Szerkesztés..

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének

12/2013. (XI.14.) önkormányzatai rendelete

az egyes szociális  és gyermekjóléti ellátások  helyi szabályairól

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésben és Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva,  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. /továbbiakban: Szt./ 1.§. (2)bekezdésében, 10.  § (1)bekezdésében, 25.§.(3)bek. b)pontjában,  26.§-ban, 32. § (3) bekezdésében,  37. § (1) d) pont, 37/A. §. (3) bekezdésében,  38. § (9) bekezdésében, 45.§.(1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48.§.(4) bekezdésében, 58/B.§.(2) bekezdésében és 132. §. (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. /továbbiakban: Gyvt./ 18. §. (1) bek. b)pontjában és (2) bekezdésében, 21. §. (1) bekezdésében, 131.§.(1) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított eges szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját.

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Borsfa Község közigazgatási területén a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett lakóhellyel vagy életvitelszerűen bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező személyekre, továbbá a Szt. 3.§. (1)-(4) bekezdésében és 7.§. (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a Gyvt., illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításásnak, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.

3.§. (1) E rendelet alkalmazásában:

1. család: a Szt.4.§.(1) bekezdésének c)pontjában meghatározottak szerint
2. gyermek: A Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959.évi IV.tv. (továbbiakban Ptk.) 12.§.-ában meghatározottak szerint
3. gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952.évi IV.törvény (továbbiakban Csjt) 61.§-a (4) bekezdésében és a 62.§.(1) bekezdésében, a Csjt. 69/A.§-ában és a 69/D.§.(2) bekezdésében meghatározott személy
4. közeli hozzátartozó: a Szt. 4.§. (1) bekezdésének d)pontjában meghatározottak szerint
5. hozzátartozó: a Ptk. 685.§.b) pontjában meghatározottak szerint
6. egyedülálló: a Szt.4.§. (1) bekezdés l)pontjában meghatározottak szerint
7. egyedülélő: a Szt.4.§.(1)bekezdésének e)pontjában meghatározottak szerint
8. háztartás: a Szt.4.§.(1)bekezdésének f)pontjában meghatározottak szerint
9. jövedelem: a Szt.4.§.(1)bekezdésének a)pontjában meghatározottak szerint
10. vagyon: Szt.4.§.(1)bekezdésének b)pontjában meghatározottak szerint
11. rendszeres pénzellátás: a Szt.4.§.(1)bekezdésének i)pontjában meghatározottak szerint
12. kereső tevékenység: a Szt.4.§.(1)bekezdésének j)pontjában meghatározottak szerint
13. hajléktalan: a Szt.4.§.(2)bekezdésében meghatározottak személy
14. aktív korú: a Szt.4.§.(1)bekezdésének k)pontjában meghatározottak szerint
15. állástalan munkanélküli: az az aktív korú személy, aki állami foglalkoztatási szervnél álláskersőként nyilvántartott és azzal folyamatosan együttműködik
16. nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
17. elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény – különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás, stb – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár.

(2)  Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén vagyon alatt a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében

meghatározott vagyon fogalmat kell érteni, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi

és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 65. §

(5)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

4.§. (1) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004.évi CXL.törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha e rendelet eltérően nem szabályoz  - az első fokú szociális feladat és hatásköröket

a) önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselő-testület

b) önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester,

c) államigazgatási hatósági jogkörben eljárva a jegyző gyakorolja.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) átmeneti segély,

b) térítési díj-kedvezmény

c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása,

d) Bursa Hungarica ösztöndíjhoz való csatlakozás.

(4) A polgármester hatáskörébe tartozik:

a)  köztemetés elrendelése,

b) temetési segély megállapítása.

(5) A jegyző hatáskörébe tartozik:

a)  a Sztv. 43/B.§.szerinti ápolási díjra

b) a Sztv. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása.

(6) A polgármester átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjesztheti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal Borsfai Kirendeltségénél (továbbiakban hivatal) lehet előterjeszteni. Az alapellátás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében a kérelmet a tagintézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásan élők

a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetén arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kér,

c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e) jövedelemi viszonyairól,

f) az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(4) Ha jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának taralmaznia kell, és annak a körjegyzőség általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(7) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelem elutasítsáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.

6. § (1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt. 4. §-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(2) A rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátásra tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(3) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból  van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében a hivatal kérheti a NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(4) A hivatal az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(5) Amennyiben az érdekelt az Szt-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

7. § (1) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt.4. § (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni
a) az aktív korúak ellátása , a méltányossági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás esetében a Korm.rend. mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,
 

b) egyéb ellátások esetében e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon
saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól.

 A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát:

• havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó (továbbiakban vállakozás) jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolást;
• álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
• nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvényt, banki átutalási igazolást, amennyiben az ellátást levonás terheli, a fenti igazolásokon felül a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lapot, vagy az ellátást megállapító határozatot;
• nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, vagy a benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával;
• egyéb jövedelem esetén, büntetőjogi felelőssége tudatában tettt nyilatkozatot  a kérelem benyújtását megelőző hónapban szerzett jövedelemről.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megeőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

8. § A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni
a) aktív korúak ellátása iránti kérelem esetén a Korm.rend. mellékletében meghatározott formanyomtatványon,
b) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

9. § A pénzbeli ellátások közül az alkalmankénti ellátások a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a havi rendszeres szociális ellátás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás a határozat jogerőre emelkedését követően a tárgyhót követő hó 5. napjáig készpénzben, folyószámlára utalással vagy postai úton folyósítandóak.

10. § (1) A jegyző hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megfizetésére vonatkozóan az Szt. 17.§ (4) bekezdésében meghatározottak az irányadóak.

 (2) Az Szt. 17.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

(4) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szt. 4.§ .(1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

 

11.§. (1) A pénzbeli ellátások folyósítása és ellenőrzése a Szt. és a R.-ben foglaltak szerint történik.

(2) Amennyiben a jogosult a megállapított támogatást 30 napon belül nem veszi át, az összeget a pénzügyi csoport visszakönyveli a támogatás előirányzatára.

3. Az ellátások rendszere, az ellátások finanszírozása

12. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével valósítja meg.

 

4. Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély
 

13. § (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt. 37.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt

a) fogyatékos gyermeket nevel, súlyos, tartósan beteg hozzátartozó ápolásáról gondoskodik, amennyiben nem részesül ápolási díjban. A fogyatékosságot, a hozzátartozó betegségét háziorvosi/szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

b) legalább 40 %-os egészségkárosodás áll fenn. Az állapot fennállását orvosi szakvélemény másolatával kell igazolni.

c) munkavégzést akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de nem rendelkezik szakértői bizottság által megállapított munkaképesség csökkenéssel. A betegség fennállását szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.
 

(3) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. §-ában foglaltakat szükséges a rendszeres szociális segély megállapításához az (1) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolni.

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége

14.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában írt személyt – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel, Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálatát (székhelye: Tótszerdahely, Zrínyi tér 2.  jelöli ki (továbbiakban: családsegítő szolgálat) együttműködni.
 

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a családsegítő szolgálatot felkeresni.
 

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles
a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,
b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,
c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,
d) havonta 1 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.
 

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:
a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
b) szociális életvezetési tanácsadás,
c) mentálhigiénés tanácsadás,
d) munkavállalási tanácsadás,
e) iskolai végzésnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,
f) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.
 

(7) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a családsegítő szolgálat nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt.
 

(9) A családsegítő szolgálat legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.

Átmeneti segély

15. § (1) Kérelemre vagy hivatalból alkalmanként pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában átmeneti segély állapítható meg:

(2) Átmeneti segélyben azt a személyt lehet részesíteni, akinek családjában vagy egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(3) Az átmeneti segély összege alkalmanként 15.000 Ft-ig terjedhet.

(4) Átmeneti segély készpénzben, valamint élelmiszervásárlásra jogosító utalvány formájában is megállapítható. Természetbeni juttatás formájában megállapított átmeneti segély esetén a Gondozási Központ feladata az erről való gondoskodás.

(5) Alkalmanként átmeneti segély adható

a) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül bekövetkezett, előre láthatóan tartós jövedelemcsökkenés esetén;

b) gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés, vagy egyéb, egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadása meghaladja a saját, illetve családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem 30 %-át. A költségeket a gyógyszertár által kiállított számlájával kell igazolni;

c) ha lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez;

d) ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;

e) egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékokra nyújtott átmeneti segély abban az esetben állapítható meg, ha a hátralék a kérelmező vagy a kérelemben feltüntetett családtagja nevén szerepel.

(7) Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

(8) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb három alkalommal részesíthető alkalmanként segélyben. A segélyezés gyakoriságánál a család részére biztosított egyéb önkormányzati támogatás eseteit is figyelembe kell venni.

(9) Amennyiben a kérelmezőnek vagy családjának az önkormányzat rendszeres pénzellátást állapított meg, úgy átmeneti segély naptári évenként két alkalommal adható.

(10)  Átmeneti segély megállapítható havi rendszerességgel is abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen ellátásra nem jogosult és ezáltal saját maga vagy családja létfenntartása veszélybe kerül. A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a.

(11)A megállapított átmeneti segély folyósítása történhet:

            a)  pénzben: utalással vagy pénztári kifizetéssel

b) természetben: élelmiszereket tartalmazó csomagban, intézményi étkeztetés díjának átvállalásával, tanszer, tüzelő, ruházat, valamint élelmiszervásárlásra jogosító utalvány formájában.

16. § (1) Rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező részére, azonnali segítségnyújtást  igénylő  esetben  az átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezések betartása mellett a polgármester átruházott hatáskörben maximum 10.000,- Ft összegű  átmeneti segélyt  állapíthat meg, melyről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

(2) A rendkívüli, azonnali segítségnyújtást igénylő helyzet fennállását kérelmező igazolni köteles. Fennállását a polgármester egyéni mérlegelési jogkörében bírálja el.

 (3) A kérelmező meghatározott célra adott átmeneti segély jogszerű felhasználásának igazolására kötelezhető, melyet 10 munkanapon belül kell benyújtani.

17. § (1) A jogosult önhibáján kívül bekövetkezett anyagi veszélyhelyzet – különösen elemi kár hozzátartozó halála – esetén az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha

• a kölcsönben részesülő külön megállapodásban vállalja, hogy a kölcsönt egy év alatt, havi egyenlő részletben visszafizeti
• az önkormányzattal szemben tartozása nincs.

(2) A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 30 000 Ft-ig terjedhet.

(3) A kölcsöntörlesztés első havi részlete a kölcsön nyújtását követő hónap 10. napján esedékes. Amennyiben a jogosult kéthavi törlesztő részletet nem fizet meg, a kölcsön fennmaradó összege egy összegben esedékessé válik.

(4)A megállapodás megkötéséről és az esetleges behajtásról a jegyző gondoskodik.

Temetési segély
 

18. § (1) Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2) A kérelmet a temetés időpontjától számított 3 hónapon lehet benyújtani. Kérelmező az a személy lehet, aki a településen lakcímmel rendelkezik és az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott.

(3) A temetési segély összege: a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-nál nem 

      lehet kevesebb, amely 15.000 Ft., kivételes méltányosságból 100.000 Ft-ig terjedhet.

       Helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000,- Ft.

(4)       Kivételes méltányosság állapítható meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

- az eltemettető családjában munkaviszonyban álló vagy nyugdíjjal rendelkező személy nincs,

-   akinek családja anyagi szempontból hátrányos helyzetben van (Szt. szerinti rendszeres ellátásban részesülő, munkanélküli, Cst. alapján gyermekgondozási támogatásban részesülő, jövedelem nélküli személy él) és az egy főre jutó havi nettó jövedelmük az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem éri el, valamint

-   a meghalt személy hagyaték alá eső lakóház, vagy üdülőtulajdonnal és az Szt. 4. § (1) bekezdés b./ pontjában meghatározott egyéb vagyonnal nem rendelkezi

(5)Kivételes méltányosság megállapítása iránti kérelemhez vagyonnyilatkozatot is csatolni kell.

(6) A kivételes méltányosság megállapítása esetén kizárólag a legolcsóbb kegyeleti tárgy és szolgáltatás vehető igénybe. Ebben az esetben a temetési segély kifizetése kizárólag a temetkezési vállalkozó által kiállított számla alapján, átutalással történhet.

5. Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés
 

19. § (1) A köztemetés elrendelésére az Szt. 48. §-a az irányadó. Elrendeléséről a polgármester dönt, erről a következő ülésen tájékoztatni köteles a képviselő-testületet. Közköltségen csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.

(2) A köztemetés költségének megérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha annak családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

Méltányossági közgyógyellátás
 

20. § (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) A közgyógyellátás iránti támogatás a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 9. számú melléklete szerinti kérelem nyomtatványon igényelhető.

(3) A jegyző méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapít meg annak a rászorulónak,

      -              akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének 200 %-át , egyedülélő esetén 250 %-át   nem haladja meg és

-  a havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori    legkisebb összegének 20 %-át  eléri.

Ápolási díj

21.§ (1) A képviselő-testület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a)  a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapítása és folyósítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében foglalt magatartás.

22.§ A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

a) a háziorvos által kiállított igazolást és szakvéleményt,

b) jövedelemnyilatkozatot,

c)  vagyonnyilatkozatot.

23.§. Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

V. FEJEZET

PÉNZBEN ÉS TERMÉSZETBEN ADHATÓ GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

24. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására a Gyvt. 19. § - 20/A. §-ai, valamint a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. § - 67. §-ai az irányadók.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság az óvodáztatási támogatás fennállása  esetén,  első alkalommal a szülőnek a gyermeke részére természetbeni támogatás formájában kell nyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben nyújtott óvodáztatási támogatás biztosítása  a Muramenti  Családsegítő Központ  és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának személyes  közreműködésével történik.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

25. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására a Gyermekvédelmi törvény 21. § rendelkezései az irányadók.

(2) Elsősorban a Gyvt.-ben meghatározott élethelyzetbe került személyeket kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni.

(3) Fiatal felnőtt részére abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

26.§. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást lehet megállapítani a létfenntartási gondokkal küzdő, vagy létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került kiskorú gyermeket nevelő családnak, egyedül állónak, fiatal felnőttnek, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható a Gyvt. 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) élelmiszerre,

b) ruhaneműre,

c) gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,

d) rezsiköltségek megfizetésére

e) tankönyv-támogatásra, beiskolázási költségek csökkentésére.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege esetenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának mértékéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

VI. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK

Gyermekek napközbeni ellátása

27. § (1)Az óvodáskorú gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat által fenntartott napközi otthonos óvodában biztosítja.

(2) Az óvodai ellátás keretében az önkormányzat felügyeletet, gondozást, nevelést illetve a gyermekek részére napi háromszori étkezést biztosít.

(3) Az intézményi felvételről az óvoda vezetője dönt.

28. § Az óvodai ellátásért, családi napköziért és a napközi otthoni ellátásért fizetendő térítési díjat a gyermekvédelmi törvény szerint kell megállapítani.

Térítési díj-kedvezmény

29. § (1) A képviselő-testület egyéni rászorultság alapján 50 %-os étkezési térítési díj kedvezményt állapíthat meg annak a közoktatási intézményben étkezésben részesülő gyermeknek, aki

1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, valamint a Gyvt. 148. §. (5) bekezdésé-ben meghatározott normatív kedvezményben nem részül és 
2. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

Gyermekjóléti szolgálat
 

30. § (1)Az önkormányzat a Gyvt. 39-40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat útján biztosítja.

(2)   A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele térítésmentes.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
 

30. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

• étkeztetés,
• házi segítségnyújtás,
• családsegítés,
• nappali ellátás.
   

(2)Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatások biztosítása a Bucsutai székhelyű Szociális Szolgáltató Társulás által, Borsfa telephelyen  történik.

(3) A családsegítést a Tótszerdahelyi  Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti  Szolgálat keretében veheti igénybe a település lakói.

.

(4) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet a Bucsutai székhelyű Szociális Társulás Társulási megállapodásában írtak szerinti önkormányzat alkotja meg, az Szt. 92 §-a alapján.

Záró rendelkezések
 

31. § (1) Ez a rendelet 2013. november 14. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (XI.26.) számú önkormányzati rendelete az egyes szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól.

Borsfa, 2013. november 13.

    Jetzin István Sándor                                                                               Dr.Varga Éva

polgármester                                                                                    jegyző
 

Záradék:

A rendelet  2013.XI. 14. napján kihirdetésre került.
 

Dr.Varga Éva

jegyző

.