Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2007(XII.12.) önkormányzati rendelete
Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2007. 12. 12- 2021. 12. 11 10:00Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselőtestületének 6/2007(XII.12.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatáról
Kerkaszentkirály község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alább következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. A helyi építési szabályzat hatálya
1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) Kerkaszentkirály község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és a vonatkozó egyéb előírások betartásával, valamint e Szabályzat és az annak mellékletét képező szabályozási terv (továbbiakban: Terv) együttes alkalmazásával szabad.
(3) Jelen Szabályzatban a dőlt betűvel feltüntetett, a szabályozás tárgyára vonatkozó jogszabályok tájékoztatás céljából szerepelnek, azok bármely későbbi módosítását, illetve a helyükbe lépő, hasonló ügyeket szabályozó jogszabályokat a hatálybalépést követően értelemszerűen kell figyelembe venni az adott Szabályzati helyeken.
2. Kötelezően betartandó és javasolt tervi elemek
2. § (1) A Tervben kötelezően betartandók
1. a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek és határvonalaik,
2. a terület felhasználási egységek területei és határvonalaik,
3. az építési övezetek területei és határvonalaik,
4. a védelemre szánt területek és határvonalaik,
5. a szabályozási vonalak,
6. valamint a Terv és alaptérképének mindazon ábrázolásai, jelzései, amelyekre vonatkozóan a Szabályzat kötelezően betartandó előírásokat fogalmaz meg.
(2) A Tervben javaslatként szereplő meghatározásokat a hatósági engedélyezési és egyéb államigazgatási eljárások során figyelembe kell venni.
3. A Szabályzat és a Terv alkalmazása építésügyi hatósági eljárásokban
3. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet és a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet szerint kell lefolytatni az e Szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteibe sorolt területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak a 3. § (1) bekezdésében hivatkozott rendeletben foglaltakon felül tartalmaznia kell az építendő létesítmény és a mindkét oldali közvetlenül szomszédos telken lévő építmények utcai homlokzatát tartalmazó utcahomlokzat-szakaszt M=1:200 léptékben.
(3) Az építési engedély iránti kérelemhez minden esetben csatolni kell egy M=1:200 léptékű helyszínrajzot, amelyen jelölni kell a szomszédos telkeket beépítésükkel, a kerítéseket, a jellegzetes növényzetet és a felszíni víz elvezetésének megoldásait.
(4) Ahol a Szabályzat a beépítés mértékével vagy más szabályozási elemmel összefüggésben épület vagy építmény alapterületét említi, azon az OTÉK meghatározása szerint a beépítési mérték számításánál figyelembe veendő területet kell érteni.
Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, terület felhasználási egységek
4. § (1) A Tervben Kerkaszentkirály község közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre oszlik.
(2) A beépítésre szánt területek az alábbi, az OTÉK-ban szereplő terület felhasználási módokra, területegységekre oszlanak:
a) falusias lakóterület;
b) különleges terület.
(3) A beépítésre nem szánt területek, a Tervben ábrázolt módon az alábbi, az OTÉK szerinti, terület felhasználási egységekre oszlanak:
a) közlekedési és közmű terület;
b) zöldterület;
c) erdőterület;
aa) gazdasági erdő
ab) nem üzemtervezett erdő
c) mezőgazdasági terület (általános használatú mezőgazdasági terület)
d) vízgazdálkodási terület.
Beépítésre szánt területek és építési övezeteik
5. Falusias lakóterület
5. § (1) A községben a falusias lakóterület terület felhasználási módú terület a Tervben jelölt határok szerint két építési övezetre oszlik:
1. Kerkaszentkirályi falusias lakóövezet (Lf1);
2. Margitmajori falusias lakóövezet (Lf2).
(2) A terület felhasználási mód területén az OTÉK szerint elhelyezhető építmények közül nem létesíthető üzemanyagtöltő és semmilyen olyan létesítmény, amelynek a káros környezeti hatása meghaladja a jogszabályokban megszabott határértékeket. Ezt az előírást a hatósági engedélyezési eljárások során – az érdekelt államigazgatási szervek és szakhatóságok bevonásával – mindenkor érvényesíteni kell, ha bármely káros hatás bekövetkezésének veszélye felmerül.
(3) A terület felhasználási mód területén a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek tartandók be. A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.
(4) A terület felhasználási mód területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 29. § (6) bekezdésben foglaltaknak.
6. Kerkaszentkirályi falusias lakóövezet (Lf1)
6. § (1) A Kerkaszentkirályi falusias lakóövezet (Lf1) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei.
(2) Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3. § (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.
(3) Az építési övezet területén vezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 1. mellékletében kerültek meghatározásra.
(4) Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek az 1. melléklet „Ú” jelű értékeinek, azaz legalább 1000 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 16,00 m, valamint belterületi közútról, vagy belterületi magánútról megközelíthető.
(8) Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek az 1. melléklet „K” jelű értékeinek, azaz legalább 800 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 12,00 m, valamint belterületi közútról, vagy belterületi magánútról megközelíthetők.
(9) Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a (8) bekezdésben foglaltakat, és
1. amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
2. amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(10) Az építési övezet területén a hrsz.: 131 belterületi út mentén abban az esetben helyezhető el új építmény, amennyiben az nem kerül 50 méternél közelebb a beépítésre szánt terület határához.
(11) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
1. lakóépület;
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
3. szálláshely szolgáltató épület;
4. kézműipari építmény;
5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
6. sportépítmény;
7. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
8. továbbá melléképítmények.
7. Építmények elhelyezésére vonatkozó építési előírások
7. § Az építmények elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken
a) a telek beépítettségének mértéke 1000 m2 telekterületre vonatkozóan 20%, az ennél nagyobb telekterületre vonatkozóan 2000 m2-ig további 15%. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja a telekszélesség utcavonalban mért 20,00 méteréig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 20,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 100,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 100,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
g) Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
h) az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
i) a személygépkocsik elhelyezését az OTÉK előírásai szerint, telken belül kell biztosítani, de kizárólag csak a hátsókertben, vagy az épülettel egybeépített módon.
8. Intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások
8. § (1) A Kerkaszentkirályi falusias lakóövezet (Lf1) építési övezeten belül elhelyezhető épületek közül intézménynek minősülnek jelen Szabályzat értelmében:
1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
2. szálláshely szolgáltató épület;
3. kézműipari építmény;
5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
6. sportépítmény.
(2) Az Lf1 építési övezeten belül intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősül az az építési telek, amelynek utcavonalban mért szélessége legalább 16,00 méter, területe legalább 1500 m2, valamint megközelíthető belterületi közútról, vagy belterületi magánútról.
(3) Az Lf1 építési övezeten belül az intézmény elhelyezésére alkalmasnak minősülő építési telkekre akkor alkalmazhatók az intézményi funkciójú épületek elhelyezésére vonatkozó előírások, ha az ezen előírások szerint számított szintterület 100%-a megfelel a (1) bekezdés szerinti funkcióknak.
(4) Intézmény elhelyezésére alkalmas építési telken
1. a telek beépítettségének mértéke a teljes telekterületre vonatkoztatva 35%, de legfeljebb 700 m2 lehet. A telken több épület is létesíthető, de ez esetben a legnagyobb alapterület az épületek és építmények összes beépített területével sem léphető túl.
2. amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az 1. pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre engedély csak abban az esetben adható, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
3. a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a telekterület minden megkezdett 200 m2-ére legalább egy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
4. a beépítés módja a telekszélesség utcavonalban mért 20,00 méteréig csak oldalhatáron álló lehet. Az utcavonalban mért 20,00 métert meghaladó telekszélesség esetén a szomszédos épületekhez való OTÉK szerinti minimális építménytávolság betartásával oldalhatáron álló és szabadon álló beépítés is alkalmazható.
5. az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 80,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 80,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
6. Az oldalkert legkisebb szélessége mind a szabadon álló, mind az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
7. az OTÉK alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet.
8. az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított parkolóhelyeket a telken belül kell biztosítani.
9. a helyileg védett épület (Molnárház) telkén történő bármely új építés esetén az építménymagasságot az (5) bekezdés szerinti módon kell meghatározni.
(5) A 300 m2-t meghaladó alapterületű intézmény elhelyezéséhez minden esetben elvi építési engedélyre kell kérelmet benyújtani, amely a 3. § (1) bekezdésében hivatkozott rendeleteken túl tartalmazza
1. az érintett telek beépítési tervét és a szomszédos telkek beépítését 1:200 méretarányban
2. a tervezett intézmény közterületi nézeteit, a szomszédos épületek homlokzatainak feltüntetésével 1:200 méretarányban.
(6) A 300 m2-t meghaladó beépítésű intézmény elvi engedélyezésénél különös súllyal kell elbírálni a tervezett épületek tájba, falu-, illetve utcaképbe illeszkedését, a táj és a település meghatározó pontjairól, magaslatairól feltáruló látványát, az épülettömeg mindezeknek megfelelő tagolását.
9. Margitmajori falusias lakóövezet (Lf2)
9. § (1) A Margitmajori falusias lakóövezet (Lf2) építési övezetbe sorolódnak a község tervben lehatárolt, túlnyomóan beépült részei.
(2) Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárást a 3. § (2) és (3) bekezdéseinek betartásával kell lefolytatni.
(3) Az építési övezet területén az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 1. mellékletében kerültek meghatározásra.
(4) Az építési övezet területén telekalakítási eljárásban új építési telek kialakítására akkor adható hatósági engedély, ha a kialakítandó telek paraméterei megfelelnek az 1. melléklet értékeinek, azaz legalább 1800 m2 alapterületű, és utcafronti szélessége legalább 16,00 m, valamint belterületi közútról, vagy belterületi magánútról megközelíthető.
(5) Az építési övezet területén építési teleknek minősülnek a meglévő olyan telkek, amelyek a Szabályzat hatálybalépésekor önálló helyrajzi számon szerepelnek, és amelyek paraméterei megfelelnek az 1. melléklet értékeinek, azaz legalább 1800 m2 alapterületűek, és utcafronti szélességük legalább 16,00 m, valamint belterületi közútról, vagy belterületi magánútról megközelíthetők.
(6) Az építési övezet területén, azokon a már kialakult és beépült telkeken, amelyek nem elégítik ki a (5) bekezdésben foglaltakat, és
a) amelyeken a beépítés mértéke nem éri el az építési telkeknél megszabott felső határértéket, lehetőség van a bővítésre a beépíthetőség határértékéig, az épület szélességi mérete nem növelhető;
b) amelyeken a beépítés mértéke eléri, illetve meghaladja az építési telkeknél megszabott felső határértéket az épületek felújítására, átalakítására csak abban az esetben adható építési engedély, ha az építési tevékenység eredményeként nem jön létre a meglévőnél nagyobb beépítési mérték.
(7) Az építési övezet területén a hrsz.: 302 útról építési telek nem nyitható. Az építési övezet területén a hrsz.: 336 és a hrsz.: 373 belterületi utak mentén abban az esetben helyezhető el új építmény, amennyiben az nem kerül 50 méternél közelebb a beépítésre szánt terület határához.
(8) Az építési övezet területén elhelyezhető építményfajták:
1. lakóépület;
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
3. szálláshely szolgáltató épület;
5. kézműipari építmény;
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
7. sportépítmény;
8. az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület;
9. továbbá melléképítmények.
10. Építmények elhelyezésére vonatkozó építési előírások
10. § Építmények elhelyezésére szolgáló kialakult, vagy újonnan kialakított építési telken
a) a telek beépítettségének mértéke a telekterület 2200 m2-re vonatkozóan 15%, az ennél nagyobb telekterületre nem vonatkozik beépítési %. Legfeljebb két önálló építmény létesíthető. Több építmény létesítése esetén a legnagyobb beépíthető alapterület az építmények összes alapterületével sem léphető túl.
b) amennyiben a telken a beépítés meglévő mértéke meghaladja az a) pont szerint számított értékeket, bármely építési engedély köteles tevékenységre csak abban az esetben adható engedély, ha az építési tevékenység nem eredményezi a meglévő beépítési mérték növekedését.
c) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% kell legyen, a beépítésnél figyelembe vehető telekterület minden megkezdett 150 m2-ére legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, lombhullató fa ültetendő.
d) a beépítés módja oldalhatáron álló.
e) az épületek előkertje legalább 5,00 m mélységű legyen, folyamatosan beépült utcaszakaszon, foghíjtelek beépítése esetén valamely szomszédos meglévő telek előkertjének mélysége tartandó be.
f) az építés helyének utcavonaltól mért hossza nem haladhatja meg a 60,00 métert. A telkeknek az utcavonaltól mért 60,00 méteres mélységén túl semmilyen épület vagy építmény nem helyezhető el.
g) Az oldalkert legkisebb szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az OTÉK szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolsággal kell, hogy megegyezzen, mely a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével azonos. Kivéve, ha a tűzvédelmi, az egészségügyi és egyéb érdekelt szakhatóságok másképpen nem határozzák meg az építmények közötti legkisebb távolság mértékét az OTÉK szerinti esetekben.
h) az OTÉK előírásai alapján számított építménymagasság legfeljebb 4,50 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagassághoz képest a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,50 métert.
i) az OTÉK előírásai szerint számított és kialakított parkolóhelyeket a telken belül kell biztosítani, lakó (üdülő) épületek esetében kizárólag csak a hátsókertben, vagy az épülettel egybeépített módon.
11. Különleges terület – temető és bővítési területe építési övezete (KT)
11. § (1) A különleges terület – temető és bővítési területe építési övezetbe sorolódik a község Tervben lehatárolt része.
(2) Az építési övezet területén a környezetterhelési határértékek az 5. § (3) bekezdésben foglaltakkal azonosak.
(3) A temető Tervben kijelölt területén a temetkezést szolgáló, valamint annak céljait kiegészítő építmények helyezhetők el. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást a 3. § (1) bekezdésében szereplő jogszabályok szerint kell lefolytatni a (2) és (3) bekezdés figyelembevétele nélkül, de a jogszabályokban előírt dokumentumokon kívül kertépítészeti tervet is mellékelni kell.
(4) A temetőterületen elhelyezett épületek és építmények összes beépített alapterülete nem haladhatja meg a temetőterület 3%-át. Az építmények OTÉK alapján számított építménymagassága legfeljebb 3,00 méter lehet, de a tetősík és a homlokzati sík találkozásának magassága a függőleges vetületében érvényes terepmagasságokhoz a homlokzat egyetlen pontjában sem haladhatja meg az 5,00 métert.
(5) A temetőterületen az aktív zöldfelület arányának 70% fölött kell maradnia. A zöldfelületi arány számításánál a temetősírok területét 100%-ban kell figyelembe venni. Kripták területe a zöldfelületi arány kiszámításánál nem vehető figyelembe.
Beépítésre nem szánt területek
12. Közlekedési és közműterület
12. § (1) A községben jelen Szabályzat szempontjából a szabályozási vonalakkal jelzett nyomon kialakított közterületeken túl, közlekedési területnek minősül minden, a hivatalos alaptérképen „út”, „utca”, „tér” vagy „közterület” (kt) jelzéssel szereplő telek, valamint az M70-es út, és a párhuzamos szerviz utak számára kisajátított területek.
(2) A szervízutak tulajdonviszonyának rendezésekor a részletes geodéziai felmérés alapján telekalakítási eljárást kell lefolytatni az állami és önkormányzati utak elhatárolása céljából.
(3) A további építésre szánt területeken a közlekedési területek kialakítása a Szabályzat által előírt szabályozási tervek szerint kell történjen az OTÉK előírásainak betartásával.
(4) A közterületek rendezésekor a csapadékvizet át nem eresztő burkolat csak a közlekedési sávokban alkalmazható. A parkolási felületek kialakításánál vízáteresztő szilárd burkolatot, a csapadékvíz elvezetés felszíni területeinél vízáteresztő burkolatot vagy talajtakaró növényzetet kell alkalmazni.
12. Zöldterület (Z…)
13. § A községben a zöldterület területfelhasználási módú terület a Tervben jelölt határok szerint három övezetre oszlik:
1. zöldterület – közpark (Zkp);
2. zöldterület – természetes park, tanösvény (Ztp);
3. zöldterület – sportpálya (Zs).
13. Zöldterület – közpark (Zkp)
14. § (1) A Zöldterület – közpark (Zkp) övezetbe sorolódnak a község Tervben lehatárolt részei:
a) a Fő utca déli oldalán, a tó körül elhelyezkedő területek,
b) a település keleti részén a Kerkaszentkirályi-patak két oldalán.
(2) Az (2) bekezdés szerinti zöldterületen az OTÉK vonatkozó előírásainak szigorításával csak
a) a pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, stb.),
b) a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(3) Az OTÉK vonatkozó előírásainak szigorításával épület a zöldterület teljes területének 0,5%-os beépítésével lehetséges, az építménymagasság legfeljebb 3,50 méter.
14. Zöldterület – természetes park, tanösvény (Ztp)
15. § (1) Zöldterület – természetes park övezetbe sorolódnak a község Tervben lehatárolt részei:
a) a Kerka folyó és a hrsz.: 09 közút, illetve a Petőfi Sándor utca közötti területek;
b) a külterületi volt bányató és környéke.
(2) Az övezetben a természeti értékek felmérését el kell végezni, védelmüket biztosítani kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott zöldterületeken
a) a természetes állapotot minimálisan roncsoló anyaggal burkolt sétaút, tanösvény pihenőhely;
b) természetes anyagokból kialakított gyermekjátszótér;
c) a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(4) Az OTÉK vonatkozó előírásának szigorításával épület a zöldterület teljes területének 0,5%-os beépítésével lehetséges, az építménymagasság legfeljebb 3,50 méter.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott területeket a művelési ágból kivonni nem lehet.
15. Zöldterület – sportpálya (Zs)
16. § (1) A Zöldterület – sportpálya (Zs) övezetbe sorolódik a község Tervben lehatárolt része: a margitmajori településrészen kijelölt sport terület.
(2) Az (7) bekezdés szerinti zöldterületen az OTÉK vonatkozó előírásainak szigorításával
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.);
b) a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(3) Az OTÉK vonatkozó előírásainak kiegészítésével épület a zöldterület teljes területének 1%-os beépítésével lehetséges, az építménymagasság legfeljebb 4,50 méter.
16. Erdőterület és rendeltetései
17. § (1) A községben az erdőterületek a Tervben ábrázolt módon az alábbi elsődleges rendeltetéssel bírnak:
a) gazdasági erdő (Eg);
b) nem üzemtervezett erdő (e).
(2) Az erdőterület Tervben lehatárolt része az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti gazdasági erdő. Ezen erdőterületen, annak teljes területéhez viszonyítva 0,5%-os beépítési mértékkel és legfeljebb 3,50 méter építménymagassággal helyezhető el az erdő rendeltetésének megfelelő építmény a legalább 10 hektárt (100 000m2) meghaladó területnagyságú telkeken. Egyetlen épület alapterülete sem haladhatja meg a 150 m2-t.
(3) Az övezet területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 29. § (6) bekezdésben foglaltaknak.
(4) Erdő telepítése, fenntartása csak jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján történhet.
(5) Az erdőtulajdonosnak, illetve kezelőjének biztosítania kell az erdőterületek látogathatóságát, melyet – az elkeríthető területek kivételével – korlátozás nélkül biztosítania kell.
(6) Erdőt a művelési ágból kivonni nem lehet. A (2) bekezdés szerinti építmény létesítése esetén kizárólag az építmény alapterülete mértékéig lehetséges a művelési ágból való kivonás az Állami Erdészeti Szolgálat, mint hatóság, terület-igénybevételi engedélye alapján.
(7) Az erdőterület Tervben lehatárolt része helyi védelemre kijelölt erdőterület. A védelemre vonatkozó előírásokat helyi önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
17. Mezőgazdasági terület
18. § (1) A községben a mezőgazdasági területek a Tervben lehatárolt módon egy övezetet alkotnak: az Általános használatú mezőgazdasági övezetet (Má, Má*).
(2) Az övezet területén épület építésére csak akkor adható építési engedély, ha a közművesítettség mértéke megfelel a 29. § (6) bekezdésben foglaltaknak.
18. Általános használatú mezőgazdasági övezet (Má; Má*)
19. § (1) Az Általános használatú mezőgazdasági övezet a Terv által lehatárolt, elsődlegesen a növénytermesztés és állattenyésztés céljára szolgáló terület, melynek a Tervben külön lehatárolt része (Má*) a Natura 2000 területére esik.
(2) Az övezetben az OTÉK szerinti, a minden építési övezetben és övezetben elhelyezhető építményeken felül létesíthető:
1. fóliasátor, üvegház;
2. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos mezőgazdasági hasznosításra (termékfeldolgozás, és –tárolás, illetve állattartás) szolgáló építmények.
(3) Az övezetben az 1500 m2-nél kisebb telken nem lehet építményt elhelyezni.
(4) Az övezetben az 1500 m2-nél nagyobb telken a beépítettség mértéke 3%, a lakóépület elhelyezésére, az építménymagasságra és a birtokközpontok beépítési feltételeire vonatkozóan az OTÉK előírásai tartandók be, azzal a szigorítással, hogy lakóépületet elhelyezni, valamint birtokközpontot létesíteni csak a legalább 15 000 m2-t elérő telkeken lehetséges.
(5) Az Má* területeken a (2), (3) és (4) bekezdés alkalmazásakor figyelembe kell venni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletvonatkozó előírásait.
19. Vízgazdálkodási terület (V)
20. § (1) A Vízgazdálkodási terület övezetbe a község állandó és időszakos vízfolyásainak a teleknyilvántartásban, illetve a hivatalos alaptérképen
a) folyó, patak, valamint holtág jelzéssel szereplő medrei és partjai;
b) valamint az árok jelzéssel szereplők közül a Terven jelöltek medrei és partjai tartoznak.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alatti területek természetes állapotukban tartandók fenn. A partszakaszok rendszeres tisztántartását, a szemét és törmelék elszállítását biztosítani kell.
(3) A község beépítésre nem szánt területein a vízfolyások partvonalától számított 50,00 m-en belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények nem helyezhetők el.
(4) A község beépített és beépítésre szánt területein lévő, illetve a beépített és beépítésre szánt területekkel közvetlenül határos vízfolyások partvonalától számított, a beépített és beépítésre szánt területre eső 5,00 méteres sávban új épületek, mesterséges létesítmények nem helyezhetők el, meglévő bontása esetén, helyén a vonatkozó előírások betartásával új épület is építhető.
20. Természet-, tájvédelem és az építészeti örökség védelme
21. § (1) A természetvédelmi törvény szerinti természet közeli állapotú vizes élőhelyként kell figyelembe venni és fenntartani a Tervben vízgazdálkodási területként megjelölt, és a jelen Szabályzat 20. § (1) a) és b) pontjában foglalt területeket.
(2) A természetes élőhelyek gazdagítása, minőségének javítása érdekében a vizes élőhelyek állapotát javítani kell.
(3) A természetvédelmi törvény alapján elkészült Egyedi Tájérték Kataszterben szereplő tájelemek, elem együttesek védelméről, fenntartásáról, állapotuk javításáról gondoskodni kell.
21. Az építészeti örökség és a művi tájértékek helyi védelme
22. § (1) A községben helyi védelemben kell részesíteni a Molnárházat (hrsz.: 3/2), helyét a Terv a H1 betűjellel és sorszámmal tartalmazza.
(2) A védelem részletes, illetve a Szabályzatba nem foglalt szabályait a község önkormányzata a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet alapján külön helyi rendeletben határozza meg.
21. Régészeti feltárások
23. § (1) A régészeti feltárások tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásai szerint kell eljárni. Különösen érvényesítendő, hogy
a) a földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban a nyilvántartott lelőhelyeket el kell kerülni;
b) ha építkezés, földmunka, bányászati tevékenység, vízi munka során vagy egyéb ok következtében régészeti lelőhely, illetve lelet kerül elő, a felfedező (a munka vezetője) köteles a lelőhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni és a lelőhely és a lelet(ek) őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy a területileg illetékes múzeum intézkedéséig gondoskodni;
c) a lelőhelyet vagy leletet a lelőhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, e kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és kivitelezőt, felfedezőt egyetemlegesen terheli.
(2) A községben lévő, a régészeti feltárásokra vonatkozó szabályok által érintett, nyilvántartásban szereplő régészeti területek a következők, helyüket a Terv a zárójelben szereplő betűjellel és sorszámmal tartalmazza:
a) Hegyalja-dűlő azonosítási szám: 30937 (R1)
b) Vörcsöki-patak azonosítási szám: 49733 (R2)
c) Vörcsöki-forrás azonosítási szám: 49735 (R3)
d) Faluszél azonosítási szám: 49737 (R4)
e) Serkisa azonosítási szám: 49738 (R5)
f) Murisa azonosítási szám: 49739 (R6)
g) Belterület azonosítási szám: 44136
22. Általános falukép-védelmi, környezetépítési szabályok
24. § (1) Magas tető 35-45 fokos hajlásszöggel építhető, fedése mázatlan égetett agyag cserép vagy annak színéhez hasonló színű, más anyagú tetőfedő elem vagy egyéb természetes anyagú fedés (pl.: zsindely, zsúp) lehet. Más – különösen az élénk – színű (piros, zöld, kék stb.) fedés nem engedélyezhető. Manzard jellegű tető nem építhető, a tetősíkból kilépő tetőablakok összes függőleges síkon mért felülete nem lehet több a magas tető függőleges síkon mért vetülete 15%-ánál. Magas tető építése esetén tetőterasz a tetőtéri szinten nem építhető.
(2) Az épületek vakolt felületei színezésénél világos színárnyalatok alkalmazandók. Keveretlen alapszínek (sárga, kék, piros, zöld) vagy azok csak fehér színnel való keverésével nyert színek nem alkalmazhatók.
(3) Tömör utcai kerítés nem engedélyezhető. A kerítés legfeljebb 1,90 méter magas lehet, és legalább 75%-ban áttörtnek kell lennie. A lábazat 50 cm magasságig tömör kialakítással is készülhet.
(4) Terepszint alatt az építési övezetekben és övezetekben a beépítési mérték legfeljebb 25%-át meghaladó mértékben szabad (pincét, stb.) építeni.
(5) A telkek be nem épített részén az eredeti terepfelszín átalakítása terasz létesítésére vagy bármilyen célra legfeljebb az engedélyezett beépítési mérték által meghatározott terület 50%-a mértékéig engedélyezhető. Az épületek terepből való kiemelése mesterséges dombbal, vagy egyéb módon nem engedélyezhető.
(6) A község területén minden, a közterületekre állandó vagy ideiglenes jelleggel kihelyezett kisarchitektúra elem (kioszk, elárusító bódé, hirdetőtábla, autóbuszváró stb.) kialakítását a község hagyományos építészeti-környezeti karakteréhez igazodóan kell biztosítani.
(7) A (6) bekezdés alattiak érvényesítendők az épületeken elhelyezett és az egyéb (pl.: az utak mentén elhelyezett) cégtáblákra, reklámokra vonatkozóan is.
(8) A (6) és (7) bekezdések alatti, 1,00 m2-nél nagyobb elemek elhelyezése építési engedély köteles. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a cégtáblák, reklámok épületen való elhelyezését, színtervét bemutató tervrajzot is.
23. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
25. § (1) A község közigazgatási területén található szénhidrogén kutak és olajipari létesítmények vonatkozásában a 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet előírásai tartandók be.
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (5) b), 3. § (1) bekezdése, valamint a 44/A. § értelmében:
a) Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
b) Az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény 3. § e./ bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(3) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokba a bányászatról szóló törvény 46. § (1) bekezdése alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek.
Környezetvédelmi előírások
24. Zaj elleni védelem
26. § (1) A község területén csak olyan technológia alkalmazására, létesítmények üzemeltetésére lehet hatósági engedélyt adni, melynek zajkibocsátása, az általa keltett rezgés nem haladja meg a környezetvédelmi és népegészségügyi előírásokban foglalt határértékeket.
(2) A 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt zaj- és rezgésterhelési határértékeket be kell tartani.
25. Víz- és talajvédelem
27. § (1) Az élővizek, a vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelme érdekében figyelembe kell venni a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletelőírásait.
(2) A talaj minőségvédelme érdekében a község területén tarlót égetni vagy élő növényzetet égetéssel pusztítani tilos.
(3) Építési- és egyéb tevékenységek csak olyan módon végezhetők, hogy ne idézzék elő a talaj erózióját.
(4) Az építési munkálatok megkezdése előtt a termőtalajréteget szakszerűen le kell termelni és deponálni kell. A termőföld legfeljebb fél évig tárolható depóniában. A termőföldet – amennyiben lehetséges – a telken belül kell felhasználni. Más esetben lehetőség szerint zöldfelületek létesítésénél kell felhasználni, az engedélyező által meghatározott, és az illetékes talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján jóváhagyott területen.
(5) Ha bontási, vagy egyéb talajmunka, munka során szennyezett talaj, vagy bármilyen hulladék kerül elő, azt haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, és a munkálatokat fel kell függeszteni. A szennyezett talaj vagy hulladék kezelése csak az illetékes környezetvédelmi- és talajvédelmi hatóság előírásai alapján történhet.
26. Levegőtisztaság védelem
28. § (1) A levegőtisztaság tekintetében a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt vonatkozó légszennyezési határértékek tartandók be.
(2) A község területén jelentős légszennyezéssel járó tevékenység nem folytatható.
(3) A község területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, a kiporzás megakadályozása mellett folytatható.
27. Hulladékkezelés
29. § (1) A települési hulladékkal és a köztisztasággal kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok – 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet; 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet; 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet – szerint kell eljárni.
(2) A veszélyes hulladékkal kapcsolatban a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) A hulladékolajokkal, elemekkel, akkumulátorokkal kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok – 4/2001.(II.23.); 9/2001.(IV.9.) KöM rendeletek – szerint kell eljárni.
Közművek
28. Általános előírások
29. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
(3) A feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(4) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
(6) A település beépített és beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a közművesítettség mértéke az építési övezetekben kielégíti az OTÉK szerinti teljes közművesítettséget.
(7) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szálláshelyet biztosító, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 30. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő egészséges ivóvízellátás és villamosenergia ellátás, valamint 31. § (6), (7) és (8) bekezdése szerinti szennyvízelvezetés és a 32. § (2), (6) és (7) bekezdések szerinti felszíni vízrendezés biztosítható.
29. Vízellátás
30. § (1) A beépített és beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes ivóvíz ellátás biztosítása esetén adható.
(2) A település új vezetékeinél körvezeték esetén NÁ 80, ágvezetéknél NÁ 100 mm-es minimális közcső fektethető. Ettől kisebb átmérő alkalmazása az üzemeltető és a Tűzoltóság hozzájárulásával a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adhat.
(3) A beépítésre nem szánt bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szálláshelyet biztosító, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(4) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(5) A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján. Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal és a Vízművel egyeztetni kell.
(6) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani
(7) A község területén egyéni vízbeszerzés (házi kút létesítése) vízjogi létesítési engedély alapján engedélyezhető.
30. Szennyvíz elvezetése
31. § (1) A település új beépítési területein elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.
(2) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a községben a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a község teljes közigazgatási területén tilos, még átmenetileg – rövid időre sem – engedélyezhető.
(3) A nyílt árkokra, patakokra, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásokra való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetés tilos.
(4) Szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni tilos.
(5) A csatornázásra került utcákban, az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.
(6) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezkedő építményekben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3,00 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozás 100 m-en belül nem lehetséges, a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. A zárt tároló mérete legalább akkora kell legyen, hogy – az időjárás viszontagságaira is felkészülve – egyhavi szennyvíz tárolására megfeleljen. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési módja nem biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100,00 m távolságra megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
(7) Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3,00 m3-t, és a közcsatorna hálózathoz való csatlakozás 200,00 méteren belül nem lehetséges, a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az ÁNTSZ meghatároz.
(8) Azoknak a telkeknek az esetében, amelyeken gazdasági (vállalkozás) tevékenység folyik, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
31. Csapadékvíz elvezetése
32. § (1) Zárt, illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített és a beépítésre szánt területen. A beépített, valamint a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
(2) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(3) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) zárt vagy felszínközeli, illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen.
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén.
c) településközpontban a zárt rendszerű felszínközeli csapadékcsatornákat ki kell építeni a területgazdálkodás és az üzemeltetés érdekében.
(4) Az árokhálózatoknál csőátereszként minimum 40 cm-es szelvényméretet kell alkalmazni.
(5) Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni.
(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb – fél hektárt (5000 m2) meghaladó telekterületű – beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(7) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
(8) Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára:
a) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok kisvízfolyások part-éleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m,
b) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak part-élétől 5-5 m
szélességű sáv szabadon hagyandó.
(9) A Kerka patak árvízvédelmi létesítményeitől a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem engedélyezhető építmény elhelyezése ill. anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet.
(10) A Kerka patak völgye nyílt ártér, amely az árvízvédelem biztosításáig nem szűkíthető, a völgy be nem épített része nem tölthető fel és nem építhető be.
(11) Árvízzel veszélyeztetett belterületen az épületeket a mértékadó árvízszint fölött 1,0 m-re kell elhelyezni.
32. Villamosenergia ellátás
33. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(2) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken, illetve a beépített és beépítésre szánt területeken abban az esetben, ha a közterület keresztmetszete a földkábeles elhelyezést nem teszi lehetővé, a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(4) A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezetének megállapításánál a 2/1984. (VIII. 22.) IPM. rendeletet és az MSZ 151/2000 szabványt kell figyelembe venni. A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten általában:
a) 400 kV-on 23 - 23 m,
b) 220 kV-on 18-18 m,
c) 120 kV-on 13 -13 m,
d) 20 kV-on 5 - 5 m és
e) 0,4 kV-on 1- 1 m.
33. Földgázellátás
34. § (1) A nagyközép-nyomású gázvezeték védőtávolság igénye 5-5 m, a középnyomású gázvezetékek védőtávolsága átmérőtől függően 3-3 m a vezeték szélétől mérten.
(2) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
34. Vezetékes hírközlés
35. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózat létesítésekor, illetve meglévő hálózat rekonstrukciójakor a föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezése előnyben részesítendő. A földfeletti vezetés esetén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(2) A beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése esetén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
35. Vezeték nélküli hírközlés
36. § (1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
(2) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen:
a) sziluett-vizsgálat készüljön;
b) az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön;
c) az engedélykérelemhez a Sugárbiológiai Intézet szakvéleményét is csatolni kell.
(3) A községben vezeték nélküli közcélú létesítmény elhelyezése nem javasolt, de nem tiltott, ezért külön szabályozása nem szükséges.
36. Záró rendelkezések
37. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett engedélyezési és egyéb hatósági eljárások során kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat 7/1997.(XII.9.) sz. rendelete.
(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Az építési övezetek telekalakítási és beépíthetőségi táblázata
b) 2. melléklet: T-2 jelű külterületi szabályozási tervlap
c) 3. melléklet: T-3 jelű belterületi szabályozási tervlap
1. melléklet
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
A épület megengedett |
|||||
2 |
Legkisebb területe |
Legnagyobb területe
1 |
Legkisebb szélessége |
Legnagyobb megengedett |
Legkisebb zöldfelületi |
Legkisebb |
Legnagyobb |
|
3 |
LF1 |
Ú
2: 1000 |
Ú: 1000+1000 |
Ú: 16 (20)
4 |
Ú: 20 + 15 |
Ú: 50 |
- |
Ú: 4,50 |
5 |
LF2 |
1800 |
2200 |
16 |
15 |
50 |
- |
4, 5 |
2. melléklet
3. melléklet
A beépítés mértékénél maximálisan figyelembe vehető legnagyobb terület.
„Ú” újonnan kialakítandó telkek esetében
"K": már kialakult telkek esetében.
Szabadon álló beépítési mód 20,00 méter telekszélességtől.