1. § A rendelet célja a közterületek használatának településképi, településrendezési, kereskedelmi, közegészségügyi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével történő szabályozása.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kistolmács község közigazgatási területén belül

• a) Kistolmács Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott területekre,
• b) az Önkormányzat tulajdonában álló, az Önkormányzat egyoldalú jognyilatkozatával a közhasználat céljára átadott területekre, továbbá
• c) egyéb ingatlanoknak – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közhasználat céljára átadott területrészére.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontjában meghatározott fogalom,
• 2. adománygyűjtés: a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontja szerinti fogalom,
• 3. hirdető-berendezés: minden olyan fixen rögzített vagy mozgó, képi és/vagy hangeffektus megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, hordozóeszköz, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére, közzétételére szolgál, és közterületről érzékelni lehet, így különösen a cégér, cégtábla, citylight, fényreklám, hirdetőoszlop, hirdetőtábla, kirakatszekrény, molinó, reklámgrafika,
  • a) cégér: valamely tevékenység, foglalkozás vagy valamely mesterség jelvényeként használt tárgy vagy címerszerű ábra,
  • b) cégtábla: a tevékenységre, foglalkozásra, az üzlet, szolgáltató hely nevére és tevékenységének jellegére utaló tábla,
  • c) citylight: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy-vagy kétoldalú, világító hirdető-berendezés,
  • d) fényreklám: fényforrással rendelkező, világító felületű vagy megvilágított, reklámcélokat szolgáló felirat vagy ábra,
  • e) hirdetmény: a megállító tábla, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, reklámcélú transzparens, valamint minden egyéb olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely tevékenységet, programot vagy rendezvényt népszerűsít, akár nyomdai úton, akár házilag készült,
  • f) hirdetőoszlop: hirdetések, plakátok, reklámok, közlemények elhelyezésére szolgáló, hengeres felülettel rendelkező építmény,
  • g) hirdetőtábla: hirdetések, plakátok és óriásplakátok, reklámok, közlemények elhelyezésére szolgáló, sík felülettel rendelkező építmény,
  • h) kirakatszekrény: egyedi megjelenésű, jellemzően vitrines kialakítású hirdető-berendezés,
  • i) molinó: nem merev anyagú hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más tartószerkezetre van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,
  • j) reklámgrafika: bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel, rajzolással vagy más technológiával készített reklámcélú mű
• 4. ingatlan közhasználatra átadott területrésze: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (7) bekezdése szerinti fogalom,
• 5. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.)KPM-BM együttes rendelet 1. számú függeléke II. a) pontjában meghatározott fogalom,
• 6. közterület: az Étv. 2. § 13. pontjában meghatározott fogalom
• 7. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontban meghatározott fogalom,
• 8. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, legfeljebb 12 m² alapterületű építmény,
• 9. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § (d) pontjában meghatározott fogalom,
• 10. szeszes ital: a Kertv. 2. § 23a. pontjában meghatározott fogalom,
• 11. üzemképtelen jármű: műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű, roncs vagy sérült jármű, továbbá a baleset folytán sérült és elhagyott jármű,
• 12. üzlet: a Kertv. 2. § 27. pontjában meghatározott fogalom.

4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül, a jogszabályok és az általános magatartási szabályok keretei között, mások jogának és jogos érdekének tiszteletben tartásával bárki díjmentesen használhatja.

(2) A közterületen elhelyezett bútorokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, továbbá a közterületen lévő növényzetet és a zöldfelület egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen kell használni, azokat felállítási, valamint telepítési helyükről nem lehet elmozdítani, azokat nem lehet beszennyezni, megrongálni, megsemmisíteni.

(3) Rendezvény tartása esetén a gépjárművek csak az arra kijelölt területen tárolhatók.

5. § Az ingatlan tulajdonosa saját költségére és felelősségére az ingatlanával határos közterületen az egészségre nem káros növényzetet telepíthet. A növényzet nem akadályozhatja az úttesten és a járdán történő biztonságos közlekedést, a csapadékvíz szabad elfolyását, nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben. A növényzet telepítésekor, illetve növekedése során folyamatosan be kell tartani a vonalas közművekre előírt védőtávolságot, a helyi építési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok előírásait. A közterületre telepített növényzet gondozása, fenntartása, kezelése a telepítést végző kötelezettsége.

6. § Plakát kizárólag hirdető-berendezésen, a hirdető-berendezés állagának sérelme nélkül helyezhető el.

7. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő célra – a 9. § bekezdésében foglalt kivételekkel – közterület-használati hatósági szerződés (a továbbiakban: hatósági szerződés) alapján, közterület-használati díj megfizetése ellenében, a hatósági szerződésben megjelölt célra, módon és időtartamban használható. A közterület rendeltetéstől eltérő használata csak olyan módon történhet, hogy az a hatósági szerződésben meghatározott területen kívüli közterület használatát ne zavarja.

(2) Amennyiben a közterület-használat miatt harmadik személynek kára keletkezik, azért a közterület-használó tartozik felelősséggel.

8. § (1) Hatósági szerződést kell kötni:

• a) a közterületbe 10 cm-t meghaladóan benyúló vagy épülettől különálló kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezésére a 9. § c) pontjában meghatározott kivétellel,
• b) a közterületen, a közterület felett vagy a közterületbe 10 cm-t meghaladóan benyúló információs tábla, reklámtábla vagy hirdető-berendezés elhelyezésére,
• c) olyan személy közterületen történő tartózkodására, aki reklám célú transzparenst hordoz,
• d) az a)–c) pontok hatálya alá nem tartozó reklámtevékenység vagy a közterületen végzett egyéb marketingtevékenység (jellemzően egy áru, szolgáltatás, tevékenység, nyeremény bemutatása, népszerűsítése) esetére,
• e) üzlet, pavilon, garázs, árusító, szolgáltató és egyéb fülke elhelyezésére,
• f) vendéglátóipari helyiségekhez előkert, kerthelyiség, terasz kialakítása céljára,
• g) jogszabály alapján közterületen üzlet nélkül vagy üzleten kívül vagy őstermelői jelleggel árusítható termékek értékesítésére, ünnepeket megelőző alkalmi árusításra, mozgóbolti árusításra, utcai hírlapárusításra vagy automatából történő értékesítés esetére,
• h) építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos felvonulási épület, állvány, daru, törmelékgyűjtő konténer, szerszám, gép, építőanyag, törmelék, egyéb ömlesztett anyag 72 órát meghaladó elhelyezésére, építési munkaterület 72 órát meghaladó lehatárolására,
• i) tűzifa és egyéb tüzelőanyag 72 órát meghaladó közterületi tárolására,
• j) a költözködés során bútor, lakásfelszerelési cikk, konténer 72 órát meghaladó közterületi tárolására,
• k) cirkuszi és mutatványos, egyéb szórakoztató célú tevékenység gyakorlásához,
• l) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá nem tartozó rendezvényre a 9. § h)–i) pontjában foglalt kivételekkel, továbbá a 9. § h)–i) pontja szerinti rendezvényen haszonszerzési célú tevékenységgel járó közterület-használat esetén,
• m) hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, mellékútvonalon 10 napot meghaladó tartamú tárolására.

(2) Nem köthető hatósági szerződés:

• a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes, ipari, termelő és gyártó tevékenység közterületen történő gyakorlására,
• b) közterületen veszélyes anyag elhelyezésére, tárolására,
• c) a lakosság nyugalmát erősen zavaró vagy a közerkölcsöt sértő közterület-használatra,
• d) amennyiben a közterület-használat akadályozza a közterület egyéb részeinek rendeltetésszerű és biztonságos használatát,
• e) üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására,
• f) a hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon, gyűjtőúton történő tárolására.

9. § Hatósági szerződés nélkül, előzetes bejelentés alapján végezhető:

• a) az ingyenes hírlaposztás,
• b) a közterületen történő adománygyűjtés,
• c) a vendéglátóipari helyiség; üzlet; pavilon; garázs; árusító, szolgáltató és egyéb fülke bejárata melletti közterületen, összességében 1 m² területet meg nem haladó, elhelyezett reklámot nem tartalmazó, maximum 2 db virágtartóedény kihelyezése, vagy üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezése, amennyiben az nem üzleti vagy nem reklámcélokat szolgál,
• d) a költözködés során bútor, lakásfelszerelési cikk, konténer 72 órát meg nem haladó közterületi tárolása,
• e) építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos felvonulási épület, állvány, daru, törmelékgyűjtő konténer, szerszám, gép, építőanyag, törmelék, egyéb ömlesztett anyag 72 órát meg nem haladó elhelyezése, építési munkaterület 72 órát meg nem haladó lehatárolása,
• f) tűzifa és egyéb tüzelőanyag 72 órát meg nem haladó közterületi tárolása,
• g) közterületen, illetve közúti járműre szerelt hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámozás,
• h) a jótékonysági, kulturális, közcélú, sport, egészségvédelmi és környezetvédelmi rendezvények, továbbá vallási ünnepek tartása,
• i) a közintézmények szervezésében tartott közterületi rendezvény,
• j) Kistolmács község közterületein esküvői szertartás lebonyolítása,
• k) magánszemélyek, társadalmi szervezetek, pártok közterületi aláírásgyűjtése,
• l) élet- és balesetveszély elhárítása céljából épületen elhelyezett állvány, védtető állítása legfeljebb 30 napig.

10. § (1) Nem kell hatósági szerződést kötni vagy előzetes bejelentést tenni a közvetlen életveszély és/vagy balesetveszély elhárításának céljából szükséges közterület-használat érdekében, az életet és/vagy egészséget közvetlenül fenyegető veszély elhárultának időpontjáig.

(2) Nem kell hatósági szerződést kötni vagy előzetes bejelentést tenni a Kistolmács Község Önkormányzata által történő közterület-használathoz.

11. § (1) A hatósági szerződés megkötését annak kell kezdeményeznie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni kívánja, vagy akinek érdekében a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat történik.

(2) A hatósági szerződés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a kérelmező vagy képviselőjének nevét, személyes adatait – legalább nevének, születési nevének, születési helyének és idejének, anyja nevének, személyi igazolványa számának megjelölésével –, lakóhelyének, székhelyének vagy telephelyének címét, telefonszámát, adóazonosítóját vagy adószámát, aláírását, gazdálkodó szervezet esetén bélyegző lenyomatát,
• b) a közterület-használat célját és időtartamát,
• c) a használni kívánt közterület pontos megjelölését vagy helyszínrajzát,
• d) a folytatott tevékenység pontos leírását, a közterület-használat módját, a kihelyezésre kerülő tárgyak pontos leírását, a használni kívánt közterület nagyságát m²-ben megadva,
• e) építmény esetében a műszaki dokumentációt, látványtervet,
• f) hirdető-berendezés esetén annak méretét, darabszámát, látványtervét vagy megjelenésének szöveges leírását, a feliratszövegét,
• g) a kérelemben megjelölt tevékenység folytatásához – a jogszabályokban előírt – már meglévő hatósági és/vagy szakhatósági hozzájárulásokat,
• h) rendezvény célú közterület-használat esetén az a)–g) pontokban foglaltakon túl a rendezvény megnevezését, jellegét, a rendező nevét, elérhetőségét, a rendező nyilatkozatát arról, hogy a rendezvényt üzleti céllal tartják-e, érint-e önkormányzati utat, jár-e útlezárással, forgalomeltereléssel, továbbá kíván-e rendőri biztosítást igénybe venni.

(3) Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges, a kérelemhez mellékelni kell:

• a) a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek, valamint a kezelői hozzájárulás másolatát,
• b) mutatványos tevékenység esetén a jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát,
• c) a közterületen folytatni kívánt tevékenység végzéséhez szükséges eszköz, berendezés hatályos jogszabályoknak, műszaki szabványnak való megfelelését tanúsító dokumentumok másolatát.

12. § (1) A hatósági szerződés iránti kérelmet a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztályán kell benyújtania közterület-használat megkezdését legkésőbb 15 nappal megelőzően. A kérelem benyújtásához szükséges nyomtatványt az 1. függelék tartalmazza.

(2) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

13. § (1) A hatósági szerződés iránti kérelmet átruházott hatáskörben

• a) a 8. § (1) bekezdés a)–d), g) és i)–j) pontjában meghatározott esetekben a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
• b) a 8. § (1) bekezdés e)–f), h) és k)–m) pontjai szerinti esetekben Kistolmács Község Önkormányzatának Polgármestere (a továbbiakban: polgármester)

– a továbbiakban együtt: önkormányzati hatóság – a benyújtásától számított 8 napon belül bírálja el és értesíti a kérelmezőt a hatósági szerződés megkötéséről. Az önkormányzati hatóság a hatósági szerződés megkötéséről mérlegelési jogkörben dönt.

(2) A hatósági szerződés iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket, valamint a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglalt előírásokat.

14. § (1) A hatósági szerződés határozott időre, legalább egy nap és legfeljebb egy év időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig köthető. A határozott idő leteltét vagy a feltétel bekövetkeztét követően – a közterület-használati díj megfizetése mellett – újabb hatósági szerződés köthető.

(2) Az újabb hatósági szerződés megkötését a hatósági szerződésben megállapított határidő lejártát vagy a feltétel bekövetkeztét legalább 15 nappal megelőzően, írásban kell kezdeményezni.

15. § A hatósági szerződés tartalmazza:

• a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
• b) a közterület használat célját és időtartamát,
• c) a közterület-használat pontos helyszínének, módjának, a terület nagyságának meghatározását,
• d) a közterület-használó jogainak és kötelezettségeinek, valamint a közterület-használat feltételeinek pontos meghatározását,
• e) az eljárásban közreműködők előírásait,
• f) a közterület-használati díj mértékét, a fizetés módját és határidejét,
• g) a közterület-használati díj meg nem fizetésének következményeire való figyelmeztetést,
• h) a hatósági szerződésben előírtaktól eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,
• i) a közterület-használat közérdekből történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, figyelmeztetést,
• j) a hatósági szerződés megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget, és
• k) hangosító, egyéb zajkeltő berendezés alkalmazása esetén a hatályos zajvédelmi jogszabályokban foglalt zajkibocsátási határértéket.

16. § (1) A közterület-használó köteles a közterület-használatra jogosító hatósági szerződést, a közterület használati díj befizetését igazoló bizonylatot, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket a helyszínen tartani, és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni.

(2) A közterület-használó köteles a hatósági szerződéssel érintett közterületen és annak közvetlen környezetében a közterület fenntartásával, tisztántartásával kapcsolatos feladatokat elvégezni, valamint biztosítani a munkavédelmi és egyéb jogszabályi előírások betartását, a balesetveszély elkerülését.

(3) A közterület-használóval kötött hatósági szerződés a közterület-használót nem mentesíti az egyéb – jogszabályokban meghatározott – engedélyek beszerzése alól.

17. § (1) A közterület-használat harmadik személy általi átvételének szándéka esetén a közterület-használónak és az átvevő harmadik személynek a hatósági szerződés módosítását kell kezdeményeznie az önkormányzati hatóságnál háromoldalú hatósági szerződéses jogviszony létesítése érdekében. A közterület-használó és az átvevő harmadik személy a közterület-használatáért egyetemleges díjfizetési kötelezettséggel és egyetemleges felelősséggel tartozik az önkormányzati hatósággal szemben.

18. § (1) A közterület-használó a közterület használatáért díjat (a továbbiakban: közterület-használati díj) köteles fizetni Kistolmács Község Önkormányzatának a hatósági szerződésben megjelölt számú számlájára. A közterület-használati díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A fizetendő díjat, valamint megfizetésének módját a hatósági szerződésben kell megjelölni.

(2) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:

• a) a közterület-használattal járó tevékenység jellegét, időtartamát,
• b) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület nagyságát,
• c) a közterület-használat során igénybe vett gépjárművek, illetve az utánfutók által elfoglalt terület nagyságát,
• d) hirdető-berendezés elhelyezése esetén annak nagyságát

kell figyelembe venni. Minden megkezdett nap, hónap, valamint m² – mint területegység – egy egésznek számít.

(3) A közterület-használati díjat a hatósági szerződésben meghatározott időtartamra vonatkozóan a hatósági szerződés megkötését követő 8 napon belül kell megfizetni, és a befizetés tényét az önkormányzati hatóság előtt igazolni kell.

19. § Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a használati díjakat évente felülvizsgálja.

20. § (1) A 9. § szerinti közterület-használatot és annak időtartamát a használatot megelőző legalább 15 nappal korábban a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztályán kell bejelentenie annak, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni kívánja, vagy akinek érdekében a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat történik.

(2) A bejelentésköteles közterület-használat időtartama legalább 1 nap és legfeljebb 1 év lehet. Amennyiben a közterület-használó az (1) bekezdésben foglaltak alapján a lejáratot követően is igénybe kívánja venni a közterületet, azt ismételten be kell jelentenie az önkormányzati hatóságnak.

(3) A bejelentéshez szükséges nyomtatványt a 2. függelék tartalmazza.

(4) A jegyző, valamint a 9. § h)–i) pontjai esetében a polgármester a bejelentés beérkezésétől számított 5 napon belül értesíti a bejelentőt a bejelentés tudomásulvételéről. Az önkormányzati hatóság a bejelentést közérdekből elutasíthatja. A közterület-használat a bejelentés tudomásulvételéről szóló értesítés birtokában kezdhető meg.

(5) A bejelentés alapján történő közterület-használat – a 27. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – díjmentes.

21. § A bejelentés megtörténtét vagy a hatósági szerződés meglétét és a közterület-használat jogszerűségét az önkormányzati hatóság közterület-felügyelete a helyszínen, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján ellenőrzi.

22. § (1) Aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra hatósági szerződés nélkül vagy a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegésével használja, jogosulatlan közterület-használatot valósít meg.

(2) Jogosulatlan közterület-használatot valósít meg az is, aki a közterületet a 4–6. §-okba ütköző módon, a közterület-használat általános szabályainak megsértésével használja.

23. § (1) A közterületet hatósági szerződés nélkül használja,

• a) aki nem nyújtott be közterület-használat iránti kérelmet az önkormányzati hatóságnál,
• b) akinek a közterület-használat iránti kérelmét az önkormányzati hatóság kedvezőtlen elbírálásban részesítette,
• c) akinek a közterület-használati jogosultsága a (2) bekezdésbenfoglalt valamely ok alapján szűnt meg, ennek ellenére a közterület-használattal nem hagyott fel.

(2) A közterület-használati jogosultság megszűnik:

• a) a hatósági szerződésben meghatározott idő elteltével,
• b) a közterület-használó megszüntetésre vonatkozó kérelme alapján,
• c) ha a hatósági szerződés megkötésének feltételei már nem állnak fent,
• d) a közterület-használó elhalálozásával, jogutód nélküli megszűnésével, vagy
• e) amennyiben az önkormányzati hatóság a hatósági szerződést közérdekből megszünteti.

24. § (1) A hatósági szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi, aki

• a) a közterületet a hatósági szerződéstől eltérően használja vagy a hatósági szerződéssel létrejövő jogviszonyból származó egyéb kötelezettségét megszegi,
• b) a díjbefizetési kötelezettségének a hatósági szerződés megkötésétől számított 8 napon belül nem tesz eleget.

25. § (1) A jogosulatlan közterület-használó köteles a jogosulatlan közterület-használatot haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül megszüntetni, és saját költségére a közterület eredeti állapotát helyreállítani.

(2) Ha a jogosulatlan közterület-használó a (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati hatóság – közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság kiszabása mellett –legfeljebb 8 napos határidő tűzésével a jogtalan közterület-használót felhívja a jogtalan közterület-használat megszüntetésére és a közterület eredeti állapotának helyreállítására.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásban foglaltaknak az ott megjelölt határidőben történő elmulasztása esetén az önkormányzati hatóság az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása közterületen lévő berendezés, tárgy vagy építmény elbontását teszi szükségessé, az önkormányzati hatóság az elbontott berendezést, tárgyat vagy építményt a tulajdonosa vagy birtokosa részére átadja. Az átvétel megtagadása esetén az önkormányzati hatóság a tulajdonos vagy birtokos költségére és felelősségére gondoskodik a berendezés, tárgy vagy építmény tárolásáról legfeljebb egy év időtartamra, amelynek leteltét követően a berendezést, tárgyat vagy építményt értékesíti, és az értékesítésből befolyt vételár – költségeinek kielégítését követően – fennmaradó részét a tulajdonos vagy birtokos részére átutalja.

26. § (1) A közterület-felügyelet az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével, a 25. § (2) bekezdésében megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül – közigazgatási bírság kiszabása mellett – azonnal helyreállíttathatja, ha az élet- és/vagy balesetveszély, jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is közterület-használó köteles viselni.

27. § (1) Amennyiben a 9. § szerinti közterület-használat bejelentését a közterület-használó elmulasztja, vagy a bejelentés elutasítása ellenére a közterületet használja, jogosulatlan közterület-használatot valósít meg, és köteles a bejelentésköteles közterület-használati tevékenység haladéktalan abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására.

(2) Ha a jogosulatlan közterület-használó a (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati hatóság – 28. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság kiszabása mellett – legfeljebb 8 napos határidő tűzésével a jogtalan közterület-használót felhívja a jogtalan közterület-használat megszüntetésére és a közterület eredeti állapotának helyreállítására.

(3) Amennyiben a bejelentési kötelezettséget elmulasztó közterület-használó a 9. § szerinti tevékenységet annak jellegére tekintettel folytatni kívánja, hatósági szerződés iránti kérelmet köteles benyújtani a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztályán, és a közterület használatáért az 1. melléklet 21. pontjában meghatározott és a hatósági szerződésben megjelölt díj megfizetésére köteles a (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság megfizetése mellett.

28. § (1) A fizetendő közterület-használati díj megfizetése mellett a természetes személy jogosulatlan közterület-használóval szemben kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság; vagy a természetes személy jogosulatlan közterület-használóval szemben százezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki.

(2) A jogosulatlan közterület-használat miatt indult eljárásban közigazgatási bírság és helyszíni bírság kiszabására a jegyző jogosult.

(3) A közterület-használat megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot készpénz-átutalási megbízáson vagy banki utalással kell befizetni az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül Kistolmács Község Önkormányzatának a határozatban megjelölt bankszámlájára.

29. § (1) Jelen önkormányzati rendelet előírásai a közterületen üzlet nélkül vagy üzleten kívül történő vagy őstermelői jellegű értékesítés tekintetében az e szakaszban foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

(2) A közterületen üzlet nélkül vagy üzleten kívül történő vagy őstermelői jellegű értékesítés esetében a közterület-használó értékesítőnek a hatósági szerződés megkötése érdekében nem kell kérelmet benyújtania. A közterület-felügyelet – a hatósági szerződés helyszínen történő megkötése mellett – nyugta ellenében a helyszínen szedi be a közterület-használati díjat.

(3) Gépjárműből, utánfutóból vagy gépjármű, utánfutó mellett történő értékesítés esetén a közterület-használati díj megállapítása során a gépjárművek, illetve az utánfutók által elfoglalt terület nagyságát is figyelembe kell venni.

(4) Amennyiben az értékesítő a (2) bekezdés szerinti hatósági szerződés megkötését megtagadja, vele szemben a 28. § (1) bekezdése szerinti helyszíni vagy közigazgatási bírság szabható ki.

30. § Közterületi értékesítés keretében a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 12. § (1)-(2) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szerinti termékek árusíthatók.

31. § A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) és annak felhatalmazása alapján kiadott, a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Korm. rendeletrendelkezései az irányadók.

32. § A filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, az Mktv.-ben meghatározott képviselő- testületi hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

33. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevétele a 90 napot nem haladhatja meg.

(2) A közterület-használat naponta 7.00-21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető. A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától.

(3) A hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a hatósági szerződésben vállalja:

• a) az eredeti állapot helyreállítását,
• b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását,
• c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,
• d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,
• e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztatót megjelentetését a helyi médiában, továbbá
• f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is.

(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamra kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot a forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható esemény esetén az akadály elhárulta után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 5 napon belül újra biztosítani kell.

(5) A közterület filmforgatási célú igénybevétele (beleértve a forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, parkolás miatti közterület-használatot) együttesen az 5.000 m²-t nem haladhatja meg.

(6) A turisztikailag kiemelt közterületeken a közterület-használat együttesen nem haladhatja meg a 1.000 m² területet.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában turisztikailag kiemelt közterületnek minősül a helyi védettség alatt álló természeti terület, a Kilátó, a Kistolmácsi-tó és azok közvetlen környezete.

34. § (1) A közterület-használati díjat az Mktv. 3. mellékletében foglalt mindenkori legmagasabb díjtételek alapján kell meghatározni.

(2) A közterület filmforgatási célú használata díjmentes, ha az közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő) filmalkotások forgatásához szükséges.

35. § E § alkalmazásában közterület a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 29. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom.

36. § (1) Kistolmács község közterületein szeszes ital fogyasztása

• a) az oktatási-nevelési, kulturális és közművelődési feladatok ellátására rendelt ingatlanok határától számított 50 m-es körzetben,
• b) az egészségügyi feladatok ellátására rendelt ingatlanok határától számított 50 m-es körzetben,
• c) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt ingatlanok határától számított 50 m-es körzetben,
• d) az egyházi feladatok ellátására rendelt ingatlanok határától számított 50 m-es körzetében,
• e) más állami és önkormányzati feladatokat ellátó szervek épületeinek 50 m-es körzetében,
• f) a temetők területén,
• g) a játszótereken,
• h) a sportpályák területén, kivéve a Magyar Labdarúgó Szövetség szabályzata alapján kijelölt helyen és módon,
• i) a helyi védettségű természeti területen

– a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – tilos.

(2) A tilalom nem vonatkozik:

• a) a közterületen megengedett alkalmi rendezvényekre a rendezvény területén és annak ideje alatt,
• b) a vendéglátóegységek közterület-használati hatósági szerződés alapján létesített előkert, kerthelyiség, terasz vagy más kitelepülés fogyasztóterére a vendéglátóegység nyitvatartási ideje alatt,
• c) a naptári év első és utolsó napjára.

37. § A 36. §-ban meghatározott tilalom megszegése esetén, az Sztv. 99. § (2), és 200.§ (2) bekezdése alapján a közterület-felügyelet ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

38. § (1) Ez a rendelet 2017. február 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek és a közterület jellegű területek használatának előírásairól szóló 4/1996. (V. 9.) önkormányzati rendelete.