Zajk Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva alkotja meg újra a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletét. 2014. évben alkotta meg az Önkormányzat a korábbi rendeletét, amelynek felülvizsgálatát lefolytatva megállapításra került, hogy szükséges a 2014. évi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidőben egy új rendelet megalkotása, figyelembe véve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. évi törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit.

Az Önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye, telephelye, illetékességi területe, jogalanyisága, honlapja kerül meghatározásra. A Képviselő-testület elnevezése, székhelye, és az Önkormányzat intézményei kerültek meghatározásra.

Az önkormányzat jelképe Zajk Község címere és zászlója. Az önkormányzat jelképeit és használatuk rendjét a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kerül meghatározásra, amely kör alakú, szimpla kerettel, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven „Zajk Község Önkormányzata” felirat látható.

Az Önkormányzat hazai és nemzetközi együttműködése kerül szabályozásra.

Lakossági tájékoztatás rendelkezései kerülnek rögzítésre ebben a szakaszban:

- hirdetmények

- fogadóórák

- honlap üzemeltetés

- nyilvánosság (Képviselő-testületi ülések nyilvánosak, honlapon való közzététel kötelezettsége áll fenn)

Ezen szakaszokban kerül rögzítésre a lakossággal és egyéb szervezettekkel való együttműködés, valamint a helyi népszavazásra vonatkozó rendelkezés.

A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása. A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője részt vehet a Képviselő-testület és bizottságai ülésén.

A Képviselő-testület feladatai körében – különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben – együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, továbbá támogatja a civil szervezetek helyi közügyekben való részvételét.

A lakossággal, annak önszerveződő közösségeivel, valamint az egyéb szervezetekkel való együttműködés célja a települést is érintő tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók kidolgozásában és megvalósításában való részvétel, azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel, melynek érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot tarthat.

Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében. A Képviselő-testület a feladatai ellátása érdekében más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, lakossággal eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról és a népszavazásra vonatkozó szabályokról a Képviselő-testület a a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 14/2017. (VIII.29.) önkormányzati rendeletében rendelkezik.

Az Önkormányzat a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működik. Az Önkormányzat ellátja az Mötv. 10. §, 13. §, 15. §, 16/A. §, 17. §-ban meghatározott feladat- és hatásköröket.A Képviselő-testület – figyelemmel az Mötv. 10. § (2) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében foglalt az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataira, - a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően - éves költségvetésében, önkormányzati rendeletben, egyedi határozatban meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Az Önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

a) civil társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek támogatása,

b) hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi ösztöndíj támogatása (Bursa Hungarica ösztöndíj)

c) a nemzetközi kapcsolatok ápolása,

d) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,

e) a városi termálfürdő és kemping működtetése, támogatása,

f) önkormányzati rendelet alapján szabályozott - nem alanyi jogon járó - szociális ellátások (tűzifa biztosítása, családi portaprogram) biztosítása,

g) önkormányzati rendelet alapján szabályozott helyi lakáscélú támogatás biztosítása,

h) önkormányzati rendelet alapján szabályozott rotavírus elleni védőoltáshoz támogatás biztosítása

i) járóbeteg szakellátás biztosítása

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja értelmében az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és 1. § (10) bekezdés szerinti szervei biztosítják az 1. § (11) bekezdés szerinti intézmények, a 20. § (2) bekezdése szerinti gazdasági társaság közreműködésével, valamint feladatellátási szerződés, megállapodás és közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

Az Önkormányzat az Mötv. 87. § alapján az alábbi Társulások tagja:

a) Dél-Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás,

b) Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás,

c) Mura Régió Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás.

A Képviselő-testület létszáma és ülésformáinak meghatározására kerül sor:

Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A Képviselő-testület tagjait név szerint a 6. melléklet tartalmazza.

A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

Az ülések típusainak meghatározására kerül sor ebben a szakaszban.

a) alakuló ülés,

b) soros ülés,

c) soron kívüli ülés,

d) közmeghallgatás.

9. alcímben a közmeghallgatással és a lakossági fórummal kapcsolatos szabályok kerülnek rögzítésre.

A Képviselő- testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást a Képviselő-testület – amennyiben az adott évben korábban erre nem került sor –rendszerint november hónapban tartja. A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot legalább 7 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel. A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményük megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze. A lakossági fórum egyaránt összehívható a város egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben. A lakossági fórum helyéről, idejéről és az ismertetésre kerülő tárgykörről a lakosságot a rendezvény időpontját legalább 5 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, az Önkormányzat hivatalos honlapján értesíteni kell. A lakossági fórum nem minősül Képviselő-testületi ülésnek. A lakossági fórumot polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselő is tarthat.

Az alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester – ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó polgármester - akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő gondoskodik. Az alakuló ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit írásban, postai úton, vagy helyi kézbesítő útján úgy kell megküldeni a meghívottaknak, hogy azt a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 7 nappal megkapják. A meghívó Képviselő-testületi tagok részére lakcímre személyes kézbesítéssel történő kiküldéséről a Hivatal Önkormányzati és Hatósági Osztálya gondoskodik.

A Képviselő-testület tájékoztatja az alakuló ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívó helyben szokásos módon, valamint az Önkormányzat honlapján történő közzétételével. Az alakuló ülésre meg kell hívni a Helyi Választási Bizottság Elnökét.

Az alakuló ülésen a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, Az alakuló ülésen a polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé.

Az alakuló ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének, idejének a meghatározását, valamint a javasolt napirendi pontok és azok előterjesztői nevének meghatározását és azokat a napirendi pontokat amelyeket kötelezően meg kell tárgyalni.

11.alcím a Képviselő-testület üléseinek szabályozását tartalmazza.

Lehetőség szerint a Képviselő-testület havonta a hónap utolsó csütörtöki napján hivatali munkaidőben - évente legalább hat alkalommal soros ülést tart. Rendkívüli körülmények által indokolt esetben, sürgős, halasztást nem tűrő esetben a Képviselő-testület szükség szerinti időpontban soron kívüli ülést tart.

A polgármester köteles a soron kívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározottakon kívül, az alábbi esetekben:

a) ha azt jogszabály kötelezővé teszi,

b) ha a Képviselő-testület erről határozatot hoz,

c) ha azt sürgős, halaszhatatlan ügyek indokolttá teszik,

d) e rendelet 36. § -ban írt esetekben.

Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez, havaria vagy emberi életet és egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben szükséges döntést hozni. A soron kívüli ülést az indítvány alapján a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia. Soron kívüli ülés 2 órán belüli időpontra történő összehívásának havaria vagy emberi életet és egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben van helye. Sürgős, halasztást nem tűrő, életet vagy vagyont veszélyeztető esetben a soron kívüli ülés összehívására a képviselők és érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen telefon, e-mail, levél,

személyes kézbesítés.

A Képviselő-testületi ülés összehívásának szabályai kerültek rögzítésre.

A Képviselő-testület ülését a polgármester írásban írásban postai úton, vagy helyi kézbesítő útjá hívja össze. Az ülések helye a 23. § (3) bekezdésében szabályozott helyiségek. A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén, a polgármester hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk, távollétük esetén a Képviselő-testületi ülést a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Mindhármuk egyidejű akadályoztatása, távolléte esetén a további megválasztott képviselők közül a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti a Képviselő-testületi ülést. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása akkor áll fenn, ha igazolt objektív indok miatt az érintett személyek a jogaikat vagy kötelességeiket - az Önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudják.

A Képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni: a képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a polgármesterhez írásban benyújtott a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés időpontjára, helyszínére és a napirendre vonatkozó javaslatot és az ahhoz kapcsolódó írásos előterjesztést. A Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló kezdeményezésére, ha tudomására jutott az Önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenése, vagy más olyan tény, amely az önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonásával járhat.

A Képviselő-testületi ülés meghívójának szabályozása.

Az ülést írásbeli meghívóval - az alakuló üléstől eltérően- elektronikus úton kell összehívni. Az ülés összehívása az ülés jellegét, napját, helyét, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát, a napirendek előterjesztőinek megnevezését tartalmazó meghívóval történik. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket is. Képviselő-testület ülésének idő- és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon, valamint a hivatalos honlapon keresztül tájékoztatni kell, melyről a Hivatal gondoskodik.

A Képviselő-testületi ülésre meghívottak szabályozása.

Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt.

A Képviselő-testületi ülésre a Képviselő-testület tagjai mellett állandó -tanácskozási joggal meghívottak: a jegyző, és az aljegyző, a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, a napirendi pont előterjesztője, előadója, a napirendi pont tárgyalásában érdekelt bizottság nem képviselő tagjai, a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a napirendi pont tárgyalásában érdekelt Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság ügyvezetője, az Önkormányzat költségvetési szervének vezetője, a Képviselő-testület állandó bizottságának nem képviselő tagjai. A Képviselő-testületi ülésre eseti jelleggel tevékenységi körükben egyéb magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek képviselői is meghívhatók, valamint akinek részvételét a polgármester, illetve a napirendi pont előterjesztője indokoltnak tartja.

A Képviselő-testületi ülés nyilvánossága: a Képviselő-testület ülése az Mötv. 46. § (1) bekezdése alapján nyilvános. A nyilvánosság biztosítása érdekében - a zárt ülések kivételével - az állampolgárok a Képviselő-testületi ülésekre a testület munkájának zavarása nélkül beléphetnek, bejelentés és külön engedély nélkül hang és képfelvételt készíthetnek.

A Képviselő-testületi ülés vezetése, határozatképesség szabályozása:

A Képviselő-testületi ülés levezető elnöke a polgármester. A polgármester akadályoztatása esetén, a képviselő- testület tagjai közül választott alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke vezeti az ülést. Az alpolgármester és a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elnökének, valamint az ülést vezető képviselő jogai és kötelezettségei az ülés levezetése körében azonosak a polgármesterével.

A polgármester az ülés megnyitása előtt és a tanácskozási szünet után - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, majd számszerűen kihirdeti az erre vonatkozó megállapítását. A Képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a Képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek

Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladatai és jogkörei:

a) az ülés megnyitása és bezárása, szükség esetén berekesztése, szünet elrendelése,

b) az ülés szabályszerű összehívásának, határozatképességének megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése

c) a napirend előtti felszólalások ismertetése,

d) javaslat előterjesztése a napirendi pontokra,

e) javaslattétel a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, tárgyalásának elnapolására,

f) az ülés vezetése, a szó megadása a bejelentkezés sorrendjében,

g) tárgyra térésre való felhívás,

h) külön napirendi pontoknál megnyitja és lezárja a vitát

i) az ülés vezetése körében a napirendhez érdemben hozzászólhat

j) összefoglalja a módosító javaslatot,

k) a szavazás elrendelése,

l) a szavazás eredményének megállapítása,

m) kimondja a Képviselő-testület döntését annak formájától függetlenül.

A tanácskozás rendjének szabályozása.

A tanácskozás rendjének fenntartását a polgármester biztosítja, ennek során:

a) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást tanúsít,

c) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testület munkáját akadályozza, vagy a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megsérti,

d) felszólítja azt, aki a tárgytól eltért, és figyelmezteti, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg az észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

e) megvonhatja a szót a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalótól,

f) rendre utasíthatja azt a hozzászólót, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

g) rendzavarás esetén a hozzászólótól megvonhatja a szót,

h) ismétlődő rendzavarás esetén a rendzavarót -kivéve a Képviselő-testületi tag - a terem elhagyására kötelezheti,

i) szükség vagy rendkívüli élethelyzet esetén az ülést félbeszakíthatja,

j) széksértés megállapítását kezdeményezheti,

k) az ülést berekesztheti.

(2) A polgármester rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

Az ülés napirendi pontjainak meghatározása:

A polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé a javasolt napirendet.

A napirend elfogadásáig az előterjesztő nyilatkozhat az általa előterjesztett napirend visszavonásáról, ebben az esetben az adott előterjesztés nem tárgyalható. A polgármester, a képviselő kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyást, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A napirend elfogadásáról a Képviselő- testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

A napirendi vita szabályozása:

A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztatót, beszámolót, kérdést, interpellációt – külön vitát nyit, melynek során:

a) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

b) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei ismertetik a bizottság véleményét.

c) Ezt követően először a képviselők, majd a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnökökhöz legfeljebb 5-5 percben kérdéseket, észrevételeket, hozzászólásokat intézhetnek. A napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.

d) Az érdemi vitában felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.

e) A hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai a napirendhez kapcsolódva hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel, ha erre a polgármester engedélyt ad, melyre maximum 5 perc áll rendelkezésre.

f) A válaszok elhangzását követően a napirendek tárgyalása elhúzódásának érdekében képviselők ismételten legfeljebb három alkalommal legfeljebb 5 percben újabb kérdéseket tehetnek fel.

Nem önálló indítványok benyújtásának szabályozása:

nem önálló indítványok nyújthatók be: sürgősségi indítvány, módosító javaslat, ügyrendi javaslat.

Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, de napirendre vételének elmulasztásával az önkormányzatot vagy annak költségvetési szervét érdeksérelem érné.

A módosító javaslat a határozati- vagy rendeleti javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – az attól való eltérési szándékot kifejező – az illetékes bizottságok javaslataival és a jegyző törvényességi véleményével ellátott javaslat.

Ügyrendi javaslat a képviselő által megfogalmazott az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

A döntéshozatal szabályai:

A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a Képviselő-testületet arról, hogy: a határozat-hozatalnak van-e előzetes jogi akadálya, van-e kötelező előírás a szavazás módjára.

A szavazás megkezdéséig a polgármester, jegyző, képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, ha valamely lényeges körülmény az ülésen nem tisztázható, és a törvényes döntéshozatalt a jegyző nem tudja biztosítani.

Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester legfeljebb 3 percre visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy a felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak és észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavaztatásra.

A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározottaknak (a továbbiakban: személyes érintettség) megfelel.

A polgármester a vita lezárását követően a javaslatokat az alábbi sorrendben az elhangzás sorrendjében szavazásra bocsátja:

a) elsőként a vita során elhangzott módosító,

b) a kiegészítő javaslatokat, ezt követően

c) az előterjesztésben szereplő javaslat nem módosított részét.

A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell megismételni, - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

A határozati javaslatról és a rendelet elfogadásáról egy alkalommal lehet szavazni. Ugyanazon kérdésre vonatkozó több javaslat esetén a szavazás véget ér, ha valamely javaslat a szükséges többséget megkapta.

A Képviselő- testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen, kézfelemeléssel lehet. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen” vagy „nem”, nyilatkozattal szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás nyílt vagy titkos.

A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt,

Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján, az Mötv. 55. § (1) bekezdése esetén, valamint, ha azt jogszabály írja elő vagy bármely képviselő írásbeli indítványára, ha a Képviselő-testület azt megszavazza. Név szerinti szavazást lehet elrendelni az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben, ha azt bármely 2 képviselő indítványozza és a Képviselő-testület azt megszavazza.

A jegyzőkönyv szabályainak lefektetése.

A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és a felügyeleti szervnek történő felterjesztésére az Mötv. 52. § (2) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.

A nyilvános Képviselő- testületi ülésről 1 példányban hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, amelynek eredeti példányát a jegyző kezeli. A jegyzőkönyvet

a) a Kormányhivatal részére elektronikus úton az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével meg kell küldeni,

b) az önkormányzat hivatalos honlapján a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet pdf formátumban is közzé kell tenni.

A zárt képviselő-testületi ülésről 1 példányban hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyző elkülönítetten kezel. A zárt ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

A jegyzőkönyv kötelező tartalma is szabályozásra került.

Képviselő-testület elé kerülő iratok és azok benyújtására jogosult személyek szabályozása.

Tájékoztatók és beszámolók, valamint azok beterjesztésére jogosult személyek körének szabályozása.

Az előterjesztések szabályozását tartalmazza:

Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó döntést igénylő javaslat.

Az előterjesztés indítványként irányulhat:

a) rendelet alkotására

b) határozat meghozatalára.

Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásbeli lehet.

A polgármester kivételesen, alapos indokkal, így különösen:

a) az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége,

b) a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, valamint

c) terjedelmi ok miatt engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

Interpelláció és kérdés feltevéssel kapcsolatos , és azok benyújtására jogosult személyek körének szabályozása:

Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy vélemény- nyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökökhöz, és a jegyzőhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben. Egyedi hatósági ügyben nincs helye interpellációnak.

A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek.

A Képviselő-testület határozataira vonatkozó szabályok:

Képviselő-testületi határozat meghozatalát kezdeményezheti :

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a jegyző,

d) a Képviselő-testület bizottságai

e) a Kormányhivatal.

A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői kérdések, interpellációkra adott válaszok esetén,

d) név szerinti szavazás elrendelése esetén.

A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

Az Önkormányzati rendelet alkotásának szabályai:

Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) Képviselő-testület,

b) a polgármester, alpolgármester,

c) képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi lakosságot érintő kérdésben,

g) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervet vezetője.

A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet-tervezet előkészítésében a Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységeinek vezetői, illetve köztisztviselői működnek közre.

A rendelet -tervezet előkészítésére szükség esetén a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy ideiglenes bizottság, külső szakértő is megbízható. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

A Hivatal részt vesz a kodifikációs munkában, abban az esetben is, ha a tervezetet a bizottság, vagy az ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő készíti elő.

A lakosság széles körét vagy érdekképviseleti és egyéb szervezeteket érintő rendelet-tervezetet a benyújtása előtt a polgármester társadalmi egyeztetésre bocsáthatja, melynek lebonyolítását a Hivatal végzi.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló,

b) a helyi adóról szóló,

c) az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló,

d) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló,

e) a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekről szóló,

f) a rendkívüli ülés napirendjén szereplő rendelet-tervezetet,

g) az önkormányzati rendeletet módosító tervezetet, ha csak magasabb rendű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,

h) azt a rendelet-tervezetet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek, az Önkormányzat fontos gazdasági, pénzügyi, környezet – és örökségvédelmi érdeke fűződik.

A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése a tervezetnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételével történik.

A rendelet-tervezetről való szavazás során egyenként dönt a módosító indítványokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt a Képviselő-testület.

A módosító indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik a módosító indítvány befogadásáról. Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több módosító indítvány érkezett, azokat a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében, az egymással összefüggő módosító indítványokat logikai sorrendben kell szavazásra bocsátani. Több azonos szövegű módosító indítványt csak egyszer kell szavazásra bocsátani.

A Képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölését külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

A rendelet nyilvántartásba vételéről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész elektronikus nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek önkormányzat honlapján történő közzétételéről és annak frissítéséről a jegyző gondoskodik.

A kihirdetett rendeletet meg kell küldeni azon szervezetek és intézmények részére, akikre nézve feladatot vagy hatáskört állapít meg. Az állampolgárok jelentős részét érintő rendeletekről széleskörű tájékoztatást kell közzé tenni.

A jegyző a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint tartalmi felülvizsgálat és utólagos hatásvizsgálat keretében 2 évente vizsgálja, hogy a várt és tényleges hatások alapján a rendelet alkalmas-e a célzott joghatás kiváltására, és megfelelően szolgálja -e a jogalkotó szándékát.

Az önkormányzati képviselő jogai, kötelezettségei szabályozása

Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállat felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. A képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

A képviselőt az Mötv. 32. §-ban és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv.32 §-ában, a 38. § (4), 39. § (1), 49. § (1) bekezdése szabályozza, valamint jogosult és köteles: olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára; részt venni a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, előterjesztést tenni, felszólalni, kérdéseket feltenni, interpellálni, köteles megtartani a tudomására jutott állami és hivatali titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. Köteles a testületi, a bizottsági ülésről történő távolmaradását előzetesen írásban vagy szóban a polgármesternek vagy jegyzőnek bejelenteni.

A képviselő részére feladatai ellátásához a Hivatal ügyviteli segítséget nyújt. A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a Hivatal által biztosított technikai eszközöket (pl.: laptop, tablet stb.) igénybe veheti.

A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. A Képviselő-testület bizottságának létrehozására, összetételére vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv 57–61. § tartalmazza, a bizottság működésére (ügyrend) vonatkozó szabályokat jelen rendelet keretei között maguk a bizottságok állapítják meg. A bizottságokat képviselők és a bizottsági feladat és hatáskörben jártas nem képviselő tagok alkotják.

Képviselő-testület a döntéselőkészítő, a véleményező és ellenőrző feladatok ellátásra állandó jelleggel az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján 1 bizottságot hoz létre, a Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottságot, mely tagjainak száma 3 fő, ebből 3 fő önkormányzati képviselő tag és nincs nem önkormányzati képviselő tagja.

A bizottsági tagok névsorát a 7. melléklet tartalmazza.

A bizottságok működésének fő szabályai

A bizottságok működésére ezen alcímben foglalt eltérésekre figyelemmel az összehívására, meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a bizottság tagjainak kizárására, a döntések meghozatalára, végrehajtására, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, benyújtásukra és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek tartalmára a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy:

a) a kizárásról a bizottság dönt,

b) a bizottsági ülésről a 66. § (7)–(8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv készül, azonban ha bármely bizottsági tag az ülésen elhangzottak szó szerinti rögzítését kéri, akkor a jegyzőkönyv ezen része szó szerint kerül rögzítésre,

c) a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy, a bizottság által kijelölt tag írja alá.

A bizottság a képviselő- testület üléseihez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja legalább 2 nappal előzze meg a képviselő-testületi ülést.

A bizottsági ülés határozatképességére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

A bizottságok abban az esetben tartanak zárt ülést, amely esetekben azt jogszabály kötelezővé teszi vagy megengedi.A bizottság döntéseit határozattal hozza.

Az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal, a vagyonnyilatkozattal, valamint a polgármesteri illetménnyel kapcsolatos bizottsági feladatok szabályozása:

A polgármester a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, aki erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi, méltatlansági ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését. Vagyonnyilatkozat - vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság vizsgálja a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést, és ennek eredményéről tájékoztatja a Képviselő- testületet.

A polgármester jogállása, feladatai, működése szabályai:

Zajk Község polgármestere megbízatását főállásban, közszolgálati foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester az esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

A polgármester az Mötv. 67. § -ban meghatározott feladatokon túl:

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző Képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi, civil és egyéb szervezetekkel,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a Képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

g) fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak,

i) megteremti a Képviselő-testület működési feltételeit,

j) megszervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület döntéseinek előkészítését, a döntés végrehajtását,

k) kezdeményezheti a bizottsági elnökök, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőinek összehívását a Képviselő-testületi ülés előkészítése és a jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából,

l) segíti és ellenőrzi az Önkormányzati intézmények működését,

m) megteszi a szükséges jognyilatkozatokat az Önkormányzat, mint ügyfél nevében.

Az alpolgármesterre vonatkozó rendelkezések

A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára egy fő alpolgármestert választ.

A jegyző jogállására vonatkozó szabályok:

A jegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

A jegyző egyéb feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül:

a) elkészíti a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint Ügyrendjét,

b) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

c) gondoskodik a Hivatal dolgozói rendszeres továbbképzéséről,

d) gondoskodik a Hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai, és személyi feltételek biztosításáról,

A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, a társulási tanács elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel. A törvényesség betartása érdekében valamennyi előterjesztés csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően terjeszthető a Képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a bizottságok és a társulási tanács elé.

A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg. Az aljegyzői munkakört valamely osztályvezetői munkakör egyidejű betöltésével is el lehet látni.

A Letenyei Közös Önkormányzati Hivatalra vonatkozó rendelkezések:

Zajk Község Önkormányzata megállapodás alapján Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal néven közös önkormányzati hivatalt hozott létre Murarátka Község Önkormányzatával, Letenye Város Önkormányzatával, valamint Kistolmács Község Önkormányzatával. A Hivatal, költségvetési szerv, önálló jogi személy. A Hivatal a tárgyi és személyi feltételeit az éves költségvetésében biztosítja.

A Hivatal belső szervezeti felépítését, a munkakör szerinti feladatok leírását, az ellátandó feladatokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, melynek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a jegyző javaslatára a polgármester az irányítási jogkörében kiadott normatív utasításban állapítja meg.

A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezések:

Zajkon az alábbi települési nemzetiségi önkormányzat működik: Zajk Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata,

Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján a Képviselő-testület és a települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő- testületeinek határozatával jóváhagyott közigazgatási szerződésben foglaltak szerint. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Részére a meghívót a 38. § b(1) bekezdésében meghatározott módon kell megküldeni. Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.

Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályozás

A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A Képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező, illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja. A vagyon tulajdonból és vagyoni értékű jogokból áll. Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az Önkormányzat gazdálkodására, belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések

A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését és annak végrehajtását önálló rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

A jegyző – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtet, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

A jegyző - a belső ellenőrzés működtetéséről a Dél- Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás Társulási megállapodása alapján az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével gondoskodik.

Deregulációs rendelkezést tartalmaz.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

A rendelet mellékleteit tartalmazza.