^[1]Bödeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 4. § (1) bekezdés tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában, a 6. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (6) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdés tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A költségvetés bevételei és kiadásai

1. §        (1)^[2]      Az önkormányzat 2020. évi költségvetésének

                          a)         költségvetési bevételi előirányzata 15 906 840 Ft,

                          b)         költségvetési kiadási előirányzata 19 860 861 Ft,

                          c)         költségvetési egyenlege 3 954 021 Ft hiány.

              (2)       A bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok kiemelt előirányzatok, valamint kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti megbontását az 1. melléklet tartalmazza. A részletes bevételi előirányzatokat a 2. melléklet, a részletes kiadási előirányzatokat, a felhalmozási kiadási előirányzatok beruházásonként, felújításonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza.

              (3)^[3]      Az általános tartalék 38 000 Ft. A képviselő-testület a tárgyévben céltartalékot nem képez.

              (4)       Belső finanszírozási bevételi előirányzat 4 545 507 Ft, külső finanszírozási bevételi előirányzat 0 Ft, finanszírozási kiadási előirányzat 591 486 Ft.

2. §        (1)       Az önkormányzatnak az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti saját bevételeit a 4. melléklet tartalmazza.

              (2)       Az önkormányzatnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kötelezettségvállalásokból kötelezettsége nem áll fenn.

              (3)       A költségvetési évben fejlesztési célra nem várható a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése.

3. §        (1)       Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat az 5. melléklet tartalmazza.

              (2)       2020. évben eseti gyógyszertámogatás azon személynek nyújtható, akinek eseti gyógyszerköltsége meghaladja a havi jövedelmének 10 %‑át. Az eseti gyógyszertámogatás összege maximum 20 000 Ft. 2020. évben eseti gyógyszertámogatás egy személy részére legfeljebb két alkalommal állapítható meg.

              (3)       A 2020. évben kiállított zárójelentés alapján folyósítható kórházi ápolási támogatás az 5 napot elérő időtartamú kórházi ápolásban részesülő személy részére 10 000 Ft, amennyiben a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%‑át. A kórházi ápolási támogatás szülés esetén nem vehető igénybe.

3/A. §^[4]   (1)       A szociálisan rászorulók részére a téli fűtéshez szükséges tűzifa biztosításához természetbeni ellátás formájában szociális célú tűzifa támogatás nyújtható 12 erdei m³ összmennyiség erejéig.

              (2)       Szociális célú tűzifa támogatásban részesíthető az a személy,

                          a)         aki

                                      aa)       aktív korúak ellátására jogosult,

                                      ab)       időskorúak ellátására jogosult,

                                      ac)       lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult,

                                      ad)       halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,

                                      ae)       három gyermeket nevel, vagy

                                      af)        egyszemélyes háztartásban él és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %‑át; és

                          b)         akinek lakása fával fűthető.

              (3)       A szociális célú tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik. A kérelem elbírálása során a (2) bekezdés aa)‑ad) pontja szerinti személy előnyben részesül. Az üresen álló, nem lakott ingatlanra, amelyben életvitelszerűen senki sem él, a támogatás nem kérhető. Egy háztartás részére legalább 1 m³, legfeljebb 5 m³ tűzifa biztosítható. Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

              (4)       A támogatás iránti igényeket írásban kell benyújtani az igényjogosultság alapját képező szociális ellátás vagy körülmény és az azt megállapító hatóság megjelölésével.

              (5)       A támogatás iránti igényeket első körben a támogatásigénylési lehetőségről szóló hirdetmény helyben szokásos módon történő közzétételétől számított 10 napon belül lehet benyújtani.

              (6)       Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott határidőig benyújtott kérelmek elbírálását követően nem kerül szétosztásra a teljes tűzifa-mennyiség, akkor a megmaradó keret erejéig további támogatási igény nyújtható be ezen tény helyben szokásos közzétételétől a keret kimerüléséről szóló tájékoztató közzétételéig, de legfeljebb 2021. január 16–ig. Az (5) bekezdés szerinti határidőt követően benyújtott támogatási igények elbírálására a benyújtás sorrendjében kerül sor.

              (7)       A képviselő-testület a polgármesterre átruházza a szociális célú tűzifa támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét.

4. §^[5]       (1)       Az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíja: 27 000 Ft.

              (2)       A főállású polgármester részére biztosítható szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatások: szociális támogatás, temetési segély, illetményelőleg, Az egyes juttatások mértékére, feltételeire, az elbírálás és elszámolás rendjére, valamint a visszatérítés szabályaira a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatal közszolgálati szabályzatában foglaltak az irányadók azon eltéréssel, hogy a juttatás megállapításáról a képviselő-testület dönt.

2. A költségvetés végrehajtásának szabályai,

költségvetési rendelet és előirányzat módosítás

5. §        (1)       Képviselő-testület a két testületi ülés között felmerülő halaszthatatlan ügyekben a polgármesterre átruházza

                          a)         az önkormányzati bevételi és kiadási előirányzatok módosításának jogát

                                      aa)       meghatározott célra kapott vagy felhasználási kötöttséggel átvett pénzeszközök és azok felhasználása vonatkozásában,

                                      ab)       a központi költségvetésből származó támogatások és azok felhasználása tekintetében,

                                      ac)       egyéb többletbevételek tartalékba helyezése vonatkozásában,

                          b)         a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a c) pontban foglaltak kivételével a kiemelt előirányzatok között éves szinten összesen 1 000 000 Ft összeghatárig,

                          c)         az egyéb működési kiadások kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosítás kivételével a tartalékkal való rendelkezés jogát esetileg 100 000 Ft összeghatárig, de legfeljebb az általános tartalék képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatának 50 %‑áig.

              (2)       Az (1) bekezdésben biztosított hatáskörben hozott döntések a későbbi években - a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb - többletkiadással nem járhatnak.

3. Vagyonnal kapcsolatos döntések

6. §        Készpénzben teljesíthető kiadások az önkormányzat és szervei, valamint az általuk irányított költségvetési szervek részére:

              a)         anyag-, készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzések,

              b)         kiküldetési és reprezentációs kiadások,

              c)         előadóművészi tevékenység, előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélkül teljesíthető szolgáltatási kiadások,

              d)         társadalom- és szociálpolitikai juttatások,

              e)         személyi juttatások – amennyiben jogszabály a folyószámlára történő  utalást nem teszi kötelezővé ‑, fizetési előleg.

7. §        (1)       A finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a képviselő-testület gyakorolja.

              (2)       Átruházott hatáskörben a polgármester dönt az önkormányzat szabad pénzeszközének tartós betétbe helyezéséről.

8. §        (1)       Képviselő-testület a polgármesterre átruházza

                          a)         az államháztartáson kívüli, de nem alapítványi forrás átvételére vonatkozó jogkörét, amennyiben az átvett pénzeszköz összege nem haladja meg a százezer forintot, és

                                      aa)       a pénzeszközátvételből adódó kiadási kötelezettség az átvett pénzeszköz összegét nem haladja meg, vagy

                                      ab)       a pénzeszközátvételből adódó kiadási kötelezettség fedezete a tárgyévben rendelkezésre áll és a pénzeszközátvételből adódó kötelezettség a későbbi években - a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb - többletkiadással nem jár,

                          b)         az államháztartáson kívülre, de nem alapítványnak történő forrás átadására vonatkozó jogkörét a dologi jellegű, de számla-kibocsátási jogkör hiányában dologi kiadásként nem könyvelhető kiadás tekintetében, amennyiben a beszerzés a polgármester hatáskörébe tartozna.

              (2)       Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatás esetén:

                          a)         A támogatás formája lehet:

                                      aa)       vissza nem térítendő pénzeszközök nyújtása,

                                      ab)       visszatérítendő pénzeszközök nyújtása,

                                      ac)       ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett (egyedileg) nyújtott szolgáltatás,

                                      ad)       ingatlan térítésmentes átadása vagy kedvezményes értékesítése,

                                      ae)       követelésről való lemondás,

                                      af)        kedvezményes bérlet.

                          b)         Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősülő támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtandó. Kétség esetén a támogatást igénylő nyilatkozik arról, hogy a támogatás az uniós jogszabályok szerint állami támogatásnak minősül-e.

                          c)         Támogatás kérelemre, az önkormányzat anyagi helyzetének figyelembe vételével állapítható meg.

                          d)         A támogatás a Ptk. hatálya alá tartozó támogatási szerződés megkötésével nyújtható. A szerződés tartalmazza a felhasználás és a számadás ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, a támogatási szerződésben foglaltak megszegésének jogkövetkezményeit.

9. §        (1)       A polgármester dönt a forrásfelhasználásról:

                          a)         építési beruházás esetén nettó 2 500 000 Ft értékhatárig,

                          b)         árubeszerzés esetén nettó 1 500 000 Ft értékhatárig,

                          c)         ingatlanvásárlás kivételével szolgáltatás megrendelése esetén nettó 1 500 000 Ft értékhatárig.

              (2)       A képviselő-testület előzetes döntése szükséges az alábbi esetekben a vagyontárgyak bármilyen jogcímen történő térítésmentes átvételéhez:

                          a)         bármely ingatlan átvételéhez,

                          b)         100 000 Ft egyedi értéket meghaladó ingó vagyontárgy átvételéhez,

                          c)         ha a vagyontárgy átvétele feladat átvételével jár együtt,

                          d)         ha a vagyontárgy működtetése jelentős – az éves működési kiadások 2 %‑át meghaladó - többletköltséggel jár.

10. §      (1)       Az önkormányzat követeléseiről le lehet mondani az alábbi esetekben:

                          a)         ha a követelés megfizetése az adós és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti,

                          b)         ha a követelés megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetleníti,

                          c)         ha a jogosult rendelkezésére álló információk szerint a követelés behajthatósága valószínűtlen,

                          d)         ha a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a behajtandó követeléssel arányban nem álló költséget eredményezne.

              (2)       Képviselő-testület a polgármesterre átruházza

                          a)         az önkormányzat követeléseiről való lemondás jogát

                                      aa)       a munkavállalókkal szembeni követelések vonatkozásában,

                                      ab)       az aa) pont alá nem tartozó követelések vonatkozásában 10 000 Ft összeghatárig,

                          b)         a behajthatatlan követelés kivezetésére vonatkozó jogkörét.

4. Záró rendelkezések

11. §      Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. január 1-től a rendelet hatálybalépéséig tartó időszakra is alkalmazni kell.