Kistolmács Község Önkormányzata

4/2001. (II.7.) számú rendelete

A KISTOLMÁCS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja  meg.

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1 .§

A rendelet hatálya és alkalmazása

1.         A rendelet területi hatálya Kistolmács község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2.         A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

3.         A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság - jegyző - csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

2.§^[1]

3.§^[2]

4.§^[3]

A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:

-           építészeti tervek elkészítését megelőzően el kell végezni a tervezett új beépítésű területek felszínmozgás veszélyességének megállapítását geotechnikai és mérnök-geológiai feldolgozással, amelynek eredményeit a helyi építési szabályzatba folyamatosan be kell építeni,

-           központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.

5.§

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

1.         ^[4]Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak.

2.         Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3.         Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat, csak a szabályossá tételükkel egyidejűleg szabad bővíteni, vagy átalakítani.

4.^[5]         Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére.

A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

-         nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;

-         vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;

-           függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építmény-magasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építmény-magasság növelését;

-           a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

5.         A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen)  munkálatok elvégzésére irányul,

b.) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyi ben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

6.^[6]         Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

7.         Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

8.         Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (Xll.20.) Korm. rendelet 42.§-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

9.^[7]       

6.§

Telekalakítási rendelkezések

1.         Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

2.         Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

3. ^[8]

4. ^[9]

7.§

Közterületek használata

1.         A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

2.^[10]         A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges,

3.         Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

4.         A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

-           hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

-           árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,

-           közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,

-           köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,

-           szobor, díszkút elhelyezése,

-           távbeszélő fülke elhelyezése,

-           építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.

5.         A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

8.§

Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

1.         A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

2.         A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

3.  ^[11]      

4.  ^[12]      

9.§

Az építmények elhelyezése, kialakítása

1.         Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

2.         Oldalhatáron álló beépítési mód és legfeljebb 5,0 m-nél nem nagyobb egymást átfedő oldalhomlokzatok esetében az oldalkert mérete legalább 4,0 m.

3.         Kialakult állapot - 4,0 m-nél kisebb oldalkert - esetében új épület a régi épület kontúrján belül létesíthető.

4.         Ikres beépítési mód esetében a közös telekhatárt építési vonalnak kell tekinteni, és az épületeket erre a vonalra kell kötelezően elhelyezni.

5.         Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.

Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.

6.^[13]        

10.§

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen

1.   ^[14]     

2.   ^[15]     

3.    ^[16]    

11 .§

Járművek elhelyezése

1.         Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető.

2.         Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

12.§

Tűzvédelem

1.^[17]        Ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti (tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet.

2.   ^[18]     

3.  ^[19]       A település tüzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

II.  TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

13.§

Településszerkezet, terület-felhasználás

A szabályozási terv

a.)        a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel;

b.)                   a          beépítésre        szánt területbe tartozó            terület-felhasználási egységek           területeit            különböző       építési övezetekbe sorolja;

c.)        a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;

d.)       az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

14.§

A beépítésre szánt terület-felhasználási egységre vonatkozó előírások

A         község beépítésre szánt területén építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységek vannak:

a.)        lakóterület (FL),

b.)        üdülőterület (ÜÜ, HÜ),

c.)        különleges terület (KÜ).

(A terület-felhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)

Megjegyzés:

-           a táblázatokban a telkekre és építmény-magasságra vonatkozó értékek tervezett épületre értendők,

-           a K jel a kialakult állapotra utal.

15.§

Falusias lakóterület (FL)

1.         A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

2.         A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre - mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény - vonatkozó szabályok:

2.1. ^[20]     A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15 %-ánál.

2.2.      Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

2.3.^[21]    

2.4.  ^[22]   

2.5.  ^[23]  

2.6.      A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani.

3.         A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.

4.         A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

* szabadonálló beépítési mód csak akkor lehetséges, ha a telekszélesség minimum 20 m.

5.^[24]       

16.§

Üdülőházas üdülőterület (ÜÜ)

1.         A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

2.         A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

-           az építési telket valamennyi oldaláról 10 m-es zöldsávval kell körülvenni.

17.§

Hétvégi házas üdülőterület (HÜ)

1.         A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, továbbá az üdülővendégek    és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

2.         Az üdülőegységek száma szabadon álló (SZ) beépítési mód esetén legfeljebb 2 lehet.

3.         Egy építési telken csak egy épület létesíthető.

4.         A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

A HÜ-1 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert szélessége az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti érték.

A HÜ-2 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert szélessége az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti érték.

18.§

Különleges terület (KU)

1.         A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.

2.         KÜ-T jelű övezet: temető

3.         KÜ-SP jelű övezet: sportterület

4.         KÜ-ST jelű övezet: sportterület

A  SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT

TERÜLETEI

19.§

A község beépítésre nem szánt területén a következő terület-felhasználási egységek vannak: a.)  közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület,

b.)        zöldterület,

c.)        erdőterület,

d.)       mezőgazdasági terület,

e.)        egyéb terület.

20.§

Közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület (K)

1.         E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

2.^[25]         Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve engedélyezhető.

3.         A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani .

4.         A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

5.^[26]         Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélesség e a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető.

6.         Közút területét - szélességben, vagy hosszúságban - ütemezve kialakítani nem szabad.

7.         Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

21.§

Zöldterület (KP)

1.         E terület-felhasználási egységbe (területbe) a közparkok (KP), a védő- takaró fásítások tartoznak.

2.  ^[27]      

3. ^[28]        A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani.

4.  ^[29]      

5.         A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

6.         A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti  rendeltetés  megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

22.§

Erdőterület (E)

1.         E terület-felhasználási egységbe (területbe) a védelmi (VE) és gazdasági (GE) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

2.         Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

3.         A területen - a kilátótornyok kivételével - építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők kivonással.

4.         A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60-70 %-os borítottsággal kell beültetni, több szinten kialakítani. E területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények helyezhetők el.

5.         Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (VE), ott bekerítése engedélyezhető A védőerdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli.

6.  ^[30]    

7.  ^[31]      

23.§

Egyéb (vízgazdálkodási) terület (VT)

1.         E terület-felhasználási egységben (területen) az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

2.         Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

3.         A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

4. ^[32]       

24. §

Mezőgazdasági terület (M)

1.         E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja.

2. ^[33]      

3.  ^[34]      

4.         A területen - a földterületek művelése érdekében - a művelési ág változtatása megengedett,       az erdősítés támogatandó.

5.         A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

6.         A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

-           Általános (hagyományos árutermelő)            M-Á

-           gyepterület      M-GY

-           szőlőhegyi kertövezet M-K

-           természeti területek    M-T

7.         Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

8.         Általános mezőgazdasági övezet (M-Á):

a.) Ebbe az övezetbe sorolandók a szántó, gyümölcsös, gyep művelési ágak területei.

b.) Az övezet területén erdő is létesíthető.

c.)^[35] Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet területe 3000 m2.

-           10 000 m2-nél kisebb telken építményt elhelyezni nem szabad.

-      A 10 000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén - melynek szélessége minimum 50 m -, az adott terület művelésével összefüggő gazdasági épület helyezhető el.

-           Ezen építési lehetőségeken belül lakóépület is létesíthető. Lakás önállóan nem építhető.

d.) Az övezetben az átlagos építmény magasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, tároló, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

e.) Az övezet telkein növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

f.) Az övezetben épületet a feltáró út (dűlőút) tengelyétől 30 m-re, az oldalhatároktól minimum 10-10 m-re lehet telepíteni. Az épületet/épületcsoportot fasorral kell övezni.

9.         Szőlőhegyi övezet (MK):

a.)^[36] Telekalakítás, beépítés szabályai:

- A 720 m2-t meghaladó földrészleteken ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.

- Az épületek szabadon állóan és oldalhatáron állóan is elhelyezhetők.

- Az épületekben a szőlő- és borkultúrához kapcsolódó vendéglátás megengedhető, melynek feltétele: ivóvíz, villany, zárt szennyvíz-gyűjtő közműpótló berendezés,

- Az épületek a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak megfelelően az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

- A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják.

- Az előkert mélysége minimálisan 8 m, az oldalkert és hátsókert minimálisan 6 m.

b.)^[37] A gazdasági épület előírásai:

- A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület elkészültéig maradhat fent.

-. Az épület tetőtere beépíthető.

- Az épületet 35-45^o-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes fedési jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható.

- Az     épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.

- A nyílászárókat a biztonsági követelményekre való tekintettel fatáblákkal, vagy zsalukkal célszerű védeni.

c.)^[38] Pince, kerítés, támfal:

- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.

- A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.

- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.

III. ÉRTÉKVÉDELEM

25.§

Helyi építészeti értékek védelme

A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján

1. Helyi védelemben (HV) kell részesíteni:

Béke u.-248 hrsz.-ú út sarok                                     hrsz.: 251

Béke u.-248 hrsz.-ú út sarok                                     hrsz.: 251 (Szent család szobor)

Fő u. 1.                                                                    hrsz.: 247

Külter. zártkert                                                          hrsz.: 1149 (Szent Donát szobor)

26.§

1. A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

27.§

1.         Helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését - mint az épület fennmaradásának, használhatóságának legjobb garanciáját -, engedélyezni és szorgalmazni kell.

2.         A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében az első fokozatú védelem tárgya - nem változhat.

3.         Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.

4.         A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

5.         Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

28.§

1.         A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarbantartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

2. ^[39]        Ha a védelem érdeke megköveteli, hatóság elrendelheti a védett épület jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.

3.         A védett épületek elsősegély jellegű állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

29.§

A település történeti település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

30.§

1.         Egyedi tájértékként védendő: település bel- és külterületén található - a szabályozási terven ábrázolt - keresztek.

Az egyedi tájértékek megtartását a település rendezése során biztosítani kell, a beépítés során mint adottság kezelendő.

2.         Helyi védelemre javasolt zöldfelület: a temető egész területe.

3.^[40]         A védendő fák a szabályozási terven szerepelnek.

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

Környezet- és tájvédelem

31.§

1.         Általános  követelmények

a.) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

b.)^[41] A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet.

c.) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna­ és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő beépített területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

d.)       A vízhasználat csak a csatornahálózat egyidejű fejlesztésével bővíthető.

e.)^[42] A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

f.)^[43] A vizek és közcélú vizi-létesítmények fenntartását biztosítani kell.

g.) A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

h.) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

i.) ^[44]

j.) A területen agresszív pollentermelő növényeket (pl. kanadai nyárfát) ültetni tilos.

2.         Környezetterhelési határértékek

a.)^[45] Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határ­értékeket.

b.)^[46] Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.

c.)^[47] Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket.

d.)^[48] Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok  lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

e.) Szórakoztató- és sportlétesítmények hangosító berendezéseire vonatkozó zajterhelési határértéket külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni, illetve a tevékenység, működés során a helyi szabályokat és határértékek betartását meg kell követelni.

3.         Speciális eljárási szabályok

a.)^[49] Jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezeti hatásvizsgálat alapján környezeti hatástanulmányt kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint.

b.) ^[50]

c.) ^[51]  A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak  megfelelően kell eljárni.

d.)^[52] A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet.

e.)^[53]  A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

32.§

1.         Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m;

b.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.

2.         Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-  (egres-), ribiszke-, josta­ és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;

b.) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és - a c.) pontban nem szereplő - fa esetében 2  m;

c.) kajszi- és cseresznyefa, valamint  vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m;

d.) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m.

3. Közút területén az építési területük határai és a növények között - az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;

b.) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

IV. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI

33.§

1.         A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében - azok aktualitása esetén - az Etv. 17.§-ába  foglalt  sajátos jogintézmények         működtethetők jelen  szabályozási terv  keretén  belül,  külön önkormányzati  rendelet szerint.

2.  ^[54]      

34.§

Záró rendelkezés

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2001. február hó 7. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Kistolmács, 2001. február 7.

            Marton Miklós                                               Szabóné Dr. Csányi Mariann

              polgármester                                                        mb. városi jegyző