Egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020.(XII.28.) Korm. rendelet 2021. március 1. napjától újraszabályozta a Tr. 26/B - 26/C. § rendelkezéseit, melyek értelmében „a polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le

A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2021. július 1-i hatállyal módosítja a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tktv).

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2021. július 1-től új településrendezési elveket és szakmai szabályokat határozott meg. A törvénymódosítás végrehajtására a régi Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) módosítása helyett új önálló kormányrendelet született: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet. Az új Településrendezési kódex-ként elnevezett jogszabály V. fejezete határozza meg a településképi rendeletre és a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó szabályokat, illetve a 78. § (1) a) pontja alapján jelenleg csak a VI. fejezet eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az önkormányzat településkép-érvényesítő eszközei tekintetében eddig a polgármester rendelkezett önkormányzati hatósági hatáskörrel. A Tktv. 8. § (2) bekezdés b)-d) pontja és 10. § (3) bekezdése módosításával kivezetésre került az a szabály, amely alapján önkormányzati hatósági ügyet közvetlenül a polgármesterre telepített a törvény.

A Módtv. hatályba lépő rendelkezése értelmében ezen hatáskör címzettje a jövőben az önkormányzat, illetőleg annak képviselő-testülete lesz. A Tktv. 8/A. §-a értelmében a képviselő-testület a 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a 2. § (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben ruházhatja át.

A településképi véleményezési és bejelentési eljárás, a településképi kötelezés és bírság kiszabása, valamint a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása a képviselő-testület hatáskörébe került, azzal, hogy mint átruházható hatáskört átadja vagy megtartja testületi hatáskörben.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 52. §-a alapján az önkormányzati rendelet bevezető része a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint, ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg.

A Jszr. 54. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.

A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják.

A fenti jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében szükséges módosítani a 16/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelet bevezető részét.

A Tktv. módosításával a reklámok és reklámhordozók elhelyezésének részletszabályait a településképi rendelet, valamint kormányrendelet határozza meg. A reklámok és reklámhordozók elhelyezésének követelménye, hogy településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni jogszabályok hatálya alá tartozó területek esetében. Ezért a rendeletben használt fogalmak jegyzékét szükséges kiegészíteni.

Mivel a Tktv. módosítás nem érinti a településképi eljárások lefolytatásra megszabott rövid, 15 napos határidőket, ezért indokolt a településképpel összefüggő, településképi-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos képviselő-testületi hatásköröket a polgármesterre átruházni a gyors és zökkenőmentes döntéshozatal érdekében, ennek megfelelően a rendelet 1. alcíme kiegészítésre kerül a 2/A. alcímmel.

Helyi védelem alatt álló értéknek a rendelet mellékletében meghatározott területek minősülnek, ezért célszerű az 1. melléklet számára történő hivatkozással kiegészíteni a 3. § (1) bekezdését. A 3. § (3) bekezdése pontosítást tartalmaz.

A rendelet 4. § (3) bekezdése technikai kiegészítést tartalmaz. A rendelet 4. § (7) bekezdése tekintetében a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi védelemről az önkormányzat a településképi rendeletben meghatározott nyilvántartási szabályok szerinti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmát felsőbb rendű jogszabály már nem határozza meg. Tekintettel arra, hogy a 314/2012.(XI.) Korm. rendelet 23/D. § -a még szabályozta, hogy a nyilvántartásnak mit kell tartalmaznia, erre figyelemmel célszerű a nyilvántartásra vonatkozó tartalmi elemeket kiegészíteni.

A rendelet 8. § újraszabályozása korábbi jogszabályszerkesztési hibák kijavítását tartalmazza, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alapján a településképi szempontból meghatározó terület a települési arculati kézikönyv alapján kerül meghatározásra a rendeletben és annak rajzi mellékletében. A térképi melléklet eddigi hiánya miatt, a rendelet 2. mellékletben kerül szabályozásra.

Településképi szempontból meghatározó egyedi építészeti követelmény pontosításával kapcsolatos rendelkezést tartalmaz.

A rendelet 11. § -t szükséges kiegészíteni a (3) -(4) bekezdéssel, melyek arra vonatkozólag tartalmat rendelkezést, hogy hol és milyen módon helyezhető el vezeték nélküli hírközlési és műsorszóró létesítmény a településen, településrészen.

A Tktv. 11/A. § alapján a településkép fokozottabb védelme érdekében a települések közigazgatási területén lévő közterületen, valamint a közterületnek nem minősülő ingatlanon közterületről látható reklámhordozó és reklám csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a település vagy településrész jellegzetes építészeti arculatát, és szerkezetének megőrzését vagy kialakítását aránytalanul ne sértse vagy akadályozza. A Tktv. szerint a reklámhordozók és a reklámok elhelyezésének részletszabályait a kiadott kormányrendelet és településképi rendeletekkel kell érvényre juttatni. A reklámok és reklámhordozók létesítése esetében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, hogy a reklámok mennyisége és településképet befolyásoló jellege a településkép védelmének megfelelő, észszerű mértékű legyen. Ezen eljárási szabályokkal kiegészíteni szükséges a rendeletet.

Technikai módosítást tartalmaz a jelenleg hatályos rendelet V. Fejezet címe, valamint a 10. alcíme a képviselő-testület által alkalmazott település-érvényesítési eszközök közül a településkép-védelmi tájékoztatás megnevezését helytelenül tartalmazzák, ezért azokat módosítani szükséges.

A hatályos rendelet 13. § (1) bekezdése a képviselő-testület által alkalmazott település-érvényesítési eszközök közül a településkép-védelmi tájékoztatás megnevezését helytelenül tartalmazza, ezért azokat módosítani szükséges, valamint a hatályos rendelet 13. § (1) bekezdés c) pontja ellentmondásosnak tűnik a 13. § (1) bekezdés e) pontjával, ezért az e) pont pontosítása szükséges.

A hatályos rendelet 14. § módosítása technikai jellegű, egyszerűsítést tartalmaz, tekintettel arra, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet már magába foglalja azokat az építési eljárásokat, amelyek engedélykötelesek és azokat is, amelyek nem engedélykötelesek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8.pontja meghatározza az építmény fogalmát, amely az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, emiatt az épület kifejezést szükségtelen külön alkalmazni. A rendelet d) pontjában pedig szükségtelen alkalmazni a bekezdés felvezető mondatát még egyszer.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2021. július 1-től új településrendezési elveket és szakmai szabályokat határozott meg. A törvénymódosítás végrehajtására a régi Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) módosítása helyett új önálló kormányrendelet született: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet. Az új Településrendezési kódex-ként elnevezett jogszabály tartalmazza a településrendezést és településfejlesztést, a településkép-érvényesítési eljárásokat érintő alapvető szabályokat és rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy az új Településrendezési kódex ezen rendelkezései mar hatályban vannak, így célszerű a hatályos önkormányzati rendeletben az új jogszabályra hivatkozni a településképi véleményezési eljárás szabályait illetően.

Településképi bejelentési eljárás szabályait felsőbb rendű jogszabályok határozzák meg, így szükségtelen egy kormányrendeletre hivatkozni. Az egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020.(XII.28.) Korm. rendelet 2021. március 1. napjától újraszabályozta a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B - 26/C. § rendelkezéseit, melyek értelmében „a polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le

Tehát a rendeltetésváltozás tekintetében kötelező lett a polgármestereknek a településképi bejelentési eljárást lefolytatni – így a rendeltetésmódosítás, valamint a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások már csak településképi bejelentés után hajthatók végre -2021. július 1. napjától hatályos törvénymódosítás lényegében ezt a rendelkezést emelte be a Településképi törvénybe is. A fenti változásokat áttekintve megállapítható, hogy a településképi rendeletünk hatályos szövege nem, illetőleg nem megfelelően tartalmazza a Korm.rendeletben felsorolt esetek szabályozását ezért ezekkel a rendelkezésekkel kiegészíteni tervezzük a rendeletet.

A hatályos rendelet 17. § (1) bekezdése pontosítást tartalmaz a településképi bejelentési eljárás kérelmezésére vonatkozólag. A 17. § (2) bekezdésében a mostani 8 napot szükséges 15 napra módosítani, tekintettel arra, hogy a Tktv. 9. § szerint a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki az önkormányzat a véleményét. A 17. § (2) bekezdésében az 5. §-ra való hivatkozás nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy az eljáráshoz kötött tevékenységeket a rendelet 16. §-a határozza meg, ezért a bekezdés újraszabályozása szükséges.

A hatályos rendelet 17. § (4) bekezdése szerint a határozat érvényességével kapcsolatos rendelkezést pontosítja.

Technikai módosítást tartalmaz a jelenleg hatályos rendelet VIII. Fejezet címe, valamint a 16. alcíme a képviselő-testület által alkalmazott település-érvényesítési eszközök közül a településkép-védelmi tájékoztatásbírság megnevezését helytelenül tartalmazzák, ezért azokat módosítani szükséges.

A Tktv. 11. § (1) bekezdés alapján, ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét - megsértette, az önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft.

A Tktv. 8. § (1) bekezdés d) és e) pontjai alapján az önkormányzat településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot. A reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási bírságot az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala szabja ki a reklám közzétevőjével szemben és megfelelő határidővel elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. A Tktv. 11/E. §- alapján, aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el (tartósan rögzít), közigazgatási bírsággal (településképi bírsággal) sújtható. A közigazgatási bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult. A helyszíni intézkedés során helyszíni bírság alkalmazásának is van helye. A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

Fenti rendelkezéseket áttekintve megállapítható, hogy a hatályos rendeletünk településképi bírság, valamint a településkép-védelmi bírság kiszabására vonatkozó szabályok keverednek, így a 19. § újraszabályozása indokolt. Valamint a rendelet 20. § (2) bekezdése tekintetében a újra szükséges szabályozni a településkép-védelmi bírság befizetésének a határidejét a a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdésével összhangban.

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alapján a településképi szempontból meghatározó terület a települési arculati kézikönyv alapján kerül meghatározásra a rendeletben és annak rajzi mellékletében. A térképi melléklet eddigi hiánya miatt, ez a rendelet 2. mellékletben kerül szabályozásra.

A Jszr. 100. § (1) alapján a módosító jogszabály kivételével jogszabály tervezetében a jogszabály vagy más jogszabály szövegét - a hatályon kívül helyezés kivételével - megváltoztatni csak a záró rendelkezésekben foglalt módosító rendelkezéssel vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés eltérő szöveggel való hatályba léptetésével vagy hatályba nem lépésének kimondásával lehet. A Jszr. (2) bekezdése szerint jogszabály kizárólag szerkezeti egysége valamely hatályos szövegrésze helyébe lépő szöveg (szövegcsere) megállapításával, a hatályos szerkezeti egysége helyébe lépő szerkezeti egység szövegének megállapításával, illetve a hatályos szerkezeti egységében foglalt mondat helyébe lépő mondat szövegének megállapításával (újraszabályozás), vagy új szerkezeti egységgel való kiegészítésével, illetve hatályos szerkezeti egysége új mondattal való kiegészítésével módosítható.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.