Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012 (XI.26..) önkormányzati rendelete

Borsfa község nemzeti vagyonáról

Hatályos: 2018. 08. 23- 2022. 12. 02

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012 (XI.26..) önkormányzati rendelete

Borsfa község nemzeti vagyonáról1

Hatályos: 2018. 08. 23- 2022. 12. 02

Borsfa Község Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya Borsfa Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérletére e rendeletet kell alkalmazni.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Borsfa Község Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Hivatal látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Borsfa Község polgármestere képviseli.

(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult a polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi, jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

1. a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;

2. a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;

3. az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

4. az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;

5. telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 500.000 Ft-ot meg nem haladó értékre;

6. településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;

7. közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

8. az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 500.000 Ft értékhatárig;

9. szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,

5. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

I. Fejezet

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

6. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv.5. §.(4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2.mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

7. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

8. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

II. Fejezet

A vagyonkezelés szabályai

9. § A rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető.

10. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6%-a.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

11. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

12. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

13. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

III. Fejezet

A hasznosítás szabályai

14. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a hasznosítás módja,

d) a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

15. § A 15. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 5. sz. melléklete szerinti Pályáztatási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

16. § A képviselő-testület által üzleti bérbeadásra kijelölt nem lakás célú helyiség bérbeadására a Pályáztatási Szabályzatot kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A vagyon átruházásának szabályai

17. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) az átruházás módja,

d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,

e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,

f) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

18. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy az Árverési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.

19. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

20. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

IV. Fejezet

A vagyonszerzés szabályai

21. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a szerzés módja,

d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

22. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell elkészíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.

a) 1. melléklet: A forgalomképtelen, törzsvagyonba sorolt vagyonelemek

b) 2. melléklet: A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

c) 3. melléklet: A vagyonkezelésbe adható vagyonelemek

d) 4. melléklet: Árverési Szabályzat

e) 5. melléklet: Pályáztatási Szabályzat

26. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 15. § (1)-(2)-(3) bekezdése és 17. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet

A forgalomképtelen, törzsvagyonba sorolt vagyonelemek

2. melléklet

A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

3. melléklet

A vagyonkezelésbe adható vagyonelemek
Konyha Borsfa, Petőfi u.3.

4. melléklet

ÁRVERÉSI SZABÁLYZAT

I. Általános rendelkezések

Az Árverési Szabályzat rendelkezéseit a Borsfa Község nemzeti vagyonáról szóló 9 /2012.(XI.26.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kell alkalmazni. A szabályzat az árverés lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Az árverések tartása során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.
Az árverés nyilvános.
Az árverési hirdetményt közzé kell tenni az önkormányzat weblapján, valamint kifüggesztéssel a hivatal hirdetőtábláján az árverés napja előtt legalább 30 nappal.
Az árverési hirdetmény első megjelenéséig el kell készíteni az árverési dokumentációt, melyet az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció árát az előállításának közvetlen költségeivel arányos összegben kell megállapítani. Az árverési dokumentációt az érdeklődőknek az árverésre jelentkezés határidejének lejártáig biztosítani kell.
Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. Árverésre jelentkezhet természetes személy vagy átlátható szervezet, képviselője útján.
Az árverésen történő részvételre szolgáló meghatalmazásként csak közokiratot, vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratot lehet elfogadni.
Az árverésre jelentkezni az árverés előtt legalább 3 munkanappal, a Hivatalra nézve irányadó munkaidőben, az árverési hirdetményben megjelölt időpontig lehet. A jelentkezésre esetenként ennél hosszabb időtartam is biztosítható.
Az árverésre jelentkezők egymás számára anonimek maradnak, ennek biztosítása érdekében igazoló irataik ellenőrzése után az árverésen történő részvételhez azonosító sorszámot kapnak.

II. Az árverési hirdetmény tartalma

Az árverési hirdetménynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
1./ a kiíró nevét és pontos címét,
2./ az árverésre kerülő vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén pontos közigazgatási címét és helyrajzi számát,
3./ a kikiáltási árat és tájékoztatást arról, hogy licitálni a kikiáltási árra, a bérleti díjra lehet-e az árverésen,
4./ az árverésre jelentkezés helyét és határidejét,
5./ tájékoztatást a bánatpénz befizetéséről, annak határidejéről,
6./ az árverés helyét és idejét,
7./ a dokumentáció átvételének helyét,
8./ a további információkkal szolgáló személy nevét,
9./ tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről.

III. Az árverési dokumentáció tartalma

Az árverési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
1./ az árverés kiírásáról rendelkező önkormányzati határozat számát,
2./ az árverési hirdetményben foglaltakat,
3./ az árverésre jelentkezés feltételeit,
4./ az árverésre kerülő vagyonelemre vonatkozó részletes tájékoztatást, ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási, a műszaki állapotra, a közművesítettségre, valamint beépítetlen telek esetén a beépíthetőségre vonatkozó információkat,
5./ építési telek, illetve beépíthető ingatlan esetén tájékoztatást arról, hogy az eladó csak a településrendezési tervekben előírtak szerinti beépíthetőségért vállal szavatosságot,
6./ összegszerűen a licitlépcsőket, tájékoztatást a licitálás módjáról,
7./ tájékoztatást a jelentkezők részéről befizetett bánatpénz feloldásának határidejéről és módjáról,
8./ tájékoztatás arról, hogy ha a bánatpénz a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, és a másik fél által teljesítendő szolgáltatásba beszámít az árverést követően kötendő szerződés szerint,
9./ részletes tájékoztatást az árverés után kötendő szerződés feltételeiről, vagy a szerződés tervezetet,
10./ tájékoztatást arról, hogy az árverés második, illetve harmadik helyezettjével a szerződés
megköthető-e, és ennek mik a feltételei.

IV. Az árverésre jelentkezés feltételei

1./ Természetes személyként jelentkező igazolja személyazonosságát, megadja adóazonosító jelét. Nem természetes személy jelentkező esetén igazolni kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet.
2./ A jelentkező meghatalmazottja köteles benyújtani az e szabályzat általános rendelkezéseiben írt követelményeknek megfelelő meghatalmazását,
3./ Eredeti dokumentummal kell igazolni a bánatpénz befizetését, melynek másolatát a hivatal részéről eljáró, az árverési hirdetményben megjelölt dolgozónak át kell adni.
4./ Amennyiben az árverési dokumentációban az árverésre jelentkezéshez kiegészítő feltételeket is meghatároztak, ezeknek a feltételeknek a teljesítését is igazolni kell a jelentkezéskor az árverési dokumentációban foglaltaknak megfelelően.

V. Az árverés vezetőjének feladatai

Az árveréseket a körjegyző vagy az általa kijelölt személy vezeti.
Az árverés vezetőjének feladatai kötelező sorrendben az alábbiak:
1./ gondoskodik arról, hogy az árverezők egy csoportban, az érdeklődőktől elkülönülten foglaljanak helyet,
2./ sorszám szerint számba veszi a jelenlévőket, bemutatja a jegyzőkönyvvezetőt,
3./ a dokumentációban foglaltak szerint még egyszer tájékoztatást ad a licitlépcső összegéről,
4./ megnyitja az árverést, közli a kikiáltási árat és felhívja az árverezőket a licitálásra,
5./ szóban rögzíti, hogy ki tartja és ki emeli a kikiáltási árat, valamint, hogy ki az, aki nem folytatja a licitálást - a résztvevők sorszámának közlésével,
6./ addig folytatja az árverést, amíg ajánlatot tesznek.
Amikor további ajánlat nincs, a legmagasabb összegű ajánlat háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az árverést melyik sorszámú ajánlattevő nyerte el.
7./ amennyiben két azonos ajánlat alakul ki, az árverés vezetőjének jogában áll írásban, zárt borítékban bekérni az azonos ajánlatot tevők végső, legmagasabb összegű ajánlatát.
Ebben az esetben az írásos ajánlatok közül a magasabb összegű ajánlatot tett ajánlattevőt hirdeti ki nyertesnek.
8./ bezárja az árverést és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről,
9./ tájékoztatja a résztvevőket a bánatpénz feloldásának feltételeiről és határidejéről.

VI. Az árverésről készült jegyzőkönyv

A jegyzőkönyvet a Hivatalnál dolgozó az a munkatárs készíti el, akinél az árverésre jelentkezni lehetett.
A jegyzőkönyv kötelezően tartalmazza:
1./ a Hivatal részéről jelenlévő személyek nevét,
2./ az árverés vezetőjének feladatai teljesítésére vonatkozó rövid megállapításokat,
3./ az árverés nyertese által tett ajánlat összegszerű megjelölését,
4./ azt a tényt, ha két azonos ajánlat alakul ki és ilyen esetben azt is, hogy az ajánlattevők közül ki nyerte el az árverést.
Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője, a nyertes árverező és a jegyzőkönyvvezető együttesen, oldalanként írják alá.

VII. Az árverés utáni szerződéskötés

Az árverés nyertesével a szerződés az árverési dokumentációban közölt határidőn belül akkor köthető meg, ha a nyertes a dokumentáció szerinti feltételeknek maradéktalanul eleget tett.
Amennyiben a nyertessel a szerződés nem jönne létre, a polgármester dönt arról, hogy az árverés második vagy harmadik helyezettjével megköthető-e a szerződés. Erről a szerződéskötésre jogosultat 5 munkanapon belül értesíteni kell. A válaszadásra a felhívás kézhezvételétől számított legfeljebb 15 napos jogvesztő határidőt lehet biztosítani. A határidőket a szerződéskötési határidő lejártától kell számítani.
Nem lehet a második illetve harmadik helyezettel szerződést kötni, ha a szerződéses eladási ár alacsonyabb összegű lenne, mint az az összeg, amelyet az árverést elrendelő önkormányzati határozat az érintett vagyonelemre vonatkozóan megjelöl.

VIII. Eljárás az árverés sikertelensége esetén

Amennyiben az árverés sikertelen volt, az ingatlan hasznosítására vonatkozó önkormányzati határozatban foglaltak szerint az ott meghatározott kikiáltási áron /licitalapon/ a sikertelen árverés időpontjától számított hat hónapon belül a vagyonelem eladható.
A sikertelen árverést követő szerződéskötések esetén olyan ajánlattevőkkel köthető szerződés, akik az árverési dokumentáció szerint a bánatpénz befizetését, a szerződést biztosító mellékkötelezettség nyújtását teljesítik illetve maradéktalanul vállalják a szerződéskötési feltételeket és a jelentkezéskor eleget tesznek azoknak a feltételeknek, amelyeket a jelen szabályzat az árverésre jelentkezéshez előír.
Szerződés azzal a jelentkezővel köthető, aki időben elsőként tesz eleget a szerződéskötési feltételeknek.
A sikertelen árverésről az árverés napján jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a sikertelenség megállapításán felül a tájékoztatást az árverésen kívüli szerződéskötés lehetőségéről, ennek határidejéről és a szerződéskötési feltételekről.
Amennyiben a sikertelen árverést követő hasznosítás során egyazon időpontban több azonos tartalmú ajánlat érkezik be, a képviselő-testület soron következő ülésén dönt újabb árverés kiírásáról.

5. melléklet

PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT

I. Általános rendelkezések

A Pályázati Szabályzat rendelkezéseit a Borsfa Község nemzeti vagyonáról szóló 9/2012. (XI.26) számú önkormányzati rendelet 14. § (1) és 18. § (1) bekezdésében foglalt esetekben kell alkalmazni. A szabályzat a pályázat lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A pályázatok tartása során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.
A pályázati hirdetményt közzé kell tenni az önkormányzat weblapján, valamint kifüggesztéssel a hivatal hirdetőtábláján az ajánlatok beadásának napja előtt legalább 30 nappal.
A pályázati hirdetmény első megjelenéséig el kell készíteni a pályázati dokumentációt, melyet az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció árát az előállításának közvetlen költségeivel arányos összegben kell megállapítani. A pályázati dokumentációt az érdeklődőknek az ajánlatok beadása határidejének lejártáig biztosítani kell.
Pályázni két fordulóban lehet, az első fordulóban a pályázók zárt borítékban tehetnek ajánlatot. A pályázatok borítékbontása nyilvános.
A pályázati ajánlatot a Hivatalra nézve irányadó munkaidőben, a pályázati hirdetményben megjelölt időpontig lehet benyújtani. A személyesen beadott pályázatokról átvételi elismervényt kell adni a beérkezéskor.

II. A pályázati hirdetmény kötelező tartalma

A pályázati hirdetménynek az alábbi tájékoztatásokat kell tartalmaznia:
1./ a kiíró nevét és pontos címét,
2./ a pályázat tárgyát képező vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén pontos közigazgatási címét és helyrajzi számát,
3./ a pályázat célját,
4./ a pályázat nyertesével kötendő szerződés-típus megjelölését,
5./ tájékoztatást a bánatpénz befizetéséről, annak határidejéről,
6./ a pályázati ajánlatok beadásának helyét és határidejét,
7./ a pályázati dokumentáció átvételének helyét és feltételeit,
8./ a további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét,
9./ tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről,
10./ tájékoztatást arról, hogy a pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell a személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet, mert ennek hiányában az önkormányzattal nem köthet szerződést.

III. A pályázati dokumentáció tartalma

Pályázat tartása esetén kötelező dokumentációt készíteni. A dokumentációt a Hivatal készíti elő, aláírására a polgármester jogosult.
A dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell:
1) A pályázat tartását elrendelő önkormányzati határozat számát.
2) Minden olyan adatot, amelyet a hirdetmény tartalmaz.
3) Az ajánlattétel részletes feltételeit.
4) Ha a pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, az erről szóló részletes tájékoztatást.
5) Az ajánlat megtételéhez szükséges információkat, ha a pályázat tárgyát képező vagyonelem ingatlan, az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a műszaki állapotra, a közművesítettségre, beépítetlen terület esetén a beépítés feltételeire vonatkozó tájékoztatásokat.
6) Építési telek, illetve beépíthető ingatlan esetén tájékoztatást arról, hogy a pályázat kiírója csak a településrendezési tervekben előírtak szerinti beépíthetőségért vállal szavatosságot.
7) A pályázatok elbírálásának szempontjait és részletes tájékoztatást az elbírálás módjáról.
8) A szerződéskötési feltételeket, vagy a szerződéstervezetet.

IV. A pályázat első fordulója

Az ajánlatokat nyilvánosan, az ajánlattételi határidő lejártától számítandó legkésőbb nyolc munkanapon belül kell felbontani, erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az ajánlatok beadására rendelkezésre álló határidőn túl benyújtott ajánlatokat, mint érvénytelent el kell utasítani.
Az ajánlatokat a felbontástól számított következő ülésen a képviselő-testület véleményezi. Az értékelés alapján a polgármester elutasítja azokat az ajánlatokat, amelyek a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek maradéktalanul nem felelnek meg, ezért elbírálásra alkalmatlanok.

V. A pályázat második fordulója

Az első fordulóban elbírálásra alkalmasnak minősített ajánlatok benyújtóitól a polgármester bekéri az alábbiakat:
1) a pályázati dokumentációban előírt összegű bánatpénz befizetése,
2) a pályázati dokumentációban előírt egyéb nyilatkozatok, fedezetigazolás,
3) nyilatkozat az ajánlat-érvényességi idő fenntartásáról,
A pályázat második fordulójában tárgyalás tartható, melynek során az ajánlattevőkkel a kiíró részéről eljáró személyek konzultációt folytatnak az ajánlatok szakmai és gazdasági feltételeiről. Ezt követően az ajánlattevők lezárt borítékban ajánlatukat módosíthatják, kizárólag a kiíró részére kedvezőbb feltételeket eredményező tartalommal. Ezt követően az ajánlatmódosításokat ki kell bontani, tartalmukat ismertetni kell. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül.
A szerződés odaítéléséről a képviselő-testület hoz döntést. Szerződést kötni az összességében legelőnyösebb, érvényes ajánlatot tett pályázóval lehet. A Képviselő-testület dönt arról, hogy a pályázat második helyezettjével megköthető-e a szerződés, ha az első helyezettel a szerződés nem jönne létre.
A tulajdonosi döntést követően 8 napon belül a polgármester köt szerződést a nyertes pályázóval. A pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell a személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet. A pályázat nyertesével nem köthető meg a szerződés, amennyiben személyazonosságát nem igazolja, adóazonosító jelét nem adja meg, illetve nem igazolja, hogy átlátható szervezet vagy igazolása alapján megállapítható, hogy nem átlátható szervezet.

VI. Sikertelen pályázat utáni eljárás

A pályázat abban az esetben sikertelen, ha az ajánlattételre rendelkezésre álló határidőben nem érkezik be ajánlat. Ebben az esetben az ajánlattétel lehetőségét az eredeti pályázati feltételekkel újra közzé kell tenni és az ajánlatok beadására rendelkezésre álló határidőt újra meg kell határozni. Az elbírálásra alkalmas ajánlat tartalma sikertelen pályázat utáni eljárás során azonos a pályázathoz előírt tartalommal. A sikertelen pályázatot követő pályázati eljárás során a pályázat tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1

Az önkormányzati rendeletet a Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 9. §-a hatályon kívül helyezte 2022. december 3. napjával.