülésére középületben vagy nyilvános helyen kerülhet sor.

              (2)       A polgármester a sürgősség okának megjelölésével telefonon vagy írásban rendkívüli testületi ülést hív össze, ha a képviselő-testület döntéshozatalát a rendelkezésre álló határidő rövidsége indokolja. A rendkívüli testületi ülésre az (1) bekezdésben rögzített szabályok nem alkalmazandók.

              (3)       A képviselő-testület más település képviselő-testületével együttes ülést tarthat. Az együttes ülést a polgármesterek előzetes egyeztetése alapján a közös önkormányzati hivatal székhelye szerint illetékes önkormányzat polgármestere, a közösen ellátott feladat gesztor önkormányzatának polgármestere, vagy az érintett polgármesterek előzetes megállapodása szerinti polgármester hívja össze és vezeti le. Az együttes ülés az érintett településeken vagy a közös önkormányzati hivatal székhelyén középületben vagy nyilvános helyen tartható meg.

              (4)       A polgármester a napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meghívhat bármely természetes és jogi személyt.

              (5)       A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester tartós akadályoztatása és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a korelnök képviselő hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

6. §        (1)       A polgármester a testületi ülés vezetése során:

                          a)         megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendeletben foglaltaknak megfelelően hívták össze,

                          b)         megállapítja az ülés határozatképességét.

              (2)       A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül határoz.

              (3)       Az alakuló ülés, a rendkívüli ülés és az együttes ülés kivételével a polgármester

                          a)         beszámol a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

                          b)         tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

                          c)         beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

                          d)         beszámol az előző polgármesteri beszámoló óta eltett időszakban folytatott tevékenységéről,

                          e)         beszámol a vagyonnyilatkozatokról.

7. §        (1)       Előterjesztésnek minősül a rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

              (2)       A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

              (3)       Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló tájékoztató és a társulási megállapodás. Kisebb mértékű módosítás esetén a polgármester eltekinthet az írásbeli előterjesztéstől.

              (4)       Előterjesztés benyújtására jogosult:

                          a)         a polgármester,

                          b)         a települési képviselő,

                          c)         a jegyző,

                          d)         a költségvetési szerv vezetője,

                          e)         a beszámolási kötelezettséggel rendelkező szervezet vezetője.

8. §        (1)       A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

                          a)         Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet és ismerteti a képviselő-testület tagja vagy a tanácskozási joggal résztvevő által az ülést megelőző napig írásban benyújtott kérdést.

                          b)         A képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal résztvevő felszólalhat, melynek során kérdést tehet fel és véleményt nyilváníthat.

                          c)         Az ülésen megjelent helyi lakos a napirendhez kapcsolódva kérdést tehet fel és hozzászólhat, ha a polgármester a szót megadja.

                          d)         Az előadó a képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal résztvevő által feltett kérdésre válaszol, a helyi lakos által feltett kérdésre válaszolhat.

              (2)       A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

              (3)       Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő-testület tagja a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

              (4)       A vita elhúzódása esetén a vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

              (5)       A vita lezárása után a határozathozatal előtt a polgármester megadja a szót a jegyzőnek, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

9. §        (1)       A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

                          a)         Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól vagy sértő kifejezéseket használ.

                          b)         Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

              (2)       A nyilvános ülésen megjelent személy által okozott rendzavarás esetén a polgármester az érintettet rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. A képviselő-testület tagja a terem elhagyására nem kötelezhető.

              (3)       A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

10. §      (1)       A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

              (2)       A képviselő-testület

                          a)         zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, amennyiben

                                      aa)       az érintett a testületi ülés megkezdése előtt írásbeli kérelmet nyújt be a polgármesternek,

                                      ab)       az érintett a napirend tárgyalása előtt a képviselő-testületi ülésen szóban kéri,

                          b)         dönt a zárt ülés elrendeléséről, ha

                                      ba)       az üzleti titok jogosultja előzetesen írásban kéri az üzleti titoknak minősülő adatok pontos megjelölésével,

                                      bb)       a polgármester javasolja az önkormányzat üzleti érdekére hivatkozva.

              (3)       A nyílt szavazás módja kézfelemelés.

              (4)       A titkos szavazás lebonyolítására borítékba helyezett szavazólapon, zárt helyiségben kerül sor. A szavazatszámláló bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

              (5)       A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük elhangzásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak.

              (6)       A képviselő-testület határozat hozatala nélkül dönt:

                          a)         napirend elfogadásáról,

                          b)         ügyrendi kérdésekben,

                          c)         név szerinti szavazás elrendeléséről,

                          d)         szakmai beszámolók és tájékoztatók tudomásul vételéről,

                          e)         a társadalmi egyeztetés során beérkezett kisfogásokról, javaslatokról és észrevételekről.

11. §      (1)       A közzététel dátumán a határozat meghozatalának, az utasítás kiadásának napját kell érteni

                          a)         a képviselő-testület egyedi határozata,

                          b)         a polgármester utasítása és

                          c)         a jegyző utasítása

                          megjelölésében.

              (2)       A jegyző a rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást vezet.

12. §      (1)       A testületi ülés jegyzőkönyve a törvényben meghatározottakon felül tartalmazza a meghívót, a távol maradt képviselő-testületi tagok nevét és távolmaradásuk okát.

              (2)       A testületi ülés jegyzőkönyvének

                          a)         eredeti papíralapú példányát a jegyző kezeli,

                          b)         egy elektronikus példánya a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek kerül megküldésre,

                          c)         egy másolati példányát a polgármester kezeli és őrzi.

              (3)       A jegyző a közérdekű adatokra vonatkozó általános szabályoknak alkalmazásával, személyes adatok védelmére és az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával biztosítja a zárt ülés jegyzőkönyvében szereplő közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét.

              (4)       A jegyzőkönyvbe történő betekintésre a közös önkormányzati hivatalban személyesen ügyfélfogadási időben van lehetőség. A jegyzőkönyvről, annak egyes részeiről és más önkormányzati dokumentumokról térítési díj ellenében kérhető másolat, személyesen vagy írásban.

13. §      (1)       Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

                          a)         a képviselő-testület tagja,

                          b)         a jegyző,

                          c)         a településen működő civil szervezet.

              (2)       Az önkormányzati rendelet kihirdetése a jogszabály megalkotásáról és megtekintésének helyéről szóló hirdetmény az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik meg.

              (3)       A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek hatályosulását, a jogszabályi környezet és a helyi viszonyok változásának függvényében, de legalább ötévente elvégzi az utólagos hatásvizsgálatot. A képviselő-testület tagja kezdeményezheti, a képviselő-testület elrendelheti bármely önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálatát.

3. A képviselő-testület bizottsága

14. §      A törvény által a képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalt feladatokat a képviselő-testület látja el.

4. A polgármester, az alpolgármester és a képviselő

15. §      (1)       A polgármester a törvényben és képviselő-testületi határozatban rögzített feladatain felül

                          a)         biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

                          b)         segíti a települési képviselők munkáját,

                          c)         együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

              (2)       A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

              (3)       A polgármester a munkaidejét úgy osztja be, hogy feladatainak határidőben eleget tegyen. A polgármester az önkormányzat hivatali helyiségében fogadóórát tart minden páros hét hétfőjén 18‑19 óráig.

              (4)       A polgármester a tisztsége megszűnését követően az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a munkakörét a korelnök képviselőnek adja át.

16. §      (1)       A képviselő-testület a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

              (2)       Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

              (3)       Az alpolgármester a munkaidejét úgy osztja be, hogy feladatainak határidőben eleget tegyen.

              (4)       Az alpolgármester az önkormányzat hivatali helyiségében fogadóórát tart minden negyedév első hónapjának első hétfőjén 17‑18 óráig.

17. §      (1)       A képviselő

                          a)         köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

                          b)         köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

                          c)         köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

                          d)         köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

                          e)         köteles kapcsolatot tartani a település polgáraival és az önszerveződő lakossági közösségekkel,

                          f)          köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.

              (2)       Igazolt a képviselő távolmaradása, ha távollétét előzetesen bejelentette vagy betegség miatt volt távol.

              (3)       A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó képviselő-testületi tag tárgyhavi tiszteletdíja 20 %‑kal csökken.

              (4)       A vagyonnyilatkozat kezelésének rendje:

                          a)         A képviselő a vagyonnyilatkozatot a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatalba nyújtja be, zárt borítékban, a képviselő-testülethez címezve, a település nevének feltüntetésével.

                          b)         A Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal az átvett vagyonnyilatkozatokról a képviselő nevének és az átvétel időpontjának feltüntetésével nyilvántartást vezet, gondoskodik azok biztonságos őrzéséről és a képviselő-testülethez részére a feladata elvégzéséhez szükséges időtartamra történő átadásáról.

                          c)         A képviselő vagyonnyilatkozatának megtekintése iránti igény a polgármesterhez jelenthető be, a betekintésre előre egyeztetett időpontban a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben kerülhet sor.

                          d)         A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére egyebekben az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5. A közös önkormányzati hivatal, a jegyző, aljegyző, egyéb társulások

18. §      (1)       Rédics, Baglad, Belsősárd, Bödeháza, Gáborjánháza, Gosztola, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Resznek, Szijártóháza és Zalaszombatfa Községek Önkormányzati Képviselő-testületei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben rögzített feladatok ellátására közösen egységes hivatalt működtetnek, melynek elnevezése Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal székhelye: Rédics, Vasút utca 10.

              (2)       A Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a társulási megállapodás, a költségvetési szerv alapító okirata és szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

              (3)       A közös önkormányzati hivatal működésének az ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a jegyző részvételével szükség szerint tartanak megbeszéléseket.

              (4)       A jegyző vagy megbízottja a hivatal székhelyén az ebédszünet kivételével a teljes munkaidő alatt, a nem hivatali székhely településen évente legalább egyszer – az érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján legalább 5 nappal korábban közzétett időpontban – ügyfélfogadást tart.

19. §      (1)       A jegyző ellátja a számára jogszabályban vagy képviselő-testületi határozatban meghatározott feladatokat.

              (2)       A jegyző az alábbiak szerint jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha a döntésük, működésük során jogszabálysértést tapasztal:

                          a)         a képviselő-testület által elkövetett jogsértés esetén a képviselő-testület ülésén szóban, vagy a képviselő-testület valamennyi tagja részére írásban,

                          b)         a társulás által elkövetett jogsértés esetén a társulási tanács ülésén szóban, vagy a társulási tanács elnöke részére írásban,

                          c)         a polgármester által elkövetett jogsértés esetén a polgármester részére írásban,

                          d)         az önkormányzat szervei által elkövetett jogsértés esetén, amennyiben a jogsértés súlyossága indokolja vagy az önkormányzat szerve a jogsértést saját hatáskörében nem orvosolja, a képviselő-testület ülésén szóban, vagy a képviselő-testület valamennyi tagja részére írásban.

              (3)       A jegyző jogi szempontból ellenjegyzi

                          a)         az önkormányzat által kötött szerződéseket, megállapodásokat,

                          b)         az önkormányzat részéről cégszerű aláírást igénylő iratokat.

20. §      A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös önkormányzati hivatalt alkotó polgármesterek lakosságszámarányos, többségi döntésükkel a jegyzői feladatok ellátásával pályázat kiírása nélkül a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bízhatnak meg vagy alkalmazhatnak határozott időre.

21. §      (1)       A közös önkormányzati hivatal által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá nem tartozó önkormányzati hatósági ügyben a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az eljárási cselekmények elektronikus úton nem gyakorolhatók.

              (2)       Az eljárási cselekmények elektronikus úton gyakorolhatók a hatóságok egymás közötti kapcsolattartásában.

22. §      (1)       Az önkormányzat a 3. mellékletben foglalt jogi személyiségű társulásokban vesz részt.

              (2)       A társulás a működéséről szóló beszámoló keretében ad számot az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

6. Záró rendelkezések

23. §      Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.

24. §[1]    

1. melléklet a 3/2013.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

a) A polgármesterre átruházott hatáskörök

b) A jegyzőre átruházott hatáskörök

c) Társulásra átruházott hatáskörök

ca) A Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök

cb) Lenti Kistérség Többcélú Társulására átruházott hatáskörök

cc)[9] Rédicsi Térségi Önkormányzati Feladatellátó Társulásra átruházott hatáskörök

2. melléklet a 3/2013.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

A polgármester döntési jogosultsága

két testületi ülés között felmerülő,

halaszthatatlan ügyekben

3. melléklet a 3/2013.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat társulásai