Kálócfa Község Önkormányzati Képviselő-testületének 13/2005. (VIII.3.) önkormányzati rendelete
Kálócfa község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 08. 01Kálócfa Község Önkormányzati Képviselő-testületének 13/2005. (VIII.3.) önkormányzati rendelete
Kálócfa község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Kálócfa község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Kálócfa Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. § (1) A rendelet hatálya Kálócfa község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, használatba venni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)*, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával szabad.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során a szabályzat előírásaitól OTÉK normáitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és ez csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.
Szabályozási elemek
3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterület és külterület határát
b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
d) az övezeti jellemzőket
e) a kötelező építési vonalat
f) területfelhasználási módok határát
g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:
a) telekhatárokat.
Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.
Területfelhasználás
4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) Az igazgatási terület
Telekalakítás
5. § Telekalakítás szabályai:
(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelezõ telket alakítani, legkésõbb az ingatlant érintõ építéssel vagy funkcióváltással egyidejûleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelõ övezeti besorolást kapja.
(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjárműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia.
(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.
(5) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
(6) Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak megfelel.
(7) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.
(8) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
(9) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és művelési ága „út” megjelöléssel.
Építési övezetek általános előírásai
6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
(3) A természetes terepfelszínt 0,5m-el meghaladó épület körüli feltöltés, ha az nem árvíz, vagy belvíz veszély elhárítását szolgálja nem engedélyezhető.
(4) Állattartó épület, ahol azt az övezeti előírás lehetővé teszi, építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke
f) a rendelet 19. §-ban meghatározottak.
(2)1
(3)2
(4)3
(5)4
(6)5
(7)6
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
8. § Általános előírások.
(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak,
b) teljes közművesítettség biztosítható,
c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.
(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32. §-ban rögzítettek.
(5) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahol a rendelet övezeti előírásai azt megengedik és ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt előírja .
(6) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése a használatba vételi engedély megadásának feltétele.
9. § Kerítés létesítés szabályai:
(1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.
(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. § (2) alapján az építési hatóság elrendeli.
(3) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
(4)7
(5) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(6)8 A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán kerítés létesíthető 1,20-1,80 m közötti magassággal.
(7)9
10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
(5) Ha a mezőgazdasági rendeltetésű gazdasági épület sajátos funkciója az övezeti előírásnál nagyobb építménymagasságot, de legfeljebb 7,5 m-t, ezzel összefüggésben eltérő elő és oldalkert méretet igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani és az elsőfokú építési hatóság által meghatározott építménymagasságot legfeljebb 7,5 m-ben kell meghatározni, ennek megfelelően az elő és oldalkert méretet növelve kell a mezőgazdasági építményre kötelezően alkalmazni.
(6) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 4,5 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m. Kialakult állapot esetén az OTÉK 36. §-nak megfelelőség is vizsgálandó.
(7) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 4,5 m-ben kell meghatározni.
(8) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.
(8) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. §-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.
Falusias lakóterület
11. § Általános előírások:
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:10
12. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A falusias lakóterület elsősorban telekosztása, beépítettsége, karakterbeli különbsége, esetenként szerepköre alapján az alábbi övezetekre tagozódik:
területfel-használás |
beépítési mód |
Maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
Lf-1 |
O |
4,5 |
800 |
Kialakult |
30 |
50 12 |
0,5 |
Lf-1 |
O |
4,5 |
1000 |
Kialakult |
30 |
50 |
0,5 |
Lf-1 |
O(SZ) |
4,5 |
1000 |
Kialakult |
30 |
50 |
0,5 |
Lf-1 |
SZ |
4,5 |
1000 |
Kialakult |
30 |
50 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
800 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
SZ |
4,5 |
1000 |
18 m |
30 |
0 |
0,5 |
Különleges terület
13. § Általános előírások:
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 12–21. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
1. temető K-T jelű
(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
14. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
15. § Általános előírások:
(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
16. § Általános előírások:
(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és Km jelű közműterületbe sorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26. § bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.
(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni, valamint 14 m alatt szabályozási szélességű utcákban legalább egy, 14,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését biztosítani kell.
(8) A terven jelölt 86. sz. főút nyomvonala a szabályozási terv módosítása nélkül úttengelytől 100-100 m-re változtatható, amennyiben azt a domborzati, gazdasági, természetvédelmi vagy egyéb közérdekek megkövetelik.
17. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
(1)
út megnevezés |
Települési út kategória/kezelő |
hrsz |
útkategória |
védőtávolság |
Építési terület |
86 számú |
Másodrendű főút/ |
0132; 41 |
K.IV.B. |
100-100 m |
30,0 m |
tervezett |
Másodrendű főút/ |
K.IV.A. |
100-100 m |
40,0 m |
|
7405 jelű |
Összekötő út/ |
0130 |
K.V.B |
50-50 m |
18,0-20,0 m |
Településközi út |
Kiszolgáló út/ |
0149 |
K.VIII.B. |
- |
15,0-20,0 m |
Településközi út |
Kiszolgáló út/ |
065; 074 |
K.VIII.B. |
- |
15,0-20,0 m |
Gyűjtő út |
Gyűjtő út/ |
198 [Petőfi S. u.] |
B.V.c.B. |
- |
16,0 m |
Lakó utak |
Kiszolgáló út/ |
96; 0123 |
B.VI.d.B. |
- |
9,0 m |
Mezőgazdasági út |
Kiszolgáló út/ |
0149 |
K.VIII.C. |
- |
Min 12,0m |
Közműterületek és létesítmények
18. § Általános előírások
(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8. § (2) bekezdésének a pontjának megfelelően a teljes közművesítettség biztosítható. Korszerű közműpótló kialakítására csak a farmgazdálkodású területeken a rendelet 18. § (18) e. pontjának megtartásával van lehetőség.
(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 13-as bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a 17-18., a felszíni vízrendezés a 20. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
(8) A közlekedés fejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(12) A termikus energiaigények kielégítése az intenzívebb beépítésű ill. egyéb okokból védett körzetekben, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban a vezetékes energiahordozóval vagy alternatív energiaellátással (napkollektor, hőszivattyú) biztosítandó.
Zöldterület
19. § Általános előírások:
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
Erdőterület
20. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
1. gazdasági célú Eg jelű
2. védelmi célú Ev jelű
(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Mezőgazdasági terület
21. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
22. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:
Vízgazdálkodási terület
23. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:
1. V jelű elsősorban a vízmedrek, tavak és azok parti sávja, vízjárta területek
(2) A V jelű övezetben az OTÉK 30. §(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.20
(3) A Turti-patak elöntéssel veszélyeztetett területén engedélyhez kötött építési tevékenység, művelési ág váltás csak a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával történhet.
Zöldfelületek, természetvédelem
24. § (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
a) Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján az illetékes építésügyi hatóság engedélyével szabad.
b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.
(3)21
(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.
Környezetvédelem
25. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról külön megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.
Örökségvédelem
26. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
(1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a nyilvántartott régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.
(2) nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete:
Sajátos jogintézmények
27. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
Védőtávolságok
28. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni
(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
a) 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m;
b) 86. sz. főút lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 100-100 m;
c) 7405 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
d) vízfolyások part éleitől /Mihomi-ér; Turti-patak/ 6-6 m;
e) önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m
f) szennyvízátemelők környezetében OTÉK függelék szerint;
g) szénhidrogén bányászati célú kút biztonsági övezete a középponttól mért 50 m sugarú kör a 6/1982.(V.6.) IpM rendelet alapján
h) középnyomású D90 átmérő feletti gázvezeték mentén 5-5 m, D90 átmérő alatt 4-4 m
i) egyéb szállító gázvezetékek mentén a vonatkozó rendeletek alapján (6/1982(V.6.) IpM rendelet)
j) az állattartó telepek védőtávolságát a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint kell meghatározni.
(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv 42/A. §.(1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31. §.(3). bekezdését figyelembe kell venni.
Záró rendelkezések
29. § (1) Kálócfa község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:
1. melléklet
A lap alján dőlt betűvel írt szöveg az OTÉK-nál szigorúbb előírásra hívja fel a figyelmet. Nincsenek megjelölve azok a szövegrészek, amelyek tartalmára vonatkozóan az OTÉK a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben történő megállapítás lehetőségét rögzíti. (pl. OTÉK 35.§ és 36.§)
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Módosította Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
OTÉK szigorítás a helyi tájképvédelmi övezet területén a minimális zöldfelület 50 %-ban lett meghatározva
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
OTÉK eltérés a kialakult állapot fenntartása érdekében
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 29.§ (5) bekezdés és OTÉK 1. számú melléklet 55/A pontjának szigorítása
Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
8/2022. (III. 22.) Köm-Eüm együttes rendelet az irányadó
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től
Hatályon kívül helyezte Kálócfa község településkép védelméről szóló 5/2018. (VII. 31.) ör 20218. 08. 01-től