1. § E rendelet alkalmazásában:

• a) a hulladékokkal kapcsolatos fogalmak értelmezésénél a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltak az irányadók;
• b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (pl. közút, járda, tér, közpark), továbbá az egyéb ingatlanok, építmények közhasználatra átadott része (pl. épületárkád alatti járda vagy útszakasz, alul- és felüljáró);
• c) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása – ideértve a hulladék eltávolítását is –, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése, valamint gyommentesítése, folyamatos kaszálása;
• d)

2. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

• a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak;
• b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

• a) az ingatlan előtti közterület (járda, zöldsáv stb.) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról;
• b) a járdaszakasz melletti vagy az ingatlan előtti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,
• c) a mezőgazdasági művelés alatt nem álló beépítetlen ingatlan(rész) tisztán tartásáról;
• d) az ingatlan használatában lévő, közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényzet környezetének tisztán tartásáról;
• e) az ingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések és úttartozékok (forgalomirányító lámpa és tábla) láthatóságát.

(3) Közös tulajdonban álló épületek esetében az (1)-(2) bekezdésekben írt tisztántartás a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége.

(4) A közutak tisztán tartásáról a közút kezelője (használó) köteles gondoskodni az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Mindennemű szállítás úgy végezhető, hogy a közterület ne szennyeződjön, és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki. Ha bármely szállítmány fel- és lerakásánál, szállítása során, vagy a jármű üzemeléséből következően a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője gondoskodik. Ha a szennyeződés előidézőjének személye nem ismert, a szennyeződés feltakarításáért a jármű üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa a felelős.

(5) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében

• a) a belterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a képviselő-testület;
• b) a külterületen lévő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője

köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

(6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

(7) Építéssel, bontással, építmény megszűnésével vagy felújítással érintett ingatlan tisztán tartásáról az építtető, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa gondoskodik, különös tekintettel az elbontott, de a keletkezés helyén hasznosítható építési-bontási hulladékoknak az ingatlanon belül rendezett módon történő tárolásáról. A keletkezés helyén nem hasznosítható, a szabadban tárolt hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról a környezetkárosodás megelőzése érdekében a tevékenység befejezését vagy az építmény megszűnését követő 30 napon belül, de legalább a hulladék keletkezésének első napjától számított 6 hónapon belül kell gondoskodni. Bontási munkák befejeztével az ingatlan tulajdonosa köteles a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a telek területi adottságainak megfelelő, természetes terepfelületét helyreállítani.

(8) Amennyiben e rendeletben foglalt kötelezettségek a használót terhelik, a tulajdonos írásbeli szerződés bemutatásával igazolja a használó kilétét.

3. § (1) A belterületi ingatlan tulajdonosa, illetve használója a 2. §‑ban foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozása céljából – a növényvédelmi jogszabályokban előírtakon felül is - köteles az ingatlan és környezetének tisztán tartásáról szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, május 15-ig és augusztus 15-ig kaszálással gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén:

• a) amennyiben a területen károsító (növényre vagy növényi termékre káros növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus) található, az illetékes hatóság az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően jár el;
• b) amennyiben a terület károsítóval nem fertőzött, a polgármester határozattal kötelezi az ingatlan tulajdonosát (használóját, üzemeltetőjét), illetve az építtetőt az e rendeletben foglalt munkálatok elvégzésére. Amennyiben a kötelezett az előírtaknak határidőben nem tesz eleget, a polgármester foganatosítja a végrehajtást.

(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója, üzemeltetője, ill. az építtető) köteles a 2. §‑ban foglaltak szerint a közterületekről a havat letakarítani, illetőleg a területet síkosságmentessé tenni, szükség esetén naponta többször is. Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (pl. kőzuzalék, fűrészpor, homok) kívül csak klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata alkalmazható, oly módon, hogy ennek egyszeri kijuttatott mennyisége 20 g/m²-nél lehetőleg ne legyen több és közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét ne veszélyeztesse.

(4) A röplapok utcai terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni. Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin, illetőleg az érintett ingatlan/épület/építmény tulajdonosának/kezelőjének engedélyével lehet elhelyezni. Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette.

6. § Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba.