1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kálócfa Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8988 Kálócfa, Kossuth Lajos út 27.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Kálócfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Kálócfa Község közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(6) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 8971 Zalabaksa, Rákóczi út 24.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kalocfa.hu

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(3) Az önkormányzat jelzőszámait, az alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat címere: Feketével szegélyezett, szimmetrikus, csücskös talpú, a pajzs alsó harmadában hullámos, ezüstpólyával vágott, a felső részben függőlegesen két mezőre hasított pajzs. A zöld alapmázú jobb felső mező középvonalában Szent Lőrinc alakja, arannyal színezve. A bal oldali felső mező alapmáza kék, benn álló helyzetű, jobb lábával előre lépő, farkát lábai közé csapó, fején háromágú koronát viselő, jobb kezében kardot, baljában háromvirágú rózsát tartó, arannyal színezett griff. Az arany alapmázú alsó mezőben kocsányával felfelé fordított, természetes színű (zöld) hármas tölgyfalevél.

(2) A címer motívumai a település múltjának egyes eseményeire és természeti környezetének jellegzetességére utalnak.

(3) Az önkormányzat zászlója: Kálócfa zászlajának színei: kék, arany, zöld. A zászló téglalap alakú, oldalai 2:3 arányúak. A mező függőleges három egyenlő részre osztott, kék, arany és zöld színű. Mező közepén a teljes címer.

(4) Az önkormányzati jelképek használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

(5) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú pecsét, a pecsét középpontjában Magyarország címere van, felirata: Kálócfa Község Önkormányzata. A bélyegző lenyomatát a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti- és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Az önkormányzat partnertelepülési kapcsolatot tarthat fenn mind magyarországi, mind külföldi önkormányzatokkal.

(3) A partnertelepülési kapcsolatok fenntartása, koordinálása a polgármester feladata.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait különösen az Mötv., illetve egyéb ágazati jogszabályok tartalmazzák.

(2) Az önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) Az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját:

• a) önkormányzati rendeletben;
• b) képviselő-testületi határozatban;
• c) társult képviselő-testületi határozatban állapíthatja meg.

(4) Az önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

(5) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

• a) falugondnoki szolgálat működtetése;
• b) a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerhez való csatlakozással a felsőfokú oktatásban részt vevők támogatása;
• c) képviselő-testületi határozatok alapján művészeti, kulturális egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása.

6. § (1) Az önkormányzat társulás útján látja el:

• a) az óvodai ellátás;
• b) szociális alapellátás és szolgáltatás;
• c) hulladékgazdálkodás

helyben biztosítható közfeladatok körében kötelezően ellátandó helyi önkormányzati feladatokat.

(2) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az önkormányzat Lenti Város Önkormányzatával "Napsugár" Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat” kötött megállapodás alapján látja el.

7. § (1) A képviselő- testület át nem ruházható hatásköreit törvény, valamint önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület feladat és hatáskörét a polgármesterre, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A képviselő- testület által átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

8. § A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület - Alaptörvényben, valamint törvényben meghatározott módon - gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

9. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a társulás, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

10. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, a munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

• a) a képviselő-testület tagjaitól;
• b) a bizottságtól;
• c) jegyzőtől;
• d) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról és azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza:

• a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és napirendjét;
• b) az előterjesztésről állást foglaló, véleményező bizottságok megnevezését.

(5) A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés.

(6) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart.

11. § (1) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A tizenöt napon belüli időpontra történő összehívás rendkívüli ülésnek minősül.

12. § (1) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 3. napon meghívóban értesíti a képviselőket.

(2) Rendkívüli ülésre szóló meghívót 3 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés napján is megküldhető, ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

13. § (1) A meghívó tartalmazza:

• a) a képviselő-testületi ülés helyét és időpontját,
• b) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát, vagy zártságára vonatkozó javaslatot (napirend megjelölésével),
• c) a javasolt napirendi pontokat,
• d) a napirendi pontot előterjesztő nevét, beosztását,
• e) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,
• f) a meghívottak megnevezését,
• g) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(2) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(3) Az önkormányzat és a Hivatal hirdetőtábláján, honlapján közzé kell tenni a képviselő-testületi, a bizottsági ülés időpontját, helyét és napirendjét.

(4) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a jegyzőt,
• b) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja,
• c) a napirend előadóját,
• d) azt a személyt, akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja,
• e) az önszerveződő közösségek képviselőit/vezetőit.

14. § (1) A képviselő- testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, az ülés elnökének bejelentésére, vagy az érintett kérésére vita és szavazás nélkül.

(3) A zárt ülés tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a polgármester, bármely képviselő, vagy a jegyző indítványára a képviselő- testület minősített többséggel hozott határozata alapján.

(4) A zárt ülésen a Mötv. -ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) Zárt ülés tartásáról a képviselő- testület mindig esetenként határoz.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a tárgyban közvetlenül érdekelt, illetve meghatalmazottja tekinthet be.

(7) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester és a jegyző adhat.

15. § A képviselő-testületek együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze.

16. § (1) A képviselő- testületi ülés elnöke a polgármester. A polgármester akadályoztatása esetén, a képviselő- testület tagjai közül választott alpolgármester elnököl.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnöke hívja össze és vezeti.

(3) Az együttes ülést a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét a Hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyző írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

17. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel. A polgármester rendre utasíthatja azt a képviselőt, vagy hozzászólót, aki a testület munkáját akadályozza, vagy a rendelet tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megsérti.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester jogosult:

• a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmeztetni, ismétlődő esetben megvonni tőle a szót,
• b) rendre utasítani, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíteni azt a képviselőt, hozzászólót, aki mások jogait sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, vagy az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) rendzavarás esetén figyelmeztetni a rendzavarót,
• d) ismétlődő rendzavarás esetén a rendzavarót a terem elhagyására kötelezni.

(3) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek mindennemű tetszésnyilvánítása tilos. A polgármester a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő- testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

(5) Amennyiben a képviselő- testületi ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(6) Bármely képviselő kérésére a polgármester a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 30 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselő ülésenként egy alkalommal kérheti.

18. § A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők számának megállapítása után ismerteti a javasolt napirendet.

19. § (1) Az ülésre írásban beterjesztett vagy előre bejelentett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre fel kell venni. Amennyiben a polgármester a napirendre vételt mellőzi, a napirendre vételi javaslatról a képviselő- testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A képviselő- testület indokolással ellátott javaslat alapján dönthet bármely napirendi pont elnapolásáról, a napirendről való levételéről, illetve – elnapolás mellett – szakértői előkészítésre utalásáról, továbbá a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének megváltoztatásáról. A javaslatot a polgármester, bármely képviselő, vagy a jegyző jogosult előterjeszteni. A javaslatról a képviselő- testület vita nélkül határoz.

20. § (1) A polgármester a meghívó szerinti írásos napirendi tervezetet szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(2) A napirenden nem szereplő, az ülésen kiosztott, vagy szóban közölt előterjesztés napirendre vételére – képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő indokolása alapján, a jegyző törvényességi véleményének ismertetése mellett, a napirend elfogadása előtt kerülhet sor. A napirendre vételi javaslatról képviselő- testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(3) A képviselő- testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(4) A polgármesteri tájékoztató keretében kell tájékoztatást adni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról, továbbá az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

21. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére jogosult:

• a) a polgármester, alpolgármester,
• b) a képviselő,
• c) a jegyző,
• d) akit a törvény erre felhatalmaz.

(2) A napirendi pont előadója az előterjesztő vagy az általa megbízott képviselő, polgármester, alpolgármester, jegyző vagy hivatali köztisztviselő lehet.

22. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az előterjesztésnek formai és tartalmi, valamint nyelvhelyességi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztések lehetnek:

• a) rendelet-tervezetek,
• b) határozati javaslatok,
• c) beszámolók,
• d) tájékoztatók,
• e) jelentések,
• f) interpellációk, kérdések.

(4) Az előterjesztés két részből áll. Az előterjesztés első része tartalmazza:

• a) az előterjesztés címét, tárgyát, előzményeit,
• b) a jogszabályi környezetet,
• c) az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét,
• d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
• e) rendelet-tervezetnél az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(5) Az előterjesztés második része a határozati javaslat a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(6) A határozati javaslat formai és tartalmi követelményei:

• a) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást kell tartalmaznia,
• b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lenni, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
• c) amennyiben a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
• d) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
• e) meg kell jelölni, hogy elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel,
• f) fel kell tüntetni a végrehajtásért felelőst, több felelős esetén a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,
• g) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, a határidőt évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni.

(7) Végrehajtásért felelősként polgármester, jegyző, felkérésre külső személy, szervezet, operatív felelősnek intézményvezető, szervezeti egység vezető jelölhető meg.

23. § (1) A jelentés, tájékoztató és beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja a képviselő- testületet.

(2) Jelentést, tájékoztatót, beszámolót azok készítenek, akiket jogszabály vagy képviselő- testület döntése erre kötelez.

(3) A jelentéshez, beszámolóhoz módosító javaslat nem terjeszthető elő.

(4) A képviselő- testület a jelentést, tájékoztatót tudomásul veszi, a beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról dönt.

24. § (1) A képviselő a képviselő- testület soros ülésén interpellációt intézhet önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz. Egyedi hatósági ügyben nincs helye interpellációnak.

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, rövid leírását, a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

(3) A képviselő az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesterhez írásban terjesztheti be, vagy a képviselő- testületi ülésen szóban terjesztheti elő.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(5) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban, vagy ha interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az üléstől számított tizenöt napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(6) A szóbeli válaszok elfogadásáról az interpelláló képviselő az ülésen, az írásbeli válaszok elfogadásáról a képviselő- testület soron következő ülésén nyilatkozik.

(7) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a képviselő- testület egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról.

(8) Ha a választ a képviselő- testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt a tárgy szerint illetékes ügyintézőnek visszaküldi.

(9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(10) Az interpellációnál vitának helye nincs.

25. § (1) A képviselő a képviselő-testület rendes ülésén az interpellációk után a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz és a feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítás céljából a kérdés tárgyának megjelölésével kérdést intézhet.

(2) A kérdésnél vitának helye nincs.

(3) A kérdésre a képviselő- testület ülésén szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni az, akihez a kérdést intézték.

(4) Ha a kérdező a választ nem fogadta el, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

26. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

• a) sürgősségi indítvány,
• b) módosító javaslat,
• c) ügyrendi javaslat.

27. § (1) Sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő:

• a) polgármester,
• b) alpolgármester,
• c) a képviselő- testület tagjai,
• d) a képviselő-testület bizottsága,
• e) a jegyző.

(2) Sürgősségi indítvány előterjesztéssel vagy önálló indítvánnyal együtt írásban, a sürgősség tényének rövid indokolásával, a képviselő- testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő- testület egyszerű többséggel határoz.

(4) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervébe felveszi-e.

28. § (1) A módosító javaslat a határozati- vagy rendeleti javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – az attól való eltérési szándékot kifejező – az illetékes ügyintéző javaslataival és a jegyző törvényességi véleményével ellátott javaslat.

(2) A módosító javaslatot a képviselő- testületi ülést megelőzően írásban, szövegszerűen kell előterjeszteni. Kivételesen, indokolt esetben, sürgősséggel előterjesztett módosító javaslat a képviselő- testületi ülésen írásban és szóban is előadható. A szavazás előtt a polgármester és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A módosító javaslatokról a képviselő-testület külön szavazás alapján egyszerű többséggel dönt. Nem kell a módosító javaslatról szavazást tartani, ha a javaslat előterjesztője a módosító javaslattal egyetért. Ebben az esetben a módosító javaslat az eredeti javaslat részévé válik.

29. § (1) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó képviselői javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.

(3) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület azonnal vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

30. § (1) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt a 13. § (5) bekezdésében meghatározott személyek.

(2) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.

(3) A meghívott meghívójában fel kell tűntetni, hogy tanácskozási joggal történik-e a meghívása. A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három percig szólhatnak hozzá.

31. § (1) A polgármester minden egyes a napirendi pont felett külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Az előterjesztéssel kapcsolatban az előadó szóban kiegészítést tehet. Ezután az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.

(3) Az érdemi vitában felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) A sürgősséggel előterjesztett módosító indítványt a vita lezárásáig a polgármesternél jelenhetik be az előterjesztésre jogosultak.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig módosíthatja és a szavazás megkezdéséig azt visszavonhatja.

(7) Kötelező szót adni kérésük esetén minden esetben:

• a) az ügyrendi hozzászólást jelző képviselőnek;
• b) a jegyzőnek, és az általa felhatalmazott köztisztviselőknek;
• c) tanácskozási joggal bíró személyeknek.

(8) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását.

(9) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot meg kell indokolni. Erről a képviselő- testület vita nélkül határoz.

(10) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat és módosíthatja javaslatát. Ha a módosítás olyan elemet is tartalmaz, amire módosító javaslat nem hangzott el a vita során, a polgármester újból megnyitja a vitát.

(11) A polgármester a vita lezárását követően a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(12) A szavazás előtt a javaslat szövegét eldöntendő kérdésként kell a képviselő- testülettel ismertetni.

(13) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(14) A javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

32. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) . A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(3) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

• a) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak megindításához és megszüntetéshez,
• b) a képviselő tiszteletdíjának csökkentéséhez,
• c) bizottságok létrehozásához, tagjainak megválasztásához,
• d) állandó és ideiglenes bizottság elnöke és tagja megbízatása alóli felmentéséhez,
• e) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez,
• f) titkos szavazás, illetve név szerinti szavazás elrendeléséhez,
• g) rendelet-tervezethez benyújtott módosító javaslat elfogadásához,
• h) képviselő- testületi hatáskör átruházásához és visszavételéhez,
• i) helyi kitüntetések és elismerő címek, díjak adományozásához,
• j) önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalom-képtelenné minősítéséhez,
• k) gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, átalakításhoz,
• l) szövetkezet alapításának kezdeményezéséhez,
• m) helyi népszavazás elrendeléséhez,
• n) minden olyan döntéshez, melynél a minősített többséget jogszabály, vagy e rendelet előírja.

(5) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(6) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

33. § (1) Ha a szavazás eredményének megállapítása kétséges, akkor a polgármester a szavazás megismétlését rendeli el. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kerülhet sor.

(2) A polgármester a szavazatok összeszámlálása után megállapítja a szavazás eredményét. Megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) Szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

34. § (1) Név szerinti szavazást tart a képviselő-testület:

• a) a polgármester indítványára,
• b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,
• c) ha azt a képviselő-testület tagjainak legalább fele írásban kéri.

(2) A (1) bekezdésben foglaltakon túl a név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján.

(3) A tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben, valamint a bizottság létszáma és összetétele illetve személyi kérdések tekintetében nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(4) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét ABC sorrendben. A jelen lévő tagok szóban „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal fejezik ki álláspontjukat. A jegyző a nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti, a szavazás eredményét a polgármester ismerteti

(6) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a külön hitelesített névsort.

35. § (1) A képviselő-testület titkos szavazás tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(2) Titkos szavazás esetén a polgármester ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• a) a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét és végét,
• b) a képviselő- testület jelen lévő tagjainak nevét,
• c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

36. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(3) Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a települési- képviselő elmulasztotta, a képviselő- testület minősített többségű határozatával a bejelentési kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját 10 %- kal, 3 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkenés, illetve a megvonás újra megállapítható. A képviselő-testület külön határozattal dönt, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényben tartja-e.

37. § (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző kezel.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és a kormányhivatalnak történő felterjesztésére egyebekben a Mötv. és ágazati jogszabály rendelkezései vonatkoznak.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, a jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) a testületi ülés helyét;
• b) időpontját;
• c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
• d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
• e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
• f) az előterjesztéseket;
• g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
• h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
• i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
• j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
• k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
• l) a szavazás számszerű eredményét;
• m) a hozott döntéseket.

(5) A jegyzőkönyv mellékletét képezik:

• a) ülésre szóló meghívó,
• b) előterjesztések és azok mellékletei,
• c) az interpellációk,
• d) a nem önálló indítványok,
• e) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása,
• f) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
• g) a név szerinti szavazásról készült névsor,
• h) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
• i) jelenléti ív.

(6) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(8) A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon részt vevők - titoktartási kötelezettség mellett - betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak, vagy melyen részt vettek.

(9) A jegyzőkönyvbe történő betekintésekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

38. § A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát külön rendeletben szabályozza.

39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az önkormányzat és a Hivatal hirdetőtábláján, honlapján keresztül kell tájékoztatni legalább 5 nappal előtte.

(3) A közmeghallgatáson részt vesznek:

• a) a települési képviselők,
• b) a polgármester,
• c) a jegyző,
• d) a fenntartásában álló és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) Közmeghallgatás esetén a választópolgár számára a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni. Amennyiben az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(7) A közmeghallgatásról a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

40. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményük megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

(3) A fórum helyéről és idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő témákról a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján keresztül értesíteni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(4) A fórumot a polgármester, az alpolgármester vagy az önkormányzati képviselő vezeti.

(5) A fórumról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a fórum vezetője gondoskodik.

41. § Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel.

42. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

• a) a képviselő-testület tagja,
• b) képviselő-testület bizottsága,
• c) a polgármester,
• d) az alpolgármester,
• e) a jegyző.

(2) A rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(3) Ha jogszabály valamely önszerveződő közösségek vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

43. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, a jegyző vagy a képviselő terjeszti képviselő-testület elé.

(2) Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(3) Amennyiben a rendelettervezet az európai közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Ha a rendelet az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre a rendelet végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével utalni kell.

(4) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

44. § (1) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. A rendelet aláírásának rendjét a Mötv. határozza meg.

(2) Az önkormányzati rendeletet jogszabályban rögzített módon kell megjelölni.

(3) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététellel kerül kihirdetésre.

(4) A kihirdetett rendeletet 1 hónapig kifüggesztve kell tartani. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.

45. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz.

(2) Önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

• a) a képviselő-testület tagja,
• b) képviselő-testület bizottsága,
• c) a polgármester,
• d) az alpolgármester,
• e) a jegyző.

(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

• a) a testület döntését,
• b) a döntés végrehajtásának határidejét
• c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését.

(4) A képviselő-testület határozatát jogszabályban rögzített módon kell megjelölni.

(5) A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az ülést követő 15 napon belül 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

46. § (1) A képviselőt megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi összegét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(4) A képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni törvényben foglaltak alapján. A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános, abba bárki betekinthet.

(5) A képviselő köteles

• a) a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
• b) az eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen
• c) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen a polgármesterhez vagy jegyzőhöz bejelenteni;
• d) köteles megtartani a tudomására jutott állami és hivatali titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

47. § A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

48. § A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

49. § (1) A képviselő-testület egy bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság elnevezése és létszáma: Vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság (továbbiakban: bizottság), létszáma: 3 fő, 3 képviselő-testületi tag. Feladatok ellátásának időtartama: állandó

(3) A bizottság munkájának ügyviteli feladatait a Hivatal biztosítja.

(4) A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

50. § (1) A bizottság üléseit a képviselő-testület bizottságának elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogköreit a bizottság korelnöke gyakorolja.

(2) A bizottság ülését össze kell hívni:

• a) a képviselő-testület kezdeményezésére,
• b) a polgármester,
• c) az alpolgármester indítványára,
• d) a bizottsági tagok legalább felének a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára,
• e) a jegyző indítványára.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal bármely képviselő részt vehet.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) Az indítvány alapján az ülést a képviselő-testület bizottságának elnöke hívja össze 15 napon belül az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(6) A bizottság üléseinek összehívására a rendelet 12. §-ban foglaltakat, a lépviselő-testület üléseinek összehívása vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltéréssekkel:

• a) a képviselő-testület bizottságának elnöke értesíti meghívóban a bizottság tagjait.
• b) bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt

(7) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel:

• a) a kizárásról a bizottság dönt,
• b) a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá,
• c) a jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

(8) A bizottság elnökét az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.

(9) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülést az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le.

(10) A bizottságok működésük részletes szabályait e rendeletben meghatározottak figyelembevételével maguk állapítják meg.

(11) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(12) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(13) A képviselő-testület a 6. mellékletben határozza meg a bizottság feladat és hatáskörét, valamint névsorát.

51. § (1) A polgármester a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a képviselő-testület elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

52. § (1) Az önkormányzati képviselő és a polgármester a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül köteles a Mötv. szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait a bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, illetve bejelentés alapján vizsgálja azokat. A vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselői vagyonnyilatkozatok leadási határideje minden év január 31. napja. Megőrzési ideje egy év, a soron következő vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg az előző évi vagyonnyilatkozat átadásra kerül a képviselő részére.

(4) A képviselő és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön kell kezelni.

(5) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, továbbá a benyújtott vagyonnyilatkozatok őrzése a jegyző feladata.

53. § (1) A polgármester és az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény és az önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester polgármesteri tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester és az alpolgármester fogadóóráját az 7. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester a tisztségéről való lemondás esetén a lemondó nyilatkozatát az alpolgármesternek, az alpolgármester távolléte, tartós akadályoztatása esetén Vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnökének juttatja el.

54. § (1) Amennyiben a képviselő- testület - határozatképtelenség- vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett, - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő- testületet.

(2) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(3) A polgármester a képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő- testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő,

• a) élet-, balesetveszély, valamint katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló, azonnali beavatkozást, intézkedést igénylő, valamint,
• b) költségvetési rendeletmódosítással és több éves költségvetési kihatással nem járó pályázatok benyújtásával kapcsolatos,

a képviselő- testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármesternek az önkormányzat működésével összefüggő feladatai az e rendeletben, valamint a törvényben meghatározottakon túl különösen:

• a) megteremti a képviselő- testület működési feltételeit, szervezi munkáját;
• b) megszervezi és ellenőrzi a képviselő- testület döntéseinek előkészítését, a döntés végrehajtását;
• c) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;
• d) irányítja az alpolgármester munkáját.

55. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat a Mötv. határozza meg.

56. § (1) A jegyző:

• a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
• b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;
• c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
• d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
• e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
• f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
• g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
• h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
• i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
• j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
• k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

(2) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt. A jegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A Hivatalt létrehozó megállapodás alapján, a jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Zalabaksa Község Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja

(4) A polgármesterek egyetértése szükséges - az általuk meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

(5) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az anyakönyvvezető és igazgatási ügyintéző helyettesít.

57. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Zalabaksa, Kerkabarabás, Kálócfa, Kozmadombja, Pórszombat, Szilvágy és Pusztaapáti községek képviselő-testületeivel közösen közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A Hivatalt a polgármester irányítja és a jegyző vezeti.

(4) A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak

(5) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt a Hivatal

• a) Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról, módosításáról,
• b) működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
• c) költségvetésének elfogadásáról.

58. § (1) Az együttes ülés vezetésére vonatkozó szabályokat a rendelet 16. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) Az együttes ülés összehívását kezdeményezhetik az érintett önkormányzatok polgármesterei és a jegyző.

(3) Az együttes ülés előkészítésére a képviselő-testületi ülések előkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi hozzászólás lényegét tartalmazza.

59. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások felsorolását 3. melléklet tartalmazza.

60. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 65. § f) pontja alapján az önkormányzatot érintő perben, tárgykörkorlátozás nélkül általános meghatalmazottként eljárni jogosult a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester.

61. § (1) Az önkormányzat saját bevétele:

• a) a helyi adók;
• b) saját tevékenységből, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
• c) átvett pénzeszközök;
• d) törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj.

(2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

62. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) A képviselő- testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg.

(3) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét. Az előkészítés során a költségvetési szervek vezetőivel egyeztet.

(4) A polgármester terjeszti a képviselő- testület elé a költségvetési rendelet-tervezetet.

(5) Az éves költségvetési rendelet módosításának szabályait az államháztartásról szóló törvény és az önkormányzati költségvetési rendelet tartalmazza.

(6) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

63. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2020. (III.27.) önkormányzati rendelet.

64. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.