Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1998. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete
A Község címeréről, zászlójáról, pecsétjéről
Hatályos: 1998. 08. 26- 2000. 08. 15Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1998. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete
1998.08.26.
A Község címeréről, zászlójáról, pecsétjéről
Borsfa községi önkormányzat képviselő testülete az 1990. évi LXV. törvény 1. §./6./ bek. a./ pontjában biztosított jogkörében a település jelképeiről és azok használatáról az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
Az Önkormányzat jelképei
Borsfa Községi önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló, díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
2. §
A település címerének leírása
A község címerképének megfogalmazásához a helytörténeti hagyományok adtak támpontot, amelyek szorosan kapcsolódnak a község természeti adottságaihoz.
A címer álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, ezüst mezőjében vörös pajzsfő. A vörös mezőben középütt lebegő helyzetű ezüst kettőskereszt. Az ezüst mezőben alul hármashalom, felette lebegő helyzetű egy tőből ágazó három zöld tölgyfalevél, közöttük egy-egy arany makkterméssel. A pajzsot jobb oldalon kiöltött nyelvű és kiterjesztett szárnyú, ágaskodó griff tartja. A címertartók ezüst arabeszken állnak, melyről alul ötös tagolású, íves arany szalag függ. A szalagon feketével nagybetűs BORSFA felirat. A településnév előtt és után egy -egy arany dísz pont.
A címeren megjelenő pajzstartók, oroszlán és griff utalnak a község történetében szereplő és egykori jelentőséggel bíró nemesi családokra. A címeren a mázak és színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg.
A színek jelentéstartalma:
Vörös/Mars/ hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség,
Kék/Jupiter/ hűség, állhatatosság, tudás, ellenállóképesség, bizalom,
Zöld/ Vénusz/ szabadság, szeretet, remény, boldogság, szépség, egészség, szelídség, hallhatatlanság,
Fémek:
Arany/Nap/ értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség,
Ezüst/Hold/ bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség, tökéletesség, öröm, győzelem,
3. §
A címer használatának köre és szabályai
(1) A község címere a település történelmi múltjára és a mai jellegzetességére utaló jelkép, mely a Magyar Köztársaság címerét nem helyettesíti.
(2) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó illetőleg gumibélyegző lehet. Pecsétnyomó esetében legkisebb 40mm., gumibélyegző esetében a legnagyobb 35mm. átmérőjű, a megfelelő körirattal ellátva.
b) az önkormányzat zászlaján, lobogóján és annak változatain,
c) az önkormányzat szerveinek, a polgármesternek levélpapírok fejlécén, illetve borítékain,
d) az önkormányzat által kiadott díszoklevélen, emléklapon kitüntető emlékérmen,
e) a községháza épületének bejáratánál, tanácskozó termében és más protokolláris célt szolgáló helyiségében,
f) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban,
g) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életéve foglalkozó kiadványokon, meghívókon emléktárgyakon,
h) a községbe vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán,
i) a polgármesteri hivatal helyiségében.
(3) A 3. §./2/ bekezdés a-i. pontjaiban meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon, vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát – kérelmére- a polgármester javaslata alapján a képviselő testület engedélyezheti.
(4) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester javaslatára a képviselő testület állapítja meg. A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában vagy elért árbevétel alapján.
4. §
(1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét
b) a címerhasználat célját
c) az előállítani kívánt mennyiséget/ darabszámot/
d) a címer előállításának anyagát
e) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát/ rajz, fénymásolat stb./
f) a terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén annak módját,
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését, címét,
b) az előállítás anyagát,
c) az engedélyezett felhasználás célját,
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,
e) a terjesztés, forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
f) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét,
(3) A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, melyről a képviselő testületet haladéktalanul tájékoztatja.
5. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának/ fém, fa, bőr, kerámia stb./ színében, de a heraldika általános szabályainak megtartásával történhet.
6. §
A település zászlajának és lobogójának leírása
(1) A település zászlója álló téglalap alakú 2:1 méretarányú, fehér textil, aljában arany, felette zöld vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a zászló hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A zászló kétoldalas.
(2) A település lobogója a zászló 90 fokkal történő elforgatásával jön létre, a feliratos színes címer szimmetriatengelye a logó hosszának, rúdtól mért 1/3-os osztásával esik egybe. A lobogó kétoldalas.
(3) A zászlón és lobogón megjelenő színek árnyalati tónusai mindig a címerpajzson megjelenő színnel azonosak, illetve azt leginkább megközelítik.
(4) Az önkormányzat lobogóját a Polgármesteri Hivatalban kell elhelyezni.
7. §
A zászló és lobogó használata
(1) A zászló, a lobogó méretarányos változatai használhatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmából a Magyar Köztársaság zászlajával együtt.
b) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval / zászlókkal/ együtt.
c) Képviselő Testület ülésének színhelyén,
d) Nemzeti gyászesemények alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve,
e) minden, a településsel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(2) A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8. §
A település pecsétjének leírása
Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén BORSFA község címerének kontúrrajza, melyet kétoldalról és felülről nagybetűs körirat övez: BORSFA KÖZSÉG PECSÉTJE.
9. §
A pecsét használatának köre és szabályai
(1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetve ilyen szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
10. §
Záró rendelkezések
Aki az önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérően vagy közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, és 10.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.