1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zajk Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8868 Zajk, Iskola utca 1.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Zajk Község közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat jogi személy.

(5) Az Önkormányzat feladat és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában – Zajk Község Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg.

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.zajk.hu

(7) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Zajk Község Önkormányzata Képviselő- testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(8) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése, székhelye: Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), 8868 Letenye, Kossuth Lajos utca 10.

(9) A Képviselő-testület szervei: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdése alapján a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, és a társulás.

(10) Az Önkormányzat Mötv. 41. § (6) bekezdése szerinti intézményeinek adatait, alapfeladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. § Az Önkormányzat jelképe Zajk Község címere és zászlója. Az Önkormányzat jelképeit és használatuk rendjét a Képviselő-testület a Zajk község címeréről és zászlajáról szóló 8/2001. (IX.12.) önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, szimpla kerettel, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven „Zajk Község Önkormányzata” felirat látható.

(2) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a Hivatal hivatalos bélyegzője kör alakú, szimpla kerettel, amelynek középen Magyarország címere helyezkedik el, a köríven pedig a következő felirat látható:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt bélyegzők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

4. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. § (1) Az Önkormányzat együttműködik más országok településeivel és helyi önkormányzataival.

(2) A hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása a polgármester irányítása, és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.

6. § (1) A hirdetmények, rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módjának a Hivatal székhelyén (8866 Letenye, Kossuth Lajos utca 10.) és az Önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés minősül.

(2) A polgármester és a jegyző a lakosság tájékoztatása érdekében minden héten szerdán fogadóórát tart.

(3) Az Önkormányzat a lakosság tájékoztatása érdekében az 1. § (6) bekezdése szerinti internetes honlapot működteti.

(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti általános közzétételi listát az Önkormányzat az 1. § (6) bekezdés szerinti honlapján teszi közzé.

(5) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével a polgármester és a jegyző feladata.

(6) A Képviselő-testületi tag - választása szerint – az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában előírt a választópolgárokkal történő kapcsolattartási kötelezettségének a közmeghallgatáson is eleget tehet, vagy fogadóórát tarthat.

7. § (1) A Képviselő-testület biztosítja az Mötv. 53. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvánosságot részben a Képviselő-testületi üléseken való részvétel lehetőségével, részben pedig az Önkormányzatot érintő közérdekű adatok (pl. ülés időpontja, helye, napirendi pontjai, benyújtott előterjesztések, jegyzőkönyv, önkormányzati döntés) megismerhetőségével.

(2) A Képviselő-testületi ülések főszabály szerint nyilvánosak, kivéve az Mötv. 46. § (1)-(2) bekezdés szerinti zárt ülés tartásának eseteit.

(3) A Képviselő-testületi ülések lényeges adatai, továbbá a nyílt ülésekre benyújtott előterjesztések nyilvánosak, azokat az Önkormányzati hirdetőtáblán legkésőbb a meghívó képviselőknek történő megküldésével egyidőben, de legkésőbb azt követő 2 munkanapon belül közzé kell tenni.

(4) A zárt ülések előterjesztései nem nyilvánosak, a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét e rendelet 40. § (11) bekezdés szerint biztosítja a Képviselő-testület. A zárt ülések jegyzőkönyveibe a választópolgárok nem tekinthetnek bele, azonban a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítja az Önkormányzat.

(5) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak, bárki számára megismerhetők, azokat legkésőbb az ülést követő 16. napig az Önkormányzat a honlapján közzé teszi.

(6) Az Önkormányzati döntések nyilvánosak, amely a nyilvános jegyzőkönyvek megismerhetőségének biztosításával, illetve zárt ülés esetében közérdekű adatigénylés útján érvényesülhet.

8. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendelet 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint részt vehet a Képviselő-testület és bizottságai ülésén.

9. § (1) A Képviselő-testület feladatai körében – különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben – együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, továbbá támogatja a civil szervezetek helyi közügyekben való részvételét.

(2) A lakossággal, annak önszerveződő közösségeivel, valamint az egyéb szervezetekkel való együttműködés célja a települést is érintő tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók kidolgozásában és megvalósításában való részvétel, azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel, melynek érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot tarthat.

10. § (1) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(2) A Képviselő-testület a feladatai ellátása érdekében más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, lakossággal eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötésére a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a Képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

11. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról és a népszavazásra vonatkozó szabályokról a Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 9/2017. (VIII.28.) önkormányzati rendeletében rendelkezik.

12. § A Képviselő-testület helyi kitüntetéseket és elismerő címeket és díjakat adományozhat.

13. § Az Önkormányzat a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működik.

14. § Az Önkormányzat ellátja az Mötv. 10. §, 13. §, 16/A. §, 17. §-ban meghatározott feladat- és hatásköröket.

15. § A Képviselő-testület – figyelemmel az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladataira, valamint az Mötv. 10. § bekezdésére - a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően - éves költségvetésében, önkormányzati rendeletben, egyedi határozatban meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

16. § (1) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását, a számlavezető pénzintézetét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat e rendelet 14. § -ban meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a Képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntése alapján - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

17. § Az Önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és 1. § (9) bekezdés szerinti szervei biztosítják az 1. § (10) bekezdés szerinti intézmények közreműködésével, valamint feladatellátási szerződés, megállapodás és közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

18. § Az Önkormányzat az Mötv. 87. § alapján az alábbi Társulások tagja:

19. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre, a társulásra átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskör átruházásra kizárólag önkormányzati rendeletben kerülhet sor.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról annak gyakorlója szükség szerint, de legalább évente december 31. napjáig beszámol a Képviselő-testület felé.

(3) Az Mötv. 42. §-ban foglaltakon túl a Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át:

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre, jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását az 3. melléklet, a bizottságokra átruházott hatásköröket a 4. melléklet, valamint a társulásra átruházott hatásköröket a 5. melléklet tartalmazza.

20. § (1) A Képviselő-testület közszolgáltatások ellátására szerződést, megállapodást köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(2) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében - a kölcsönös érdekek alapján - együttműködik a vármegyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és az országos, területi és települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

21. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A Képviselő-testület tagjait név szerint a 6. melléklet tartalmazza.

22. § (1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

(3) A Képviselő-testület üléseit rendszerint az Önkormányzat székhelyén a könyvtár helyiségben tartja. Az alakuló ülés, a közmeghallgatás, illetve valamely rendkívüli körülmény fennállása esetén az ülés egyéb helyszínen is megtartható, melynek helyszínei: Művődési Ház, Zajk, Deák Ferenc utca 13. nagyterme.

23. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást a Képviselő-testület – amennyiben az adott évben korábban erre nem került sor –rendszerint november hónapban tartja.

24. § (1) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot legalább 7 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, az Önkormányzat hirdetőtábláján való közzététellel.

(2) A közmeghallgatásra szóló meghívónak nem kell tartalmaznia a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontok előterjesztőit.

(3) A közmeghallgatásra meg kell hívni az alábbi személyeket:

(4) A Képviselő-testület által tartott közmeghallgatásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára e rendelet 22. alcím szerinti a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(5) A közmeghallgatáson a Képviselő-testület határozatot nem hoz, rendeletet nem alkot.

25. § (1) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni és az érdekelteket tájékoztatni kell a közérdekű ügy elintézés módjáról.

(3) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről tájékoztatást adhat.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek képviselői legfeljebb 15 perces időtartamban, ezen belül maximum 5-5 perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

(5) Közmeghallgatás akkor is tartható, ha legalább három települési képviselő, vagy a Képviselő-testület állandó bizottsága írásban – a soronkívüliség indokoltságának megjelölésével – indítványozza, és az indítványt a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.

26. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményük megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a település egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.

(3) A lakossági fórum helyéről, idejéről és az ismertetésre kerülő tárgykörről a lakosságot a rendezvény időpontját legalább 5 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, az Önkormányzat hirdetőtábláján értesíteni kell.

(4) A lakossági fórum nem minősül Képviselő-testületi ülésnek.

(5) A lakossági fórumot a polgármesteren kívül az alpolgármester, vagy önkormányzati képviselő is tarthat.

(6) A fórumról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül a fórum megtartását követő 15 napon belül, melynek elkészítéséről az gondoskodik, aki a fórumot tartja.

(7) A fórumon elhangzott véleményekről és javaslatokról a Képviselő-testületet a fórum megtartását követő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 30 napon belül írásban tájékoztatni kell annak, aki a fórumot tartja.

27. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester – ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó polgármester - akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő gondoskodik.

(3) Az alakuló ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit írásban, postai úton, vagy helyi kézbesítő útján úgy kell megküldeni a meghívottaknak, hogy azt a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 7 nappal megkapják.

(4) A meghívó Képviselő-testületi tagok részére lakcímre személyes kézbesítéssel történő kiküldéséről a Hivatal Önkormányzati és Hatósági Osztálya gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület tájékoztatja az alakuló ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívó helyben szokásos módon, az Önkormányzat hirdetőtábláján történő közzétételével, melyről a Hivatal Önkormányzati és Hatósági Osztálya gondoskodik.

(6) Az alakuló ülésre meg kell hívni a Helyi Választási Bizottság Elnökét.

(7) Az alakuló ülésen a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság megválasztásáig tart.

(8) Az alakuló ülésen a polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

28. § Az alakuló ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének, idejének a meghatározását, valamint a javasolt napirendi pontok és azok előterjesztői nevének meghatározását. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai, amelyről tárgyalni szükséges, a következők:

29. § Az alakuló ülésen a 28. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a Képviselő-testület döntése alapján.

30. § A Képviselő-testület - lehetőség szerint a hónap pénteki napján hivatali munkaidőben - évente legalább hat alkalommal soros ülést tart.

31. § (1) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben, sürgős, halasztást nem tűrő esetben a Képviselő-testület szükség szerinti időpontban soron kívüli ülést tart.

(2) A polgármester köteles a soron kívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározottakon kívül, az alábbi esetekben:

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez, havaria vagy emberi életet és egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben szükséges döntést hozni.

(4) A soron kívüli testületi ülést a polgármester a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával hívja össze.

32. § (1) A soron kívüli ülést az indítvány alapján a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia.

(2) Soron kívüli ülés 2 órán belüli időpontra történő összehívásának havaria vagy emberi életet és egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben van helye.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő, életet vagy vagyont veszélyeztető esetben a soron kívüli ülés összehívására a képviselők és érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen:

(4) A soron kívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

(5) A soron kívüli testületi ülés esetén a napirendi pontok bizottságok általi megtárgyalása mellőzhető.

(6) Halaszthatatlan esetben (határidő elmulasztása jogvesztést eredményez) a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

33. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásban postai úton, vagy helyi kézbesítő útján hívja össze.

(2) Az ülések helye e rendelet 22. § (3) bekezdése szerinti helyiségek.

(3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén, a polgármester hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk, távollétük esetén a Képviselő-testületi ülést a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása akkor áll fenn, ha igazolt objektív indok miatt az érintett személyek a jogaikat vagy kötelességeiket - az Önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudják.

34. § Tartós akadályoztatásnak, távollétnek minősülnek a következő esetek:

35. § A Képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni:

36. § (1) A Képviselő-testület ülésének megkezdéséig rendkívüli körülmények által indokolt esetben a polgármester az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester az ülés elhalasztásáról annak indokával együtt a meghívottakat értesíti.

(3) Az ülés megkezdését követően a Képviselő-testület határozhat arról, hogy az ülést elnapolja és az elfogadott napirend alapján az ülést későbbi időpontban folytatja.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az ülés elnapolásáról határoz, vagy a polgármester az ülést tartós rendzavarás vagy rendkívüli körülmény (rosszullét, tűz) által indokolt esetben berekeszti, az ülést a lehető legrövidebb időn – legkésőbb 8 napon – belül a félbeszakadt ülés meg nem tárgyalt napirendi pontjainak megtárgyalásával folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés elfogadott napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.

(5) Rendkívüli körülmények által indokolt esetnek minősül különösen az időjárási, természeti, vagy előre nem látható okok miatti akadályoztatottság.

37. § (1) Az ülést írásbeli meghívóval papír alapon postai úton, vagy helyi kézbesítő útján kell összehívni.

(2) Az ülés összehívása az ülés jellegét, napját, helyét, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát, a napirendek előterjesztőinek megnevezését tartalmazó meghívóval történik. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket is.

(3) Az ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit a képviselőnek, papír alapon kerül megküldésre úgy, hogy azt a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal, soron kívüli ülés esetén legalább az ülés előtt 3 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával az ülés előtt megkapja.

(4) Közmeghallgatás esetén a meghívót a 24. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban kell az érdekelteknek megküldeni. A fenti határidőbe a kézbesítés napja beleszámít.

(5) A Képviselő-testület ülésének idő- és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon, az Önkormányzat hirdetőtábláján keresztül tájékoztatni kell, melyről a Hivatal gondoskodik.

(6) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell:

(7) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

38. § (1) A Képviselő-testület ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

39. § (1) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt.

(2) A Képviselő-testületi ülésre - a Képviselő-testület tagjai mellett - állandó tanácskozási joggal meghívottak:

(3) A Képviselő-testületi ülésre eseti jelleggel tevékenységi körükben egyéb magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek képviselői is meghívhatók, valamint akinek részvételét a polgármester, illetve a napirendi pont előterjesztője indokoltnak tartja.

(4) Az egyes napirendi pontoknál aki előterjesztő, illetve előadó, az tanácskozási joggal vesz részt a napirendi pont tárgyalásában.

(5) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő napirendi pont tárgyalásakor az ülésen szót kérhet.

(6) A polgármester az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyeknek nem köteles szót adni.

40. § (1) A Képviselő-testület ülése az Mötv. 46. § (1) bekezdése alapján nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében - a zárt ülések kivételével - az állampolgárok a Képviselő-testületi ülésekre a testület munkájának zavarása nélkül beléphetnek, bejelentés és külön engedély nélkül hang és képfelvételt készíthetnek.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az érintett jegyzőkönyvbe mondott szóbeli nyilatkozata alapján, vagy írásbeli kérelmére zárt ülést tart. Írásbeli kérelem esetén a kérelmező nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) A Képviselő-testület zárt ülés rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben üzleti érdekből vagy az érintett kérelmére. Üzleti érdeket sért, ha az Önkormányzat joggal vélelmezi a saját vagy a másik fél üzleti érdekének sérelmét és a napirend nyilvános tárgyalása az eladói, vagy vevői pozíciót érintően pénzügyi, jogi vagy egyéb hátrányt jelenthet.

(6) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

(7) Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség kell.

(8) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. A zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodó személyt a polgármester távozásra szólítja fel.

(9) A közmeghallgatáson a helyi lakosoknak, és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek az ülésen való tartózkodáshoz, hozzászóláshoz, kérdésfeltevéshez, javaslattételhez alanyi joguk van.

(10) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen. A zárt ülés dokumentumainak kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(11) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és zárt ülésről készült jegyzőkönyv adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részét. A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult, illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

41. § (1) A Képviselő-testületi ülés levezető elnöke a polgármester kivéve a polgármester közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti fegyelmi ügyének tárgyalását, amely esetben a Képviselő-testület a tagjai közül levezető elnököt választ. A polgármester amennyiben nem véglegesen, de távozik az ülésteremből, úgy ideiglenesen átadhatja az ülés vezetését a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) A polgármester távozása, akadályoztatása esetén a képviselő- testület tagjai közül választott alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke vezeti az ülést. Az alpolgármesternek és a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnökének a jogai és kötelezettségei az ülés levezetése körében azonosak a polgármesterével.

(3) A polgármester az ülés megnyitása előtt és a tanácskozási szünet után - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, majd számszerűen kihirdeti az erre vonatkozó megállapítását. A Képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a Képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(4) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(5) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek érdekében szünetet rendelhet el. Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére a szünet elrendelésétől számított 30 percen belül is határozatképtelen marad, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők számát és az ülést berekeszti.

(6) Az ülés berekesztése esetén, illetve a határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó követelmények mellőzésével 8 napon belüli időpontra újból összehívja. A Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(7) Az ülésről távol maradó képviselő egészségügyi állapotára, rendkívüli élethelyzetére, akadályoztatására hivatkozással az ülés összehívását követően, legkésőbb az ülést megelőző nap végéig e tényt a polgármester vagy jegyző felé köteles jelezni, mellyel kimentheti magát.

42. § Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladatai és jogkörei:

43. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartását a polgármester biztosítja, ennek során:

(2) A polgármester rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

44. § Amennyiben a Képviselő-testületi ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre – legfeljebb 30 perc -félbeszakíthatja.

45. § Bármely képviselő, valamint a jegyző kérésére a polgármester – a napirendi pont tárgyalása közben – tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - a polgármester döntésétől függően - legfeljebb 30 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselő ülésenként egy alkalommal kérheti.

46. § Amennyiben a polgármester az ülést nem e rendelet szabályainak megfelelően vezeti, bármely képviselő ezt ügyrendi hozzászólásban kifogásolhatja.

47. § (1) Az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők számának megállapítása után a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé a javasolt napirendet.

(2) A napirend elfogadásáig az előterjesztő nyilatkozhat az általa előterjesztett napirend visszavonásáról, ebben az esetben az adott előterjesztés nem tárgyalható. A polgármester, a képviselő kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) Az ülésre írásban beterjesztett vagy előre bejelentett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre fel kell venni. Amennyiben az ülést vezető a napirendre vételt mellőzi, a napirendre vételi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

48. § (1) A polgármester a meghívó szerinti írásos napirendi pontokra vonatkozó tervezetet szóban kiegészítheti, és az ülésen kiosztott anyagokat szóban is előterjeszti.

(2) A Képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(3) A polgármesteri tájékoztató keretében kell tájékoztatást adni az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról.

(4) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni.

(5) Utolsó napirendi pontként felvehető „Egyebek” napirendi pont, amelynek keretében bejelentések, tájékoztatások, közérdekű információk közlése történik.

49. § (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztatót, beszámolót, kérdést, interpellációt – külön vitát nyit, melynek során:

(2) Bármikor szót kérhet:

(3) Kötelező szót adni kérésük esetén minden esetben:

(4) A vita során a képviselők a hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan, vagy a bizottság bármely előterjesztéséhez indítványt tehetnek.

50. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

51. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, de napirendre vételének elmulasztásával az Önkormányzatot vagy annak költségvetési szervét érdeksérelem érné.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő:

(3) Sürgősségi indítvány előterjesztéssel vagy önálló indítvánnyal együtt írásban a sürgősség tényének rövid indokolásával a Képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határozat hozatal nélkül dönt.

52. § (1) A módosító javaslat a határozati vagy rendeleti javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – az attól való eltérési szándékot kifejező – a jegyző törvényességi véleményével ellátott javaslat.

(2) A módosító javaslatot a Képviselő-testületi ülést megelőzően szövegszerűen kell előterjeszteni. Kivételesen, indokolt esetben, sürgősséggel előterjesztett módosító javaslat a Képviselő-testületi ülésen írásban és szóban is előadható. A szavazás előtt a polgármester és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A módosító javaslatokról a Képviselő-testület külön szavazás alapján egyszerű többséggel dönt. Nem kell a módosító javaslatról szavazást tartani, ha a javaslat előterjesztője a módosító javaslattal egyetért. Ebben az esetben a módosító javaslat az eredeti javaslat részévé válik.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig módosíthatja és a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását.

(5) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vitában elhangzottakat, és módosíthatja javaslatát. Ha a módosítás olyan elemet is tartalmaz, amire módosító javaslat nem hangzott el a vita során, újból megnyitja a vitát.

53. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő által megfogalmazott az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.

(3) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület azonnal vita nélkül, alakszerű határozat nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatot meg kell indokolni.

54. § (1) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a Képviselő-testületet arról, hogy:

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a Képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő Képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a Képviselő-testület felé.

(3) A szavazás megkezdéséig a polgármester, jegyző, képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, ha valamely lényeges körülmény az ülésen nem tisztázható, és a törvényes döntéshozatalt a jegyző nem tudja biztosítani.

(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester legfeljebb 3 percre visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy a felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak és észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavaztatásra.

(5) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

55. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározottaknak (a továbbiakban: személyes érintettség) megfelel.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján Képviselő-testületi döntés kedvezményezettje, továbbá, ha érdekelt

(3) A Képviselő-testület tagja a személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt önkormányzati képviselő a döntéshozatali eljárásban nem vesz részt, de határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségét nem jelzi, de erre a későbbiekben fény derül, akkor a szavazás eredményét felül kell vizsgálni. Az adott napirendi pontot újra kell tárgyalni a soron következő testületi ülésen a korábbi szavazás végeredményét rögzítő határozat megsemmisítésével.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztását jegyzőkönyvezni kell, a polgármester a mulasztó képviselőt figyelmezteti a jogkövető magatartásra.

(6) Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a települési-képviselő elmulasztotta, és erre a későbbiekben fény derül, a bejelentési kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját -a polgármester javaslatára a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján - 5 %- kal, 3 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

56. § (1) A polgármester a vita lezárását követően a javaslatokat az alábbi sorrendben az elhangzás sorrendjében szavazásra bocsátja:

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell megismételni, - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A szavazás előtt a javaslat szövegét eldöntendő kérdésként kell a Képviselő-testülettel ismertetni. A javaslat szövegét szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra „igen”-el vagy „nem”-el lehessen szavazni.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség) jelen e rendelet 61. § -ban foglaltak kivételével.

(5) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárását követően a Képviselő-testület azonnal dönt az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

57. § A határozati javaslatról és a rendelet elfogadásáról egy alkalommal lehet szavazni. Ugyanazon kérdésre vonatkozó több javaslat esetén a szavazás véget ér, ha valamely javaslat a szükséges többséget megkapta.

58. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen, kézfelemeléssel lehet. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 60. § - ban meghatározott esetekben van lehetőség.

(3) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

59. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján, az Mötv. 55. § (1) bekezdése esetén, valamint, ha azt jogszabály írja elő vagy bármely képviselő írásbeli indítványára, ha a Képviselő-testület azt megszavazza.

(2) Név szerinti szavazást lehet elrendelni az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben, ha azt bármely 2 képviselő indítványozza és a Képviselő-testület azt megszavazza.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben, a jelen lévő tagok szóban „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző a névsoron egyesével feltünteti, a szavazatokat összesíti és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja, aki a szavazás eredményét ismerteti. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást egy alkalommal megismételteti.

(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testületi ülésről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a külön hitelesített névsort.

60. § (1) Titkos szavazást kell elrendelni az Mötv. 74. § (1) bekezdése, valamint az Mötv. 76. § d) pontja esetén.

(2) Titkos szavazást lehet elrendelni bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben, valamint mindazokban az ügyekben, amelyekben a Képviselő-testület zárt ülést tart és azt a Képviselő-testület megszavazza.

(3) Titkos szavazás elrendelése esetén a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. Ebben az esetben a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság Képviselő-testületi ülésen jelen lévő tagjai (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) látják el.

(4) A szavazólap tartalmát a Képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(5) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon lehet az alábbiak szerint:

(6) A Hivatal közreműködésével a szavazatszámláló bizottság lezárja és lepecsételi az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazatszámláló bizottság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen a szavazóhelyiségben.

(7) A szavazatszámláló bizottság elkészíti a szavazólapokat, majd a képviselő jelenlétében lepecsételi a szavazólapot és átadja a képviselőnek, aki az átvételt aláírásával igazolja, majd szavazatát borítékba téve a lepecsételt urnába dobja.

(8) Érvényes a szavazat, ha:

(9) Érvénytelen a szavazat:

(10) Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a képviselő jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, s ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti.

(11) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát, megszámlálja és összesíti a szavazatokat és megállapítja a szavazás eredményét.

(12) Titkos szavazásnál, a javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több, mint a felének, minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Ha nincs meg az egyszerű vagy minősített többséghez szükséges „igen” szavazatok száma, akkor a testület a javaslatot elutasította.

(13) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság állapítja meg és a polgármester számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(14) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(15) A titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyvet csatolni kell a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

61. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges az Mötv. 50. §, 55. § (1) bekezdésében, és az Mötv. 68. § (1) bekezdésében, az Mötv. 70. § (1) bekezdésében, és az Mötv. 74. § (1) bekezdésében, az Mötv. 76. § d) pontjában, az Mötv. 85. § (10) bekezdésében, az Mötv. 88. § (2) bekezdésében, az Mötv. 89. § (2) bekezdésében, és az Mötv. 103. § (1) bekezdésében foglalt törvényben meghatározott esetekben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

62. § (1) Ha a szavazás eredményének megállapítása kétséges, akkor a polgármester a szavazás megismétlését rendeli el. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt egy alkalommal kerülhet sor.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, a szavazástól tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, végül kihirdeti a döntést.

(3) A Képviselő-testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint felének indítványára a következő soros ülésen napirendre kell tűzni.

63. § (1) Személyi kérdésben több jelöltről való döntésnél minden képviselőnek csak annyi „igen” szavazata van, ahány jelöltről dönteni kell. Azt a jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, aki - adott esetben a minősített többséget igénylő döntésre figyelemmel – a legtöbb szavazatot kapta.

(2) Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, úgy bármely képviselő kérésére a két legtöbb szavazatot kapott jelöltekre ismételt szavazást kell elrendelni. Ebben az esetben minden képviselőnek csak egy „igen” szavazata van.

(3) A szavazás véget ér, ha valamely jelölt a szükséges többséget megkapta. Ebben az esetben minden képviselőnek egy „igen” szavazata van.

64. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és a felügyeleti szervnek történő felterjesztésére a Mötv. 52. § (2) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.

(2) A nyilvános Képviselő-testületi ülésről 1 példányban hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, amelynek eredeti példányát a jegyző kezeli. A jegyzőkönyvet

(3) A zárt Képviselő-testületi ülésről 1 példányban hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyző elkülönítetten kezel. A zárt ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(5) Az ülésről készített jegyzőkönyv kötelezően csatolandó mellékletét képezik:

65. § (1) A Képviselő-testület üléséről az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv aláírására vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. 52. § (2) bekezdése tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyvek évente történő beköttetéséről és őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon részt vevők - titoktartási kötelezettség mellett - betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak, vagy melyen részt vettek, illetve a jegyzőkönyvről másolatot, kivonatot kérhetnek.

(5) A jegyzőkönyvbe történő betekintésekről, a jegyzőkönyv kivonatának, és a jegyzőkönyv és hangfelvétel másolatának készítéséről és kiadásáról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(6) A Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság ülésről az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, vonatkoznak rá a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy a bizottsági ülésen jelenlévő tagja írja alá.

66. § A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

67. § (1) A Képviselő-testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére, tájékoztató, beszámoló benyújtására jogosult:

(2) Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására az (1) bekezdés a)–d) pontjában írtak jogosultak.

(3) A napirendi pont előadója az előterjesztő, vagy az általa megbízott képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző, vagy hivatali köztisztviselő lehet.

68. § (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

(3) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, a Képviselő-testület a tájékoztatót tudomásul veszi.

69. § (1) A beszámoló

(2) Beszámolót azok készítenek, akiket jogszabály vagy Képviselő-testület döntése erre kötelez.

(3) A beszámolóhoz módosító javaslat nem terjeszthető elő.

(4) A beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület vita nélkül határozatot hoz.

70. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó döntést igénylő javaslat.

(2) Az előterjesztés indítványként irányulhat:

(3) Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásbeli lehet.

(4) A polgármester kivételesen, alapos indokkal, így különösen:

(5) Írásos előterjesztés nélkül csak sürgősségre hivatkozva tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirendi pont.

(6) Az előterjesztésnek formai és tartalmi, valamint nyelvhelyességi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő tartalmú, színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.

(7) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések tartalmazzák:

(8) Az előterjesztés szerinti határozati javaslatban utalni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat további sorsáról (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, módosítás, kiegészítés, hatályában tartás vonatkozásában). A határozati javaslatnak egyértelműnek, törvényesnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lenni.

(9) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a „ZÁRT” ülés megjelölést kell alkalmazni.

(10) A bizottság álláspontját a napirendi pont tárgyalásakor a bizottság elnöke szóban ismerteti.

(11) A bizottság előterjesztést elutasító álláspontja a napirendre vételnek nem akadálya.

71. § (1) Interpellációnak minősül az olyan vélemény-nyilvánítás, felvilágosítás kérés, képviselői beadvány amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, és a jegyzőhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben.

(2) Egyedi hatósági ügyben nincs helye interpellációnak.

(3) A képviselő az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesterhez írásban, vagy a Képviselő-testületi ülésen szóban terjesztheti elő. Az írásbeli interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, rövid leírását, a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(5) Az interpellációra a címzett az ülésen szóban, vagy ha interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az üléstől számított tizenöt napon belül írásban ad érdemi választ.

(6) A szóbeli válaszok ismertetése elfogadásáról határozat nélkül az interpelláló képviselő az ülésen, az írásbeli válaszok elfogadásáról a Képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik.

(7) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról vagy elutasításáról.

(8) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottság vagy ideiglenes bizottság elé utalja. Az ügyben eljáró ideiglenes bizottság kijelöléséről a jegyző javaslatára a polgármester dönt. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába külső szakértő is bevonható. A bizottság állásfoglalását döntésre a Képviselő-testület következő soros ülésére terjeszti be.

(9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(10) Az interpellációnál vitának helye nincs.

(11) Interpelláció ugyanabban a témában negyedévente egyszer nyújtható be.

72. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek.

(2) A kérdést legfeljebb 3 percben teheti fel a képviselő, amelyre az adott ügyben az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(3) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(4) A kérdésnél vitának helye nincs.

(5) Ha a kérdező a választ nem fogadta el, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Visszavontnak kell tekinteni azt a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(7) Ugyanabban a témában évente több alkalommal is lehet kérdést feltenni.

73. § (1) Képviselő-testületi határozat hozatalát kezdeményezheti :

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni kivéve a (3) bekezdésben foglaltak esetében. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

(4) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A Képviselő-testület normatív határozatát a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett normatív határozatok a Hivatalban ügyfél-fogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek. A normatív határozatot közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján is.

(6) A jegyző a Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és arról a végrehajtási határidő lejártát követő soros ülésre jelentést készít, melyet a polgármester terjeszt a Képviselő-testület elé.

(7) A Képviselő-testület határozata tartalmazza:

(8) A határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek:

(9) A határozatokat meg kell küldeni legkésőbb a Képviselő-testületi ülési jegyzőkönyv elkészültét követő 3 munkanapon belül a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

(10) A határozat végrehajtásáról a felelős személy jelentést köteles készíteni és azt a jegyző számára a végrehajtási határidő lejártát követő 5 munkanapon belül megküldeni.

74. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultak a polgármesternél írásban terjeszthetik elő a rendeletalkotással kapcsolatos kezdeményezésre irányuló javaslatot. A kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát és a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot.

(3) A polgármester a kezdeményezést – annak beérkezését követő 3 munkanapon belül – megküldi a jegyzőnek. A rendelet-tervezet kezdeményezésére irányuló előterjesztés a jegyző írásbeli, szakmai, jogi állásfoglalásával együtt nyújtható be a Képviselő-testület elé.

(4) A Képviselő-testület a kezdeményezésről a polgármester előterjesztése alapján a jegyző állásfoglalásának figyelembevételével határozatban dönt a rendelet-tervezet előkészítésére vonatkozó elvekről, szempontokról és az előterjesztés Képviselő-testület elé terjesztésének határidejéről.

75. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet-tervezet előkészítésében a Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységeinek vezetői, illetve köztisztviselői működnek közre.

(2) A rendelet -tervezet előkészítésére szükség esetén a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy ideiglenes bizottság, külső szakértő is megbízható. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(3) A Hivatal részt vesz a kodifikációs munkában, abban az esetben is, ha a rendelet-tervezetet a bizottság, vagy az ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő készíti elő.

76. § (1) A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően el kell végezni a szabályozás előzetes szükségességi és hatásvizsgálatát, melynek eredményéről a Képviselő-testületet a rendelet-tervezethez készült előterjesztésben tájékoztatni kell.

(2) Ha jogszabály, valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet-tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

(3) A lakosság széles körét vagy érdekképviseleti és egyéb szervezeteket érintő rendelet-tervezetet a benyújtása előtt a polgármester társadalmi egyeztetésre bocsáthatja, melynek lebonyolítását a Hivatal végzi.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani azt a rendelet-tervezetet, amely:

(5) A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése a rendelet-tervezetnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételével kezdődik. A honlapon az észrevétel, javaslat megtételének a lehetőségét úgy kell biztosítani, hogy a véleményezésre elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez. A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy legalább 5 nap álljon rendelkezésre a véleményezésre.

(6) Nem vehető figyelembe név nélküli, továbbá olyan vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, vagy nem illeszkedik a rendelet-tervezet tárgyához.

(7) A beérkezett vélemények és a véleményezők adatainak kezelése az adatvédelmi előírások szerint történik.

(8) A beérkezett és feldolgozott vélemények figyelembevételéről, mellőzéséről vagy elutasításáról a véleményt adót az általa megjelölt elektronikus elérhetőségen a Képviselő-testület döntését követő 8 napon belül értesíteni kell.

77. § (1) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság véleményezi. A Képviselő-testület illetékes állandó bizottsága a rendelet-tervezetet köteles érdemben megtárgyalni és a bizottság köteles a rendelet-tervezetre vonatkozó javaslatáról, véleményéről, állásfoglalásáról a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(2) Rendelet alkotásra vonatkozó előterjesztést a Képviselő-testület részére a polgármester, a jegyző, vagy a képviselő nyújthat be.

(3) Az előterjesztő az előkészítést és a véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt terjeszti a Képviselő-testület elé. Egyidejűleg tájékoztatja a véleményezés során keletkezett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(4) Az előterjesztés tartalmazza:

(5) Amennyiben a rendelet-tervezet az európai közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, és összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Ha a rendelet-tervezet az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre a rendelet-tervezet végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével utalni kell.

78. § (1) A Képviselő-testület a rendelet-tervezetet egy fordulóban tárgyalja kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

(2) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) Rendelet-tervezet kiegészítésére, módosítására vonatkozó képviselői indítványt írásban a Képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon lehet benyújtani a polgármesterhez, mely kezdeményezés tartalmazza a szabályozás kiegészítésének, módosításának indokát és a szabályozás módosítására, kiegészítésére vonatkozó érdemi javaslatot. Rendelet-tervezet kiegészítésére, módosítására vonatkozó képviselői indítvány szóban a Képviselő-testületi ülésen is tehető.

(4) A Képviselő-testület a rendelet-tervezetről való szavazás során egyenként dönt a módosító indítványokról, kiegészítésekről majd a rendelet-tervezet egészéről.

(5) A módosító indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik a módosító indítvány befogadásáról. Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több módosító indítvány érkezett, azokat a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében, az egymással összefüggő módosító indítványokat logikai sorrendben kell szavazásra bocsátani. Több azonos szövegű módosító indítványt csak egyszer kell szavazásra bocsátani.

(6) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölését külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

79. § (1) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet aláírásának rendjét az Mötv. 51. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről – annak elfogadását követő legkésőbb 3 munkanapon belül a Hivatal és az Önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztésével a jegyző gondoskodik. A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni, amely tartalmazza a kihirdetés időpontját (nap; óra) a jegyző aláírását, valamint a Hivatal bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A jegyző az Integrált Jogalkotási Rendszer igénybevételével a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011.(XII.29.) Korm. rendelet alapján gondoskodik a kihirdetett rendelet Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén történő közzétételéről legkésőbb a kihirdetést követő 5 munkanapon belül, valamint a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével megküldi a Kormányhivatalnak.

80. § (1) A jegyző a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint tartalmi felülvizsgálat és utólagos hatásvizsgálat keretében legalább 2 évente vizsgálja, hogy a várt és tényleges hatások alapján a rendelet alkalmas-e a célzott joghatás kiváltására, és megfelelően szolgálja -e a jogalkotó szándékát

(2) Ha az utólagos hatásvizsgálat és tartalmi felülvizsgálat eredménye a rendelet módosításának vagy hatályon kívül helyezésének szükségességét igazolja, a jegyző ennek érdekében előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek e rendelet 75. § és 79. § -ban foglaltaknak megfelelően.

(3) A rendelet nyilvántartásba vételéről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész elektronikus nyilvántartásáról, a rendelet Önkormányzat honlapján történő közzétételéről és annak frissítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A kihirdetett rendeletet meg kell küldeni azon szervezetek és intézmények részére, akikre nézve feladatot vagy hatáskört állapít meg. Az állampolgárok jelentős részét érintő rendeletekről széleskörű tájékoztatást kell közzétenni.

81. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. A képviselő, megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet. A képviselők névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, de legkésőbb a megválasztását követő ülésen az Mötv. 28. § (3) bekezdése alapján esküt tesz.

(3) A képviselőt az Mötv. 32. §-ban és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(4) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a, valamint e rendelet 39. § (1) bekezdése szabályozza, valamint jogosult és köteles:

82. § (1) A Képviselő-testületi és a bizottsági ülésről igazolt távollétnek minősül:

(2) Amennyiben a képviselő a Képviselő-testület soros ülésén 6 hónapon belül legalább 3 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását nem igazolja, a polgármester indítványozza a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság a kötelezettségszegés kivizsgálását.

(3) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnökéhez nyújthatja be a polgármester. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját.

(4) A Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre. A Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.

(5) A Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő 30 napon belül folytatja le, a Képviselő-testület a határidőt 1 alkalommal meghosszabbíthatja.

(6) Ha a képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére.

83. § (1) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.

(2) A képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) A képviselő a Képviselő-testületi ülésen írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy szóbeli véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre - a Hivatal útján - 30 napon belül érdemi választ köteles adni.

(5) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(6) A képviselő e rendelet 84. § -ban foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

84. § (1) A képviselő jogosult a testületi munkában való részvétele időtartama alatt az Mötv. 32. § (2) bekezdés g) pontja alapján a kieső jövedelme megtérítésére.

(2) A képviselőnek az (1) bekezdés szerinti kiesett jövedelme a munkáltató által kiadott, a felmentés időtartamát és a levonások összegét is tartalmazó igazolása alapján téríthető meg.

(3) A Képviselő-testület a kiesett jövedelem kifizetésére - a képviselő kérésére - a képviselő 6 havi jövedelméről bemutatott munkáltatói igazolás alapján átalányt állapíthat meg.

(4) A képviselő részére feladatai ellátásához a Hivatal ügyviteli segítséget nyújt.

(5) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a Hivatal által biztosított technikai eszközöket (pl.: laptop, tablet stb.) igénybe veheti.

85. § (1) A Képviselő- testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A Képviselő-testület bizottságának létrehozására, összetételére vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. 57–61. § tartalmazza, a bizottság működésére (ügyrend) vonatkozó szabályokat e rendelet keretei között maguk a bizottságok állapítják meg.

(3) A bizottságokat képviselők alkotják és a bizottsági feladat- és hatáskörben jártas nem képviselő tagok alkothatják.

(4) A bizottság nem képviselő tagjait a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület választja meg minősített többséggel.

(5) A bizottság nem képviselő tagjait - a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben - a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(6) Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak a tagja is lehet, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban láthat el.

(7) A bizottság elnöke vagy tagja az Mötv. 58. § (1) bekezdése alapján nem lehet a polgármester, alpolgármester.

(8) A bizottság elnöke, tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti és hivatali titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagsága megszűnése után is fennáll.

(9) A bizottságok további albizottságokat nem hozhatnak létre.

86. § (1) A Képviselő-testület a döntéselőkészítő, a véleményező és ellenőrző feladatok ellátásra állandó jelleggel az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján 1 bizottságot hoz létre, a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottságot, mely tagjainak száma 3 fő, ebből 3 fő önkormányzati képviselő tag és nincs nem önkormányzati képviselő tagja.

(2) A bizottsági tagok névsorát a 7. melléklet tartalmazza.

87. § (1) A Képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság működésére e rendelet 90–94. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, tagjairól, feladatköréről, megbízatásának terjedelméről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően a tevékenységéről szóló jelentés Képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

88. § (1) A Képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként 3 tagú vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyharmada indítványozza, valamint a polgármester ellen indított közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás esetén.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet. A bizottság elnökét a Képviselő-testület választja meg.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

89. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottsága általánosságban ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzat Képviselő-testülete a bizottság számára meghatároz:

(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(3) A bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását a 4. melléklet, a bizottságok egyéb részletes feladatait a 8. melléklet tartalmazza.

90. § (1) A bizottságok működésére - ezen alcímben foglalt eltérésekre figyelemmel - az Mötv. 57-61. § vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy, a bizottsági ülésről e rendelet 65. § (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyv készül, azonban ha bármely bizottsági tag az ülésen elhangzottak szó szerinti rögzítését kéri, akkor a jegyzőkönyv ezen része szó szerint kerül rögzítésre.

(2) A bizottság a Képviselő-testület üléseihez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja legalább 1 nappal előzze meg a Képviselő-testületi ülés időpontját.

(3) A bizottság üléseit az elnök vezeti és az ülést megelőzően legalább négy nappal írásban hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogköreit a bizottság legidősebb önkormányzati képviselő tagja gyakorolja. A meghívót az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblán is el kell helyezni.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal bármely képviselő, a jegyző, aljegyző, a jegyző által megbízott Hivatali osztályvezető, a Hivatal ügyintézője és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke - amennyiben nemzetiséget érintő ügy kerül tárgyalásra - részt vehet.

(5) A bizottsági ülés határozatképességére, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6) A bizottságok abban az esetben tartanak zárt ülést, amely esetekben azt jogszabály kötelezővé teszi vagy megengedi.

91. § (1) A bizottság döntéseit határozattal hozza. A határozatok jelölésére - a döntéshozó megnevezése kivételével - a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók. A bizottsági határozatok jelölésénél a bizottságok e rendelet 86. § (1) bekezdés szerinti teljes elnevezését kell feltüntetni. A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, név szerinti szavazás elrendelése esetén a bizottság számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével a jegyző megküldi a Kormányhivatalnak.

(3) A bizottsági ülés működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

92. § (1) A bizottság elnöke:

(2) A bizottság tagjai:

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

93. § (1) A Képviselő- testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. A Hivatal osztályvezetőinek és a köztisztviselők a bizottságok működésével kapcsolatos hivatali feladatait és kötelezettségeit a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

94. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

(3) A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, bármely képviselő tehet javaslatot a polgármesternek a bizottsági tisztség betöltésére a Képviselő-testület következő ülésén.

95. § (1) A polgármester a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, aki erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi, méltatlansági ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(3) A Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság vizsgálja a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő- testületet.

96. § (1) A polgármester, a képviselők az Mötv. 39. § alapján tett vagyonnyilatkozatait a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, illetve bejelentés alapján vizsgálja azokat. A bizottság a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön kell kezelni.

(3) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, továbbá a benyújtott vagyonnyilatkozatok őrzése a Hivatal feladata.

97. § (1) Zajk Község polgármestere megbízatását főállásban, közszolgálati foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester az esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati törvényben foglalt szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester illetményére, költségtérítésére, illetményének emelésére, a jutalmazásra a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság tesz javaslatot.

98. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § -ban meghatározott feladatokon túl:

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(3) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a polgármester – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat. A döntéséről a következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

(5) Az Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján a polgármester egy alkalommal kezdeményezheti az általa Önkormányzati érdeket sértőnek tartott döntés miatt ugyanazon ügy ismételt tárgyalását.

(6) A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(7) Átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntések esetében az átruházás tényére utalni kell.

(8) A polgármester minden héten szerdán 8.00-9.00 óra között tart fogadóórát az Önkormányzat székhelyén.

(9) A polgármester a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt kötelezettségvállalásról, mely döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(10) A polgármester szabadságának időpontját önállóan határozza meg, helyettesítéséről gondoskodni köteles.

99. § (1) A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára egy fő alpolgármestert választ.

(2) A Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat az Mötv. határozza meg. Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

100. § (1) A jegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) A jegyző egyéb feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül:

(3) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, a társulási tanács elnökének, - amennyiben a társulás székhelye Letenye - ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel. A törvényesség betartása érdekében valamennyi előterjesztés - kivéve, ha a jegyző az előterjesztő - csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően terjeszthető a Képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a bizottságok és a társulási tanács elé.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(5) Az aljegyzői munkakört valamely osztályvezetői munkakör egyidejű betöltésével is el lehet látni.

(6) Az Mötv. 82. § (3) bekezdése alapján a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt.

(7) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(8) A jegyző minden héten szerdán 8.00-9.00 óra között tart fogadóórát a Hivatal székhelyén.

101. § (1) Zajk Község Önkormányzata megállapodás alapján Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal néven közös önkormányzati hivatalt hozott létre Letenye Város Önkormányzatával, Murarátka Község Önkormányzatával, valamint Kistolmács Község Önkormányzatával.

(2) A Hivatal költségvetési szerv, önálló jogi személy. A Hivatal tárgyi és személyi feltételeit az éves költségvetésében biztosítja.

102. § (1) A Hivatal belső szervezeti felépítését, a munkakör szerinti feladatok leírását, az ellátandó feladatokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, melynek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a jegyző javaslatára a székhely polgármester az irányítási jogkörében kiadott normatív utasításban állapítja meg.

(3) A Hivatal engedélyezett létszámát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(4) A Hivatal munkarendjében a dolgozók munkaideje ötnapos osztatlan munkaidő-beosztásban heti 40 óra, azzal, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig 7 óra 30 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 30 perctől 13 óra 30 percig tart. A munkaközi szünet (ebédszünet) a munkaidőn belül napi 30 perc, mely a pénteki nap kivételével 12 óra és 12 óra 30 perc között vehető igénybe. A nyári szezonban az év június 15. napja és augusztus 20. napja közötti ettől eltérő - (5) bekezdés szerinti - munkarend bevezetéséről a polgármester egyetértésével a jegyző munkáltatói jogkörében kiadott normatív utasításban dönt.

(5) A nyári időszakban a Hivatal munkarendjében a dolgozók munkaideje ötnapos osztatlan munkaidő-beosztásban heti 40 óra azzal, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig 6 óra 30 perctől 15 óráig, pénteken 6 óra 30 perctől 12 óra 30 percig tart. A munkaközi szünet (ebédszünet) a munkaidőn belül napi 30 perc, mely a pénteki nap kivételével 12 óra és 12 óra 30 perc között vehető igénybe.

(6) A jegyző, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója egyes dolgozók munkaidejét vagy munkarendjét az (4)–(5) bekezdéstől eltérően, illetve a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a munkarendet rugalmasan is meghatározhatja.

(7) A Hivatal a szervezeti egységein az ügyfélfogadást hétfőn, szerdán - a munkaközi szünet (ebédszünet) kivételével - 8 óra és 16 óra között, pénteken 8 óra és 12 óra között biztosítja.

103. § (1) A Képviselő-testület biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Zajk Községben az alábbi települési nemzetiségi önkormányzat működik: Zajk Roma Nemzetiségi Önkormányzata.

104. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján a Képviselő-testület és a települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek határozatával jóváhagyott közigazgatási szerződésben foglaltak szerint.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Részére a meghívót a 37. § (1) bekezdésében meghatározott módon kell megküldeni.

(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.

105. § A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását önállóan határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás elkészítéséről - a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – valamint a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Hivatal gondoskodik.

106. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a nyelvhasználat, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő Képviselő-testületi határozatot a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(2) A jegyző által kijelölt szervezeti egységek vezetői segítik a nemzetiségi önkormányzat testületi működését. E feladatkörükben:

107. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A Képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező, illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja.

(4) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

108. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését és annak végrehajtását önálló rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak szabályait az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(3) A jegyző – jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtet, amely biztosítja az Önkormányzat rendelkezésére álló forrásainak szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(4) A jegyző a belső ellenőrzés működtetéséről a Dél- Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás Társulási megállapodása alapján az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével gondoskodik.

110. § Ez a rendelet 2023. június 1-jén lép hatályba.