1. § E rendelet személyi hatálya az önkormányzat közigazgatási területén élő természetes személyek közül csak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott személyre terjed ki.

2. § A települési önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében a kérelem benyújtására, az ellátás megállapítására, kifizetésére, folyósítására és ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek az irányadók az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

3. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelem az önkormányzat hivatalánál nyújtható be.

(2) Az önkormányzat hivatalból indult eljárásban kérheti a jogosultsági feltételek fennállásának igazolását. Kérelemre indult eljárásban a támogatási igény alátámasztása céljából az önkormányzat hiánypótlásként további dokumentumok becsatolását is kérheti.

(3) A pénzbeli ellátás bankszámlára történő utalással, postai kiutalással vagy az önkormányzat hivatala házipénztárából készpénzben kerül kifizetésre.

(4) Az eseti jelleggel nyújtott ellátás – többszöri kifizetés esetén az első részlet – folyósítására a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kerül sor.

(5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(6) Az ellátás megállapítására vonatkozó hatáskör átruházása a jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megtérítésének engedélyezésére nem terjed ki.

(7) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását, valamint a támogatás felhasználását a jegyző bármikor – a jogosultság megállapítását követően is – jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a jegyző intézkedik az ellátás megszüntetése iránt.

4. § A képviselő-testület a polgármesterre átruházza

• a) a köztemetés elrendelésére vonatkozó hatáskörét,
• b) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítésre vonatkozó hatáskörét az e rendelet 14. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén,
• c) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét,
• d)^[1]
• e)^[2]
• f)^[3]
• g)^[4]
• h)^[5]

5. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) A kérelmező a kérelemhez csatolja a támogatás indokoltságát alátámasztó dokumentumokat.

(3) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás és pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(4) A rendkívüli települési támogatás összegét a képviselő-testület az egyedi elbírálás során, mérlegelési, méltányossági jogkörében határozza meg. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyben legfeljebb 20 000 Ft összegű rendkívüli települési támogatás nyújtásáról.

6. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%‑át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) A (2) bekezdésben foglalt arányszám 0,2‑del növekszik:

• a) magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy esetén,
• b) azon kiskorú gyermekre, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
• c) gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – tekintetében.

(4) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450 forint. Az elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%‑a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%‑át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(7) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

14. § (1) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

• a) az elhunytnak nincs ingatlanvagyona vagy az ingatlanvagyon értéke a köztemetés költségeinek kétszeresét nem éri el, és
• b) a köztemetés költségeinek megtérítése az eltemettetésre köteles személy és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) A képviselő-testület kivételes méltányosságból az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

• a) az elhunyt ingatlanvagyonának értéke eléri a köztemetés költségeinek kétszeresét, és
• b) a köztemetés költségeinek megtérítése az eltemettetésre köteles személy és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

15. § Az önkormányzat jogszabályban vagy pályázati kiírásban rögzített feltételek alapján további támogatást nyújthat a rászorulók részére.

16. § (1) Az önkormányzat szociális étkeztetést biztosít azon személynek, aki

• a) a 62. életévét betöltötte,
• b) rokkantsági nyugdíjas,
• c) baleseti rokkantsági nyugdíjas,
• d) hajléktalan, vagy
• e) egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt a napi legalább egyszeri meleg étkezést önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani és ezt háziorvos vagy szakorvos által kiállított igazolással bizonyítja.

(2) A szociális étkeztetés szociális konyha keretében, lakásra szállítással történik A szociális konyha biztosításáról a polgármester gondoskodik. Az étkeztetéssel kapcsolatos egyéb feladatokat a falugondnok látja el.

(3) A szociális étkeztetésben részesülő személyek ellátási jogosultságának felülvizsgálatára az intézményi térítési díj változásakor, de legalább évente egyszer kerül sor. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az igénybevevő a szociális étkeztetésre nem jogosult, az ellátás megszüntetésére a felülvizsgálat lezárultát követő 15. napon kerül sor.

(4) Az önkormányzat által nyújtott szociális étkeztetés bruttó intézményi térítési díja ellátási naponként 500 Ft.

(5) A személyi térítési díjat a képviselő-testület a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egyedi elbírálás alapján mérsékelheti vagy elengedheti.

17. § (1) A házi segítségnyújtásról az önkormányzat a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezettel kötött ellátási szerződés alapján gondoskodik.

(2) A családsegítő feladatok ellátásáról a Lenti Kistérség Többcélú Társulása gondoskodik.

(3) Az önkormányzat a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezettel kötött ellátási szerződés útján biztosítja azon nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását, akik állandó felügyeletre, gondozásra és ápolásra szorulnak és azt más módon nem lehet számukra biztosítani.

(4)^[13]

17/A. § (1) A Lendvajakabfai Falugondnoki Szolgálat elnevezésű szociális szolgáltató a szakmai programban részletezett módon és mértékig ellátja a következő alapellátási feladatokat:

• a) közreműködés az étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, a közösségi és szociális információk szolgáltatásában,
• b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása,
• c) óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása.

(2) A falugondnoki szolgálat az alapellátási feladatokon kívül ellátja az alábbi kiegészítő feladatokat és önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásokat:

• a) közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
• b) egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
• c) közreműködés egyéb lakossági szolgáltatások és egyéb alapszolgáltatások biztosításában,
• d) önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,
• e) falugondnoki szolgálat működésével kapcsolatos teendők ellátása.

18. § A gyermekjóléti feladatok ellátásáról a Lenti Kistérség Többcélú Társulása gondoskodik.

19. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.