Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1998(VII.28.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2015. 10. 07- 2025. 12. 31Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1998(VII.28.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról1
Kerkaszentkirály Község Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. (1) bekezdésében, valamint a 6. § és 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Adóköteles az önkormányzat közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
2. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
3. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
ADÓMENTESSÉG
4. § (1) Adómentes az iparűzési tevékenységet folytatók közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet a köztestület, a közhasznú társaság,az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – a költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége - nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(2) Az adóalanyt - az általános szabályok szerint - a mentesség idejére is adóbevallási-adási kötelezettség terheli, melynek elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell megállapítani
(3) Ha a vállalkozó a tevékenységet az adómentesség ideje alatt szünteti meg, adóját az adómentes időszakra visszamenőleg kell megállapítani. A vállalkozó megszűnést követő 15 napon belül adóbevallást köteles adni a mentesség ideje alatt elért bevételéről.
4. § [1](4) Az önkormányzat döntése alapján adómentes az a vállalkozó, akinek a vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot az adóévben nem érte el.
(5) Adómentes az önkormányzat saját költségvetési intézménye, a helyi alapellátást, szolgáltatást végző, valamint a mezőgazdasági vállalkozás 2007. december 31-ig terjedő időszakra.
(6) Az 1.) és 2.) pontban foglalt feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az önkormányzati adóhatóságnak.
(7) Ha a magánszemély vállalkozó kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható az adott esedékes helyi iparűzési adóból. Ha az adó éves összege nem éri el a levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő 4 naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.
5. § [2](1) ( Hatályon kívül helyezve )
(2) ( Hatályon kívül helyezve )
6. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
7. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint
a) 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával
b) 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával
c) 2000. évtől az anyagköltséggel.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
8. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének határa
a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,
b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,
c) 2000. évtől az adóalap 2,0%-a.
(2) [3]Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: naptári naponként 5000 forint.
(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes {székhely, illetve telephely(ek) szerinti} önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
9. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.
(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettségez az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.
(3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a nyomtatványon szereplő adatokat.
(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli.
(5) A vállalkozóknak az iparűzési adóról az adóévet követő május 31-éig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.
(6) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.
(7) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (6) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.
10. § (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg.
b) az adóévet megelőző teljes év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege;
c) a tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.
(7) Az adózó az adóelőleget félévi egyenlő részletekben pótlékmentesen, az adóév március 15-égi, illetve szeptember 15-éig fizetheti meg.
(8) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezésekor kell megfizetni az adóbevallás egyidejű benyújtásával.
(9) A vállalkozónak az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét a tárgyévet követően az éves adóbevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásban előírt időpontig - a tárgyévet követő év május 31-ig - kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy kell elszámolni annak az adóalanynak is, aki év közben szünteti meg tevékenységét.
(10) Hatályon kívül helyezni 2004. január 1. napjától.
II.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
11. § (1) A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, meghatározott módon való kezelése, az adóbevallás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, az adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár(mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék).
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény, a helyi adóról szóló módosított 1990. évi C. törvény és a módosított 1991. évi XX. hatásköri törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
III.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. § (1) Ez a rendelet szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati rendeletet a Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte 2026. január 1. napjával.