Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019 (II.15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről
Hatályos: 2020. 02. 13- 2022. 08. 29
Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019 (II.15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről1
Hatályos: 2020. 02. 13- 2022. 08. 29
(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.
A költségvetés bevételei és kiadásai[1]
(1) Az önkormányzat 2019. évben tervezett beruházások és az előirányzatok közötti átcsoportosítások miatt a költségvetési rendelet 2. § (1) bekezdésében megállapított
Költségvetési bevételét
|
15.330.000 Ft-tal
|
Költségvetési kiadását
|
15.330.000 Ft-tal
|
|
|
módosítja és az önkormányzat 2019. évi
módosított költségvetési bevételét módosított finanszírozási bevételét |
214.394.831 Ft-ban 2.731.169 Ft-ban |
módosított költségvetési kiadását módosított finanszírozási kiadását |
237.862.700 Ft-ban 2.205.300 Ft-ban |
a költségvetési egyenleg összegét -ebből működési felhalmozási |
-20.736.700 Ft-ban -12.672.310 Ft -10.269.690 Ft |
(2) A kiadási főösszegen belül a módosított kiemelt előirányzatokat
129 995 310 Ft |
Működési költségvetés módosított kiadásai |
50 102 000 Ft |
Személyi juttatások |
7 923 000 Ft |
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó |
54 487 010 Ft |
Dologi kiadások |
800 000 Ft |
Ellátottak pénzbeli juttatásai |
4 100 000 Ft |
Egyéb működési célú kiadások |
0 Ft |
|
0 Ft |
Garancia- és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n belülre |
0 Ft |
Előző évi elszámolásból származó kiadások |
0 Ft |
Visszatérítendő támogatások, kölcsön nyújtása ÁH-n belülre |
0 Ft |
Visszatérítendő támogatások, kölcsön törlesztése ÁH-n belülre |
2 000 000 Ft |
Egyéb működési célú támogatások ÁH-n belülre |
0 Ft |
Garancia- és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre |
0 Ft |
Visszatérítendő támogatások, kölcsön nyújtása ÁH-n kívülre |
0 Ft |
Árkiegészítések, támogatások |
0 Ft |
Kamattámogatások |
2 000 000 Ft |
Egyéb működési célú támogatások ÁH-n kívülre |
110 072 690 Ft |
Felhalmozási költségvetés módosított kiadásai |
25 933 690 Ft |
Beruházások |
0 Ft |
|
81 077 000 Ft |
Felújítások |
0 Ft |
- ebből: EU-s forrásból felújítás |
3 062 000 Ft |
Egyéb felhalmozási kiadások |
0 Ft |
|
0 Ft |
Visszatérítendő támogatások, kölcsön nyújtása ÁH-n belülre |
0 Ft |
Visszatérítendő támogatások, kölcsön törlesztése ÁH-n belülre |
0 Ft |
Egyéb működési célú támogatások ÁH-n belülre |
0 Ft |
Garancia- és kezességvállalásból kifizetés ÁH-n kívülre |
200 000 Ft |
Visszatérítendő támogatások, kölcsön nyújtása ÁH-n kívülre |
0 Ft |
Lakástámogatás |
2 862 000 Ft |
Egyéb felhalmozási célú támogatások ÁH-n kívülre |
10 378 000 Ft |
Tartalék |
2 205 300 Ft |
Finanszírozási kiadások |
jogcímenkénti megoszlásban állapítja meg.
(3) Az
(1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket a rendelet
1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.
A bevételek forrásonkénti megoszlását intézményenként a rendelet 1/a.; 1/b ; 1/c mellékletei alapján határozza meg a képviselő-testület.
(4) Az
(1) bekezdésben megállapított költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási kiadásokat a rendelet 2
. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.
A kiadások jogcímenkénti megoszlását intézményenként a rendelet 2/a; 2/b. ; 2/c. mellékletei alapján határozza meg a képviselő-testület.
(5) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 3.. melléklet részletezi.
(6) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.
(7) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. A 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből valamint az előző év(ek) költségvetési maradványának igénybevételével történik.
A költségvetés részletezése
A Képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 7. melléklet részletezi.
(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 7. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat költségvetése 2019. évben adósságot keletkeztető fejlesztési célt nem tartalmaz.
(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 5. melléklet szerint határozza meg.
(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 6. melléklet szerint részletezi.
(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 2019. évi költségvetés nem tartalmaz.
(7) Az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként 4. melléklet szerint határozza meg.
(8) Az Önkormányzat a kiadások között 11.422.000 Ft általános, 0 Ft céltartalékot állapít meg.
A költségvetés végrehajtásának szabályai
(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(4) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 5 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
(5) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy az 2 millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.
(6) A költségvetési szerv vezetője köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni a fenntartó felé.
(7) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
Az előirányzatok módosítása
(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítási jogát 20.000.000 Ft összeghatárig - mely esetenként a 8.000.000 Ft összeghatárt nem haladhatja meg - a polgármesterre átruházza. Az önkormányzat és költségvetési szervei a kiemelt kiadási előirányzatai és a kiemelt előirányzatokon belüli rovatok között saját hatáskörben (önkormányzatnál a polgármester; intézményeknél az intézményvezető) átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló
368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.
(3) Az
(2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2019. december 31-ig gyakorolható.
(4) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, 2019. december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(5) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(6) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(7) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és közterhek előirányzataival valamint az egyéb előirányzatokkal minden esetben rendelkeznek.
(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
(4) A költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
8. § Záró és vegyes rendelkezések
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő első napon lép hatályba, rendelkezéseit 2019. január 1-től kell alkalmazni.