Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvényben foglaltak alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

/1/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

      Kistolmács Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

      A hivatal megnevezése: Letenye Város Polgármesteri Hivatala

/2/ Kistolmács község főbb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

/3/ Az önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a képviselőtestület, a polgármester, illetve helyi népszavazás útján gyakorolja.

/4/ Az önkormányzat illetékessége Kistolmács község közigazgatási területére terjed ki.

/5/ Az önkormányzat képviselőtestülete, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a./ Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

b./ Kistolmács Község Polgármestere

c./ Letenye Város Jegyzője

d./ Letenye Város Polgármesteri Hivatala

2. §

/1/ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

/2/^[1]Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, amelyek leírását, valamint használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.

II.

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az önkormányzati jogok

3. §

/1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

/2/ A község önkormányzata a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.

/3/ Az önkormányzat a képviselőtestület, vagy helyi népszavazás döntése alapján vállalhatja önként minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály más hatáskörébe nem utal. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

/4/ Az önkormányzat önállóan alakítja ki szervezetét, működési rendjét.

/5/ Az önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, feladatai ellátásáról költségvetéséből gondoskodik.

/6/ Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozásban való részvételét megelőzően szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet. A vállalkozással kapcsolatos döntés nem hozható szakértői vélemény nélkül.

/7/ Az önkormányzat csak olyan vállalkozásokban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

/8/ A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. A képviselőtestület – a polgármester indítványára – vélemény nyilvánítását megelőzően az érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet részére meghallgatást tart.

Feladat- és hatáskörök

4. §

A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel és a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a helyi elképzelések egyeztetése, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel.

III.

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEZETE

5. §^[2]

/1/ Az önkormányzat köteles gondoskodni a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.

/2/ Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben a települési önkormányzat feladataként meghatározott helyi közszolgáltatások körében maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

6. §

/1/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli.

/2/ A képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ az önkormányzati rendeletalkotás,

b./ az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c./ a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, amely magában foglalja a felmentés és a megbízás visszavonásának jogát is,

d./ a helyi népszavazás kiírása,

e./ az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,

f./ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, módosítása, és döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,

d./ településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat jóváhagyása,

h./ a helyi adók megállapítása,

^[3]i./ egy éven belüli 1.000.000,- Ft értékhatárt meghaladó hitel felvétele,

j./ önkormányzati vállalkozás alapítása,

k./ a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

l./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

m./ önkormányzati intézmény, gazdasági társaság alapítása, vagy szövetkezet alapításának kezdeményezése,

n./ közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

o./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

p./ állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a várost is érinti,

r./ véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

s./ amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal,

^[4]t./ a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 33/A. § /2/ bekezdésének b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés (A főállású polgármester a képviselőtestület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.), a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

7. §

/1/ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a./ képviselőtestülete, annak felhatalmazására,

b./ polgármester,

c./ helyi népszavazás

hozhat.

/2/ A képviselőtestület egyes átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, viszont bármikor visszavonható.

/3/ Az átruházott hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól a ciklus alatt legalább kétszer a képviselőtestületet tájékoztatni kell.

/4/ A képviselőtestület által átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

8. §

/1/ A képviselőtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

/2/ A polgármester önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani.

/3/ A képviselőtestület az /1/ és /2/ bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell megindítani.

^[5] /4/ Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

^[6] /5/ A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a polgármesternek – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

/6/ Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzat szervei (polgármester, jegyző, polgármesteri hivatal hatáskörrel felruházott ügyintézője) az állam központi szervei által alkotott jogszabályok érvényesítését szolgáló hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek.

Az államigazgatási hatáskörükben az önkormányzat szervei nincsenek alárendelve a képviselőtestületnek. 

A képviselőtestület önkormányzati feladat- és hatáskörébe csak az e tevékenység gyakorlásához szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása tartozik. 

Az államigazgatási hatósági tevékenység során a jogalkalmazó nem települési érdekek, településpolitikai mérlegelés, hanem a jogszabályok, a jogszabályokban meghatározott szakmai szempontok szerint dönt.

9. §

/1/ A képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése és a döntések végrehajtásának szervezése a polgármesteri hivatal feladata.

/2/ A feladat- és hatáskör tartalma határozza meg, hogy az /1/ bekezdésben foglaltak ellátása mely osztály kötelessége.

/3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben foglaltak törvényes és szakszerű ellátásáért a jegyző és az osztályvezetők felelősek.

IV.

A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

10. §

^[7]/1/ A képviselőtestület 4 települési képviselőből és a polgármesterből áll.

/2/ A képviselőtestület tagjainak névsorát a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

11. §

/1/ A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

/2/ A polgármester rendkívüli képviselőtestületi ülést köteles összehívni a települési képviselők egynegyedének a napirendet is tartalmazó indítványára.

/3/ A képviselőtestület összehívását a ^[8]Zala Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

A képviselőtestületi ülés összehívása

12. §

/1/ A képviselőtestületi ülést a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

/2/ A képviselőtestületi ülés meghívóját a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy a képviselők és a meghívottak 5 nappal az ülés előtt megkapják.

/3/ Rendkívüli ülésre szóló meghívót 3 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. 

/4/ Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

13. §

A képviselőtestületi ülésre a települési képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

- a jegyzőt,

- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

- a napirend előadóját,

- akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

14. §

/1/ A meghívó tartalmazza:

- a képviselőtestületi ülés időpontját és helyét,

- a napirendet,

- az előterjesztő nevét, beosztását,

- kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.

/2/ A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

^[9]15. §

A polgármester akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

16. §

/1/ A képviselőtestület ülése nyilvános.

/2/ A képviselőtestület zárt ülést tart

- választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá

- egyedi önkormányzati hatósági,

- összeférhetetlenségi és

- kitüntetési ügy,

^[10] - vagyonnyilatkozat tárgyalásakor.

​

/3/ A képviselőtestület zárt ülést rendelhet el

- a vagyonával való rendelkezésés

- az általa kiírt pályázat tárgyalásakor

ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

/4/ Zárt ülést kell tartani

a./ A /2/ bekezdésben meghatározott esetekben az ülés elnökének bejelentésére vita és szavazás nélkül;

b./ A /3/ bekezdésben meghatározott esetekben a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványára a képviselőtestület minősített többséggel hozott határozata alapján.

/5/ ^[11]A zárt ülésen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (5) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.

/6/ A zárt ülés megtartásáról a képviselőtestület mindig esetenként határoz.

/7/ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint a jegyző tekinthetnek be.

/8/ A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, vagy a jegyző adhat.

A képviselőtestületi ülés rendje

17. §

/1/ A polgármester a képviselőtestületi ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

/2/ A polgármester a testületi ülés vezetése során:

- megállapítja, hogy a képviselőtestület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,

- megállapítja az ülés határozatképességét,

- előterjeszti az ülés napirendjét,

- tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

- tájékoztatás ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

- ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

/3/ A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztések

18. §

 ^[12] /1/ Előterjesztésnek minősül a rendelet tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló és a tájékoztató.

/2/ A képviselőtestületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban történik, az utóbbi tartalmát szószerint kell rögzíteni.

 /3/ Az írásbeli előterjesztés főbb részei:

a./ Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazon körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b./ A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

/4/ Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a./ Az előterjesztés felépítése:

- a tárgy pontos meghatározása,

- az előkészítésben résztvevők (személyek, gazdasági ügyekben az érintett gazdasági kamara) megnevezése,

- annak megjelölése, hogy a képviselőtestület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

- az eltérő (kisebbségi, gazdasági kamarai) vélemények megjelölése és annak indokai,

- mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést.

b./ Az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:

- kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,

- törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

- ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,

- rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),

- meg kell jelölni a végrehajtásért felelősöket, több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,

- meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, a határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni.

Sürgősségi indítvány

19. §

/1/ Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület – a polgármester javaslatára – egyszerű vagy minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

/2/ A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző javasolhatják a képviselőtestületi ülésnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős megtárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolni kell.

/3/ A sürgősségi indítványt a képviselőtestületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

/4/ A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselőtestület a napirend előtt minősített szótöbbséggel dönt.

A tanácskozás rendje, szavazás

20. §

/1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a./ Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b./ A képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, amelyre ő köteles rövid választ adni.

/2/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

/3/ A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, majd ezt követően a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/4/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal és a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

/5/ A képviselőtestület döntéseit egyszerű és minősített szótöbbséggel hozza. A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

/6/ Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

/7/ A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Szigorúbb minősített többséget a képviselőtestület semmilyen esetben nem írhat elő.

/8/ Minősített többség szükséges:

- önkormányzati rendeletalkotáshoz,

- az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

- a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

- intézmény alapításhoz,

- személyes érintettség megállapításához,

- személyes érintettség megállapítása esetén a képviselő kizárásához,

- a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

- a polgármester elleni kereset benyújtásához,

- a zárt ülés elrendeléséhez,

- gazdasági társaság alapításához, szövetkezet alapításának kezdeményezéséhez,

- a helyi adó megállapításához, hitel felvételhez,

- sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez,

- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

- az SZMSZ-ben meghatározott egyéb ügyekben.

21. §

/1/ A képviselőtestület döntéseit (határozatait, rendeleteit) általában nyílt szavazással hozza, titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

/2/ A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

^[13] /3/

/4/ Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt törvény írja elő, vagy azt a jelenlévő képviselők 1/3-a indítványozza, illetve azt a polgármester kéri. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

/5/ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét abc sorrendben és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.

/6/ A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni és a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

22. §

/1/ A képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

/2/ A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

/3/ A képviselőtestület határozatát a jegyzőkönyv elkészítése után 5 munkanapon belül a végrehajtásért felelős személyeknek meg kell küldeni.

/4/ A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a végrehajtásért felelős személy köteles a jegyzőnek megküldeni, azokat a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

Kérdés, interpelláció

23. §

/1/ a./ Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

b./ Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. (A helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik.)

/2/ A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határozhat vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

/3/ A képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől vagy a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

Az interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

/4/ Az interpellációra a választ általában az ülésen szóban kell megadni.

/5/ Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló nyilatkozata után – a képviselőtestület határoz.

/6/ Ha a képviselőtestület az interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor vizsgálatot rendelhet el, melyet ideiglenes bizottság folytat le.

/7/ A bizottság a vizsgálat eredményéről és javaslatáról a legközelebbi ülésen köteles tájékoztatni a képviselőtestületet, mely az /5/ bekezdés szerint jár el.

A tanácskozás rendjének fenntartása

24. §

/1/ A képviselőtestület ülésén a tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

/2/ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

/3/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Jegyzőkönyv

25. §

/1/ A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

^[14] /2/ A képviselő-testület üléséről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni:

- egy példányt a jegyző kezel,

- egy példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak,

- egy példányt a polgármester őriz az önkormányzat székhelyén.

/3/ A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

- az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

- az ülés helyét, időpontját,

- a megjelent képviselők nevét,

- az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

- az ülés megnyitásának időpontját,

- az elfogadott napirendet,

- tárgyalt napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, tanácskozás lényegét, a kérdéseket és a hozzászólások lényegét,

- a határozathozatal módját,

- a szavazás számszerű eredményét és a határozat szövegét,

- az elnök esetleges intézkedéseit,

- az ülésen történt fontosabb eseményeket,

- az interpellációt,

- az ülés lezárásának időpontját.

/4/ A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

/5/ Az állampolgárok a polgármesteri hivatal erre kijelölt irodájában ügyfélfogadási időben az előterjesztésekbe és a testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – betekinthetnek.

V.

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

26. §

/1/ A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

/2/ Rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

a./ a Szervezeti és Működési Szabályzatról,

b./ a települési képviselőnek, a tanácsnoknak - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,

c./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról,

d./ a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.

/3/ A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

- a képviselők,

- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

/4/ A rendelet-tervezetet általában a polgármesteri hivatal készíti elő. A jegyző javaslatára külső szakértő is bevonható.

/5/ Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

/6/ A jegyző 2 évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, s azt a képviselőtestület elé terjeszti.

27. §

/1/ A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

/2/ A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

 /3/ ^[15]Az önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint kell megjelölni: „Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hónap. nap.) önkormányzati rendelete”. Az önkormányzati rendeletet évente egytől kezdődően folyamatosan, növekvő sorrendben, arab sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet dátuma a kihirdetés napja.

/4/ Az elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon kerül sor, melyről a jegyző gondoskodik. (kifüggesztés)

/5/ A jegyző feladata, hogy tájékoztassa azokat az érintett szerveket és személyeket, akikre a rendelet szabályozása vonatkozik.

/6/ A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik, ahol ezek munkaidő alatt megtekinthetők.

VI.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

28. §

/1/ A képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, melyeket az önkormányzati törvény megállapít.

/2/ A képviselő e tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

/3/ A képviselő főbb jogai:

- Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

- Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

- Megbízás alapján képviselni a képviselőtestületet.

- A polgármesteri hivatalból a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni.

- Közérdekű ügyben kezdeményezni a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

- Az írásban benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz csatolását, illetve véleményének jegyzőkönyvi rögzítését kérni.

- Joga van legkésőbb a testületi ülésen interpellációt benyújtani és kérdést feltenni.

/4/ A képviselő főbb kötelességei:

- Tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában.

- Felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében és a különböző vizsgálatokban.

- Írásban, vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

- A tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni.

- Bejelenteni valamely ügyben személyes érintettségét.

^[16] - A megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

29. §

A képviselőt a polgármesteri hivatal dolgozója köteles soron kívül fogadni és részére a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást megadni.

A képviselők díjazása

30. §

/1/ A képviselőt a testületi ülés munkájában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munka végzése alól.

/2/ A képviselőtestületi ülés az önkormányzati képviselőnek – a törvény keretei között – külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapít meg.

VI/A.^[17]

A képviselőtestület bizottsága

30/A. §

/1/ A képviselőtestület a vagyonnyilatkozatokkal és összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok ellátására Vagyonnyilatkozat vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság névvel állandó bizottságot választ.

/2/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Megválasztásukra a polgármester tesz javaslatot. A polgármester, az alpolgármester, a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, vagy tagja.

A bizottsági működés főbb szabályai

30/B. §

/1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

- a képviselőtestület határozata alapján,

- a polgármester indítványára,

- bizottság tagjai egyharmadának írásbeli kérelmére.

/2/ Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását bárki kezdeményezheti a bizottság elnökénél, aki a kezdeményezést követő 30 napon belül köteles a bizottság ülését összehívni.

/3/ A képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy napirendre tűzését és megtárgyalását, amelyet a legközelebbi ülés elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványt tett képviselőt meg kell hívni.

30/C. §

/1/ A bizottság határozatait nyílt szavazással hozza.

/2/ A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

/3/ A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottság tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

/4/^[18] A bizottsági ülések nyilvánosságára, a zárt ülés tartására, a tanácskozás rendjére és a titkos szavazásra megfelelően kell alkalmazni a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat.

/5/ A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

/6/ A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása, a jegyzőkönyvek elkészítése, megőrzése a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának feladata.

^[19]30/D. §

/1/ A vagyonnyilatkozatokat a Vagyonnyilatkozat vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

/2/ A Vagyonnyilatkozat vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság névsorát az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

/3/ A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának, kezelésének, és ellenőrzésének eljárási rendjét az SZMSZ 5. számú mellékletét képező eljárási szabályok állapítják meg.

A tanácsnok

^[20]31. §

VII.

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

A polgármester

32. §

^[21] /1/ A polgármester tisztségét főállásban látja el.

/2/ A polgármester a képviselőtestület tagja. A képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala és működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

/3/ A polgármester tiszteletdíját a képviselőtestület határozza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogot.

^[22] /4/ A polgármester megválasztásakor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni, a helyi képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

33. §

/1/ A polgármesternek az önkormányzat működésével összefüggő feladatai különösen:

- segíti a képviselők munkáját,

- összehívja és vezeti a képviselőtestület üléseit,

- képviseli az önkormányzatot,

- aláírja az önkormányzati rendeleteket és a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyveket,

- szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

- biztosítja a közakarat érvényesülését.

^[23] /2/

- Meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében és végrehajtásában, a jegyző javaslatainak a figyelembevételével,

- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben,

- egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

- szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

Az alpolgármester

34. §

/1/ A képviselőtestület megbízatásának idejére a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – titkos szavazással alpolgármestert választ.

/2/ Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

/3/ Az alpolgármester a polgármestert akadályoztatása, vagy távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti.

/4/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó jogszabályok.

35. §

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.

A jegyző

36. §

^[24] /1/ A jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

- előkészíti a képviselőtestületi ülés elé kerülő előterjesztéseket,

- ellátja a testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

- tanácskozási joggal részt vesz a testület ülésein,

- a képviselőtestület elé kerülő határozati javaslatokat törvényességi szempontból megvizsgálja és ellenjegyzi,

- a képviselőtestületi ülésen az előterjesztés vitájában a szavazás előtt törvényességi észrevételt tehet,

- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt ír alá,

. köteles jelezni a képviselőtestületnek és a polgármesternek, ha döntésükkel kapcsolatban jogszabálysértést észlel,

- a képviselőtestület jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi a ^[25]Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

/2/ ^[26]A jegyző egyéb főbb feladatai:

- vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal dolgozói felett,

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

- ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

- dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben,

- a saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

VIII.

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

^[27]37. §

/1/ Kistolmács Község Önkormányzatának, továbbá Murarátka, Zajk község és Letenye város önkormányzatainak működésével, gazdálkodásával, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § /1/ és /3/ bekezdése alapján Letenye Város Jegyzője a letenyei Polgármesteri Hivatal útján látja el.

/2/ A Polgármesteri Hivatal Letenye Város Önkormányzatának költségvetési szerve, önálló jogi személy, amely a jogszabályokban meghatározott, /1/ bekezdés szerinti állami feladatokat Letenye Város Önkormányzata alapító okiratának megfelelően alaptevékenységként végzi. A Polgármesteri Hivatal fenntartásának költségeihez Kistolmács Község Képviselőtestülete – eltérő megállapodás nem lévén –, az Ötv. 39. § /1/ bekezdése alapján a település lakosságszámának arányában járul hozzá.

/3/ A Polgármesteri Hivatal működési területe az /1/ bekezdésben foglalt feladatok kapcsán Letenye város, valamint Kistolmács, Murarátka, Zajk községek közigazgatási területére terjed ki.

/4/ A Polgármesteri Hivatal teljes gazdálkodási jogkörrel rendelkező, önálló költségvetési szerv, költségvetése Letenye Város Önkormányzata költségvetésének részét képezi.

/5/ Kistolmács Község Önkormányzata önálló költségvetésében a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot Kistolmács Község Képviselőtestülete gyakorolja. 

A társulások

38. §

/1/ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselőtestületeivel gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

/2/ A képviselőtestület a társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41-44. § és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

/3/ A képviselőtestület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

/4/ A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a./ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b./ a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c./ a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.   

^[28]Nemzetiségi önkormányzat

^[29]38/A. §

/1/ Kistolmács községben roma nemzetiségi önkormányzat működik.

/2/ Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján a képviselő-testület és a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének határozatával jóváhagyott külön megállapodásban foglaltak szerint.

IX.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

39. §

A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

Közmeghallgatás

40. §

/1/ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

/2/ A közmeghallgatáson az állampolgárok a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

/3/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő kérdésekről az állampolgárokat és a társadalmi szervezeteket a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a Kábel Televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/5/ A közmeghallgatáson részt vesznek:

- a települési képviselők,

- a jegyző,

- a polgármesteri hivatal osztályvezetői.

/6/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

/7/ A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat külön törvényben szabályozott módon kell intézni. Az érdekelteket az elintézés módjáról írásban tájékoztatni kell.

X.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

41. §

/1/ Az önkormányzat vagyonáról, illetve gazdálkodásainak szabályairól – az erre vonatkozó törvényekre figyelemmel – külön önkormányzati rendeletet alkot.

/2/ A képviselőtestület éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg, melyet az államháztartásról szóló törvény, illetve az állami költségvetési törvény szabályoz.

/3/ A képviselőtestület által határozattal elfogadott költségvetési koncepció alapján az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetet a jegyző készíti el, s a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

/4/ A zárszámadásról szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

Ellenőrzés

42. §

/1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

/2/ Az intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látja el.

^[30] /3/ Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. Az önkormányzat belső ellenőrzésének ellátásáról a képviselőtestület a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás – amelynek tagja a község önkormányzata is – útján gondoskodik.  

XI.

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. §

/1/ E rendelet személyes érintettségre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a házastárs, az élettárs.

/2/ Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kistolmács Község Önkormányzatának 5/1995. (VI. 22.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

/4/ A rendelet mellékletei a következők:

1. számú melléklet: Kistolmács község adatai

^[31]2. számú melléklet: a képviselőtestület által átruházott hatáskörök

^[32]2/A. számú melléklet: Az Önkormányzat társulására átruházott feladat- és

                                      hatáskörökről 

^[33]3. számú melléklet: a képviselők jegyzéke

^[34]4. számú melléklet: Vagyonnyilatkozat vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság névsora

^[35]5. számú melléklet: Vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének eljárási rendje

/5/ A rendelet mellékleteinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik

Kistolmács, 1999. április 1.

                               Marton Miklós                                                               Dr. Csóti Jenő

                                polgármester                                                                városi jegyző                                                                                              

1. ^[36]melléklet

KISTOLMÁCS KÖZSÉG ADATAI

- belterület nagysága:                                             61,59 km²

- utcák száma:                                                                     6

- belterületi utak száma:                                                 11 db

* kiépített belterületi utak hossza:                  1,288 km

* kiépítetlen belterületi utak hossza:               1,092 km

- külterületi és zártkerti utak száma:                              11 db

* kiépített külterületi és zártkerti utak hossza:1,832 km

* kiépítetlen külterületi utak és zártkerti utak hossza:2,968 km

- gyalogutak hossza:                                                   0,3 km

- lakások száma:                                                          98 db

- ivóvíz gerincvezeték hossza:                                     1,0 km

- ivóvíz bekötővezeték hossza:                               2,375 km

- erőátviteli és közvilágítási energiahálózat

   hossza:                                                                    3,7 km

   ebből: légkábel                                                        3,7 km

- közvilágítási lámpahelyek száma:                                45 db

2. ^[37]melléklet

Polgármesterre átruházott hatáskörök

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott képviselőtestületi hatáskörök közül:

- Temetési segély iránti kérelmek elbírálása

   (5/2009. (IV. 8.) számú önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja)

Egyéb átruházott hatáskörök:

- A település címerének használatára kiadott engedély visszavonása

   (5/2002. (V. 7.) számú önkormányzati rendelet 4. § (5) bekezdése)

- Díszsírhely adományozása az önkormányzat tulajdonában lévő Kistolmács 258 hrsz-ú

   Temetőben    (10/2000. (X. 5.) számú önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése)

^[38]2/A. melléklet

Az Önkormányzat társulására átruházott feladat- és hatáskörökről

A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulására – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseke, azok hatálya alatt nem érinti.

A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95-95/A. §-ai az irányadók.

3. ^[39] melléklet 

KÉPVISELŐTESTÜLET NÉVSORA

                                       Birkás Zoltán                         polgármester

                                       Tóth László                             alpolgármester

                                       Erdélyi Zoltán                         képviselő

                                       Mihálicz Lajos                        képviselő

                                       Tóth Istvánné                         képviselő

4. ^[40]melléklet

VAGYONNYILATKOZAT VISZGÁLÓ ÉS
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI BIZOTTSÁG

                                       Erdélyi Zoltán                         elnök

                                       Mihálicz Lajos                        tag

                                       Tóth Istvánné                         tag

5. számú melléklet

^[41]A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

I.

Általános rendelkezések

1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló módosított 2000. évi XCVI. tv.(továbbiakban: Ökjtv.) 10/A. § (1) bekezdése értelmében a képviselőtestület tagja a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok)
3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Vagyonnyilatkozat vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki annak átvételéről.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott lezárt borítékban történik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot a lezárásnál a képviselőtestület körbélyegzőjének lenyomatával el kell látni.

III.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai tevékenységet a II/2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást települési önkormányzatonként külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
   1. a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,
   2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti a Vagyonnyilatkozat vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság két tagjának jelenlétében.
6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, amelyről igazolást kell kiállítani.
8. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

IV.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselőtestület zárt ülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. A ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselőtestületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

V.

Felelősségi szabályok

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II/2. pont szerinti köztisztviselő felelős.

^[42]6.  melléklet