Bödeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VII. 12.) önkormányzati rendeletének indokolása
a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2015.(II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 08. 01a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2015.(II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
A javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok
A Zala Megyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtásában felhívta a figyelmet a következőkre:
Az önkormányzat nem definiálja a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, valamint a létfenntartási gond fogalmát.
A gyermekek fogadásához nyújtott települési támogatás, az elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott eseti települési támogatás tekintetében nem érvényesül a rászorultság elve.
A költségvetési rendeletben meghatározott települési támogatások (az eseti gyógyszertámogatás és a kórházi ápolási támogatás kivételével) tekintetében meghatározott jogosultsági feltételek nem egyértelműek, nem fejti ki, hogy mit ért a szociális rászorultság fogalmán.
A rendelet a szociális étkeztetés ellátás vonatkozásában az Szt. 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem szabályozza
azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani
az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait
az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket
A rendelet a szociális étkeztetés ellátás vonatkozásában az Szt. 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem szabályozza teljes körűen a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait.
Az önkormányzat rendeletében nem szabályozza kellő részletezettséggel az Szt. 132. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait
fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségükre tekintettel
szenvedélybetegségük, vagy
hajléktalanságuk miatt.
A záró rendelkezések nem felelnek meg a jogszabály-szerkesztési előírásoknak, mert a rendelet utolsó §‑ának rendelkezései a részletes rendelkezések közé tartoznak, de itt került elhelyezésre.
A kormányhivatal szakmai segítségnyújtása és a közös önkormányzati hivatal szakmai tapasztalata alapján a javasolt változások: Szűnjön meg a kettős szabályozás, a költségvetési rendeletből kerüljenek ki a szociális támogatások részletszabályai. A települési támogatások közül csupán a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott rendkívüli települési támogatást, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást, továbbá a lakáshoz jutást segítő vissza nem térítendő települési támogatást célszerű megtartani, így lényegesen egyszerűsödik és áttekinthetőbbé válik a támogatási rendszer.
A záró rendelkezésekben kifogásolt rész átmeneti rendelkezés, mely régen érvényét vesztette, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.
Egyebekben a rendeleti szabályozás kiegészült azokkal az előírásokkal, melyeket a kormányhivatal a szakmai segítségnyújtásban hiányolt.
A polgármester által javasolt változások: A rászorulók támogatáshoz jutása érdekében a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapításánál a jövedelemhatár emelése, valamint a jogosultsági feltételek ésszerűsítése érdekében a szociális étkeztetésnél a 62. éves korhatár módosítása az irányadó nyugdíjkorhatárra.
A jogi szabályozás várható hatásai
A jogi szabályozás eredményeként a szociális juttatások rendszerének egyszerűsítése és a kormányhivatal szakmai segítségnyújtásának megfelelően a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelése várható.
A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangja
A szociális ellátások tekintetében az európai uniós jogból közvetlen jogharmonizációs kötelezettség nincs, a rendeletben foglaltak összhangban állnak az európai uniós előírásokkal jogharmonizált központi jogszabályokkal (így különösen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel) és nem sértik az Európai Unió alapelveit.