Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 3.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének eseteiről
Hatályos: 2025. 09. 04Borsfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 3.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének eseteiről
[1] Jelen rendelet célja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében biztosított követelésekről történő lemondás eseteinek önkormányzati szabályozása.
[2] Borsfa Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Borsfa Község Önkormányzatára (továbbiakban Önkormányzat) és valamennyi önállóan működő, vagy önállóan gazdálkodó költségvetési szervére.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adókra és adók módjára behajtható követelésekre, illetve a behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokra, illetve követelésekre.
A követelésekről való lemondás, követelések elengedésének esetei
2. § (1) A Képviselő-testület a követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:
a) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
b) csődegyezségi megállapodásban,
c) bírói egyezség keretében,
d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
e) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
f) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
g) a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
h) az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti,
i) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen, de nem kizárólagosan:
ia) a kötelezett rendszeres jövedelemmel vagy bevétellel legalább 1 éve nem rendelkezik,
ib) a kötelezett egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható,
ic) olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
j) jogszabályban megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseivel.
(2) A számviteli szabályok előírásai szerint az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően elvégzik a kintlévőségek minősítését és a szükséges értékvesztések elszámolását, valamint javaslatot tesznek a behajthatatlan követelések leírására.
(3) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.
3. § (1) Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek követelésről részben vagy
a) kétszázezer forint összeghatárig az Önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető írásba foglalt döntésével,
b) kétszázezer forint összeghatár felett a Képviselő-testület döntésével mondhatnak le.
(2) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.
(3) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, különösen jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.
(4) A követelésről – beleértve a kamatot és a költséget is – részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
4. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani csak azokról az értékhatár alatti követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, bérleti díjból, közterület-használati díjból, egyéb díjakból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(2) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
Záró rendelkezések
5. § Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
6. § Ez a rendelet 2025. szeptember 4-én lép hatályba.