erjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) A jegyző a vita bármelyik szakaszában törvényességi észrevételt köteles tenni.

16. § (1) Az előterjesztő, a polgármester, bármely képviselő, illetve a jegyző a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthetnek elő, akár írásban, akár szóban.

(2) Az előterjesztő és a módosító indítványt benyújtó – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztést, illetve a módosító indítványt a vita bezárásáig visszavonhatja. A visszavonás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

17.§ A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.

18. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2) A vita lezárása után a polgármester a módosító indítványokat az eredeti előterjesztést megelőzve bocsátja szavazásra. A módosító indítványokról azok előterjesztésének sorrendjében dönt a testület.

(3) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:

a) napirend elfogadása,

b) napirendi pont levétele,

c) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

d) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

e) a polgármester és a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

f) interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele,

g) tájékoztatók elfogadása, tudomásul vétele,

h) döntés elhalasztása

i) titkos szavazás elrendelése.

(4) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

19. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról, a szavazás eredményének megállapításáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűsítve közli, valamint — alakszerű határozat hozatala esetén — a határozat szövegét szó szerint ismerteti.

20. § (1) Titkos szavazás az Mötv.-ben felsorolt döntési kérdésekben tartható. A titkos szavazás elrendeléséről a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönt a Képviselő-testület. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, a szavazatok urnában való elhelyezésével. A titkos szavazásról a jegyző külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza: a szavazás helyét, és idejét, a szavazás számszerű eredményét és a szavazás során felmerült körülményeket.

21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény vagy e rendelet előírja, továbbá, ha a Képviselő-testület egyszerű többséggel elrendeli. Név szerinti szavazást a polgármester és bármely képviselő indítványozhat. Nem rendelhető el név szerinti szavazás titkos szavazással egyidejűleg.

 (2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester abc-sorrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét, a képviselő pedig „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaz.

(3) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, feltüntetve az egyes képviselők nevét és szavazatait.

9. A határozat

22. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évenként újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. A határozat megjelölése tartalmazza:

            a) a Képviselő-testület megnevezését,

            b) a határozat meghozatalának idejét,

            c) a „számú határozata” kifejezést,

(2) A határozat az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

            a) a Képviselő-testület döntését,

            b) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

            c) a végrehajtás határidejét.

 (3) A határozatokat a meghozatalát követő 10 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

10. Az interpelláció

23.§ (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a) polgármestertől

b) alpolgármestertől,

c) az önkormányzat bizottságának elnökétől,

d) jegyzőtől (aljegyzőtől),

önkormányzati ügyekben maximum 5 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét

b) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 8 napon belül meg kell kezdeni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

11. A jegyzőkönyv

24. § (1) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv.-ben felsoroltakon felül az alábbiakat tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) az ülés nyilvános, vagy zárt módját,

c) a határozathozatal módját (nyílt, titkos, minősített vagy egyszerű többség),

d) a rend fenntartása érdekében, a polgármester által tett intézkedéseket,

e) az elhangzott kérdéseket, az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket,

f) az ülés bezárásának időpontját.

 (2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót

b) az írásos előterjesztéseket

c) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d) az elfogadott rendeleteket

e) jelenléti íveket

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,

 (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

12. Betekintés a jegyzőkönyvbe

25.§ A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös hivatalban van lehetőség. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

13. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

26. § (1) A jogszabály alapján kötelezően megalkotandó rendeleteken felül önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, rendelet vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) a jegyző.

(2) A rendelet tervezetét főszabályként a közös hivatal készíti elő. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő is megbízható, akiknek bevonására a jegyző tesz javaslatot. A közös hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő készíti el.

(3) A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak rendelettervezetet terjesszenek a Képviselő-testület elé. A jegyző a nem általa előterjesztett rendelettervezetet törvényességi szempontból véleményezni köteles.

(4) A Képviselő-testület határozattal szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg bármely rendelet elkészítéséhez.

27. § (1) A rendelettervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, mely ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

(2) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

28. § (1) A tárgy szerint illetékes bizottság, illetve egyéb véleményezésre jogosult szervek, személyek véleményezését, továbbá az esetleges közmeghallgatást követően a jegyző a rendelettervezetet előterjesztésként megküldi a képviselőknek.

(2) A rendelettervezethez írásban benyújtott vagy a Képviselő-testület ülésén szóban előterjesztett módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(3) A rendelet elfogadásakor a Képviselő-testület elsőként a módosító indítványokról dönt abban a sorrendben, ahogyan azok a rendelettervezetben egymás után következnek.

(4) A rendeletek szerkesztése, számozása, kihirdetése a jogalkotásról és jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik.

29. § (1) A rendeletek kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik.

(2) A jegyző a rendeletek kihirdetésén felül gondoskodik azok nyilvántartásáról és folyamatos felülvizsgálatáról, karbantartásáról, egységes szerkezetbe foglalásukról. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.

V. Fejezet

A települési képviselő, és a Képviselő-testület szervei

14. A települési képviselő

30. § (1) A képviselőket az Mötv.-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

15. A Képviselő-testület bizottságai

31. § A Képviselő-testületnek egy állandó bizottsága van:

• Ügyrendi Bizottság.

32. § A bizottság működési rendjét, feladat- és hatáskörét, a bizottság névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

16. A polgármester

33. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

34. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

VI. Fejezet

17. A közös hivatal, a jegyző

35. § (1) A jegyző:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülések, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a Képviselő-testület döntéseinek az érintettekkel történő közléséről, végrehajtásáról,

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, azok változásairól,

e) szervezi a közös hivatal jogi felvilágosító munkáját,

f) ellátja a közös hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

g) ellátja a Képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,

h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a képviselők a bizottsági tagok kérésére jogértelmezési kérdésekben,

i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

 (2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közös hivatal megfelelő végzettségű ügyintézője, ennek hiányában más település jegyzője látja el.

(3) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Becsehely Község Polgármestere gyakorolja.

VII. Fejezet

18. Önkormányzati társulások

36. § (1) A Képviselő-testület a társulási megállapodások során a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(2) A társulásokkal kapcsolatos koordináció főbb módszerei:

a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai,

b) együttes testületi ülések tartása,

c) közös bizottságok szervezése meghatározott közös feladatok ellátására,

d) hivatalok közötti együttműködés biztosítása.

VIII. A lakossággal való kapcsolattartás formái

37.§ (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) közmeghallgatás,

b) a helyi népszavazás

(2) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából közmeghallgatás útján a lakosság elé terjeszti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A közmeghallgatáson a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a falu közösségét a képviselő-testület munkájáról, valamint a község fejlesztésére vonatkozó tervekről, s azok megvalósításáról.

IX. Helyi népszavazás

38.§ A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét önálló rendeletben szabályozza. „

X. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

19. Az önkormányzat vagyona

39.§ Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos részletes előírásokat a Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

20. Az önkormányzat költségvetése

40. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendelettel állapítja meg.

 (2) A költségvetési koncepció és rendeletet megalkotása az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint történik.

 (3) A jegyző az államháztartásról szóló jogszabályok szerint minden fél- és háromnegyed évben  költségvetési információt szolgáltat a Képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.

21. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai, az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

41.§ (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Ellenőrzésüket a Képviselő-testület a közös hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

(3) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(4) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

42. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban írt rendelkezések irányadók.

(2) Az Képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik. A belső ellenőrzést  a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás látja el.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013.(V.03.) önkormányzati rendelete.

Kihirdetve: 2014. december 01.

Dr. Varga Éva jegyző

Mellékletek jegyzéke:

1. melléklet: Borsfa Község Önkormányzatának Ügyrendi Bizottság tagjai, hatásköre 31. §

2. melléklet: Közmeghallgatás általános szabályai 4. § (2)

3. melléklet: Borsfa község Önkormányzati Képviselő-testülete 4. § (1)

4. melléklet: Önkormányzati hatósági ügyben a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

1. melléklet a 13/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

Borsfa község Önkormányzatának Ügyrendi Bizottsága, hatásköre és tagjai

Ügyrendi Bizottság

Elnök:             Bakonyi Pálné képviselő

Tagok:             Bekő Imre képviselő

                        Husz Csabáné képviselő

Hatáskör:

• vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatok teljes körű végzése
• összeférhetetlenség vizsgálata

A polgármesteri, önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

A helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A.§. rendelkezik a vagyonnyilakozat-kezeléséről.

I.

A jogszabályi előírásokat figyelembe véve az Ügyrendi Bizottság legkésőbb minden év január 20-ig tájékoztatja  kötelezettségéről a képviselőket és a polgármestert, majd részükre a kitöltendő nyomtatványokat átadja.

II.

A kitöltött nyilatkozatokat iktatás után külön, elzárt szekrényben kell tárolni, az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. A leadott nyilatkozatokról nyilvántartást vezet, melyet az elnök aláír.

III.

A nyilatkozatokba való betekintés joga megegyezik a hivatkozott jogszabályban foglaltakkal.

2. melléklet a 13/2014. (XII.01.)    önkormányzati rendelethez

A közmeghallgatás általános szabályai

I.

A képviselő-testület a törvényi előírásoknak megfelelően évente egy közmeghallgatást tart.

II.

A közmeghallgatás időpontját a helyben szokásos módon (hirdetés, kábel-televízió, stb.) a tényleges időpont előtt legalább 7 nappal ki kell hirdetni.

A tárgyi feltételekről a körjegyző és a polgármester együttesen gondoskodik (terem, ülőhelyek, stb).

III.

A közmeghallgatás rendje:

- a polgármester, ill. az ülést levezető képviselő az elmúlt év munkájáról tart beszámolót, kiemelve a beruházásokat, felújításokat, pályázatokat, valamint a következő költségvetési évre vonatkozó terveket, elképzeléseket.

- lakossági kérdések feltevése

- válaszadás

- zárás.

A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a körjegyző feladata. A jegyzőkönyv a kérdéseket és az arra adott válaszokat kivonatosan, lényegszerűen rögzíti.

IV.

A közmeghallgatás a lakosságot érintő közérdekű kérdések, javaslatok megvitatásának színtere. Törekedni kell a személyeskedő megnyilvánulások visszaszorítására.

3. melléklet a 13/2014. (XII.01.)önkormányzati rendelethez

Borsfa község Önkormányzati Képviselő-testülete

Jetzin István Sándor polgármester                 Borsfa, Zrínyi út 75/B.

Bánfai Zsolt    alpolgármester                        Borsfa, Zrínyi út 126/A.

Bakonyi Pálné képviselő                                Borsfa, Kossuth u. 116.

Bekő Imre képviselő                                      Borsfa, Zrínyi út 75/A

Husz Csabáné képviselő                                Borsfa, Kossuth út 10.

4. melléklet a 13/2014. (XII.01.)önkormányzati rendelethez

Önkormányzati hatósági ügyben a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

• normatív lakásfenntartási támogatás

-     köztemetés

1.számú függelék^[1]

Borsfa Község Önkormányzata államháztartás szakágazati rend besorolása, valamint az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása

A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet szerint:

Az államháztartás szakágazati rend szerinti besorolása:

            841105                       Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

Borsfa  Község Önkormányzata vállalkozási tevékenységet folytathat.