1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pórszombat Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8986 Pórszombat, Kossuth Lajos utca 3.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Pórszombat Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Pórszombat Község közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Zalabaksai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 8971 Zalabaksa, Rákóczi út 24.

(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.porszombat.hu

2. § (1) A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(2) A képviselő-testület névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat címere: Arannyal szegélyezett, szimmetrikus, kettős ívű aranyszalaggal a pajzs alsó harmadában vágott pajzs a címer. Az ezüst alapmázú felső mező középvonalában szimmetrikus, háromgyökerű, háromágú, áganként öt-öt levelet hordozó, természetes színű, lombos fa áll, a mező jobb felső sarkában természetes színű holdsarló, a bal felső sarokban természetes színű, tizenöt sugarú napkorong. A zöld alapszínű alsó mező közepén fekvő helyzetű ezüstszablya.

(2) Az önkormányzat címere: a címer pajzsa álló, szimmetrikus, csücskös talpú. A pajzs alsó harmadától felfelé mutató ék alakban, ezüstpólyával három mezőre osztott a pajzs, jobb felső, vörös alapmázú mezejében vadászkürt és azt keresztező, felfelé mutató hegyű három, aranymázú nyílvessző. A bal felső (vörös) mezőben arany szőlőfürt levelekkel, az alsó felfelé mutató, ék alakú mező, a felső (kék mázú) mezejében ezüstszínű harangláb, az alsó három domború vonallal határolt, zöld mázú részében három, egymást 45 fokos szögben keresztező, arany búzakalász.

(3) A címer motívumai a település természeti környezetére, történelmi múltjára utalnak.

(4) Az önkormányzat zászlója: Pórszombat zászlajának színe: vörös, ezüst és kék. A zászló fekvő téglalap alakú, oldalai 1:2 arányúak (lobogó). Vízszintesen, arányosan felülről kezdve vörös és ezüst sávok alkotják a rúddal ellentétes oldalon ék alakban bevágott lobogót. A mezőkbe a rúd felől, ék alakban, a lobogó középvonaláig kék mező ékelődik be, mely magában foglalja középen a teljes címert.

(5) Az önkormányzati jelképek használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

(6) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú pecsét, a pecsét középpontjában Magyarország címere van, felirata: Pórszombat Község Önkormányzata.

4. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti- és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. § (1) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület - Alaptörvényben, valamint törvényben meghatározott módon - gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), illetve egyéb ágazati jogszabályok tartalmazzák.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciói szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. A képviselő-testület - figyelemmel az Mötv. 10. § (2) bekezdésére és az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataira - a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében, önkormányzati rendeletben, egyedi határozatban meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(4) Az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját:

(5) Az önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

(6) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

7. § Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a társulás, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

8. § (1) A képviselő- testület át nem ruházható hatásköreit törvény, valamint önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület feladat és hatáskörét a polgármesterre, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskör átruházásra kizárólag önkormányzati rendeletben kerülhet sor.

(4) A képviselő- testület által átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) A képviselő-testület, alakuló, rendes, rendkívüli, együttes ülést és közmeghallgatást tart.

10. § (1) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén tartja, a 10. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével.

(2) Az együttes ülés helye Zalabaksa Község Önkormányzatának székhelye :8971 Zalabaksa, Rákóczi út 24., I. emeleti házasságkötő terem.

11. § (1) A képviselő- testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében - a zárt ülések kivételével - az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre a testület munkájának zavarása nélkül beléphetnek, bejelentés és külön engedély nélkül. Az érdeklődőknek nincs tanácskozási, hozzászólási joguk, a kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az érintett jegyzőkönyvbe mondott szóbeli nyilatkozata alapján, vagy írásbeli kérelmére zárt ülést tart. Írásbeli kérelem esetén a kérelmező nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) A képviselő-testület zárt ülés rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben üzleti érdekből vagy az érintett kérelmére. Üzleti érdeket sért, ha az önkormányzat joggal vélelmezi a saját vagy a másik fél üzleti érdekének sérelmét és a napirend nyilvános tárgyalása az eladói, vagy vevői pozíciót érintően pénzügyi, jogi vagy egyéb hátrányt jelenthet.

(6) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

(7) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség kell.

(8) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. A zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodó személyt a polgármester távozásra szólítja fel.

(9) Zárt ülés tartásáról a képviselő- testület mindig esetenként határoz.

(10) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő, a polgármester, a jegyző, a tárgyban közvetlenül érdekelt, illetve meghatalmazottja és az önkormányzat törvényességi ellenőrzését végzők tekinthetnek be.

(11) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott testületi döntés is nyilvános.

(12) A zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodó személyt a polgármester távozásra szólítja fel.

(13) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen. A zárt ülés dokumentumainak kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(14) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és zárt ülésről készült jegyzőkönyv adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részét. A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult, illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

12. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester – ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó polgármester - akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök gondoskodik.

13. § (1) Az alakuló ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit írásban úgy kell megküldeni a meghívottaknak, hogy azt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják.

(2) Az alakuló ülésre meg kell hívni a Helyi Választási Bizottság Elnökét.

(3) Az alakuló ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének, idejének a meghatározását, valamint a javasolt napirendi pontok és azok előterjesztői nevének meghatározását.

14. § Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a települési képviselők, majd a polgármester esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről vagy tiszteletdíjáról.

15. § A képviselő-testület tájékoztatja az alakuló ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívó helyben szokásos módon, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével, melyről a Hivatal gondoskodik.

16. § Az alakuló ülésen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart.

17. § (1) A képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.

(3) Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze.

(4) A polgármester a rendes ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 3. napon meghívóban, elektronikus úton értesíti a képviselőket.

(5) Rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni, elektronikus úton.

(6) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés napján is megküldhető, a rendkívüli ülés szóbeli meghívással is összehívható, ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(7) A rendkívüli ülésről a képviselők és érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen:

(8) A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

(9) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

18. § (1) A polgármester a rendkívüli ülést köteles – az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben – tizenöt napon belüli időpontra összehívnia az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az ülést indítványozók (képviselők, képviselő-testület bizottsága, jegyző) az indítványt saját kezűleg aláírják.

(3) A tizenöt napon belüli időpontra történő összehívás rendkívüli ülésnek minősül.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(5) A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:

19. § (1) A Hivatal és a Zalabaksai Háziorvosi körzet ügyeiben a képviselő-testület együttes ülést tart Kálócfa, Kerkabarabás, Kozmadombja, Pusztaapáti, Szilvágy és Zalabaksa Községek Önkormányzataival.

(2) Az együttes ülést Zalabaksa Község Önkormányzata Polgármestere hívja össze.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely, Hivatalhoz tartozó település polgármestere kezdeményezheti.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülés megtartásának időpontját az érintett települési önkormányzatok polgármesterei előzetesen egyeztetik. Az együttes képviselő-testületi ülésre a meghívót és az írásos előterjesztést az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell kiküldeni elektronikus úton.

20. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést Zalabaksa község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülésről a Hivatal külön jegyzőkönyvet készít, melyet valamennyi település polgármestere és a jegyző ír alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

21. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás testületi ülés.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az önkormányzat és a Hivatal hirdetőtábláján, honlapján keresztül kell tájékoztatni legalább 5 nappal előtte.

(4) A közmeghallgatásra meg kell hívni az alábbi személyeket:

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatáson a helyi lakosoknak, és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek az ülésen való tartózkodáshoz, hozzászóláshoz, kérdésfeltevéshez, javaslattételhez alanyi joguk van. Közmeghallgatás esetén a választópolgár számára a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg.

(7) A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A közmeghallgatáson a képviselő-testület határozatot nem hoz, rendeletet nem alkot. A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről tájékoztatást adhat.

(9) A képviselő-testület által tartott közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben a képviselő-testület a közmeghallgatást követően nyilvános testületi ülést is tart, a közmeghallgatásról és az azt követő nyilvános testületi ülésről egy jegyzőkönyv készül.

(10) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni. Amennyiben az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

22. § (1) A lakossági fórum nem minősül testületi ülésnek.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményük megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(3) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

(4) A fórum helyéről és idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő témákról a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján keresztül értesíteni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(5) A fórumot a polgármester, az alpolgármester vagy egy polgármester által megbízott önkormányzati képviselő vezeti.

(6) A fórumról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a fórum vezetője gondoskodik.

23. § (1) A meghívó tartalmazza:

(2) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendjére a polgármester tesz javaslatot. A meghívóban javasolt sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(3) A meghívóban javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

(4) Az önkormányzat és a Hivatal hirdetőtábláján, honlapján közzé kell tenni a képviselő-testületi, a bizottsági ülés időpontját, helyét és napirendjét.

(5) A meghívóval együtt meg kell küldeni az írásos előterjesztéseket is.

24. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

25. § (1) A képviselő- testületi ülés elnöke a polgármester. A polgármester akadályoztatása esetén, a képviselő- testület tagjai közül választott alpolgármester elnököl.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester az ülés megnyitása előtt és a tanácskozási szünet után - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, majd számszerűen kihirdeti az erre vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(4) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(5) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek érdekében szünetet rendelhet el. Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére a szünet elrendelésétől számított 30 percen belül is határozatképtelen marad, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők számát és az ülést berekeszti.

(6) Az ülés berekesztése esetén, illetve a határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó követelmények mellőzésével 8 napon belüli időpontra újból összehívja. A képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(7) Az ülésről távol maradó képviselő egészségügyi állapotára, rendkívüli élethelyzetére, akadályoztatására hivatkozással az ülés összehívását követően, legkésőbb az ülést megelőző nap végéig e tényt a polgármester vagy jegyző felé köteles jelezni, mellyel kimentheti magát.

26. § Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladatai és jogkörei:

27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartását a polgármester biztosítja, ennek során:

(2) A polgármester rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

28. § Bármely képviselő, valamint a jegyző kérésére a polgármester – a napirendi pont tárgyalása közben – tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - a polgármester döntésétől függően - legfeljebb 30 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselő ülésenként egy alkalommal kérheti.

29. § Amennyiben a polgármester az ülést nem e rendelet szabályainak megfelelően vezeti, bármely képviselő ezt ügyrendi hozzászólásban kifogásolhatja.

30. § (1) Az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők számának megállapítása után a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a javasolt napirendet.

(2) A napirend elfogadásáig az előterjesztő nyilatkozhat az általa előterjesztett napirend visszavonásáról, ebben az esetben az adott előterjesztés nem tárgyalható. A polgármester, a képviselő kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) Az ülésre írásban beterjesztett vagy előre bejelentett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre fel kell venni. Amennyiben az ülést vezető a napirendre vételt mellőzi, a napirendre vételi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

31. § (1) A polgármester a meghívó szerinti írásos napirendi pontokra vonatkozó tervezetet szóban kiegészítheti, és az ülésen kiosztott anyagokat szóban is előterjeszti.

(2) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(3) A polgármesteri tájékoztató keretében kell tájékoztatást adni az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról.

(4) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni.

(5) Az „Egyebek” napirendi pont keretében bejelentések, tájékoztatások, közérdekű információk közlése történik.

32. § (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztatót, beszámolót, kérdést, interpellációt – külön vitát nyit, melynek során:

(2) Bármikor szót kérhet:

(3) Kötelező szót adni kérésük esetén minden esetben:

(4) A vita során a képviselők a hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan, vagy a bizottság bármely előterjesztéséhez indítványt tehetnek.

33. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére jogosult:

(2) Azon előterjesztések, melyek előzetes vizsgálata az Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartoznak, csak a Bizottság állásfoglalásával együtt nyújthatók be.

(3) A napirendi pont előadója az előterjesztő vagy az általa megbízott képviselő, polgármester, alpolgármester, jegyző vagy hivatali köztisztviselő lehet.

34. § (1) Az előterjesztést elsősorban írásban kell elkészíteni. Az előterjesztésnek formai és tartalmi, valamint nyelvhelyességi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztések lehetnek:

(4) Az előterjesztés két részből áll. Az előterjesztés első része tartalmazza:

(5) Az előterjesztés második része a határozati javaslat a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(6) A határozati javaslat formai és tartalmi követelményei:

(7) Végrehajtásért felelősként polgármester, jegyző, felkérésre külső személy, szervezet, operatív felelősnek intézményvezető, szervezeti egység vezető jelölhető meg.

35. § (1) A jelentés, tájékoztató és beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja a képviselő- testületet.

(2) Jelentést, tájékoztatót, beszámolót azok készítenek, akiket jogszabály vagy képviselő- testület döntése erre kötelez.

(3) A jelentéshez, beszámolóhoz módosító javaslat nem terjeszthető elő.

(4) A képviselő- testület a jelentést, tájékoztatót tudomásul veszi, a beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról dönt.

36. § (1) A képviselő a képviselő- testület soros ülésén interpellációt intézhet önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz. Egyedi hatósági ügyben nincs helye interpellációnak.

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, rövid leírását, a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

(3) A képviselő az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesterhez írásban terjesztheti be, vagy a képviselő- testületi ülésen szóban terjesztheti elő.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(5) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban, vagy ha interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az üléstől számított tizenöt napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(6) A szóbeli válaszok elfogadásáról az interpelláló képviselő az ülésen, az írásbeli válaszok elfogadásáról a képviselő- testület soron következő ülésén nyilatkozik.

(7) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a képviselő- testület egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról.

(8) Ha a választ a képviselő- testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt a tárgy szerint illetékes ügyintézőnek visszaküldi.

(9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(10) Az interpellációnál vitának helye nincs.

37. § (1) A képviselő a képviselő-testület rendes ülésén az interpellációk után a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz és a feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítás céljából a kérdés tárgyának megjelölésével kérdést intézhet.

(2) A kérdésnél vitának helye nincs.

(3) A kérdésre a képviselő- testület ülésén szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni az, akihez a kérdést intézték.

(4) Ha a kérdező a választ nem fogadta el, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

38. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

39. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, de napirendre vételének elmulasztásával az önkormányzatot vagy annak költségvetési szervét érdeksérelem érné.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő:

(3) Sürgősségi indítvány előterjesztéssel vagy önálló indítvánnyal együtt írásban a sürgősség tényének rövid indokolásával a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határozat hozatal nélkül dönt.

40. § (1) A módosító javaslat a határozati vagy rendeleti javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – az attól való eltérési szándékot kifejező – az illetékes bizottság javaslataival és a jegyző törvényességi véleményével ellátott javaslat.

(2) Kivételesen, indokolt esetben, sürgősséggel előterjesztett módosító javaslat a képviselő-testületi ülésen írásban és szóban is előadható. A szavazás előtt a polgármester és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A módosító javaslatokról a képviselő-testület külön szavazás alapján egyszerű többséggel dönt. Nem kell a módosító javaslatról szavazást tartani, ha a javaslat előterjesztője a módosító javaslattal egyetért. Ebben az esetben a módosító javaslat az eredeti javaslat részévé válik.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig módosíthatja és a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását.

(5) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vitában elhangzottakat, és módosíthatja javaslatát. Ha a módosítás olyan elemet is tartalmaz, amire módosító javaslat nem hangzott el a vita során, újból megnyitja a vitát.

41. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő által megfogalmazott az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.

(3) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület azonnal vita nélkül, alakszerű határozat nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatot meg kell indokolni.

42. § (1) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot meg kell indokolni. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat és módosíthatja javaslatát. Ha a módosítás olyan elemet is tartalmaz, amire módosító javaslat nem hangzott el a vita során, a polgármester újból megnyitja a vitát.

(4) A polgármester a vita lezárását követően a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(5) A szavazás előtt a javaslat szövegét eldöntendő kérdésként kell a képviselő- testülettel ismertetni.

(6) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

43. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Szavazni személyesen, „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” válasszal kell. A szavazás kézfeltartással történik, eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(2) A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség esetén a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott, valamint jelen rendeletben szabályozott esetekben.

(4) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

44. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját – Mötv. 49. § (1) bekezdés alapján – az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíjának 25%-át megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját 25%-kal csökkenti 2 havi időtartamra.

45. § (1) Név szerinti szavazást tart a képviselő-testület:

(2) A (1) bekezdésben foglaltakon túl a név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” válasszal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

46. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(3) Titkos szavazás esetén az ülés elnökének javaslatára a képviselő-testület 3 tagú szavazatszedő bizottságot választ tagjai sorából. A bizottság elnökből és 2 tagból áll.

(4) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(5) A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai hitelesítik. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

47. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben: az önkormányzat vagy intézményei által, vagy az önkormányzat közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

48. § (1) Ha a szavazás eredményének megállapítása kétséges, akkor a polgármester a szavazás megismétlését rendeli el. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kerülhet sor.

(2) A polgármester a szavazatok összeszámlálása után megállapítja a szavazás eredményét. Megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

49. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(3) Ha jogszabály valamely önszerveződő közösségek vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

50. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, a jegyző vagy a képviselő terjeszti képviselő-testület elé.

(2) Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet az európai közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, és összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Ha a rendelet az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre a rendelet végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével utalni kell.

(4) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

51. § (1) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet közokirat, melyet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendeletet jogszabályban rögzített módon kell megjelölni.

(3) Az önkormányzati rendelet a Hivatal székhelyén (8971 Zalabaksa, Rákóczi út 24.) és az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(4) A kihirdetett rendeletet 1 hónapig kifüggesztve kell tartani. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet Kormányhivatal részére történő megküldéséről.

52. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz.

(2) Önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

(4) A képviselő-testület határozatát jogszabályban rögzített módon kell megjelölni.

(5) A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az ülést követő 15 napon belül 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

53. § (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző kezel. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak, bárki számára megismerhetők, azokat legkésőbb az ülést követő 16. napig az önkormányzat a honlapján közzé teszi.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és a kormányhivatalnak történő felterjesztésére egyebekben a Mötv. és ágazati jogszabály rendelkezései vonatkoznak.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, a jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(5) A jegyzőkönyv mellékletét képezik:

(6) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(8) A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon részt vevők - titoktartási kötelezettség mellett - betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak, vagy melyen részt vettek.

(9) A zárt ülési jegyzőkönyvbe történő betekintésekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

54. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.

(2) A képviselőre az Mötv-ben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

(3) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

55. § (1) A képviselő főbb jogai:

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

56. § A képviselő-testület tagjai sorából tanácsnokot nem választ.

57. § A települési képviselők külön rendelet alapján tiszteletdíjban részesülnek.

58. § A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy - egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára- ideiglenes bizottságot hozhat létre.

59. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság elnevezése és létszáma: Ügyrendi bizottság (továbbiakban: bizottság), létszáma: 3 fő képviselő-testületi tag.

(3) A bizottság munkájának ügyviteli feladatait a Hivatal biztosítja.

(4) A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

60. § (1) A bizottság üléseit a képviselő-testület bizottságának elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogköreit a bizottság korelnöke gyakorolja.

(2) A bizottság ülését össze kell hívni:

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal bármely képviselő részt vehet.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) Az indítvány alapján az ülést a képviselő-testület bizottságának elnöke hívja össze 15 napon belül az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(6) A bizottság üléseinek összehívására a rendelet 12. §-ban foglaltakat, a lépviselő-testület üléseinek összehívása vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(7) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel:

(8) A bizottságok működésük részletes szabályait e rendeletben meghatározottak figyelembevételével maguk állapítják meg.

(9) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(10) A képviselő-testület a 4. mellékletben határozza meg a bizottság névsorát és részletes feladatait.

61. § (1) A polgármester a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, aki erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi, méltatlansági ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(3) Az Ügyrendi Bizottság vizsgálja a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő- testületet.

62. § (1) A polgármester, a képviselők és a nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok az Mötv. 39. § alapján tett vagyonnyilatkozatait az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, illetve bejelentés alapján vizsgálja azokat. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön kell kezelni.

(3) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, továbbá a benyújtott vagyonnyilatkozatok őrzése a Hivatal feladata.

63. § (1) A polgármester és az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény és az önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester polgármesteri tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester fogadóóráját a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.

(4) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester a tisztségéről való lemondás esetén a lemondó nyilatkozatát az alpolgármesternek, az alpolgármester távolléte, tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének juttatja el.

64. § (1) Amennyiben a képviselő- testület - határozatképtelenség- vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett, - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő- testületet.

(2) A polgármester a képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő- testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő,

65. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat a Mötv. határozza meg.

(4) Az alpolgármester fogadóóráját a 6. melléklet tartalmazza.

66. § (1) A jegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) A Hivatalt létrehozó megállapodás alapján, a jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Zalabaksa Község Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja

(3) A polgármesterek egyetértése szükséges a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátására a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bíznak meg a polgármesterek.

67. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kálócfa, Kerkabarabás, Kozmadombja, Pusztaapáti, Szilvágy és Zalabaksa Községek képviselő-testületeivel közösen közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal elnevezését és címét az 1. § (5) bekezdés tartalmazza.

(3) A Hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatalt a polgármester irányítja és a jegyző vezeti.

(5) A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak

(6) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt a Hivatal

68. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások felsorolását 2. melléklet tartalmazza.

69. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai szerint az önkormányzatot érintő perben, tárgykör korlátozás nélkül általános meghatalmazottként eljárni jogosult a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester.

70. § A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát külön rendeletben szabályozza.

71. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező, illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja.

(4) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

72. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését és annak végrehajtását önálló rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak szabályait az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(3) A jegyző – jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtet, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló forrásainak szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.(4) A jegyző a belső ellenőrzés működtetéséről polgári jogi szerződés keretében megbízott belső ellenőr útján gondoskodik.

73. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.

74. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2021. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.