Bödeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5.  és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §        E rendelet alkalmazásában:

                          a)         a hulladékokkal kapcsolatos fogalmak értelmezésénél a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltak az irányadók;

                          b)         közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (pl. közút, járda, tér, közpark), továbbá az egyéb ingatlanok, építmények közhasználatra átadott része (pl. épületárkád alatti járda vagy útszakasz, alul- és felüljáró);

                          c)         tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása – ideértve a hulladék eltávolítását is –, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése, valamint gyommentesítése, folyamatos kaszálása;

                          d)         avar és kerti hulladék: faágak, falevelek, nyesedék, kaszálék, növényi szárak, egyéb növényi maradványok.

2. Az ingatlanon tisztán tartása

2. §        (1)       Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

                          a)         a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak;

                          b)         a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

              (2)       Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

                          a)         az ingatlan előtti közterület (járda, zöldsáv stb.) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról;

                          b)         a járdaszakasz melletti vagy az ingatlan előtti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,

                          c)         a mezőgazdasági művelés alatt nem álló beépítetlen ingatlan(rész) tisztán tartásáról;

                          d)         az ingatlan használatában lévő, közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényzet környezetének tisztán tartásáról;

                          e)         az ingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések és úttartozékok (forgalomirányító lámpa és tábla) láthatóságát.

              (3)       Közös tulajdonban álló épületek esetében az (1)-(2) bekezdésekben írt tisztántartás a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége.

              (4)       A közutak tisztán tartásáról a közút kezelője (használó) köteles gondoskodni az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Mindennemű szállítás úgy végezhető, hogy a közterület ne szennyeződjön, és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki. Ha bármely szállítmány fel- és lerakásánál, szállítása során, vagy a jármű üzemeléséből következően a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője gondoskodik. Ha a szennyeződés előidézőjének személye nem ismert, a szennyeződés feltakarításáért a jármű üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa a felelős.

              (5)       Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében

                          a)         a belterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a képviselő-testület;

                          b)         a külterületen lévő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője

                          köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

              (6)       A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

              (7)       Építéssel, bontással, építmény megszűnésével vagy felújítással érintett ingatlan tisztán tartásáról az építtető, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa gondoskodik, különös tekintettel az elbontott, de a keletkezés helyén hasznosítható építési-bontási hulladékoknak az ingatlanon belül rendezett módon történő tárolásáról. A keletkezés helyén nem hasznosítható, a szabadban tárolt hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról a környezetkárosodás megelőzése érdekében a tevékenység befejezését vagy az építmény megszűnését követő 30 napon belül, de legalább a hulladék keletkezésének első napjától számított 6 hónapon belül kell gondoskodni. Bontási munkák befejeztével az ingatlan tulajdonosa köteles a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a telek területi adottságainak megfelelő, természetes terepfelületét helyreállítani.    

              (8)       Amennyiben e rendeletben foglalt kötelezettségek a használót terhelik, a tulajdonos írásbeli szerződés bemutatásával igazolja a használó kilétét.

3. §        (1)       A belterületi ingatlan tulajdonosa, illetve használója a 2. §‑ban foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozása céljából – a növényvédelmi jogszabályokban előírtakon felül is - köteles az ingatlan és környezetének tisztán tartásáról szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, május 15-ig és augusztus 15-ig kaszálással gondoskodni.

              (2)       Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén:

                          a)         amennyiben a területen károsító (növényre vagy növényi termékre káros növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus) található, az illetékes hatóság az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el;

                          b)         amennyiben a terület károsítóval nem fertőzött, a polgármester határozattal kötelezi az ingatlan tulajdonosát (használóját, üzemeltetőjét), illetve az építtetőt az e rendeletben foglalt munkálatok elvégzésére. Amennyiben a kötelezett az előírtaknak határidőben nem tesz eleget, a polgármester foganatosítja a végrehajtást.

              (3)       Az ingatlan tulajdonosa (használója, üzemeltetője, ill. az építtető) köteles a 2. §‑ban foglaltak szerint a közterületekről a havat letakarítani, illetőleg a területet síkosságmentessé tenni, szükség esetén naponta többször is. Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (pl. kőzuzalék, fűrészpor, homok) kívül csak klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata alkalmazható, oly módon, hogy ennek egyszeri kijuttatott mennyisége 20 g/m²-nél lehetőleg ne legyen több és közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét ne veszélyeztesse.

              (4)       A röplapok utcai terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni. Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin, illetőleg az érintett ingatlan/épület/építmény tulajdonosának/kezelőjének engedélyével lehet elhelyezni. Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette.

3. Települési hulladék elhelyezése, avar és kerti hulladék égetése

4. §        Az ingatlan tulajdonosa (használója) a települési hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról – az 5. §‑ban foglaltak kivételével - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

5. §        (1)       Az avar és kerti hulladék égetéssel is megsemmisíthető, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Az égetést hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton lehet végezni szélcsendes időben. Vasárnap és ünnepnap égetni tilos.

              (2)       Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

              (3)       Az égetendő hulladék katalizátorként sem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot.

              (4)       A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható.

              (5)       Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

              (6)       A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban tüzet gyújtani tilos.

4. Záró rendelkezések

6. §        Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba.

7. §        Hatályát veszti a település tisztaságáról és a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 9/2008.(IV.17.) önkormányzati rendelet.