Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2022. 12. 03- 2022. 12. 03

Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 2.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

2022.12.03.

Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b-c pontjaiban, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16), 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Borsfa Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a) ingatlan, közmű és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra , követelésekre (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban és közhasznú társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre, továbbá

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) szabályozottak szerint történik.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon, törzsvagyon az, amit az Nvt. akként határoz meg. Az Nvt. alapján forgalomképtelen önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok felsorolását e Rendelet 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemmel nem rendelkezik.

(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az, amit az Nvt. és törvény akként határoz meg. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó tárgyak felsorolását e Rendelet 2. melléklet tartalmazza, ezen kívül az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonnal nem rendelkezik.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem hasznosítása rendeltetése sérelmét nem eredményezheti, hitelfelvétel, kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(6) A (2)–(4) bekezdések hatálya alá nem tartozó vagyontárgyak az üzleti vagyon körébe tartoznak, melynek felsorolását a Rendelet 3. melléklet tartalmazza.

(7) A vagyontárgy forgalmi jellegének megváltoztatásáról az Nvt. rendelkezéseit figyelembe véve a képviselő-testület dönt.

2. Tulajdonjog átruházása

3. § (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlan pályázat útján történő értékesítése - az állami támogatás tilalma elvének betartása érdekében - megfelelően közzétett, nyílt pályázati eljárás útján történhet.

(2) A versenyeztetési eljárás minimális szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a rendelet 4. melléklet tartalmazza.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni ingatlan értékesítés, hasznosítás és bérbeadás esetén, ha az önkormányzati vagyon értéke nem haladja meg a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény szerinti értékhatárt.

(4) Önkormányzati tulajdonú ingatlan pályázati eljárás nélküli értékesítése esetén - az állami támogatás tilalma elvének betartása érdekében - független, értékbecslésre jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. A szakértői véleményben meghatározott árat minimális vételárnak kell tekinteni.

(5) Ha az állapítható meg, hogy az értékbecslő által megállapított áron az ingatlan nem értékesíthető, akkor a vételár legfeljebb 5 %-kal csökkentett értéken értékesíthető. Ha további ésszerű idő elteltével nyilvánvaló, hogy az ingatlan ezen az áron sem értékesíthető, akkor a szerzett tapasztalatokat, valamint a beérkezett ajánlatokat is figyelembe vevő új értékbecslést kell készíttetni.

(6) Ha az ingatlant az önkormányzat az értékesítést megelőző három éven belül vásárolta, akkor az értékesítési ár a vásárlási árnál alacsonyabb csak abban az esetben lehet, ha független értékbecslő az adott piacon konkrétan általános visszaesést állapít meg.

(7) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

3. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

4. § (1) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az Önkormányzat – a Polgármesteri hivatal, az Önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai – rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni.

(2) A törzsvagyon használati jogát, illetve üzemeltetési feladatait azok az önkormányzati gazdálkodó szervek gyakorolják, melyek a rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok a jogi és természetes személyek, akiket a Képviselő-testület a használatára az Nvtv. alapján vagyonkezelői vagy egyéb szerződéssel feljogosít (továbbiakban: jogszerű használók.)

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül e rendeletben foglaltak szerint hasznosítják.

(4) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításról: amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama az egy évet nem haladja meg a Polgármester, egy évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonnyilvántartásában szerepel.

(6) Az Önkormányzat intézményei részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyonhasználatát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(7) Az Önkormányzat intézményei a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásra.

(8) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(9) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(10) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, illetve használatba adásához a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges.

(11) A Képviselő-testület dönt az önkormányzati intézmény és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza a használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is.

(12) A törzsvagyonon kívül egyéb vagyon körébe tartozó vagyontárgyak természetes személyek és átlátható szervezetek részére egyaránt elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy egyéb módon hasznosíthatók, illetve tőlük megszerezhetők.

(13) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon bármely módon történő megterhelése.

4. Vagyonkezelési jog létesítése, gyakorlása és átengedése

5. § (1) A Képviselő-testület, mint az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója közfeladat ellátásához kapcsolódva az Önkormányzat vagyontárgyait, azok hasznosítását – vagyonkezelési szerződéssel – az Ntv. és e rendelet keretei között másra bízhatja. A vagyonkezelő – törvény keretei között – a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(2) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli., e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői szerződéssel történő átengedését ingyenesen biztosítja a vagyonkezelő részére.

(4) A vagyonkezelő a részére vagyonkezelésbe átadott vagyonelemekre köteles vagyonbiztosítást kötni, a vagyon állagát megóvni, a szükséges karbantartásról gondoskodni.

(5) A vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe vett vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy

a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át

e) a vagyonkezelő a saját költségén a vagyonkezelésbe adó előzetes írásbeli engedélye alapján jogosult a vagyonkezelésbe vett ingatlant átalakítani, értéknövelő beruházást, felújítást végezni. A beruházás, felújítás értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia a vagyonkezelésbe adónak.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.

(7) A vagyonkezelés ellenőrzése keretében a vagyonkezelő köteles szükség szerint éves és évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettségét az Önkormányzat jogszabályban előírt beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódóan köteles teljesíteni.

(8) Az Önkormányzat képviselője bármikor jogosult - a vagyonkezelő tevékenységének szükségtelen zavarása nélkül - a vagyonkezelés körülményeit a helyszínen ellenőrizni.

5. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

6. § Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

d) a követelés csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető, vagy

e) a kötelezett nem lelhető fel.

Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

7. § (1) Az Önkormányzat és a költségvetési szerve javára történő vagyonfelajánlás vagy lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Képviselő- testület dönt.

(2) Az önkormányzati intézmények, és az Önkormányzat költségvetési szervei javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.

(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az Önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,

b) ismert terhei elérik vagy meghaladják a kapott vagyon értékét.

6. Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár

8. § Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben, az Nvt. 10 §.-ában, és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet),valamint az Mötv. 110. §-ában szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni.

9. § Hatályát veszti a Borsfa község nemzeti vagyonáról szóló Borsfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012 (XI.26..) önkormányzati rendelete.

10. § Ez a rendelet 2022. december 3-án lép hatályba.

4. melléklet a 12/2022. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS MINIMÁLIS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Ajánlatot kérő, neve, címe, kapcsolattartó személy és elérhetőségei (tel, email):

2. A beszerzés tárgya (meghatározása) és mennyisége:

3. A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama:

4. Az értékelés szempontja [a) legalacsonyabb ár vagy b) legalacsonyabb költség vagy legmagasabb ár]

5. Alkalmassági követelmények [adott esetben – nem kötelező előírni] (alkalmazása esetén a követelmény pontos megadása, illetve annak hozzárendelése, hogy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki a szerződés teljesítésére való alkalmasságot):

6. Az ajánlattételi határidő (éééé/hh/nn – óra/perc):

7. Az ajánlatok benyújtásának címe:

8. Az ajánlatok felbontásának helye, időpontja (az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában haladéktalanul):

9. Az eredmény közlésének tervezett határideje és módja:

10. Formai követelmények [példányszám, zárt boríték (csomagolás) tartalomra utaló felirattal, „Az ajánlattételi határidő lejárta előtt felbontani tilos!”

11. Egyéb információk

12. Dátum, aláírás