„4. § (1) A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint: A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolja:

(3) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolja:

„(2) A vizek védelme: Általános mezőgazdasági és korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben az élővízfolyáshoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos.”

„(4) Szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad, egyéb területen is csak talajvédelmi hatóság, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági engedély alapján létesíthető.

(5) Hulladék ártalmatlanítása: A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.

(6) A levegő védelme: A településen hatósági engedélyt csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad, amelyek megfelelnek a technológiai kibocsátási határértékeknek, valamint teljesülnek az építési övezetekre előírt légszennyezettségi határértékek. A település levegőtisztasági szempontból a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.”

„(9) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján, környezetvédelmi hatósági határozattal.

(10) Földvédelem: Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

(11) Zaj és rezgés elleni védelem: A lakóterületek és vendégváró terület zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel, vegyes területek 60 dB nappal és 50 dB éjjel, gazdasági területek 65dB nappal és 55 dB éjjel kiszolgáló út mellett. Gyűjtőút és összekötő út mellett lakóterületek zajhatárértéke 60 dB nappal és 50 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB.”

„19. § (1) Általános előírások előírásokat a következő bekezdések tartalmazzák.

(2) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11-19. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(3) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

(4) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

(5) A K-B különleges bánya területen csak a sajátos építményfajták közül vízgazdálkodási, bányaműveléssel és környezetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(6) A „K-Mb” jelű övezet olyan különleges ménesbirtok terület, ahol a mezőgazdaság, az állattartás, a ló és lovassport, lovasbemutatók és rendezvények, valamint az ehhez kapcsolódó tárolás, feldolgozás építményei, valamint tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá szálláshely, vendéglátás, idegenforgalmi, a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló célú építmények is elhelyezhetők.

20. § (1) Az építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírásokat a következő bekezdések tartalmazzák:

(2) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m .

(3) Temető: A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

(4) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 40%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni

(5) A temetőben 100 m ² -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

(6) Bánya terület: A K-B jelű különleges bánya terület egyedi és részletes előírásai:

(7) A bányaterületen elvi építési engedélyezési eljárásban kell a beépítés építészeti kialakítás módját meghatározni.

(8) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(9) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények: Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóságok engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. [6] 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet és a 1993.évi XLVIII. Törvény előírásai szerint.

(10) A K-Mb ménesbirtok területre vonatkozó építési övezeti előírás:

„29/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt arborétum Kb-A jelű övezet a növénykert (kertészet, arborétum), a növénytermesztés és bemutatás, valamint a terület fenntartását biztosít épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges beépítésre nem szánt arborétum Kb-A jelű övezetben építmény 2 %-os beépítettséggel, szabadonálló módon és legfeljebb 4,5 m legnagyobb építménymagassággal helyezhető el. A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2. Terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 2 %.”

„34. § (1) A rendelet mellékletei:

(2) A rendelet 2007. szeptember 14. napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pórszombat Község Összevont Rendezési Tervéről szóló rendelet előírásai.

(4) A 12/2024. (XII. 16.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2024. december 17. napján lépnek hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.”