Borsfa Község Önkormányzata Közgyűlésének

12/2017. (XII.08.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről
egységes szerkezetben a 7/2019.(VIII.6.) rendelettel

Borsfa Község Önkormányzata Közgyűlése a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban szereplő felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében, tekintettel a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  22-26/E. §-aiban, továbbá a Településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm.rendeletben foglaltakra a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1) Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Borsfa Község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával;
• a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• településképi követelmények meghatározásával;
• településképének védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozásával. ^[1]

 (2) A helyi védelem célja:

• A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
• A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.
• Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

• A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák megőrzése.
• A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése
• A település védett természeti területeinek védelme
• (4)     Jelen rendelet előírásait a vonatkozó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni, így különösen a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: reklám-Korm.rendelet) és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelettel.^[2]

2. §^[3]

A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. főépület: az ingatlan elsődleges rendeltetését (pl. lakó-, üdülő-, szállás-, iroda-, kereskedelem-, vendéglátás-, szolgáltatás-, oktatás-, egészségügy-, kulturális-, üzemi-) magába foglaló épület
2. melléképület: az ingatlan elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó egyéb funkciót A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
3. cégtábla, üzletfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla
4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla;
5. információs vagy más célú berendezés: a reklám-Korm. rendeletben meghatározott fogalom, mely e rendelet alkalmazásában a cégtábla, üzletfelirat, címtábla, megállító tábla, molinó, totemoszlop, zászlótartó, városi tájékoztató és hirdetőtábla, útbaigazító tábla gyűjtőfogalma;
6. megállító tábla: valamely vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül a vállalkozás bejáratánál, a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil információs vagy más célú berendezés;
7. molinó: építményen kifeszített, vagy építmények között átfeszített írásos, képi információt tartalmazó információs célú berendezés
8. útbaigazító tábla: közérdekű információt nyújtó olyan jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról szóló tájékoztatás vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
9. tájékoztató és hirdetőtábla: a helyi önkormányzat által biztosított, változó tartalmú hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló információs célú berendezés;

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. §

1. Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Borsfa Község területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet, utcabútor és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Borsfa Község rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.
2. A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok különösen:

a) a település építészeti értékvizsgálatának elkészíttetése,

b) a helyi védett értékek körének megállapítása,

c) a védetté nyilvánítás, valamint indokolt esetben a védelem megszüntetése,

d) a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,

e) a helyi védelem alatt álló értékek megőrzése, megőriztetése, károsodásuk megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

1. Az önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos szakmai feladatait a polgármester közreműködésével látja el.

4. §

1. Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Borsfa Község Önkormányzatához vagy Polgármesteréhez intézett levélben a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.

(2) Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés a védettség tárgyát képező objektum tulajdonosi kör előzetes tájékoztatásával történhet.  

(4) A helyi védelem alá helyezési illetve törlési szándékot a döntést megelőzően 15 napra az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.  

(5) Helyi védelemmel kapcsolatos testületi döntés hatálya folyamatban lévő hatósági eljárásokra nem terjed ki.

(6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek  fennállása esetén szüntethető meg.

(7) Nem helyezhető helyi védelem alá országos műemléki védelem alatt álló ingatlan. A helyi védettség haladéktalanul törlendő, amennyiben a védett érték országos műemléki védettségben részesül.

(8) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a Polgármester feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

• a védett érték megnevezését;
• a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám);
• a védendő érték meghatározását (leírás);
• a védendő érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint);

5. §

(1) Helyi védelem alá helyezésről vagy megszűnésről szóló közgyűlési előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az érték megnevezését és helyét;

b) védetté nyilvánítás esetén a védettség alapját képező érték bemutatását (épület esetében építészeti értékvizsgálatot),

c) törlés esetén a törlési szándék indokait,

d) az érték fényképét;

d) a tulajdonos(-ok) és a lakosság részéről az üggyel kapcsolatban beérkezett véleményeket.

(2) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló közgyűlési döntésről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a tulajdonosi kört és a javaslat-tevőt.

(3) A helyi védettség tényét jogi jellegként be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

3. A helyi egyedi védelem meghatározása^[4]

6. §

(1) Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt

- épületekre, épületrészekre, homlokzatokra,

- helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre

- régészeti lelőhelyekre

- köztéri és képzőművészeti alkotásokra

terjed ki.

4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. §^[5]

(1) A 1. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és egyéb értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. Az ingatlan használata nem veszélyeztetheti a védett érték fennmaradását és állapotát.

(2) A helyi egyedi védelem tárgyát képező objektumot nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében folytatott építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése részleges bontása esetén

a) a védett érték nem sérülhet, megjelenése, eredeti karaktere nem változtatható meg;

b) a védett érték ismert vagy kikövetkeztethető eredeti formája helyreállítandó;

c) az ingatlan védett értéknek nem minősülő részeinek, valamint a bővítménynek illeszkednie kell a védett érték megjelenéséhez.

(4) Védett értéket képező épületrész kényszerű bontása esetén a lebontott épületrészt eredeti formában vissza kell építeni.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. §

• kertes családi házas terület
• temető terület
• külterületi, beépítésre nem szánt terület
• 
  
• 
  
• településképi szempontból meghatározó területek (védett területek)

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

9. §

(1) A település közigazgatási területén nem alkalmazható azbeszt tartalmú építőanyag.

(2) Lakó-, üdülő-, igazgatási-, egészségügyi-, oktatási-nevelési-, zártkerti gazdasági-, egyházi-, kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató-épületen új építés és épület-felújítás esetén nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez tetőhéjazat illetve burkolat.

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területen új főépület építése esetén a főépület utcai homlokzati falfelületének legalább 2/3 részét a szabályozási terven szereplő építési vagy szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra kell illeszteni.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen főépület, vagy utcafronton álló melléképület esetében új építés, meglévő lapostetős épület magastetővel történő bővítése, illetve meglévő magastetős épület felújítása, tetőidomot érintő átalakítása, bővítése esetén:

a) új építés, illetve tetőtér-beépítéssel járó épület-bővítés esetén csak a tetősíkban elhelyezett tetőtéri ablakok létesíthetők;

b) utcai homlokzatra klíma kültéri egység és parabola (tányér-) antenna nem helyezhető el.

(3) Természetvédelmi területeken építmény elhelyezése a vonatkozó

    jogszabályok alapján lehetséges (NATURA 2000, országos ökológiai hálózat övezete, és

    tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek).

10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, hírközlési eszközök elhelyezése

11. §

(1) Épületre szerelt elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület utcai, illetve közterületről látható homlokzatai esetében csak a párkány- illetve attikafal felső határvonala fölötti részen helyezhető el. Elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület homlokzatának díszített részét nem takarhatja.

(2) Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.

12. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

12. §^[6]

Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

1. Borsfa közigazgatási területén kizárólag e rendeletben és a településkép védelméről szóló törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, méretben, technológiával szabad közzétenni reklámot, elhelyezni reklámhordozót, illetve létesíteni és fenntartani reklámhordozót tartó berendezést.

2. Reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

3. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

1. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

2. Információs vagy más célú berendezések közül önálló szerkezetként kizárólag hirdetőtábla, útbaigazító tábla, valamint megállító tábla helyezhető el.

3. Tájékoztató és hirdetőtáblák csak egységes formátumban készülhetnek, méretük legfeljebb 1,4 m²  lehet.

(7) Megállító tábla közterületen csak:

a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére,

b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 méteres körzetén belül a rendezvény ideje alatt, helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

8. A megállító tábla minden oldalának esztétikusnak kell lennie.  Megállító táblát fához, közlekedési tábla oszlopához, közműoszlophoz, kandeláberhez, kerékpártartóhoz, padhoz és más közterületi berendezéshez rögzíteni, támasztani csak biztonsági rögzítés céljából lehet annak károsítása és eredeti rendeltetésének zavarása nélkül.

9. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

10. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható .

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

13. §

(1) Borsfa Község Önkormányzata az alábbi településképet érintő kérdésekben kötelezővé teszi a szakmai konzultációt:

a) településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában;

b)  minden 100 m2 beépített területet, vagy a terepszint felett 10 m magasságot meghaladó új épület, építmény tervezésének kezdeti szakaszában;

c) meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása előtt;

d) minden új reklámhordozó, vagy reklámfelület kialakítása előtt;

e) zártkerti területen minden új épület építése, illetve meglévő épület külső megjelenésének megváltoztatása esetén.

(2)^[7] A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

^[8]Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

13/A. §

(1)  Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények^[9]

14. §

(1) Borsfa közterületein reklámhordozó kizárólag

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) másik reklámhordozótól 2 m-nél távolabb – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését –

helyezhető el.

(2) A reklámközzététel technológiájára, módszerére és eszközeire vonatkozó különös szabályok reklámhordozó esetében:

a) A reklám megvilágítása káprázást, villódzást nem okozhat, ingatlan használatát nem korlátozhatja.

b) Led, futófény, lézer, hologram nem alkalmazható.

c) Változó képek megjelenítése esetén 1kép/2 perc váltakozással történhet.

d) Reklámhordozókon nem alkalmazhatók lobbanékony, gyúlékony, törékeny, szennyező anyagok, éles, hegyes felületek.

(3) Megállító tábla csak egy darab, csak a hirdetett üzlet, vállalkozás előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen.

14/A.§.^[10]

(1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4)  Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

14. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre

15. §

(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendelet 1. mellékletében szereplő kivételek figyelembevételével indított építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:

• helyi védelem alatt áll;
• helyi területi védelem alatt áll;
• településképi szempontból meghatározó területen áll;
• közterület felől látható;
• az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.

15. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

16. §

1. A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Borsfa Község Polgármesteréhez a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal kell benyújtani.
2. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
3. A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és jelen Rendelet előírásait kell figyelembe venni.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

17. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni törvényben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:

• egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
• helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzat-felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,
• városképet érintő, közterületről látszó reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése esetén; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,
• közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.

17. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

18. §

1. A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
2. A kérelmet Borsfa Község Polgármesteréhez (továbbiakban. Polgármester) a Kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal, az 5. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 8 nappal kell benyújtani.
3. A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított 1 évig érvényes.
5. A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Borsfa Község Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.
6. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
7. A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,
• a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,
• a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
• a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,
• a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,
• a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

19. §

(1) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester az Önkormányzat szerveként folytatja le, amelynél a Ket. eljárási szabályait kell alkalmazni.

(2) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: A Polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre a Ket. alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozatot a Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

20. §

(1) Az önkormányzat közgyűlése a jelen Rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településképi bírság kiszabásának esetei:

a) a Rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b) a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c) a településképi követelmények be nem tartása;

d) településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

21. §

(1) A településképi bírságot Borsfa Község Önkormányzata 14100134-14522149-05000005 számú bírság számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje: a kiszabástól 30 nap. 100 000 Ft összeget meghaladó bírság esetén legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adható.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba lépés

21. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

23. Átmeneti rendelkezések

22. §

Jelen Rendelet hatálybalépése előtt indult, folyamatban lévő véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokban az ügy indulásakor hatályban lévő jogszabályok szerint kell eljárni.

Borsfa, 2017. december 08.

Horváthné Szirmai Szilvia                                                            Jetzin István Sándor

                         jegyző                                                                             polgármester

A kihirdetés napja: 2017.december 11.

                                                                                                      Horváthné Szirmai Szilvia

                                                                                                                      jegyző

1. melléklet a 12/2017. (XII.08.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet^[11]

MŰEMLÉKI VÉDELEM ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÜLETRÉSZEK

SZOBROK, EMLÉKMŰVEK, KERESZTEK, NÖVÉNYZET

SZOBROK, EMLÉKMŰVEK, KERESZTEK

A közigazgatási területen lévő műemléki védelemben részesülő építmények:

A közigazgatási területen lévő helyi védelemben részesülő építmények:

Régészeti lelőhelyek

3. melléklet^[12]
4. 
   

^[13]4.melléklet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI KÉRELEM

I.) Kérelmező adatai

a) neve (elnevezése)

b) címe (irányítószám, település)

c) (utca, házszám, emelet, ajtó / Pf.)

d) telefonszáma:

e) kérelmező személye a II. pont szerinti ingatlan tulajdonosa (aláhúzandó): igen /nem

II.) Építési helyszín adatai

a) címe (utca, házszám)

b) helyrajzi száma

III.) Építési tevékenység adatai

a) A telken belül létesítendő épületek száma:

b) Az épület, építmény hasznos alapterülete

c) Létesítendő lakások, üdülő-, szállás egységek száma:

d) Az épület, építmény rendeletetése………………………………..

IV.) A kérelem előzményei:

a) Az előzmény irat iktatószáma, vagy ÉTDR azonosítója:

b) Jellege (aláhúzandó): építési engedély / településképi vélemény / tervtanácsi állásfoglalás

V.) Az építészeti műszaki dokumentáció adatai:

a) a településképi véleményezés ÉTDR azonosítója:

b) Papír alapú dokumentáció a kérelemhez (

IV.) A kérelem előzményei:

a) Az előzmény irat iktatószáma, vagy ÉTDR azonosítója:

b) Jellege (aláhúzandó): építési engedély / településképi vélemény / tervtanácsi állásfoglalás

V.) Az építészeti műszaki dokumentáció adatai:

a) a településképi véleményezés ÉTDR azonosítója:

b) Papír alapú dokumentáció a kérelemhez (

VI.) Az építészeti-műszaki dokumentáció tervezőjének adatai:

a) neve:

b) névjegyzéki száma:

c) Tervező a kérelmező meghatalmazottja (aláhúzandó): igen/ nem

Ha a kérelmet, vagy a dokumentációt meghatalmazott nyújtja be, - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti - meghatalmazás csatolása szükséges egy eredeti, aláírt példányban.

VII.) Keltezés:           , év / hó/ nap

VIII.) Kérelmező hivatalos aláírása:

^[14]5.melléklet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI KÉRELEM

I.) Kérelmező adatai

a) neve (elnevezése)

b) címe (irányítószám, település)

c) (utca, házszám, emelet, ajtó / Pf.)

d) telefonszáma:

e) kérelmező személye a II. pont szerinti ingatlan tulajdonosa (aláhúzandó): igen /nem

II.) Építési helyszín adatai

a) címe (utca, házszám)

b) helyrajzi száma

III.) Építési tevékenység

a) megkezdésének tervezett időpontja: év /hó /nap

b) rövid leírása:

c) megnevezése ………………..

IV.) A mellékelt építészeti-műszaki dokumentáció

V.) Az építészeti-műszaki dokumentáció készítőjének, benyújtójának adatai:

a) készítő neve:

b) benyújtó neve:

c) a kérelmező meghatalmazottja? (aláhúzandó): igen/ nem

Ha a kérelmet, vagy a dokumentációt meghatalmazott nyújtja be, - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti - meghatalmazás csatolása szükséges egy eredeti, aláírt példányban.

VI.) Keltezés: ……, év / hó/ nap

VII.) Kérelmező hivatalos aláírása: