Szerkesztés

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2013. (XII.30.) önkormányzatai rendelete

az egyes szociális  és gyermekjóléti ellátások  helyi szabályairól

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésben és Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva,  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. /továbbiakban: Szt./ 1.§. (2)bekezdésében, 10.  § (1)bekezdésében, 25.§.(3)bek. b)pontjában,  26.§-ban, 32. § (3) bekezdésében,  37. § (1) d) pont, 37/A. §. (3) bekezdésében,  38. § (9) bekezdésében, 45.§.-ában, 48.§.(4).bekezdésében, az 50.§.(3)-(4).bekezdéseiben, 50/A.§(4), (6), (10) bekezdéseiben, az 50/D.§-ban, az 58/B.§.(2) bekezdésében és 132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

1.§.

E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelően az önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2.§.

A rendelet személyi hatálya kiterjed Borsfa Község közigazgatási területén a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett lakóhellyel vagy életvitelszerűen bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező személyekre, továbbá a Szt. 3.§. (1)-(4) bekezdésében és 7.§. (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a Gyvt., illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításásnak, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.

3.§.

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. család: a Szt.4.§.(1) bekezdésének c)pontjában meghatározottak szerint
2. gyermek: A Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959.évi IV.tv. (továbbiakban Ptk.) 12.§.-ában meghatározottak szerint
3. gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952.évi IV.törvény (továbbiakban Csjt) 61.§-a (4) bekezdésében és a 62.§.(1) bekezdésében, a Csjt. 69/A.§-ában és a 69/D.§.(2) bekezdésében meghatározott személy
4. közeli hozzátartozó: a Szt. 4.§. (1) bekezdésének d)pontjában meghatározottak szerint
5. hozzátartozó: a Ptk. 685.§.b) pontjában meghatározottak szerint
6. egyedülálló: a Szt.4.§. (1) bekezdés l)pontjában meghatározottak szerint
7. egyedülélő: a Szt.4.§.(1)bekezdésének e)pontjában meghatározottak szerint
8. háztartás: a Szt.4.§.(1)bekezdésének f)pontjában meghatározottak szerint
9. jövedelem: a Szt.4.§.(1)bekezdésének a)pontjában meghatározottak szerint
10. vagyon: Szt.4.§.(1)bekezdésének b)pontjában meghatározottak szerint
11. rendszeres pénzellátás: a Szt.4.§.(1)bekezdésének i)pontjában meghatározottak szerint
12. kereső tevékenység: a Szt.4.§.(1)bekezdésének j)pontjában meghatározottak szerint
13. hajléktalan: a Szt.4.§.(2)bekezdésében meghatározottak személy
14. aktív korú: a Szt.4.§.(1)bekezdésének k)pontjában meghatározottak szerint
15. állástalan munkanélküli: az az aktív korú személy, aki állami foglalkoztatási szervnél álláskersőként nyilvántartott és azzal folyamatosan együttműködik
16. nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
17. elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény – különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás, stb – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár.

(2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén vagyon alatt a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében

meghatározott vagyon fogalmat kell érteni, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi

és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 65. §

(5)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

Eljárási rendelkezések

4.§.

(1) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004.évi CXL.törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha e rendelet eltérően nem szabályoz  - az első fokú szociális feladat és hatásköröket

a) önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselő-testület

b) önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester,

c) államigazgatási hatósági jogkörben eljárva a jegyző gyakorolja.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) önkormányzati segély megállapítása,

b)Bursa Hungarica ösztöndíjhoz való csatlakozás.

(4) A polgármester hatáskörébe tartozik:

a)  köztemetés elrendelése,

b) méltányossági közgyógyellátás megállapítása.

(5) A jegyző hatáskörébe tartozik:

a)  a Sztv. 43/B.§.szerinti ápolási díj megállapítása.

(6) A polgármester átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

5. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat. . A kérelmeket személyesen vagy postai úton lehet előterjeszteni.

      A kérelmet az ellátást igénybevevő vagy meghatalmazottja, illetve törvényes képviselője – ha jogszabály másként nem  rendelkezik – folyamatosan nyújthatja be. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirattal, a törvényes képviseletet jellegének megfelelő okirattal kell igazolni

(2) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjesztheti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Becsehelyi Közös Önkormányzati Hivatal Borsfai Kirendeltségénél (továbbiakban hivatal) lehet előterjeszteni. Az alapellátás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében a kérelmet a tagintézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásan élők

a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetén arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kér,

c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e) jövedelemi viszonyairól,

f) az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(4) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó (továbbiakban vállakozás) jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolást;
• Álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
• nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvényt, banki átutalási igazolást, amennyiben az ellátást levonás terheli, a fenti igazolásokon felül a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lapot, vagy az ellátást megállapító határozatot;
• Nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, vagy a benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával;
• Egyéb jövedelem esetén, büntetőjogi felelőssége tudatában tettt nyilatkozatot  a kérelem benyújtását megelőző hónapban szerzett jövedelemről.

(5) A jövedelmi viszonyoktól függő ellátások esetén – a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kivételével - a jövedelemszámításnál a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

(6) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlója dönt az ellátásra való jogosultság elbírálásáról; az ellátás megállapításáról; kifizetés módjáról, összegéről; az ellátás módosításáról; szüneteltetéséről, megszüntetéséről. A jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az ellátások felülvizsgálatát.

(7)A jegyző hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megfizetésére vonatkozóan az Szt. 17.§ (4) bekezdésében meghatározottak az irányadóak.

(8) A pénzbeli ellátások folyósítása és ellenőrzése a Szt. és a R.-ben foglaltak szerint történik.

(9) Amennyiben a jogosult a megállapított támogatást 30 napon belül nem veszi át, az összeget a pénzügyi csoport visszakönyveli a támogatás előirányzatára.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátások

6.§.

(1) Az Szt. 17.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

7. §.

(1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a)   pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b)   személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével valósítja meg.

III. Fejezet

Pénzbeli-és természetbeni ellátások

8.§.

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Szt-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint

1. foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
2. rendszeres szociális segélyt,
3. önkormányzati segélyt,
4. méltányossági ápolási díjat,
5. méltányossági közgyógyellátást állapít meg.

9.§.

Rendszeres szociális segély
 

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyt kell megállapítani

annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a) legalább 40 %-os egészségkárosodást szenvedett, vagy

b) várandós anya, vagy

c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt átmenetileg, vagy véglegesen munkavégzésre alkalmatlan, vagy

d) munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzd, de szakértői bizottság által megállapított munkaképesség csökkenéssel nem rendelkezik.

(2) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. §-ában foglaltakon túl a rendszeres szociális segély megállapításához az (1) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolni kell:

a) egészségkárosodott személy vonatkozásában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét,

b) várandós anya esetén a nőgyógyász szakorvos igazolását vagy a terhes-gondozási kiskönyvet,

c) pszichiátriai-, vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy vonatkozásában a pszichiátriai vagy addiktológus szakorvos vagy kezelőorvos igazolását,

d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a háziorvos, vagy szakorvos, vagy családsegítő szolgálat munkatársának szakmai véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.
 

(4) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. §-ában foglaltakat szükséges a rendszeres szociális segély megállapításához az (1) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolni.

10.§.

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személyek kivételével – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban: Családsegítő Központ).

(2) A (1) bekezdése szerint együttműködésre köteles személy köteles:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Központot felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát,

b) részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program  kidolgozásában,

c) írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül,

d) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban vállaltakat,

e) közreműködni a Családsegítő Központ munkatársaival - legalább háromhavonta történő - személyes találkozás létrejöttében,

f) folyamatosan kapcsolatot tartani a Családsegítő Központ munkatársaival.

11. §

(1) A Családsegítő Központ által biztosított az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez

és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programok típusai:

a) csoportos készségfejlesztő tréningek,

b) önsegítő, probléma feltáró csoportfoglalkozások,

c) álláskereső klubfoglalkozások,

d) egyéni életvezetési, vagy munkavállalási, vagy mentálhigiénés, vagy pszichológiai tanácsadások,

e) együttműködés az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében a családgondozóval,

f) együttműködés a családgondozóval a 14 év alatti gyermek napközbeni ellátásának megszervezése érdekében.

(2) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Központnál,

b) a Családsegítő Központ által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

Önkományzati segély

12.§.

1. Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az e rendeletben meghatározottak szerint.

2. Önkormányzati segélyben elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni,

1. aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy

2. akit alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás terhel
   27. gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés, vagy egyéb, egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadás esetén;

bb) ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott,    és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;

bc) gyermek fogadásának előkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt vagy

 bd) aki – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan –  bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy

be)  haláleset, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés, várandósság vagy

c) ha lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez szükséges a támogatás;

4. aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedő időszakig ellátás nélkül van.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékokra nyújtott átmeneti segély abban az esetben állapítható meg, ha a hátralék a kérelmező vagy a kérelemben feltüntetett családtagja nevén szerepel.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

13. §

1. A kérelem elbírálására jogosult képviselő-testületi szerv döntésétől függően az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.

2. A természetbeni ellátásként megállapított önkormányzati segély formája lehet:
   1. Erzsébet utalvány,
   2. tüzelőtámogatás,
   3. közvetlen átutalás a közszolgáltatók felé,
   4. gyógyszertámogatás,
   5. intézményi gyermekétkeztetés térítési díjához való hozzájárulás.

14.§

1. Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában a havi egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, egyedül élőnél 150%-át nem haladja meg.

(2)  Az önkormányzati segély összege összege alkalmanként 1.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedhet.

(3)  Az önkormányzati segély eseti jelleggel vagy havi rendszerességgel állapítható meg.

Átmeneti segély megállapítható havi rendszerességgel is abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen ellátásra nem jogosult és ezáltal saját maga vagy családja létfenntartása veszélybe kerül, valamintt létfenntartási gondjuk egyszeri átmeneti segély megállapításával nem oldható meg. A segély legfeljebb 6 hónap időtartamra állapítható meg, a támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 60.000 Ft-ot.

(4) Amennyiben az önkormányzati segélyt az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjtámogatás céljából igénylik, a támogatás mértéke a térítési díj 50% és 100% között lehet.

A támogatás – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kérelem benyújtásától iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év, óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.

15.§.

(1) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb három alkalommal részesíthető alkalmanként segélyben. A segélyezés gyakoriságánál a család részére biztosított egyéb önkormányzati támogatás eseteit is figyelembe kell venni.

(2) Amennyiben a kérelmezőnek vagy családjának az önkormányzat rendszeres pénzellátást állapított meg, úgy átmeneti segély naptári évenként két alkalommal adható.

16.§.

(1) Az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha

• a kölcsönben részesülő külön megállapodásban vállalja, hogy a kölcsönt 12 hónap alatt, havi részletben visszafizeti;
• az önkormányzattal szemben tartozása nincs.

(2) A kölcsöntörlesztés első havi részlete a kölcsön nyújtását követő második hónap 5. napjáig esedékes.

(3) Amennyiben a jogosult kéthavi törlesztő részletet nem fizet meg, a kölcsön fennmaradó összege egy összegben esedékessé válik.

(4) A megállapodás megkötéséről és az esetleges behajtásról a jegyző gondoskodik.

Köztemetés

17.§.
 

(1) A köztemetés megállapításával, megtéríttetésével és hagyatéki teherként való bejelentésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja, a Sztv. 48. § alapján.

(2) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

Méltányossági közgyógyellátás
18.§.

(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) A közgyógyellátás iránti támogatás a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 9. számú melléklete szerinti kérelem nyomtatványon igényelhető.

(3) Méltányosságból közgyógyellátási jogosultság állapítható meg annak a rászorulónak,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) egyedül élő esetén annak 200 %-át,

valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

(4) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolása alapján a gyógyszertár igazolja.

Méltányossági ápolási díj

19.§.

(1) Az önkormányzat méltányossági ápolási díjat állapíthat meg, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a)  a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartósan beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapítása és folyósítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében foglalt magatartás.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését az önkormányzat a házi segítségnyújtást végző útján alkalomszerűen ellenőrzi, aki nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetén az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

20. §

(1) A méltányossági ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a háziorvos által kiállított igazolást és szakvéleményt,

b) jövedelemnyilatkozatot,

c)  vagyonnyilatkozatot.

21.§.

(1) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

IV.Fejezet

GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK

22.§.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Óvodáztatási támogatás

(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására a Gyvt. 19. § - 20/A. §-ai, valamint a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. § - 67. §-ai az irányadók.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság az óvodáztatási támogatás fennállása esetén,  első alkalommal a szülőnek a gyermeke részére természetbeni támogatás formájában kell nyújtani.

(3) A (2) bekezdésben nyújtott óvodáztatási támogatás biztosítása  a Muramenti  Családsegítő Központ  és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának személyes  közreműködésével történik.

V. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK

Gyermekek napközbeni ellátása

23.§.

(1) Az óvodáskorú gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat által fenntartott napközi otthonos óvodában biztosítja.

(2) Az óvodai ellátás keretében az önkormányzat felügyeletet, gondozást, nevelést illetve a gyermekek részére napi háromszori étkezést biztosít.

(3)Az intézményi felvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodai ellátásért, családi napköziért és a napközi otthoni ellátásért fizetendő térítési díjat a gyermekvédelmi törvény szerint kell megállapítani.

Gyermekjóléti szolgálat

24.§.
 

(1)Az önkormányzat a Gyvt. 39-40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat útján biztosítja.

(2)       A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele térítésmentes.

Családsegítés

25.§.

(1) A Családsegítés szabályait az Szt. 64. §-a írja elő.

(2) Meg kell szüntetni a családsegítést, ha

• az ellátás eredményeként az igénylő gondjai megoldódtak,
• az igénylő az ellátást már nem igényli.

A szolgáltatást az ellátás megszüntetését okozó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszűntetni.

(3) Az önkormányzat a családsegítést a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat útján biztosítja.

VI. FEJEZET

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
 

A személyes gondoskodások köre, az ellátások igénybevétele

26.§.

 (1) Borsfa Község Képviselő-testülete a személyes gondoskodás körében a következő  ellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) nappali ellátás.

(2) Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonunkban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukban vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevételének szabályairól és a fizetendő térítési díjakról külön rendelet rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatások biztosítása a becsehelyi székhelyű Szociális Szolgáltató Társulás által történik.

(5) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet a becsehelyi székhelyű Szociális Társulás Társulási megállapodásában írtak szerinti önkormányzat alkotja meg, az Szt. 92 §-a alapján.

(6) A családsegítést a Tótszerdahelyi  Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti  Szolgálat keretében veheti igénybe a település lakói.

.

Záró rendelkezések
27.§.

 (1) Ez a rendelet 2014.január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének   12/2013. (XI.14.) számú önkormányzati rendelete az egyes szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól.

   Borsfa, 2013. december 30.

    Jetzin István                                                                                Dr.Varga Éva

polgármester                                                                                    jegyző
 

Záradék:

A rendelet 2013. december 30.  napján kihirdetésre került.
 

Dr.Varga Éva

jegyző

 

...