Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Gosztola község építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2025. 10. 16Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelete
Gosztola község építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Gosztola Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK1
1.2 A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Gosztola község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.
(3)3 A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező, alábbi szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni:
a) 1. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv – belterület,
b) 2. melléklet: SZ-2-M1/2025 jelű szabályozási terv – külterület.
2.4 Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) bel- és külterület határa,
b)5 a külterületen beépített és beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területek határa,
c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,
d) területfelhasználási egység határa,
e) építési övezet, övezet határa és előírásai,
(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3) bekezdésben szereplő esetek kivételével6.
(3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.
(4) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.
3.7 Fogalom meghatározás
3. § A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:
a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.
b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni, kivéve ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat telekhatárként kell értelmezni az építési hely meghatározásánál.
c)8
d) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, lágyszárú növényzettel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd,vízáteresztő burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.
e)9
f) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.
g) Kialakult, beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.
4.10 Telekalakítás általános szabályai
4. § (1)11
(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.
(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak a szabályozási terven ábrázoltak szerint, ahol a szabályozási terv telekalakítást nem jelöl az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.
(5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.
(6) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között –a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.
5.12 Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások
5. § (1)13 A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.
(2) A beépítésre szánt területeken részleges közműellátást kell biztosítani.
(3)14 Az építési hely beépítésre szánt területeken a beépítési mód figyelembevételével a következő.
a) Az előkert mélysége: már beépült telek esetén a kialakult előkert méret megtartható. Új épület elhelyezésénél a közterületi telekhatártól legalább 7m tartandó.
b) Az oldalkert szélessége:
ba) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,
bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.
c) a hátsókert mélysége:
ca) a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,
cb) a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,
cc) 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen,
cd) 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házikert).
(4) Az építési hely beépítésre nem szánt területeken– amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – az OTÉK előírásainak megfelelően határozandó meg.
(5) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.
(6)15
(7) A település lakó- és vegyes területein a telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek16 közül legfeljebb a környezetet nem zavaró szolgáltató és kisipari tevékenységek engedélyezhetők.
(8)17
6.18 Tilalmak és korlátozások
6. § (1)19 Felszíni vizek védőtávolsága, védőövezetei:
a) természetes és természetközeli állapotú vízfolyások partvonalától számított 50-50 m, tavak partvonalától számított 100 m széles területsávban új épületek létesítése, meglévő épületek bővítése, a területsáv hasznosítása a vonatkozó természetvédelmi20 és vízügyi jogszabályokban21 foglaltak szerint történhet.
b) az állóvizek, a vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó, melynek szélessége:
ba) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6-6 m,
bb) az egyéb vizek és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3 m.
(2) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:
a)22 országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m,
b) 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m, belterületen 2,5 m,
c) kisfelszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m,
d) Ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.
e) A szénhidrogén bányászati célú kutak védőtávolsága a fúrásponttól 50 m23, mely védőövezetre építési tilalom vonatkozik.
7.24 Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
a)25
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke.
(2)26
(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
8.27 A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei
8. § (1)28 A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:
a) Lakóterületek:
aa) kertvárosi jellegű Lke
ab) falusias lakóterület Lf
b) Vegyes területek: településközpont vegyes terület Vt
c) Különleges területek:
ca) temető területe K-t
cb) idegenforgalmi terület K-id2
(2)29 A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:
a) Közlekedési és közműterületek: közút területe KÖu
b) Zöldterületek Z
c) Erdőterületek :
ca) gazdasági erdő Eg-1; Eg-2
cb) egészségügyi, szociális, turisztikai Ee
d) Mezőgazdasági területek:
da) kertes mezőgazdasági terület Mk$
db) általános mezőgazdasági terület Má
e) Vízgazdálkodási területek V-1, V-2
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI30
9.31 Kertvárosias lakóterület
9. §32 (1) A kertvárosi jellegű lakóterületen elhelyezhető33:
a) Általában telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,
b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény,
d) 6 szoba szobaszámot meg nem haladó szálláshely szolgáltató épület,
e) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,
f) a lakófunkciót kiegészítő egyéb építmény,
g) összesen telkenként 4 db épület építhető.
(2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő34 kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.
(3) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m.
(4) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m2-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m2- 3500m2 közötti terület fél területtel, a 3500m2 feletti terület nem vehető figyelembe.
(5) A 25 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be.
(6) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
b) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.
c) Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.
(7) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(8)35
(8) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,0 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.
(10)36
(9) Az Lke jelű kertvárosi jellegű lakóterület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2
b) legkisebb telekszélesség: 12/16 m
c) legkisebb telekmélység: 50 m
d) építési mód: oldalhatáron álló/szabadon álló
e) előkert: illeszkedés
f) legkisebb zöldfelület: 65 %
g) legnagyobb beépítettség: 15 %
h) legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
i) szintterületi mutató: 0,4
10.37 Falusias lakóterület
10. §38 (1) A falusi jellegű lakóterületen elhelyezhető39:
a) Általában telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,
b) egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény,
d) szálláshely szolgáltató, idegenforgalmi épület,
e) a lakófunkciót kiegészítő egyéb építmény,
f) összesen telkenként 4 db épület építhető.
(2) az épületek beépítési módjára és építészeti kialakítására a kertvárosi jellegű építési övezetre meghatározott rendelkezések az irányadók. A falusias lakóövezetben az erdős környezetbe illeszkedő gerendaházak is létesíthetők.
(3) Az Lf jelű falusi jellegű lakóterület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
b) legkisebb telekszélesség: 16 m
c) legkisebb telekmélység: 50 m
d) építési mód: szabadon álló
e) előkert: illeszkedés
f) legkisebb zöldfelület: 65 %
g) legnagyobb beépítettség: 10 %
h) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
i) szintterületi mutató: 0,4
11.40 Településközpont vegyes terület
11. §41 (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:
a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület42,
c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
d) lakóépületek,
e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,
f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.
(3) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el 7m-es előkert , építménymagasságnak megfelelő oldalkert megtartásával. 40m mély építési helyen túli telekterület hátsókertnek tekintendő.
(4)43
(5)44
(4) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b)45
b) növénytelepítés során a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok alkalmazandók.
(5) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
(6) A Vt jelű településközpont vegyes terület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m2
b) legkisebb telekszélesség: 30 m
c) legkisebb telekmélység: 50 m
d) építési mód: szabadon álló
e) legkisebb zöldfelület: 45 %
f) legnagyobb beépítettség: 25 %
g) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
h) szintterületi mutató: 0,6
12.46 Különleges temető területek
12. §47 (1) A szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:
a) egyházi és világi kegyeleti épületek (pl.: ravatalozó, kápolna),
b) sírépítmények, urnatárolók,
c) a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények,
d) a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények (pl. szerszámtároló, hulladékgyűjtő).
(2) A Kt jelű különleges temető terület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 2500 m2
b) legkisebb telekszélesség: 50 m
c) legkisebb telekmélység: kialakult
d) építési mód: szabadon álló
e) legkisebb zöldfelület: 40 %
f) legnagyobb beépítettség: 10 %
g) legnagyobb építménymagasság: 7,0 m
h) szintterületi mutató: 0,1
(3) A temető területén a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, a fa rossz egészségi állapota vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
(4) A meglévő temető telekhatára mentén legalább kétszintű növényzetből álló növénysáv (cserjesáv) létesítendő, illetve tartandó fenn.
13.48 Különleges idegenforgalmi terület
13. §49 (1) A Kid jelű terület övezete a pihenés, szabadidő eltöltés, sport céljára szolgáló terület.
(2) A Kid2 jelű különleges idegenforgalmi terület építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2
b) építési mód: szabadon álló
c) előkert: 10 m
d) legkisebb zöldfelület: 70 %
e) legnagyobb beépítettség: 15 %
f) legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
g) szintterületi mutató: 0,3
(3) Az övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
a) szálláshely szolgáltató épület, falusi turizmust szolgáló funkciók épületei,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
c) szabadtéri rendezvények építményei (pl. szabadtéri színpad, zenepavilon),
d) vendéglátó épületek,
e) a pihenést, sportolást szolgáló épületek, építmények, pályák.
(4) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a vízfelület és a gyepes sportpálya 100 % mértékig, vehető figyelembe.
c) Növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazandók.
d)50
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI51
14.52 Zöldterületek
14. § (1) A zöldterületek Z jelű övezetében:
a) pihenést szolgáló építmények (pl.: pihenőhely, sétaút),
b) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű)
helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.
(2) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, hagyományosan színezettek) lehetnek.
(3) Növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazandók.
15.53 Erdőterület
15. §54 (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk, ill. az elhelyezhető épületek szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Eg-1: természeti területként nyilvántartott gazdasági rendeltetésű erdő,
b) Eg-2: gazdasági rendeltetésű erdő,
c) Ee: egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő.
(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:
a) Az Eg-1 jelű természeti területként nyilvántartott gazdasági rendeltetésű erdőterületen építmény nem helyezhető el.
b) Az Eg-2 jelű gazdasági rendeltetésű erdő építési övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
ba) beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha
bb) építési mód: szabadon álló
bc) legnagyobb beépítettség: 0,5 % (lásd még (4) bekezdés)
bd) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
c) Az Ee jelű egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen építmény nem helyezhető el.
(3) Az Eg-1 övezetbe a természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak, ahol az erdőművelés, ill. -használat során a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.
(4) Az Eg-2 erdő övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
(5) Az Eg-2 övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal: a megközelítést biztosító út szélétől 20 m-re kijelölt legfeljebb 5000m2 nagyságú, legalább 50m széles terület
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 20 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
(6) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületen (Ee) a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények - pihenőhely, erdei tornapálya, játszótér, ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. Épületek az övezetben nem alakíthatók ki.
(7) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti szimmetrikus tető hajlásszöggel létesíthetők.
(8)55
16.56 Mezőgazdasági területek
16. § (1) A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint:
a) kertes (szőlőhegyi) mezőgazdasági területek,
b) általános mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, 30°-40° közötti szimmetrikus tető hajlásszögű magastetővel létesíthető.
17.57 Kertes mezőgazdasági terület
17. §58 (1) A kertes szőlőhegyi mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk$” jellel jelölt volt zárkerti területek tartoznak.
(2) Az övezetben a tájkarakter védelme érdekében kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást, vagy gyógynövénytermesztést és feldolgozást szolgáló (pl.: présház, gyümölcstároló, pince), továbbá a bor- és ökoturizmushoz és rekreációhoz kapcsolódó épület, építmény, valamint, a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel, lakó épület helyezhető el.
(3) Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek 50 %-a legalább 2 éve szőlő-, gyümölcstermesztéssel, vagy kertgazdálkodással hasznosított.
(4) Az övezetben lakó rendeltetésű épület elhelyezhető, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
a) a telek nagysága a 10 000 m2 (1 ha) meghaladja,
b) lakó rendeltetésű épület bruttó alapterülete a 150 m2-t nem haladja meg és egy rendeltetési egységet tartalmaz,
c) a közműellátás - ideértve a közműpótló berendezést is - biztosított.
(5) Az övezetben kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m2, szélessége 12 m.
(6) Az Mk$ jelű kertes mezőgazdasági terület övezetre vonatkozó határértékek az alábbiak:
a) beépíthető legkisebb telekterület: 720 m2
b) beépíthető legkisebb telekszélesség: 8 m
c) építési mód: oldalhatáron álló/szabadon álló
d) előkert: 5 m
e) legkisebb zöldfelület: 90 %
f) legnagyobb beépítettség: 3 % (Lásd még: (8) bekezdés)
g) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
h) szintterületi mutató: 0,06
(7) A kertes mezőgazdasági területen egy telken a (4) bekezdésben szereplő lakó és egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m2 lehet.
(8) A 720 m2–nél kisebb, ill. 8 m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek felújíthatók, nem bővíthetők és nem építhetők újra.
(9) Az övezet egyes telkein épületek a szabályozási terven jelölt építési sávon belül helyezhetők el az alábbiak figyelembe vételével:
a) az épületek közötti legkisebb tűztávolságot (az épületek tényleges homlokzatmagassága) minden esetben be kell tartani,
b) az úttengelytől számított 5-5 m-en belül új épületek nem alakíthatók ki.
(10)59
(10) A kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep nem helyezhetők el.
18.60 Általános mezőgazdasági területek
18. § (1) A szabályozási tervlapon „Má” jellel jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek, melyek az ún. korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe tartoznak.
(2) Az övezetben épületek nem helyezhetők el. Az övezetben vadkár elleni védelmet biztosító kerítés létesíthető. Nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép alakulására kedvezőtlenül hat.
(3) Az övezet területén extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
(4) Az övezetben található fasorok, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
19.61 Vízgazdálkodási terület
19. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, valamint állóvizek medre és parti sávja tartoznak.
(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) állóvizek medre és partja (V-1),
b) vízfolyások medre és partja (V-2).
(3) A parti sáv a felszíni vizek mentén, a fenntartás számára biztosítandó területsáv, melynek szélessége:
a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások partvonalától számított 6-6 m,
b) az a) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízi létesítmények partvonalától számított 3-3 m.
(4) A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.
(5)62
(6)63
KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK64
20.65 Közlekedési és közmű területek
20. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.
(2)66 A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével.
(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:
a) Külterületi feltáró út: 10 m,
b) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége 8-14 m,
c)67
(4) Járművek elhelyezése: kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.
(5) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
21.68 Közművek létesítményei
21. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(2)69 A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig, a szennyvizeket, ellenőrzötten zárt, szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani.
(3) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni.
(4) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.
(5) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.
(6) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.
KÖRNYEZETVÉDELEM70
22.71 Általános előírások
22. § (1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik.
(2) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
23.72 Levegőtisztaság-védelem
23. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység73 a közigazgatási területen nem folytatható.
(2) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.
24.74 Talaj- és földvédelem
24. § (1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(3) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º (=46,5%)-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
(4) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.
(5) A Szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területeken épületek, létesítmények létesítéséhez engedélyezési terv részeként geotechnikai (talajmechanikai) vizsgálat készítendő.
(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
25.75 Felszíni és felszín alatti vizek védelme
25. § (1) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minősége szerinti érzékeny besorolású terület76. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok77 előírásait be kell tartani.
(2)78
(3) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(4) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen:
a) állattartás épületei, trágyatároló a felszíni vizek legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,
b) növényvédelmi tevékenység a felszíni vizek környezetében a növényvédő-szer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható79,
(5) Felszíni vízi környezetbe kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő minőségű csapadékvizek és szennyvizek vezethetők.80
(6) A szennyezőanyagok bemosódásának megakadályozása érdekében az állóvizek rendezése esetén a tóparti sávot úgy kell kialakítani, hogy a környező területre hulló csapadékvíz a tóba ne jusson be.
(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(8) A vízfolyások, csatornák, csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.
26.81 Környezeti zaj elleni védelem
26. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az országos érvényű zajvédelmi rendeletben82 a területre, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
(2) Új út építése, meglévő út átépítése esetén a közlekedésből származó környezeti zajszint az országos érvényű zajvédelmi rendeletben83 meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.
ÉRTÉKVÉDELEM84
27.85 Régészeti lelőhelyek védelme
27. § (1)86
(2)87 A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az örökségvédelmi hatóságot véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
(3)88 Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell.
(4)89 A nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
28. §90
29. §91
28.92 Élővilág, táj, természet védelme
30. § (1) A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2)93 A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(3) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. Az egyedi tájértékek a szabályozási tervlapokon jelölt, ill. a HÉSZ mellékletében felsorolt természeti és művi tájalkotó elemek.
29.94 A település zöldfelületeinek védelme
31. § (1) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.
(2) Közterületen, különleges területen, valamint kereskedelmi, szolgáltató vagy intézményi funkciójú vegyes területen a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.
(3)95
(4) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK96
30.97 Záró rendelkezések
32. § (1) E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg hatályát veszti Gosztola Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/1997.(VII.30.) számú rendelete Gosztola község szabályozási tervéről, valamint Lendvadedes és Gosztola Községek Önkormányzati Képviselő-testületeinek 1/1996.(VII.1.) számú együttes rendelete Lendvadedes – Gosztola víztározó részletes rendezési tervének szabályozási előírásairól.
(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet
Az I. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. Az I. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. Az „A rendelet hatálya” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (3) bekezdése a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be. A „Szabályozási elemek” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés b) pontja a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Amennyiben a módosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelembevételével a szerkezeti tervet is módosítani kell.
A 3. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be. A „Fogalom meghatározás” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A 4. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be. A „Telekalakítás általános szabályai” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
Az 5. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be. Az „Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
Az 5. § (3) bekezdése a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
e tevékenységek körét a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet tartalmazza
Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
A 6. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be. A „Tilalmak és korlátozások” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdése a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
1996. évi LIII. tv.
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
6/1982 IPM rendelet a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről 2-4 §.
A 7. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be. A „Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A 8. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be. Az „A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdése a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A II. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be. A II. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be. A „Kertvárosias lakóterület” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, Étv
Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
A 10. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 18. §-a iktatta be. A „Falusias lakóterület” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
OTÉK szigorítás: üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
A 11. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be. A „Településközpont vegyes terület” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
OTÉK 16.§ (2) 4. pontjában meghatározott
Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A 12. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 22. §-a iktatta be. A „Különleges temető területek” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 13. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 24. §-a iktatta be. A „Különleges idegenforgalmi terület” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A III. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 26. §-a iktatta be. A III. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 27. §-a iktatta be. A „Zöldterületek” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 28. §-a iktatta be. Az „Erdőterület” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 29. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A 16. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 30. §-a iktatta be. A „Mezőgazdasági területek” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 31. §-a iktatta be. A „Kertes mezőgazdasági terület” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 32. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
A 18. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 33. §-a iktatta be. Az „Általános mezőgazdasági területek” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 34. §-a iktatta be. A „Vízgazdálkodási terület” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A IV. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 35. §-a iktatta be. A IV. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 36. §-a iktatta be. A „Közlekedési és közmű területek” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A 21. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 37. §-a iktatta be. A „Közművek létesítményei” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
Az V. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 38. §-a iktatta be. Az V. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 39. §-a iktatta be. Az „Általános előírások” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 40. §-a iktatta be. A „Levegőtisztaság-védelem” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti tevékenységek
A 24. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 41. §-a iktatta be. A „Talaj- és földvédelem” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 42. §-a iktatta be. A „Felszíni és felszín alatti vizek védelme” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
lásd: 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 29.§-a
A 26. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 43. §-a iktatta be. A „Környezeti zaj elleni védelem” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 31. pontja hatályon kívül helyezte.
A VI. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 44. §-a iktatta be. A VI. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 32. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 45. §-a iktatta be. A „Régészeti lelőhelyek védelme” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 33. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte 9/2018.(XI.5.) Gosztola ör. Hatálytalan 2018.XII.1-től
A 28. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 46. §-a iktatta be. Az „Élővilág, táj, természet védelme” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 34. pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatályos 2016.X.27-től
A 29. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 47. §-a iktatta be. Az „A település zöldfelületeinek védelme” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 35. pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte 9/2016.(X.26.) Gosztola ör. Hatálytalan 2016.X.27-től
A VII. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 48. §-a iktatta be. A VII. Fejezet címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 36. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 49. §-a iktatta be. A „Záró rendelkezések” alcím címét a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 51. § 37. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Gosztola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 50. §-ával megállapított szöveg.