Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális  és gyermekjóléti ellátások  helyi szabályairól

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 23. §. (5) bek. 11. és 11. a) pontjában, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva,  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. /továbbiakban: Szt./ 1.§. (2) bekezdésében, 10.  § (1) bekezdésében, 25.§.(3)bek. b) pontjában,  26.§-ban, 32. § (3) bekezdésében,  45. §- ában 48.§.(4).bekezdésében, az 58/B.§.(2).bekezdésében, és 132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

1.§.

E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelően az önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2.§.

A rendelet személyi hatálya kiterjed Borsfa Község közigazgatási területén a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre, továbbá a Szt. 3.§. (1)-(4) bekezdésében és 7.§. (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

3.§.

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai irányadók,
2. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és alakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI.törvény szerint annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.
3. tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és alakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI.törvény szerint annak a a lakásnak a címe, ahol a polgár –lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideje tartózkodik.
4. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V.törvény 8:1.§.(1) bekezdés 2.pont szerint a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa.
5. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó,- a mostoha,- és a nevelőszülő és a testvér.
6. állástalan munkanélküli: az az aktív korú személy, aki állami foglalkoztatási szervnél álláskersőként nyilvántartott és azzal folyamatosan együttműködik
7. nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
8. elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény – különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás, stb – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár.

(2) Az (1)bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében a Szt.4.§. rendelkezési az irányadók.

KÜLÖNÖS RÉSZ

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

4.§.

(1) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004.évi CXL.törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az alábbi ellátási formákkal kapcsolatos feladat-és hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

a) köztemetés.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(4) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. A kérelmeket személyesen vagy postai úton lehet előterjeszteni.

      A kérelmet az ellátást igénybevevő vagy meghatalmazottja, illetve törvényes képviselője – ha jogszabály másként nem  rendelkezik – folyamatosan nyújthatja be. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirattal, a törvényes képviseletet jellegének megfelelő okirattal kell igazolni

(5) Az egyes ellátások biztosításához, illetve a kérelmek elbírálásához a Szt. 10. §-a, és a Kormányrendelet, illetőleg e rendelet által meghatározott tartalmú nyilatkozatokat, igazolásokat, bizonyítékokat kell mellékelni.

A tényállás tisztázása érdekében a hatáskör gyakorlója környezettanulmányt készíthet, illetve készíttethet, valamint a kérelem tárgyának megfelelő egyéb okiratokat kérhet be. Amennyiben az ügyfél a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, és emiatt a tényállás nem kellően tisztázott, úgy a hatáskör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(6) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai,

a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

c) az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e) jövedelemi viszonyairól,

f) vagyoni viszonyairól.

(7) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó (továbbiakban vállakozás) jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolást;
• álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
• nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvény, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lapot, vagy az ellátást megállapító határozatot;
• nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, vagy a benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával;
• egyéb jövedelem esetén, büntetőjogi felelőssége tudatában tettt nyilatkozatot  a kérelem benyújtását megelőző hónapban szerzett jövedelemről.

(8)  A (2) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlója dönt az ellátásra való jogosultság elbírálásáról; az ellátás megállapításáról; kifizetés módjáról, összegéről; az ellátás módosításáról; szüneteltetéséről, megszüntetéséről.

(9) Amennyiben a jogosult a megállapított támogatást a megállapító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem veszi át, az összeget a pénzügyi csoport visszakönyveli a támogatás előirányzatára.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátások

5.§.

(1) Az Szt. 17.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

6. §.

(1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a)   pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b)   személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével valósítja meg.

III. Fejezet

Pénzbeli-és természetbeni ellátások

7.§.

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára e rendeletben meghatározott feltételek szerint

1. rendkívüli települési támogatást állapít meg.

Rendkívüli települési támogatás

8.§.

1. Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az e rendeletben meghatározottak szerint.

2. Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni,

1. aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy

2. akit alkalmanként jelentkező, előre nem látható többletkiadás terhel
   27. gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés, vagy egyéb, egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadás esetén;

bb) ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott,    és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;

bc) gyermek fogadásának előkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt vagy

 bd) aki – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan –  bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy

c) ha lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez szükséges a támogatás;

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékokra nyújtott rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a hátralék a kérelmező nevén szerepel.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

8. §

1. A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.

2. A természetbeni ellátásként megállapított rendkívüli települési támogatás formája lehet:
   1. közvetlen átutalás a közszolgáltató felé,
   2. gyógyszervásárlás,
   3. intézményi gyermekétkeztetés térítési díjához való hozzájárulás.

9.§

1. Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában a havi egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, egyedül élőnél 130%-át nem haladja meg.

(2)  A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként 30.000 Ft-ig terjedhet.

(3)  Az rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel vagy havi rendszerességgel állapítható meg.

Rendkívüli települési támogatás megállapítható havi rendszerességgel abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen ellátásra nem jogosult és ezáltal saját maga vagy családja létfenntartása veszélybe kerül, valamintt létfenntartási gondjuk egyszeri rendkívüli települési támogatás megállapításával nem oldható meg. A támogatás legfeljebb 6 hónap időtartamra állapítható meg, a támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 80.000 Ft-ot.

(4) Amennyiben az rendkívüli települési támogatást az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjtámogatás céljából igénylik, a támogatás mértéke a térítési díj 50% és 100% között lehet.

A támogatás – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kérelem benyújtásától iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év, óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.

(5)  A képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatároktól indokolt esetben eltérhet.

10.§.

(1) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb kettő alkalommal részesíthető támogatásban. A támogatás gyakoriságánál a család részére biztosított egyéb önkormányzati támogatás eseteit is figyelembe kell venni.

11.§.

(1) Az rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha

• a kölcsönben részesülő külön megállapodásban vállalja, hogy a kölcsönt 12 hónap alatt, havi részletben visszafizeti;
• az önkormányzattal szemben tartozása nincs.

(2) A kölcsöntörlesztés első havi részlete a kölcsön nyújtását követő második hónap 5. napjáig esedékes.

(3) Amennyiben a jogosult kéthavi törlesztő részletet nem fizet meg, a kölcsön fennmaradó összege egy összegben esedékessé válik.

(4) A megállapodás megkötéséről és az esetleges behajtásról a jegyző gondoskodik.

Köztemetés

12.§.

(1) A köztemetés megállapításával, megtéríttetésével és hagyatéki teherként való bejelentésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja, a Sztv. 48. § alapján.

(2) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

IV.Fejezet

GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK

13.§.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Óvodáztatási támogatás

(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására a Gyvt. 19. § - 20/A. §-ai, valamint a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. § - 67. §-ai az irányadók.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság az óvodáztatási támogatás fennállása esetén,  első alkalommal a szülőnek a gyermeke részére természetbeni támogatás formájában kell nyújtani.

(3) A (2) bekezdésben nyújtott óvodáztatási támogatás biztosítása  a Muramenti  Családsegítő Központ  és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának személyes  közreműködésével történik.

Családsegítés

14.§.

(1) A Családsegítés szabályait az Szt. 64. §-a írja elő.

(2) Meg kell szüntetni a családsegítést, ha

• az ellátás eredményeként az igénylő gondjai megoldódtak,
• az igénylő az ellátást már nem igényli.

A szolgáltatást az ellátás megszüntetését okozó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszűntetni.

Gyermekjóléti szolgálat

15.§.

(1) Az önkormányzat a Gyvt. 39-40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást családsegítő és gyermekjóléti szolgálat útján biztosítja.

(2)  A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele térítésmentes.

V.FEJEZET

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A személyes gondoskodások köre, az ellátások igénybevétele

16.§.

 (1) Borsfa Község Képviselő-testülete a személyes gondoskodás körében a következő  ellátásokat biztosítja:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) nappali ellátás.

(2) Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonunkban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukban vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevételének szabályairól és a fizetendő térítési díjakról külön rendelet rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatások biztosítása a becsehelyi székhelyű Szociális Szolgáltató Társulás által történik.

(5) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról, valamint a fizetendő térítési díjak külön rendeletben kerültek szabályozásra.

Záró rendelkezések
17.§.

1. Ez a rendelet 2015. március 1.napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII.30.) számú önkormányzati rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

Borsfa, 2015. február 27.

Jetzin István Sándor                                                              Horváthné Szirmai Szilvia

                            Polgármester                                                                     aljegyző

Záradék:

A rendelet 2015.február 28. napján kihirdetésre került.

Horváthné Szirmai Szilvia
                          aljegyző