Kistolmács Község Önkormányzata Képviselőtestületének

 2/2005. (II.9.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti rendelkezés szabályairól

egységes szerkezetben a 6/2018(VIII.23.) önkormányzati rendelettel

Kistolmács Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 78–80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áhtv.) 108–109.§-aiban foglaltakra – Kistolmács Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1.§

 E rendelet hatálya kiterjed Kistolmács Község Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve a jövőben tulajdonába kerülő önkormányzati vagyon tárgyaira, amelyek az önkormányzati feladatok ellátását szolgálják:

 a) ingatlan és ingó dolgokra, valamint az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,

b) a pénztulajdonra, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, az önkormányzat által alapított vagy alapítandó költségvetési szervek használatába adott vagyonra, valamint közhasznú vagy gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető tulajdoni részesedésre.

c) Nem terjed ki a rendelet hatálya az esetlegesen az önkormányzat tulajdonába kerülő lakás és nem lakás célú helyiségekre.

Az önkormányzati vagyon

2. §

 (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról – külön jogszabályban meghatározott vagyonkimutatást kell készíteni, amelyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az egyes vagyontárgyak törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori jellege szerint kell elvégezni. 

(4) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

3. §

(1) Forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai:

 a) helyi közutak és műtárgyaik,

b) közterek és parkok,

c) köztemetők,

d) vizek önkormányzatokat megillető köre, valamint a közcélú vízi létesítmények,

e) köztéri műalkotások,

 f) levéltári anyagok,

 g) minden más ingatlan és ingó dolog, amit törvény, vagy a képviselő-testület rendelettel forgalomképtelennek nyilvánít.

(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai:

 a) az intézmények és középületek,

b) közművek,

 c) az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék vagy műemlék jellegű épületek, muzeális értékű dolgok,

d) műalkotások,

 e) az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület,

f) hulladéklerakó telep, dögkút,

g) továbbá minden más ingatlan és ingó dolog, amit törvény, vagy a képviselőtestület rendelettel korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.

4. §

 A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet a 2. sz. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

5. §

Forgalomképes mindaz az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó dolog, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

6. §

(1) A képviselő-testület az Ötv. 79. §-a alapján a törvények keretei között rendeletben dönt

a) egy vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,

b) forgalomképtelen vagyontárgy korlátozottan forgalomképessé nyilvánításáról,

c) korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképtelenné nyilvánításáról,

d) törzsvagyon tárgyainak forgalomképes vagyoni körbe történő átsorolásáról.

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben

a) A külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületből lejegyzésére kerül sor, vagy

b) telekrendezési eljárás során, az érintett ingatlanok tulajdonosai megállapodnak.

 (3) Az ingatlan forgalomképtelensége és korlátozottan forgalomképessége megszűnhet

a) az önkormányzati költségvetési szerv megszüntetése, átszervezése, összevonása során,

b) funkcióváltás esetén.

(4) A képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel – az érintett vagyontárgy hasznosításáról történő döntéssel egyidejűleg - a vagyontárgy forgalomképességének jellegét is megváltoztathatja.

Vagyonnyilvántartás és leltár

7. §

(1) Az önkormányzat vagyonát, annak változásait és a vagyon értékét a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően a polgármesteri hivatal nyilvántartja. Ezek az adatok – az államtitok kivételével - nyilvánosak.

(2) A számviteli nyilvántartásokban gondoskodni kell a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását szolgáló törzsvagyon elkülönített nyilvántartásáról. A nyilvántartásokat úgy kell kialakítani, hogy abból kitűnjön a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képező eszközök értéke.

(3) Az ingatlanvagyon nyilvántartása az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben történik, ahol a változásokat folyamatosan át kell vezetni. A kataszteri naplót minden év március 15-ig kell rögzíteni az előző év december 31.-ei állapotnak megfelelően. Az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli nyilvántartás egyezőségét biztosítani kell.

 (4) Az ingóvagyon nyilvántartása a leltárkimutatásban történik. A leltári tárgyak meglétét, hasznosítását, állapotát legalább évente ellenőrizni kell. Az elhasználódott eszközök hasznosítását, selejtezését illetőleg értékesítését az erre vonatkozó pénzügyi szabályzatok előírásainak megfelelően rendszeresen el kell végezni.

8. §

 (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, az értékpapírt és a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedését – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – névértéken kell nyilvántartani.

 (2) A polgármesteri hivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelően érvényesíti az önkormányzat vagyontárgyaira vonatkozó értékcsökkenés elszámolási kötelezettségét.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő, üzemeltetésre, kezelésre gazdasági társaságoknak, vállalkozóknak, más önkormányzatoknak átadott önkormányzati eszközöket (ingatlanokat, közműveket, berendezéseket) a polgármesteri hivatalnak a számviteli nyilvántartásokban és a könyvviteli mérlegben ki kell mutatni.

(4) Az üzemeltetésre, kezelésre átvett eszközöket kezelő szervezetek részére átadott felhalmozási célú pénzeszközökkel megvalósuló beruházásokat, felújításokat a polgármesteri hivatalnak kell aktiválni annak érdekében, hogy az önkormányzati pénzeszköz felhasználásával megvalósult fejlesztések az önkormányzat nyilvántartás szerinti vagyonát gyarapítsák.

 (5) Az önkormányzati vagyon értékében változást előidéző valamennyi gazdasági eseményt rögzíteni kell a polgármesteri hivatal számviteli nyilvántartásaiban.

(6) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatoltan, összesített adatokkal be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni. Ki kell továbbá mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

9. §

(1) Az önkormányzatot - az Ötv. figyelembevételével - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) A tulajdonosi jogok (rendelkezési jog) gyakorlása - eltérő rendelkezés hiányában -, magában foglalja a vagyontárgy birtoklásával, használatával, hasznainak szedésével, bérbeadásával, megterhelésével vagy elidegenítésével és bármilyen más módon történő hasznosításával kapcsolatban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását, ugyanígy a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítését, továbbá jognyilatkozatok tételét és kötelezettség vállalását, valamint közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogait és kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület testület gyakorolja, amely e jogát rendeletben a polgármesterre átruházhatja. A tulajdonosi jogokat hatáskör átruházás alapján gyakorló polgármester e jogait nem ruházhatja tovább.

10. §

A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyainak kezelését, üzemeltetését, működtetését vagyonkezelési (üzemeltetési) szerződéssel a jogszabályok és e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelő a szerződésben foglaltak szerint a tulajdonos nevében, - eseti vagy általános meghatalmazás alapján -, gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen jellegű kötelezettségeit.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

11. §

(1) A polgári jogi jogviszonyokban a képviselő-testületet a polgármester képviseli, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. A képviselő-testület tagja megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. A jogi képviselet ellátásáról a polgármester gondoskodik

(2) Azoknak a gazdasági társaságoknak a legfőbb szerve ülésén, amelyben az önkormányzat tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a képviselő-testület tagja eseti meghatalmazással képviselheti az önkormányzatot.

Önkormányzati vagyonkezelő szervek

12. §

(1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: polgármester, a letenyei polgármesteri hivatal.

(2) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület a polgármester, a letenyei polgármesteri hivatal, illetőleg a DélZalai Víz és Csatornamű Rt. útján gondoskodik.

(3) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában, üzemeltetésében lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – rendeltetésszerűen, a törvények, és e rendelet keretei között felelős módon, önállóan gazdálkodik.

Az önkormányzati vagyonkezelő szervek jogállása

13. §

(1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt (költségvetési szerv), más szervezetet alapíthat, üzemeltetési, vagy munkaszerződést köthet, illetőleg megbízást adhat a vagyonkezelői feladatok ellátására.

(2) A vagyonkezelő, működtető felelős a kezelésébe, használatába adott önkormányzati vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban, illetőleg a megbízási vagy a munkaszerződésben meghatározott tevékenységek jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő ellátásáért.

(3) Az önkormányzati intézményt és a polgármesteri hivatalt a jogszabály rendelkezése folytán megillető használat joga ingyenes, azonban kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

(4) Az önkormányzat felújítási, karbantartási munkái, amennyiben meghaladják a 100 eFt-ot, csak a képviselőtestület döntése alapján rendelhetők meg. Ez nem vonatkozik a működést gátló azonnali beavatkozást igénylő feladatokra. A megrendeléseket és a szerződéseket a polgármester írja alá. A munkák kifizetése a műszaki osztályvezető által igazolt számla alapján történhet.

(5) Az önkormányzat beruházási, felújítási és karbantartási feladatainak megvalósítására 500 eFt értékhatár felett versenytárgyalást kell kiírni.

14. §

(1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, gazdasági vállalkozás céljára, vagyontárgyak üzemeltetésére, egyes közszolgáltatások ellátására, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(2) Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább az Áht. 95. § (1) bekezdésében meghatározott többségi befolyással rendelkezik.

(3) Az önkormányzat által kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt feladatok ellátására alapított gazdasági vagy közhasznú társaságban az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(4) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja.

(5) A társaság alapszabályában meghatározott minősített tulajdonosi szavazati arányt igénylő kérdésekben és a gazdasági társaság vezető tisztségviselőivel, felügyelő bizottsági tagokkal és a könyvvizsgálóval kapcsolatos személyi kérdésekben a polgármester a képviselőtestület előzetes határozata alapján dönt. Az egyéb tulajdonosi döntéseket szabadon hozza meg, az önkormányzati célokkal és érdekekkel összhangban. A döntésekről a képviselő-testületnek utólag beszámol.

(6) A közmű és egyéb vagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselőtestület szerződéssel adhatja át használatra, üzemeltetésre. A képviselő-testület a a szerződés elfogadásáról minősített többségű határozattal dönt. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására, megszüntetésére is

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

15. §

 (1) ^[1]A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legkedvezőbb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.”

(2) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(3) A nettó 5.000 eFt-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B. § (1) bekezdése szerinti tartalommal a helyben szokásos módon közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

A forgalomképes önkormányzati vagyon értékének meghatározása

16 . §

(1) Az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása a nyilvántartási érték és a piaci ár figyelembevételével történhet. Indokolt esetben a polgármesteri hivatal ingatlan értékbecslő szakvéleményét kéri.

(2) Ingó dolog értékének megállapítása a nyilvántartási érték, a forgalmi érték és az állapot alapján történik. Indokolt esetben a polgármesteri hivatal szakértő véleményét kérheti.

(3) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(4) A vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(5) Értékpapír, követelés, jelzálog- és zálogjog, - valamint forgalomképes vagyoni értékű jog értékének meghatározásánál az árfolyamot, a zálogtárgy terhekkel csökkentett értékét, illetőleg a vagyoni értékű jog alapjául szolgáló dolog értékét – csökkentve a dolgon fennálló idegen jogok értékével – kell figyelembe venni.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése 17. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, használatát – ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni, követelésekről lemondani csak törvényben és az e rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet:

 a) meghatározott céllal, más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése esetén,

 b) közérdekű kötelezettség-vállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén,

 c) egyházak, társadalmi szervezetek, egyesületek részére,

d) önkormányzati beruházásban készült közműveknek a közszolgáltató részére történő átadása

(2) Önkormányzati vagyontárgy kedvezményes átruházása esetén az ellenérték nem lehet kevesebb a forgalmi érték 30 %-ánál.

(3) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében, vagy valamely vitás vagyoni követelése tárgyában egyezséget kötve,

 c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

 d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

18. §

 (1) Ha a vagyonról az önkormányzat, vagy valamely vagyonkezelő szerve javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

 (2) Az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár – 1.000 eFt - felett az elfogadáshoz szükség van az önkormányzat tulajdonosi jogai jogosultjának, gyakorlójának jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak.

(3) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról, valamint a (2) bekezdésben foglalt jóváhagyásról a polgármester dönt.

Forgalomképes vagyonra vonatkozó egyéb szabályok

19. §

(1) A forgalomképes vagyon létesítéséről, megszerzéséről, elidegenítéséről, biztosítékba adásáról, gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

(2) Részvények, üzletrészek megszerzéséről, értékesítéséről, névértéken történő cseréjéről értékhatárra tekintet nélkül a képviselőtestület dönt.

(3) A forgalomképes ingatlanok bérbeadása, részletfizetés és fizetési haladék engedélyezése a polgármester hatásköre.

 (4) Ingó vagyon beszerzéséről az éves költségvetési előirányzat keretén belül, illetve az ingó vagyon selejtezéséről és ezt követő értékesítéséről a vagyont kezelő önkormányzati szerv dönt a 13. § figyelembevételével.

(5) A tulajdonost megillető egyéb jogok gyakorlása a polgármestert illeti.

A korlátozottan forgalomképes vagyonra vonatkozó egyéb szabályok

20. §

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyont forgalomképesbe sorolni csak a kötelező önkormányzati feladat ellátásának maradéktalan biztosítása mellett lehet.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyon létesítéséről, értékesítéséről, megszüntetéséről, gazdasági szervezetbe viteléről, megterheléséről, forgalomképes vagyonba sorolásról a képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(3) ^[2]A korlátozottan forgalomképes vagyon közfeladatok ellátásához nélkülözhető része bérbeadással hasznosítható. A bérleti jogviszonyra vonatkozó szerződés határozott időre, - legfeljebb 15 évre,- köthető vagy határozatlan idejű bérbeadás esetén biztosítani kell a minden következmény nélküli felmondás lehetőségét.

A forgalomképtelen vagyonra vonatkozó egyéb szabályok

21. §

(1) A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem lehet követelés tárgya. A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére megkötött szerződés semmis.

(2) A forgalomképtelen vagyon jellegének megváltozása esetén a forgalomképes vagyonkörbe sorolásról a képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megőrzéséről való gondoskodás a polgármester és a polgármesteri hivatal feladatát képezi.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak egy éven túli hasznosításáról a hatályos jogszabályok figyelembevételével a képviselő-testület dönt.

 (6) A közterületen történő közmű építések hatósági engedélyezéséhez a tulajdonos önkormányzat nevében a hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester jogosult kiadni.

(7) A közterületek használatának, hasznosításának részletes szabályait a képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

22. §

(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:

 a) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása.

 b) Ingatlan létesítése, vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése.

 c) Gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba.

d) Hitel felvétele.

 e) Kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása.

f) Kezesség vállalása, vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása.

g) Gazdasági és közhasznú társaság alapítása, vagy alapításban való részvétel.

h) Társadalmi szervezet, alapítvány létrehozása, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás és e szervezetek támogatása az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozó, vagyonhasznosítási feladatok

 a) A képviselőtestület döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése.

b) Bérleti, haszonbérleti szerződések megkötése.

 c) Biztosítási szerződések megkötése.

d) Az önkormányzatot megillető elővásárlási jogról történő lemondás 500 eFt értékhatárig.

e) Jelzálogjog alapítása idegen ingatlanon valamely önkormányzatot megillető követelés biztosítására, a jelzálogjog más ingatlanra történő átjegyzéséhez hozzájárulás.

f) Az önkormányzat javára vagy önkormányzati ingatlan terhére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jog alapításához hozzájárulás.

 g) Behajthatatlan követelések törlése

 h) Egyházak, társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatása a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig

i) Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

 j) A költségvetési rendelet előirányzatain belül az okszerű és jogszerű költségvetési gazdálkodás a jogszabályok és e rendelet előírásai szerint.

(3)A költségvetési szerveknek a használatukban lévő vagyonnal kapcsolatos jogosítványai:

a) A költségvetésükben jóváhagyott előirányzat erejéig az ingó vagyontárgyak beszerzése a 13. § figyelembevételével

b) A bruttó 200. e Ft értéket meg nem haladó tárgyi eszközök, vagyontárgyak selejtezése, értékesítése.

A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése

23. §

(1) A vagyongazdálkodást érintő önkormányzati döntések előkészítésére Kistolmács Község Önkormányzata Szervezeti Működési Szabályzatának az előterjesztések rendjére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket a polgármesteri hivatal készíti elő, és gondoskodik az előterjesztés szakmai koordinációjáról.

 (3) Az önkormányzati vagyont érintő beruházások és beszerzések során lefolytatott versenyeztetésekre e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt eljárást kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

24. §

E rendelet a kihirdetéssel lép hatályba, rendelkezéseit ettől kezdődően kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kistolmács Község Önkormányzata Képviselőtestületének az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos szabályokról szóló, 3/1993. (IV. 14.) sz. rendelete hatályát veszti.

 Baloghné dr. Andel Zsuzsanna sk.                                                                                         Marton Miklós sk.

jegyző                                                                                                                                   polgármester

Egységes szerkezetbe foglalva.

Kistolmács, 2018. augusztus 23.

Dr. Tokorcsi Katalin

aljegyző