Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2008 (X.10..) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2016. 11. 17- 2017. 04. 11Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2008 (X.10..) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2016. 11. 17- 2017. 04. 11
BORSFA Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2008. (X.10) sz. rendelete
A HELYI ÉPITÉSI SZABÁLYZATRÓL
Borsfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 6.§ (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében és 16.§-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Borsfa község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:
1. fejezet
A rendelet hatálya
1. §
ki.
építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csal< és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V2 és V3 jelű tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
Szabályozási elemek
2. §
- rendű szabályozási elemek: aa) közlekedési elemek
ab) területfelhasználási módok,
ac) területfelhasználási egységek határa.
ba) a a) és e) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.
e) Ill. rendű szabályozási elemek: ca) védősávok és védőterületek,
eb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás szabályozási vonal
cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
- 1. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
- ( ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján ( eb), cd) pont), l<erülhet sor.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás
3. §
- - amennyiben a terv másként nem rendelkezik - kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
Az engedélyezés általános szabályai
4. §
- § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.
II. fejezet
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Településszerkezet, területfelhasználás
5. §
a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b) gazdasági terület (ipari terület): Gip
e) különlges terület (temető): K-t,
- terület (olajkutak területe): K-o,
- különleges terület:(sportterület):K-sp,
e) erdőterület (gazdasági célú erdő): Eg,
h) mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági terület): Mk,
i) vízgazdálkodási terület: V.
Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei Falusias lakóterület (Lf)
6. §
- mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmlíipari építmény - vonatkozó szabályok:
a) A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
Lf-1 jelű építési övezet | OTÉK | HESZ | |
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaoassáq* A beépítettség megengedett legnagyobb | - - - - 30 | K - 1200 K - 16 oldalhatáron álló K - 4,5 30 | m2 m m % |
mértéke | |||
A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 | 40 | % |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
Az Lf-1 jelü építési övezetben a kialal<uít beépítési vonal megtartható.
A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre vonatkozik.
Lf-2 jelű építési övezet OTEK HESZ
A kialakítható leqkisebb telekterület méret - K - 900 m2 A kialakítható telek legkisebb szélesséqi mérete - K - 18 m A beépítési mód - oldalhatáron
álló
A meaengedett leanaovobb éoítménymaoassáo* - K - 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb 30 30 % mértéke
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 %
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
Az Lf-2 jelO építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.
a) Az területen csak magastetős (15°-50°) épületek helyezhetők el. Hullámpala héjazat nem engedélyezett.
- legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakí tású, anyaghasználatú lehet.
Ipari gazdasági terület (Gip)
7. §
- településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
- táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet | OTÉK | HESZ | |
A kialakítható legkisebb telekterület méret | " | K - 1500 | m2 |
A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete | " | K - 30 | m |
A beépítési mód | " | szabadonálló | |
A meaengedett legnaavobb építménymagasság | " | 5,0 | m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 50 | 40 | % |
A zöldfelület leakisebb mértéke | 25 | 30 | % |
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.
Különleges területek (K)
8. §
(1)A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt Oelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.
K-t jelű építési övezet | OTEK | HESZ | ||
A kialakítható legkisebb telekterület méret | " | nincs kikötés | m2 | |
A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete | " | m | ||
mélységi mérete | " | m | ||
A beépítési mód | " | szabadonálló | ||
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymaaasság | " | 4,0* | m | |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 | 2 | % | |
A zöldfelület leakisebb mértéke | 40 | 40 | % |
K-sp jelű építési övezet | OTEK | HÉSZ | |||
A kialakítható legkisebb telekterület méret | - | nincs kikötés | m2 | ||
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - | m | |||
mélységi mérete | - | m | |||
A beépítési mód | - | szabadonálló | |||
A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaaasság | - | 3,5 | m | ||
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 | 10 | |||
% | |||||
40 | 60 | % |
A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei Közlekedési, közmü-elhelyezési, terület
9. §
- szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével - engedélyezhető.
- - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
- - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
az út jele, neve | kateqóriáia | tervezési osztálya | szabály széless éae (ml | övezet i jele | ||
meglévő | tervezett | |||||
7536 átk. szak. Kossuth L„ Zrínvi M. u. | gyűjtőút | 11. r. főút | K.IV.C B.IV.b-C | 12 - 22 | KÖu-1 | |
7537. átk. szak. | avűitőút | K.V.C | 16 - 24 | Kőu-2 | ||
Béke LI. | kiszolaáló út | K.Vlll.C | 10 | KÖu-3 | ||
Adv E. u. | kiszolaáló út | K.Vlll.C | 12 - 24 | KÖu-3 | ||
Rákóczi F. LI. | kiszolaáló út | K.Vlll.C | 10 - 22 | KÖu-3 | ||
Petőfi S. u. | kiszolqáló út | B.Vl.d-D | 14 - 24 | KÖu-3 | ||
28, 56,71, 94/3-95, 107, 214, 363/5 476, hrsz. út | kiszolgáló út | K.Vlll.C | 3 - 30 | KÖu-3 | ||
lakóter. új bekötő útja | kiszolgáló út | B.Vl.d-C | 12 | KÖu-3 | ||
Zöldterület
10. §
- (Z) tartoznak.
- közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
Erdőterület
11. §
- A gazdaságierdő(Eg)területenelhelyezhetőegytömegűépületnagyságaaz500m2hasznosalapterületet,és6,0mépítménymagasságotnemhaladhatjameg.AbeépítettségvonatkozásábanazOTÉKelőírásátkellalkalmazni.
erdészeti hatóság engedélyével lehet.
Mezőgazdasági terület
12. §
(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§-ában foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:
a) Az Má-0 jelű területeken építmény elhelyezni nem szabad.
Vízgazdálkodási terület
13. §
a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás.
Ill. fejezet
EGYÉB ELŐIRASOK
Közterületek használatra
14. §
- Építmény elhelyezéseközterületenazOTÉKelőírásaiszerinttörténhet.
Közművek
15. §
Műemlékek védelme
16.§
A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján műemléket és műemléki környezetét a 1. sz. függelék tartalmazza.
Helyi védett épületek
17.§
- sz. függelék tartalmazza.
- alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.
- dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemzö növényzetet is tartalmazza.
- munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.
Növénytelepítési előírás©k
18. §
- A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha azültetvénygondozásátsajátingatlanonvégzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4, 0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
be) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa eseté.ben 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
- - az
- a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
Asványvagyon gazdálkodási követelmények
19. §
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
Beültetési kötelezettség
20. §
- és Gíp jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.
Közút lejegyzés
21. §
(1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott út létesítése szükséges. Az illetékes építésügyi hatóság a 390/1-2, a 391/1-2, és a 363/5-6 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
Záró rendelkezések
22. §
(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Borsfa, 2008. október 9.
._ _dD_t_0 u_t' _ _f 1_11cr_ r _' _/
_ _ _ _ .
Horváthné Szirmai §(i ir/
körjegyző
A rendelet kihirdetésre került:
2008. október 10.
1 J , ilu)( Á .Jvi 4
é Szirmai s:ii'lvial
körjegyzö
- függelék
a HÉSZ 16. §-ához
Műemlék
Törzsszám: | ||
Név: | Római katolikus plébániaház . | |
Cim: | Kossuth u. 80. | |
Hrsz: | 140/1. | |
Jegyzék: | R.k. plébániaház, klasszicista, XIX. sz. első fele, átalakítva |
Műemléki környezete:
138, 139, 140/2,·141, 175, 176, 177, 178, 179, 180 hrsz.
a HSZ 17. §-ához
Helyi védelemre javasolt építmények, tájértékek
BORSFA Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2008. (X.10) sz. rendelete
A HELYI ÉPITÉSI SZABÁLYZATRÓL
Borsfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 6.§ (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében és 16.§-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Borsfa község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:
1. fejezet
A rendelet hatálya
1. §
ki.
építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csal< és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V2 és V3 jelű tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
Szabályozási elemek
2. §
- rendű szabályozási elemek: aa) közlekedési elemek
ab) területfelhasználási módok,
ac) területfelhasználási egységek határa.
ba) a a) és e) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.
e) Ill. rendű szabályozási elemek: ca) védősávok és védőterületek,
eb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás szabályozási vonal
cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
- 1. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
- ( ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján ( eb), cd) pont), l<erülhet sor.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás
3. §
- - amennyiben a terv másként nem rendelkezik - kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
Az engedélyezés általános szabályai
4. §
- § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.
II. fejezet
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Településszerkezet, területfelhasználás
5. §
a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b) gazdasági terület (ipari terület): Gip
e) különlges terület (temető): K-t,
- terület (olajkutak területe): K-o,
- különleges terület:(sportterület):K-sp,
e) erdőterület (gazdasági célú erdő): Eg,
h) mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági terület): Mk,
i) vízgazdálkodási terület: V.
Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei Falusias lakóterület (Lf)
6. §
- mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmlíipari építmény - vonatkozó szabályok:
a) A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
Lf-1 jelű építési övezet | OTÉK | HESZ | |
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaoassáq* A beépítettség megengedett legnagyobb | - - - - 30 | K - 1200 K - 16 oldalhatáron álló K - 4,5 30 | m2 m m % |
mértéke | |||
A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 | 40 | % |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
Az Lf-1 jelü építési övezetben a kialal<uít beépítési vonal megtartható.
A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre vonatkozik.
Lf-2 jelű építési övezet OTEK HESZ
A kialakítható leqkisebb telekterület méret - K - 900 m2 A kialakítható telek legkisebb szélesséqi mérete - K - 18 m A beépítési mód - oldalhatáron
álló
A meaengedett leanaovobb éoítménymaoassáo* - K - 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb 30 30 % mértéke
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 %
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
Az Lf-2 jelO építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.
a) Az területen csak magastetős (15°-50°) épületek helyezhetők el. Hullámpala héjazat nem engedélyezett.
- legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakí tású, anyaghasználatú lehet.
Ipari gazdasági terület (Gip)
7. §
- településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
- táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet | OTÉK | HESZ | |
A kialakítható legkisebb telekterület méret | " | K - 1500 | m2 |
A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete | " | K - 30 | m |
A beépítési mód | " | szabadonálló | |
A meaengedett legnaavobb építménymagasság | " | 5,0 | m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 50 | 40 | % |
A zöldfelület leakisebb mértéke | 25 | 30 | % |
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.
Különleges területek (K)
8. §
(1)A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt Oelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.
K-t jelű építési övezet | OTEK | HESZ | ||
A kialakítható legkisebb telekterület méret | " | nincs kikötés | m2 | |
A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete | " | m | ||
mélységi mérete | " | m | ||
A beépítési mód | " | szabadonálló | ||
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymaaasság | " | 4,0* | m | |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 | 2 | % | |
A zöldfelület leakisebb mértéke | 40 | 40 | % |
K-sp jelű építési övezet | OTEK | HÉSZ | |||
A kialakítható legkisebb telekterület méret | - | nincs kikötés | m2 | ||
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - | m | |||
mélységi mérete | - | m | |||
A beépítési mód | - | szabadonálló | |||
A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaaasság | - | 3,5 | m | ||
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 | 10 | |||
% | |||||
40 | 60 | % |
A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei Közlekedési, közmü-elhelyezési, terület
9. §
- szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével - engedélyezhető.
- - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
- - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
az út jele, neve | kateqóriáia | tervezési osztálya | szabály széless éae (ml | övezet i jele | ||
meglévő | tervezett | |||||
7536 átk. szak. Kossuth L„ Zrínvi M. u. | gyűjtőút | 11. r. főút | K.IV.C B.IV.b-C | 12 - 22 | KÖu-1 | |
7537. átk. szak. | avűitőút | K.V.C | 16 - 24 | Kőu-2 | ||
Béke LI. | kiszolaáló út | K.Vlll.C | 10 | KÖu-3 | ||
Adv E. u. | kiszolaáló út | K.Vlll.C | 12 - 24 | KÖu-3 | ||
Rákóczi F. LI. | kiszolaáló út | K.Vlll.C | 10 - 22 | KÖu-3 | ||
Petőfi S. u. | kiszolqáló út | B.Vl.d-D | 14 - 24 | KÖu-3 | ||
28, 56,71, 94/3-95, 107, 214, 363/5 476, hrsz. út | kiszolgáló út | K.Vlll.C | 3 - 30 | KÖu-3 | ||
lakóter. új bekötő útja | kiszolgáló út | B.Vl.d-C | 12 | KÖu-3 | ||
Zöldterület
10. §
- (Z) tartoznak.
- közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
Erdőterület
11. §
- A gazdaságierdő(Eg)területenelhelyezhetőegytömegűépületnagyságaaz500m2hasznosalapterületet,és6,0mépítménymagasságotnemhaladhatjameg.AbeépítettségvonatkozásábanazOTÉKelőírásátkellalkalmazni.
erdészeti hatóság engedélyével lehet.
Mezőgazdasági terület
12. §
(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§-ában foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:
a) Az Má-0 jelű területeken építmény elhelyezni nem szabad.
Vízgazdálkodási terület
13. §
a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás.
Ill. fejezet
EGYÉB ELŐIRASOK
Közterületek használatra
14. §
- Építmény elhelyezéseközterületenazOTÉKelőírásaiszerinttörténhet.
Közművek
15. §
Műemlékek védelme
16.§
A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján műemléket és műemléki környezetét a 1. sz. függelék tartalmazza.
Helyi védett épületek
17.§
- sz. függelék tartalmazza.
- alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.
- dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemzö növényzetet is tartalmazza.
- munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.
Növénytelepítési előírás©k
18. §
- A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha azültetvénygondozásátsajátingatlanonvégzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4, 0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
be) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa eseté.ben 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
- - az
- a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
Asványvagyon gazdálkodási követelmények
19. §
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
Beültetési kötelezettség
20. §
- és Gíp jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.
Közút lejegyzés
21. §
(1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott út létesítése szükséges. Az illetékes építésügyi hatóság a 390/1-2, a 391/1-2, és a 363/5-6 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
Záró rendelkezések
22. §
(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Borsfa, 2008. október 9.
._ _dD_t_0 u_t' _ _f 1_11cr_ r _' _/
_ _ _ _ .
Horváthné Szirmai §(i ir/
körjegyző
A rendelet kihirdetésre került:
2008. október 10.
1 J , ilu)( Á .Jvi 4
é Szirmai s:ii'lvial
körjegyzö
- függelék
a HÉSZ 16. §-ához
Műemlék
Törzsszám: | ||
Név: | Római katolikus plébániaház . | |
Cim: | Kossuth u. 80. | |
Hrsz: | 140/1. | |
Jegyzék: | R.k. plébániaház, klasszicista, XIX. sz. első fele, átalakítva |
Műemléki környezete:
138, 139, 140/2,·141, 175, 176, 177, 178, 179, 180 hrsz.
a HSZ 17. §-ához
Helyi védelemre javasolt építmények, tájértékek
BORSFA Község Önkormányzata Képviselő-testületének
13/2008. (X.10) sz. rendelete
(Egységes szerkezetben a 14/2016.(XI.16), a 3/2017.(IV.10), 5/2019.(IV.12) önkormányzati rendeletekkel)
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Borsfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 6.§ (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében és 16.§-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Borsfa község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet területi hatálya Borsfa község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V2 és V3 jelű tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
Szabályozási elemek
2. §
(1) A szabályozási terven jelölt kötelező erejű szabályozási elemek:
a) I. rendű szabályozási elemek:
aa) közlekedési elemek
ab) területfelhasználási módok,
ac) területfelhasználási egységek határa.
b) II. rendű szabályozási elemek:
ba) a a) és c) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.
c) III. rendű szabályozási elemek:
ca) védősávok és védőterületek,
cb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal
cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
(2) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(3) A II. rendű szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(4) A III. rendű szabályozási elemek módosítása hatósági eljárásban, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján (cb), cd) pont), kerülhet sor.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás
3. §
(1) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők.
(3) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kialakított építési telkek - az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások (telekterület, elő- hátsó- oldalkert, építménymagasság, tűztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával - akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az övezetre előírt mértéket.
Az engedélyezés általános szabályai
4. §
(1) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.
(2) Az építési engedély kérelmekhez a vonatkozó rendeletben szereplő mellékleteken túlmenően a jelen rendelet 17. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.
(3)[1] A kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt területen (KE) a telekosztás és beépítés feltételeinek tisztázására az egész telektömbre vonatkozó telekosztási terv illetve elvi építési engedély kérelem benyújtása kötelező.
II. fejezet
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Településszerkezet, területfelhasználás
5. §
(1) A község beépítésre szánt területének területfelhasználási egységei:
a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b) gazdasági terület (ipari terület): Gip
c) különlges terület (temető): K-t,
d) különleges terület (olajkutak területe): K-o,
e) különleges terület: (sportterület): K-sp,
(2) A község beépítésre nem szánt területének területfelhasználási egységei:
a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖu,
b) zöldterület (közpark): Z-kp,
c) erdőterület (gazdasági célú erdő): Eg,
d) erdőterülert (védelmi célú): Ev,
e) erdőterülert (turisztikai célú): Et,
f) mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági terület, szántó): Má,
g) mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági terület, rét, legelő): Má,
h) mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági terület): Mk,
i) vízgazdálkodási terület: V.
Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei
Falusias lakóterület (Lf)
6. §[2]
(1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az „Lf-1”, „Lf-2” és „Lf-3” jelű falusias lakóövezetben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül -:
a) mező- és erdőgazdasági,
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari gazdasági,
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
h) kulturális, közösségi szórakoztató és
i) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
(3) Az „Lf-1”, „Lf-2” és „Lf-3” jelű falusias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai az alábbiak:
Lf-1 jelű építési övezet | ||
A kialakítható legkisebb telekterület mérete | 1200 | m2 |
A kialakítható telek legkisebb és legnagyobb szélességi mérete | 16, 40 | m |
A beépítési mód | oldalhatáron álló | |
A megengedett legnagyobb építménymagasság* | 4,5 | m |
Oldalkert legkisebb mértéke | 4,5 | |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 30 | % |
A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 | % |
Legnagyobb szintterületi mutató | 0,5 |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon
Lf-2 jelű építési övezet | ||
A kialakítható legkisebb telekterület mérete | 900 | m2 |
A kialakítható telek legkisebb és legnagyobb szélességi mérete | 18, 40 | m |
A beépítési mód | szabadon álló | |
A megengedett legnagyobb építménymagasság* | 7,5, lakóépülettől különálló gazdasági épület esetén 4,5 | m |
Oldalkert legkisebb mértéke | 3,75 | |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 30 | % |
A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 | % |
Legnagyobb szintterületi mutató | 0,5 |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon
Lf-3 jelű építési övezet | ||
A kialakítható legkisebb telekterület mérete | 900 | m2 |
A kialakítható telek legkisebb és legnagyobb szélességi mérete | 18, 40 | m |
A beépítési mód | oldalhatáron álló | |
A megengedett legnagyobb építménymagasság | 7,5, lakóépülettől különálló gazdasági épület esetén 4,5 | m |
Oldalkert legkisebb mértéke | 5 | |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 30 | % |
A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 | % |
Legnagyobb szintterületi mutató | 0,5 |
Ipari gazdasági terület (Gip)
7. §
(1) A terület-felhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ | |
A kialakítható legkisebb telekterület méret | - | K – 1500 | m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - | K – 30 | m |
A beépítési mód | - | szabadonálló | |
A megengedett legnagyobb építménymagasság | - | 5,0 | m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 50 | 40 | % |
A zöldfelület legkisebb mértéke | 25 | 30 | % |
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.
Különleges területek (K)
8. §
(1)A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.
(2) K-t jelű övezet: temető, kegyeleti park
K-t jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ | |
A kialakítható legkisebb telekterület méret | - | nincs kikötés | m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - | m | |
mélységi mérete | - | m | |
A beépítési mód | - | szabadonálló | |
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság | - | 4,0* | m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 | 2 | % |
A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 | 40 | % |
* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
(3) K-sp jelű övezet: sportterület
K-sp jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ | |
A kialakítható legkisebb telekterület méret | - | nincs kikötés | m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - | m | |
mélységi mérete | - | m | |
A beépítési mód | - | szabadonálló | |
A megengedett legnagyobb építménymagasság | - | 3,5 | m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 | 10 | % |
A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 | 60 | % |
(4) K-o jelű övezet: olajkutak területe
A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei
Közlekedési, közmű-elhelyezési, terület
9. §
(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.
(3) A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
(6) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(7) A közutak besorolása:
az út jele, neve | kategóriája | tervezési osztálya | szabály. szélessége (m) | övezeti jele | |
meglévő | tervezett | ||||
7536 átk. szak. Kossuth L., Zrínyi M. u. | gyűjtőút | II. r. főút | K.IV.C B.IV.b-C | 12 – 22 | KÖu-1 |
7537. átk. szak. | gyűjtőút | K.V.C | 16 – 24 | KÖu-2 | |
Béke u. | kiszolgáló út | K.VIII.C | 10 | KÖu-3 | |
Ady E. u. | kiszolgáló út | K.VIII.C | 12 - 24 | KÖu-3 | |
Rákóczi F. u. | kiszolgáló út | K.VIII.C | 10 – 22 | KÖu-3 | |
Petőfi S. u. | kiszolgáló út | B.VI.d-D | 14 – 24 | KÖu-3 | |
28, 56,71, 94/3-95, 107, 214, 363/5 476, hrsz. út | kiszolgáló út | K.VIII.C | 3 – 30 | KÖu-3 | |
lakóter. új bekötő útja | kiszolgáló út | B.VI.d-C | 12 | KÖu-3 |
Zöldterület
10. §
(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(4) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
Erdőterület
11. §
(1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg), védelmi rendeltetésű (Ev) és turisztikai erdők (Et), illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.
(2) A gazdasági erdő (Eg) területen elhelyezhető egytömegű épület nagysága az 500 m2 hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg. A beépítettség vonatkozásában az OTÉK előírását kell alkalmazni.
(3) A falazat anyagát, a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.
(4) Erdőterületet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
Mezőgazdasági terület
12. §
(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§-ában foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:
a) Az Má-0 jelű területeken építmény elhelyezni nem szabad.
Vízgazdálkodási terület
13. §
(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:
a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás.
III. fejezet
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Közterületek használatra
14. §
(1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek (pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK előírásai szerint történhet.
Közművek
15. §
(1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható.
(2) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.
Műemlékek védelme
16. §
A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján műemléket és műemléki környezetét a 1. sz. függelék tartalmazza.
Helyi védett épületek
17. §
(1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelem alá helyezett értékeket a 2. sz. függelék tartalmazza.
(2) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
(3) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.
(4) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén illetve keresztszárnnyal az udvari részen történhet.
(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építmény engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
(6) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
(7) A helyi védelemben részesült épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.
Növénytelepítési előírások
18. §
(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
19. §
Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározottak és engedélyezési eljárás szerint végezhető.[3]
Beültetési kötelezettség
20. §
A Gip jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.
Közút lejegyzés
21. §
(1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott út létesítése szükséges. Az illetékes építésügyi hatóság a 390/1-2, a 391/1-2, és a 363/5-6 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét – kisajátítási eljárás nélkül – a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
Záró rendelkezések
22. §
(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Borsfa, 2008. október 9.
Réffy József | Horváthné Szirmai Szilvia | |
polgármester | körjegyző |
A rendelet kihirdetésre került:
2008. október 10.
Horváthné Szirmai Szilvia
körjegyző
Az egységes szerkezet 2019.április 12-én megtörtént.
Horváthné Szirmai Szilvia
jegyző
1. sz. függelék
a HÉSZ 16. §-ához
Műemlék
Törzsszám: | 6351 |
Név: | Római katolikus plébániaház |
Cim: | Kossuth u. 80. |
Hrsz: | 140/1. |
Jegyzék: | R.k. plébániaház, klasszicista, XIX. sz. első fele, átalakítva |
Műemléki környezete:
138, 139, 140/2, 141, 175, 176, 177, 178, 179, 180 hrsz.
2. sz. függelék
a HÉSZ 17. §-ához
Helyi védelemre javasolt építmények, tájértékek
1. | RK Plébániaház | Kossuth Lajos u. 80. | Hrsz.: | 27 |
2. | RK Fogadalmi Kápolna | Petőfi Sándor utca | Hrsz.: | 182/1 |
3. | RK Sírkápolna | Zrínyi Miklós u. 122. | Hrsz.: | 478 |
4. | Kőfeszület | Felső-buszmegálló | Hrsz. | 471 |
5. | Kőfeszület | Újhegy | Hrsz. | 692 |
6. | Kőfeszület | Bence-hegy | Hrsz. | 1384 |
7. | Kőfeszület | Petőfi-Kossuth utca | Hrsz.: | 182/2 |
8. | Kőfeszület | Gyümölcsös | Hrsz.: | 0175.út mellett az 1908.hrsz. találkozásánál |
9. | Kőfeszület | Kossuth utca | Hrsz.: | 077.közút mellet a 98.-as kmkő körül |
10. | Kőfeszület | Zrínyi Miklós u. 150. | Hrsz.: | 497 |
hatályon kívül helyzete a 3 /2017.(IV.10.) önkormányzati rendelet
módosította az 5/2019.(IV.12) önkormányzati rendelet
módosította: 14/2016.(XI.16.)számú rendelet