Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2008 (X.10..) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2017. 04. 12- 2020. 07. 08

BORSFA Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2008. (X.10) sz. rendelete


A HELYI ÉPITÉSI SZABÁLYZATRÓL


Borsfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 6.§ (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében és 16.§-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Borsfa község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:


1. fejezet


A rendelet hatálya


1. §




ki.






építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csal< és kizárólag e  rendelet és rajzi mellékletei (V2 és V3 jelű tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.


Szabályozási elemek


2. §


    • rendű szabályozási elemek: aa) közlekedési elemek

ab) területfelhasználási módok,

ac) területfelhasználási egységek határa.


ba) a a) és e) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.

e) Ill. rendű szabályozási elemek: ca) védősávok és védőterületek,

eb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás­ szabályozási vonal

cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.

  1. 1. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.









  1. ( ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján ( eb), cd) pont), l<erülhet sor.


A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás


3. §


  1. - amennyiben a terv másként nem rendelkezik - kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.




Az engedélyezés általános szabályai


4. §



  1. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.









II. fejezet


ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK


Településszerkezet,  területfelhasználás


5. §



a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) gazdasági terület (ipari terület): Gip

e) különlges terület (temető): K-t,

  • terület (olajkutak területe): K-o,
  • különleges terület:(sportterület):K-sp,



e) erdőterület (gazdasági célú erdő): Eg,





h) mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági terület): Mk,

i) vízgazdálkodási terület: V.




Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei Falusias lakóterület (Lf)

6. §



  1. mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmlíipari építmény - vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.








Lf-1 jelű építési övezet

OTÉK

HESZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret        

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód


A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaoassáq* A beépítettség megengedett legnagyobb

-

-

-

-

30

K - 1200

K - 16

oldalhatáron álló

K - 4,5

30

m2 m



m

%

mértéke




A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

*  az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

Az Lf-1 jelü építési övezetben a kialal<uít beépítési vonal megtartható.

A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre vonatkozik.



Lf-2 jelű építési övezet                                                   OTEK       HESZ


A kialakítható leqkisebb telekterület méret                -            K - 900                                                                                           m2 A kialakítható telek legkisebb szélesséqi mérete                                        -            K - 18                                                                                           m A beépítési mód            -                                                            oldalhatáron

álló

A meaengedett leanaovobb éoítménymaoassáo*  -            K - 4,5                                                                                           m A beépítettség megengedett legnagyobb                                             30             30                                                                                           % mértéke

A zöldfelület legkisebb mértéke                                  40             40                         %

* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

Az Lf-2 jelO építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.




a) Az területen csak magastetős (15°-50°) épületek helyezhetők el. Hullámpala héjazat nem engedélyezett.


- legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakí­ tású, anyaghasználatú lehet.









Ipari gazdasági terület (Gip)


7. §


  1. településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
  2. táblázat tartalmazza:


Gip jelű építési övezet

OTÉK

HESZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret


"

K - 1500

m2

A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete


"

K - 30

m

A beépítési mód


"

szabadonálló


A  meaengedett  legnaavobb építménymagasság


"

5,0

m

A  beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

40

%

A zöldfelület  leakisebb mértéke

25

30

%


(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.



Különleges területek (K)


8. §


(1)A különleges területbe azok  a területek tartoznak, amelyek  a  rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt Oelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású  területektől eltérnek.


















K-t jelű építési övezet

OTEK

HESZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret


"

nincs kikötés

m2

A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete


"

m


mélységi mérete


"

m

A beépítési mód


"

szabadonálló


A  megengedett  legkisebb/legnagyobb építménymaaasság


"

4,0*

m

A  beépítettség megengedett  legnagyobb mértéke

40

2

%

A zöldfelület leakisebb mértéke

40

40

%


* Kivételt képez a haranglab, harangtorony épitmeny.
















K-sp jelű építési övezet

OTEK

HÉSZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló


A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaaasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10


%


40


60     


%


A zöldfelület legkisebb mértéke                       





A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei Közlekedési, közmü-elhelyezési,  terület

9. §



  1. szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével - engedélyezhető.
  2. - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
  3. - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben  megmaradnak.






az út jele, neve

kateqóriáia

tervezési osztálya

szabály


széless éae (ml

övezet i


jele

meglévő

tervezett

7536 átk. szak.

Kossuth L„ Zrínvi M. u.

gyűjtőút

11. r. főút


K.IV.C B.IV.b-C   

12 - 22

KÖu-1

7537. átk. szak.

avűitőút


K.V.C

16 - 24

Kőu-2

Béke LI.

kiszolaáló út

K.Vlll.C

10

KÖu-3

Adv E. u.

kiszolaáló út

K.Vlll.C

12 - 24

KÖu-3

Rákóczi F. LI.

kiszolaáló út

K.Vlll.C

10 - 22

KÖu-3

Petőfi S. u.

kiszolqáló út

B.Vl.d-D

14 - 24

KÖu-3

28, 56,71, 94/3-95,  107, 214,

363/5 476, hrsz. út

kiszolgáló út

K.Vlll.C

3 - 30

KÖu-3

lakóter. új bekötő útja


kiszolgáló út

B.Vl.d-C

12

KÖu-3




Zöldterület


10. §


  1. (Z) tartoznak.


  2. közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.



Erdőterület


11. §



  1. A gazdaságierdő(Eg)területenelhelyezhetőegytömegűépületnagyságaaz500m2hasznosalapterületet,és6,0mépítménymagasságotnemhaladhatjameg.AbeépítettségvonatkozásábanazOTÉKelőírásátkellalkalmazni.


erdészeti hatóság engedélyével lehet.



Mezőgazdasági terület


12. §


(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§-ában foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

a) Az Má-0 jelű területeken építmény elhelyezni nem szabad.



Vízgazdálkodási terület


13. §




a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás.








Ill. fejezet


EGYÉB ELŐIRASOK


Közterületek  használatra


14. §




  1. Építmény elhelyezéseközterületenazOTÉKelőírásaiszerinttörténhet.



Közművek


15. §





Műemlékek  védelme


16.§



A  szabályozási  terv  készítése  során  elvégzett  építészeti  értékvizsgálat  alapján műemléket és műemléki környezetét a 1. sz. függelék tartalmazza.



Helyi védett épületek


17.§

  1. sz. függelék tartalmazza.









  1. alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.

  1. dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemzö növényzetet is tartalmazza.

  2. munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.

Növénytelepítési előírás©k


18. §


  1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha azültetvénygondozásátsajátingatlanonvégzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4, 0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény,  továbbá szőlő, köszméte,  ribizke  és  málnabokor esetében esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

be) minden egyéb gyümölcsbokor  (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra  oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa eseté.ben 3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

  1. - az
  1. a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:


m távolságra szabad ültetni (telepíteni).




Asványvagyon  gazdálkodási követelmények


19. §


Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.



Beültetési kötelezettség


20. §


  1. és Gíp jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.



Közút lejegyzés


21. §


(1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott út létesítése szükséges. Az illetékes építésügyi hatóság a 390/1-2, a 391/1-2, és a 363/5-6 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.



Záró rendelkezések


22. §


(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.




Borsfa, 2008. október 9.





._ _dD_t_0  u_t' _ _f 1_11cr_ r _' _/



_ _ _ _ .


Horváthné Szirmai §(i ir/

körjegyző









A rendelet kihirdetésre került:




2008. október 10.



1    J , ilu)( Á .Jvi 4

é Szirmai s:ii'lvial

körjegyzö





  1. függelék


a HÉSZ 16. §-ához



Műemlék



                                                                                                                                                                                                                                                                   


Törzsszám:



Név:

Római katolikus plébániaház .

Cim:

Kossuth u. 80.

Hrsz:

140/1.

Jegyzék:

R.k.  plébániaház,  klasszicista,  XIX.  sz.  első fele, átalakítva


6351









Műemléki környezete:


138, 139, 140/2,·141, 175, 176, 177, 178, 179, 180 hrsz.











a HSZ 17. §-ához



Helyi védelemre javasolt  építmények, tájértékek


BORSFA Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2008. (X.10) sz. rendelete


A HELYI ÉPITÉSI SZABÁLYZATRÓL


Borsfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 6.§ (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében és 16.§-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Borsfa község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:


1. fejezet


A rendelet hatálya


1. §




ki.






építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csal< és kizárólag e  rendelet és rajzi mellékletei (V2 és V3 jelű tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.


Szabályozási elemek


2. §


    • rendű szabályozási elemek: aa) közlekedési elemek

ab) területfelhasználási módok,

ac) területfelhasználási egységek határa.


ba) a a) és e) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.

e) Ill. rendű szabályozási elemek: ca) védősávok és védőterületek,

eb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás­ szabályozási vonal

cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.

  1. 1. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.









  1. ( ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján ( eb), cd) pont), l<erülhet sor.


A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás


3. §


  1. - amennyiben a terv másként nem rendelkezik - kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.




Az engedélyezés általános szabályai


4. §



  1. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.









II. fejezet


ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK


Településszerkezet,  területfelhasználás


5. §



a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) gazdasági terület (ipari terület): Gip

e) különlges terület (temető): K-t,

  • terület (olajkutak területe): K-o,
  • különleges terület:(sportterület):K-sp,



e) erdőterület (gazdasági célú erdő): Eg,





h) mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági terület): Mk,

i) vízgazdálkodási terület: V.




Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei Falusias lakóterület (Lf)

6. §



  1. mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmlíipari építmény - vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.








Lf-1 jelű építési övezet

OTÉK

HESZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret        

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód


A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaoassáq* A beépítettség megengedett legnagyobb

-

-

-

-

30

K - 1200

K - 16

oldalhatáron álló

K - 4,5

30

m2 m



m

%

mértéke




A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

*  az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

Az Lf-1 jelü építési övezetben a kialal<uít beépítési vonal megtartható.

A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre vonatkozik.



Lf-2 jelű építési övezet                                                   OTEK       HESZ


A kialakítható leqkisebb telekterület méret                -            K - 900                                                                                           m2 A kialakítható telek legkisebb szélesséqi mérete                                        -            K - 18                                                                                           m A beépítési mód            -                                                            oldalhatáron

álló

A meaengedett leanaovobb éoítménymaoassáo*  -            K - 4,5                                                                                           m A beépítettség megengedett legnagyobb                                             30             30                                                                                           % mértéke

A zöldfelület legkisebb mértéke                                  40             40                         %

* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

Az Lf-2 jelO építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.




a) Az területen csak magastetős (15°-50°) épületek helyezhetők el. Hullámpala héjazat nem engedélyezett.


- legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakí­ tású, anyaghasználatú lehet.









Ipari gazdasági terület (Gip)


7. §


  1. településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
  2. táblázat tartalmazza:


Gip jelű építési övezet

OTÉK

HESZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret


"

K - 1500

m2

A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete


"

K - 30

m

A beépítési mód


"

szabadonálló


A  meaengedett  legnaavobb építménymagasság


"

5,0

m

A  beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

40

%

A zöldfelület  leakisebb mértéke

25

30

%


(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.



Különleges területek (K)


8. §


(1)A különleges területbe azok  a területek tartoznak, amelyek  a  rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt Oelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású  területektől eltérnek.


















K-t jelű építési övezet

OTEK

HESZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret


"

nincs kikötés

m2

A kialakítható telek leakisebb szélességi mérete


"

m


mélységi mérete


"

m

A beépítési mód


"

szabadonálló


A  megengedett  legkisebb/legnagyobb építménymaaasság


"

4,0*

m

A  beépítettség megengedett  legnagyobb mértéke

40

2

%

A zöldfelület leakisebb mértéke

40

40

%


* Kivételt képez a haranglab, harangtorony épitmeny.
















K-sp jelű építési övezet

OTEK

HÉSZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló


A meaenaedett leanaavobb éoítménvmaaasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10


%


40


60     


%


A zöldfelület legkisebb mértéke                       





A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei Közlekedési, közmü-elhelyezési,  terület

9. §



  1. szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével - engedélyezhető.
  2. - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
  3. - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben  megmaradnak.






az út jele, neve

kateqóriáia

tervezési osztálya

szabály


széless éae (ml

övezet i


jele

meglévő

tervezett

7536 átk. szak.

Kossuth L„ Zrínvi M. u.

gyűjtőút

11. r. főút


K.IV.C B.IV.b-C   

12 - 22

KÖu-1

7537. átk. szak.

avűitőút


K.V.C

16 - 24

Kőu-2

Béke LI.

kiszolaáló út

K.Vlll.C

10

KÖu-3

Adv E. u.

kiszolaáló út

K.Vlll.C

12 - 24

KÖu-3

Rákóczi F. LI.

kiszolaáló út

K.Vlll.C

10 - 22

KÖu-3

Petőfi S. u.

kiszolqáló út

B.Vl.d-D

14 - 24

KÖu-3

28, 56,71, 94/3-95,  107, 214,

363/5 476, hrsz. út

kiszolgáló út

K.Vlll.C

3 - 30

KÖu-3

lakóter. új bekötő útja


kiszolgáló út

B.Vl.d-C

12

KÖu-3




Zöldterület


10. §


  1. (Z) tartoznak.


  2. közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.



Erdőterület


11. §



  1. A gazdaságierdő(Eg)területenelhelyezhetőegytömegűépületnagyságaaz500m2hasznosalapterületet,és6,0mépítménymagasságotnemhaladhatjameg.AbeépítettségvonatkozásábanazOTÉKelőírásátkellalkalmazni.


erdészeti hatóság engedélyével lehet.



Mezőgazdasági terület


12. §


(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§-ában foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

a) Az Má-0 jelű területeken építmény elhelyezni nem szabad.



Vízgazdálkodási terület


13. §




a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás.








Ill. fejezet


EGYÉB ELŐIRASOK


Közterületek  használatra


14. §




  1. Építmény elhelyezéseközterületenazOTÉKelőírásaiszerinttörténhet.



Közművek


15. §





Műemlékek  védelme


16.§



A  szabályozási  terv  készítése  során  elvégzett  építészeti  értékvizsgálat  alapján műemléket és műemléki környezetét a 1. sz. függelék tartalmazza.



Helyi védett épületek


17.§

  1. sz. függelék tartalmazza.









  1. alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.

  1. dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemzö növényzetet is tartalmazza.

  2. munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.

Növénytelepítési előírás©k


18. §


  1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha azültetvénygondozásátsajátingatlanonvégzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4, 0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény,  továbbá szőlő, köszméte,  ribizke  és  málnabokor esetében esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

be) minden egyéb gyümölcsbokor  (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra  oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa eseté.ben 3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

  1. - az
  1. a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:


m távolságra szabad ültetni (telepíteni).




Asványvagyon  gazdálkodási követelmények


19. §


Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.



Beültetési kötelezettség


20. §


  1. és Gíp jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.



Közút lejegyzés


21. §


(1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott út létesítése szükséges. Az illetékes építésügyi hatóság a 390/1-2, a 391/1-2, és a 363/5-6 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.



Záró rendelkezések


22. §


(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.




Borsfa, 2008. október 9.





._ _dD_t_0  u_t' _ _f 1_11cr_ r _' _/



_ _ _ _ .


Horváthné Szirmai §(i ir/

körjegyző









A rendelet kihirdetésre került:




2008. október 10.



1    J , ilu)( Á .Jvi 4

é Szirmai s:ii'lvial

körjegyzö





  1. függelék


a HÉSZ 16. §-ához



Műemlék



                                                                                                                                                                                                                                                                   


Törzsszám:



Név:

Római katolikus plébániaház .

Cim:

Kossuth u. 80.

Hrsz:

140/1.

Jegyzék:

R.k.  plébániaház,  klasszicista,  XIX.  sz.  első fele, átalakítva


6351









Műemléki környezete:


138, 139, 140/2,·141, 175, 176, 177, 178, 179, 180 hrsz.











a HSZ 17. §-ához



Helyi védelemre javasolt  építmények, tájértékek



BORSFA Község Önkormányzata Képviselő-testületének


13/2008. (X.10) sz. rendelete

(Egységes szerkezetben a 14/2016.(XI.16), a   3/2017.(IV.10), 5/2019.(IV.12) önkormányzati rendeletekkel)


A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL


Borsfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 6.§ (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében és 16.§-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Borsfa község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:


I. fejezet


A rendelet hatálya


1. §


(1) A rendelet területi hatálya Borsfa község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V2 és V3 jelű tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.


Szabályozási elemek


2. §


(1) A szabályozási terven jelölt kötelező erejű szabályozási elemek:

a) I. rendű szabályozási elemek:

aa) közlekedési elemek

ab) területfelhasználási módok,

ac) területfelhasználási egységek határa.

b) II. rendű szabályozási elemek:

ba) a a) és c) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.

c) III. rendű szabályozási elemek:

ca) védősávok és védőterületek,

cb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal

cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.

            (2) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

            (3) A II. rendű szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

            (4) A III. rendű szabályozási elemek módosítása hatósági eljárásban, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján (cb), cd) pont), kerülhet sor.



A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás


3. §


(1) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők.

(3) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kialakított építési telkek - az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások (telekterület, elő- hátsó- oldalkert, építménymagasság, tűztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával - akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az övezetre előírt mértéket.



Az engedélyezés általános szabályai


4. §


(1) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

(2) Az építési engedély kérelmekhez a vonatkozó rendeletben szereplő mellékleteken túlmenően a jelen rendelet 17. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.

 (3)[1] A kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt területen (KE) a telekosztás és beépítés feltételeinek tisztázására az egész telektömbre vonatkozó telekosztási terv illetve elvi építési engedély kérelem benyújtása kötelező.














II. fejezet


ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK


Településszerkezet, területfelhasználás


5. §


(1) A község beépítésre szánt területének területfelhasználási egységei:

a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) gazdasági terület (ipari terület): Gip

c) különlges terület (temető): K-t,

d) különleges terület (olajkutak területe): K-o,

e) különleges terület: (sportterület): K-sp,

(2) A község beépítésre nem szánt területének területfelhasználási egységei:

a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖu,

b) zöldterület (közpark): Z-kp,

c) erdőterület (gazdasági célú erdő): Eg,

d) erdőterülert (védelmi célú): Ev,

e) erdőterülert (turisztikai célú): Et,

f) mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági terület, szántó): Má,

g) mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági terület, rét, legelő): Má,

h) mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági terület): Mk,

i) vízgazdálkodási terület: V.



Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei


Falusias lakóterület (Lf)


6. §[2]



(1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.


(2) Az „Lf-1”, „Lf-2” és „Lf-3” jelű falusias lakóövezetben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül -:

a) mező- és erdőgazdasági,

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari gazdasági,

d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, iroda,

g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

h) kulturális, közösségi szórakoztató és

i) sport,

rendeltetést is tartalmazhat.

A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.


(3) Az „Lf-1”, „Lf-2” és „Lf-3” jelű falusias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai az alábbiak:



Lf-1 jelű építési övezet



A kialakítható legkisebb telekterület mérete

1200

m2

A kialakítható telek legkisebb és legnagyobb szélességi mérete

16, 40

m

A beépítési mód

oldalhatáron álló


A megengedett legnagyobb építménymagasság*

4,5

m

Oldalkert legkisebb mértéke

4,5


A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

%

Legnagyobb szintterületi mutató

0,5


* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon


Lf-2 jelű építési övezet



A kialakítható legkisebb telekterület mérete

900

m2

A kialakítható telek legkisebb és legnagyobb szélességi mérete

18, 40

m

A beépítési mód

szabadon álló


A megengedett legnagyobb építménymagasság*

7,5,

lakóépülettől különálló gazdasági épület esetén 4,5

m

Oldalkert legkisebb mértéke

3,75


A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

%

Legnagyobb szintterületi mutató

0,5


* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon


Lf-3 jelű építési övezet



A kialakítható legkisebb telekterület mérete

900

m2

A kialakítható telek legkisebb és legnagyobb szélességi mérete

18, 40

m

A beépítési mód

oldalhatáron álló


A megengedett legnagyobb építménymagasság

7,5,

lakóépülettől különálló gazdasági épület esetén 4,5

m

Oldalkert legkisebb mértéke

5


A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

%

Legnagyobb szintterületi mutató

0,5


Ipari gazdasági terület (Gip)


7. §


(1) A terület-felhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


Gip jelű építési övezet

OTÉK


HÉSZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K – 30

m

A beépítési mód

-

szabadonálló


A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

5,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

25

30

%



(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.



Különleges területek (K)


8. §


(1)A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.

(2) K-t jelű övezet: temető, kegyeleti park


K-t jelű építési övezet

OTÉK


HÉSZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs

kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

                                               mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló


A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

4,0*

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

2

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%


* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.







(3) K-sp jelű övezet: sportterület


K-sp jelű építési övezet

OTÉK


HÉSZ


A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs

kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

                                               mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló


A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

3,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%



(4) K-o jelű övezet: olajkutak területe



A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei


Közlekedési, közmű-elhelyezési, terület


9. §


(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(3) A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

(6) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(7) A közutak besorolása:







az út jele, neve

kategóriája

tervezési


osztálya

szabály.

szélessége (m)

övezeti


jele

meglévő

tervezett

7536 átk. szak.

Kossuth L., Zrínyi M. u.

gyűjtőút

II. r. főút

K.IV.C

B.IV.b-C

12 – 22

KÖu-1

7537. átk. szak.

gyűjtőút

K.V.C

16 – 24

KÖu-2

Béke u.

kiszolgáló út

K.VIII.C

10

KÖu-3

Ady E. u.

kiszolgáló út

K.VIII.C

12 - 24

KÖu-3

Rákóczi F. u.

kiszolgáló út

K.VIII.C

10 – 22

KÖu-3

Petőfi S. u.

kiszolgáló út

B.VI.d-D

14 – 24

KÖu-3

28, 56,71, 94/3-95, 107, 214, 363/5 476, hrsz. út

kiszolgáló út

K.VIII.C

3 – 30

KÖu-3

lakóter. új bekötő útja


kiszolgáló

út

B.VI.d-C

12

KÖu-3



Zöldterület


10. §


(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.



Erdőterület


11. §


(1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg), védelmi rendeltetésű (Ev) és turisztikai erdők (Et), illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) A gazdasági erdő (Eg) területen elhelyezhető egytömegű épület nagysága az 500 m2 hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg. A beépítettség vonatkozásában az OTÉK előírását kell alkalmazni.

 (3) A falazat anyagát, a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.

(4) Erdőterületet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.







Mezőgazdasági terület


12. §


(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§-ában foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

a) Az Má-0 jelű területeken építmény elhelyezni nem szabad.



Vízgazdálkodási terület


13. §


(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:

a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízfolyás.



III. fejezet


EGYÉB ELŐÍRÁSOK


Közterületek használatra


14. §


(1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek (pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK előírásai szerint történhet.



Közművek


15. §


(1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható.

(2) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.



Műemlékek védelme


16. §



A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján műemléket és műemléki környezetét a 1. sz. függelék tartalmazza.



Helyi védett épületek


17. §


(1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelem alá helyezett értékeket a 2. sz. függelék tartalmazza.

(2) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

(3) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.

(4) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén illetve keresztszárnnyal az udvari részen történhet.

(5) A védett épület közvetlen szom­szédságában lévő építmény engedélyezési doku­mentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

(6) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(7) A helyi védelemben részesült épületek helyreállítási, állagmeg­óvási munkáinak  támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.

Növénytelepítési előírások


18. §


(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;

b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.



Ásványvagyon gazdálkodási követelmények


19. §


Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározottak és engedélyezési eljárás szerint végezhető.[3]


Beültetési kötelezettség


20. §


A Gip jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.



Közút lejegyzés


21. §


(1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott út létesítése szükséges. Az illetékes építésügyi hatóság a 390/1-2, a 391/1-2, és a 363/5-6 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét – kisajátítási eljárás nélkül – a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.

Záró rendelkezések


22. §


(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

           



Borsfa, 2008. október 9.






Réffy József


Horváthné Szirmai Szilvia

polgármester


körjegyző









A rendelet kihirdetésre került:



2008. október 10.




Horváthné Szirmai Szilvia

körjegyző




Az egységes szerkezet 2019.április 12-én megtörtént.




Horváthné Szirmai Szilvia

jegyző







1. sz. függelék


a HÉSZ 16. §-ához



Műemlék



Törzsszám:

6351

Név:

Római katolikus plébániaház

Cim:

Kossuth u. 80.

Hrsz:

140/1.

Jegyzék:

R.k. plébániaház, klasszicista, XIX. sz. első fele, átalakítva




Műemléki környezete:


138, 139, 140/2, 141, 175, 176, 177, 178, 179, 180 hrsz.
































2. sz. függelék


a HÉSZ 17. §-ához



Helyi védelemre javasolt építmények, tájértékek



1.

RK Plébániaház

Kossuth Lajos u. 80.

Hrsz.:

27

2.

RK Fogadalmi Kápolna

Petőfi Sándor utca

Hrsz.:

182/1

3.

RK Sírkápolna

Zrínyi Miklós u. 122.

Hrsz.:

478

4.

Kőfeszület

Felső-buszmegálló

Hrsz.

471

5.

Kőfeszület

Újhegy

Hrsz.

692

6.

Kőfeszület

Bence-hegy

Hrsz.

1384

7.

Kőfeszület

Petőfi-Kossuth utca

Hrsz.:

182/2

8.

Kőfeszület

Gyümölcsös

Hrsz.:

0175.út mellett az 1908.hrsz. találkozásánál

9.

Kőfeszület

Kossuth utca

Hrsz.:

077.közút  mellet a 98.-as kmkő körül

10.

Kőfeszület

Zrínyi Miklós u. 150.

Hrsz.:

497



Mellékletek

[1]

hatályon kívül helyzete a  3/2017.(IV.10.) önkormányzati rendelet

[2]

módosította az 5/2019.(IV.12) önkormányzati rendelet

[3]

módosította: 14/2016.(XI.16.)számú rendelet

Mellékletek