Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2016. (IV.30.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III.11.) önkormányzati rendelete módosításáról

Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § bekezdésben meghatározott feleadtakörében eljárva Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III.11.)  önkormányzati rendelete módosításáról a következőket rendeli el:

1. § A Rendelet a következő első bekezdéssel módosul:

Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § bekezdésben meghatározott feleadtakörében eljárva Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III.11.)  önkormányzati rendelete módosításáról a következőket rendeli el:"

2. § A Rendelet 15. § (2) a) pontja a következőre módosul:

„15. § (2) a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző.

3. § A Rendelet 20. § (2) b) pontja a következőre módosul:

„20. § (2) b) A tervezetet a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa közreműködésével a jegyző készíti el, megbízható előkészítéssel a tárgy szerint illetékes ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő.”

4. § A Rendelet IV. Fejezetének címe a következőre módosul

„A települési képviselő, a polgármester az alpolgármester és a jegyző”

5. § A Rendelet 35. § (1) bekezdése a következőre módosul:

„35.§ (1) A képviselőtestület az Mötv. 57-61. §-aiban meghatározott feltételek betartása mellett bizottságokat hoz létre.”

6. § A Rendelet 35. § (4) és (5) bekezdése a következőkre módosulnak:

„35. § (4) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e szabályzat keretei között – maga állapítja meg.

(5) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző felügyelete mellett a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége gondoskodik.”

7. § A Rendelet 41. § (1) és (2) bekezdése a következőkre módosulnak:

„41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége látja el.

(2) Az önkormányzat által létrehozott intézmények önállóan vagy részben önállóan gazdálkodnak, kiadásaikra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület csökkentheti, illetve vonhatja el.”

8. § A Rendelet függelékei a következőképpen módosulak:

1. számú függelék a 3/2011.(III.11.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati képviselők neve, jogállása

         Pál Zoltán polgármester

         Gazdag László alpolgármester

         Maturicz Ottó képviselő

         Rónási Attila képviselő

         Völgyi Éva képviselő

2. számú függelék a 4/2011.(III.11.) önkormányzati rendelethez

Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság tagjai

Völgyi Éva elnök

Maturicz Ottó tag

Rónási Attila tag

3. számú függelék a 4/2011.(III.11.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati társulások megnevezése

- Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Szentmargitfalva községek Közoktatási Intézményi Társulása (8872 Muraszemenye Béke út 2.)

- Kerkamenti Települések Szövetsége (8874 Kerkaszentkirály Petőfi út 2/A.)

- Lovászi Gondozási Központot Fenntartó Társulás (8878 Lovászi Petőfi u. 1.)

- Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás (8868 Letenye Kossuth u. 10.)

- Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás (8798 Zalabér Rákóczi Ferenc u. 2.)

8. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Kerkaszentkirály, 2016. április 27.

                                    Pál Zoltán                                                                            Dr. Resch Karolina

                                   polgármester                                                                            jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Csörnyeföld, 2016. április 29.

                                                                                                                                   Dr. Resch Karolina

                                                                                                                                               jegyző

Kerkaszentkirály Község Önkormányzata képviselőtestületének

3/2011. (III.11.) önkormányzati rendelete

 Szervezeti és Működési Szabályzatáról

MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § bekezdésben meghatározott feleadtakörében eljárva Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III.11.)  önkormányzati rendelete módosításáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

.

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kerkaszentkirály Község Önkormányzata

      (2) Az önkormányzat székhelye: 8874 Kerkaszentkirály Petőfi út 2/A

      (3) Az önkormányzat működési területe: Kerkaszentkirály község közigazgatási területe

      (4) Az önkormányzat hivatalának megnevezése

            Csörnyeföld-Muraszemenye- Kerkaszentkirály-Szentmargitfalva Községek                

            Körjegyzősége , címe:  8873 Csörnyeföld Fő út 8.

2.§. (1)Az önkormányzati feladatokat  a képviselőtestület és szervei: a polgármester, a

      képviselőtestület bizottsága és a képviselőtestület hivatala a körjegyzőség látja el.

    (2) A képviselőtestület tagjainak száma 5 fő, név szerinti felsorolásukat az SzMSz 1. 

          számú függeléke tartalmazza.

    (3) A képviselőtestület bizottsága: Vagyonnyilatkozat-tételi bizottság, tagjainak

         felsorolását. a 2. számú függelék tartalmazza.

Az önkormányzat feladat-és hatásköre

3.§.(1) Az önkormányzat az Ötv. 8.§-ában meghatározott kötelező feladatai közül önállóan

       látja el a következőket:

       a) egészséges ivóvíz ellátás önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működtetésével

       b)  közvilágítás

       c)  helyi közutak és a köztemető fenntartása

       d)  nemzeti és kisebbségek jogainak biztosítása

    (2) A kötelező feladatok közül társulásban látja el:

      a) óvodai nevelés és általános iskolai oktatás és nevelés

      b) egészségügyi és szociális alapellátás.

    (3) Az önkormányzati társulások megnevezését a 3. számú függelék tartalmazza.

4.§ (1) Az önkormányzat kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi

      közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az

      önkormányzat az önként vállalt feladatokról a lakosság igényei alapján, anyagi

      lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást

      tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy képviselőtestületi

      határozatban, esetenként határozza meg, a feladatra jutó anyagi eszközöket a mindenkori

      költségvetési rendelet tartalmazza. A döntés során figyelembe veszi a lakosság igényeit.

 (2) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

   a) a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben

      meghatározott, önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások  biztosítása;

   b) a fiatal családok otthonáról, illetve az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló  

       önkormányzati rendeletekben foglaltak szerint a lakáshoz jutás segítése;

    c) a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerhez való csatlakozással, önkormányzati határozatok

       útján a felsőfokú oktatásban részt vevők támogatása;

    d) képviselőtestületi határozatok alapján művészeti, kulturális egyesületek, alapítványok,

 civil szervezetek támogatása;

e) a településfejlesztés keretében külön határozatok és a mindenkori költségvetési

  rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása;

f) külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás a helyi jelentőségű természeti

 értékek védelméről, az épített környezet helyi védelméről, valamint a védett

 építmények felújításának és a díszkivilágítás kiépítésének támogatásáról;

5.§ (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselőtestületet illetik

     meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított

     szabályok szerint a polgármesterre, társulásra átruházhat.

(2) A képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10 §-ban meghatározottakon

     túl:

    a) a képviselőtestület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés és megbízás esetén a    

        személyi alapbér meghatározása;

    b) új, önként vállalt feladat vállalása, illetve feladatról történő lemondás;

    c) hitelfelvétel.

 (3) A képviselőtestület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését

      megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

  (4) A képviselőtestület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

  (5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok

     eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.

6.§  A képviselőtestület az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó, települése

     szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a

     települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából –

    gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv.

    10.§.(2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó

    medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására

    létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az

    önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás

    ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt

     nem érinti.

    A Társulás a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése

    céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására, működtetésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 95-95) A. –ai az irányadóak.

II. Fejezet

A képviselőtestület működése

A képviselőtestület ülése

7.§ (1) A képviselőtestület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv szerint működik. A

      munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé. A munkatervet minden

      év január 31-ig a javaslatok alapján a körjegyző állítja össze.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:

    a) a települési képviselők,

    b) az alpolgármester

    c) a körjegyző

    d) a képviselőtestülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetek

(3) A munkaterv ülésterv tartalmazza:

     - a képviselőtestület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét

     - a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét

     - a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását

8.§ (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

  (2) A képviselőtestület üléseit a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása

     esetén a Vagyonnyilatkozatot-tételi Bizottság elnöke hívja össze, az ülés helyének, napjának,

     kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó

     meghívóval.

  (3) A képviselőtestület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal a teljes anyag

      megküldésével meg kell hívni a körjegyzőt.

  (4) Tanácskozási joggal, meghívó megküldésével meg kell hívni a napirendi pontok tárgya szerint az illetékes szerv képviselőjét, és mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok teszik kötelezővé.

  (5) A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három  

       percig szólhatnak hozzá.

  (6) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a

     részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés

     előtt legalább 5 nappal megkapják.

     Helyben szokásos módon, hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tenni a testületi

     ülések időpontját, helyét és napirendjét.

9.§ (1) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők 1)4-ének

     vagy a bizottságnak a napirendet is tartalmazó indítványára.

   (2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10

     nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.

10.§ (1) A képviselőtestület ülései - a zárt ülések kivételével - nyilvánosak.

  (2) A képviselőtestület határozatképes, ha a tagjainak több,  mint fele jelen van.

  (3) Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra

      ismételten össze kell hívni.

  (4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és

     vélemény nyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja. Az ülés rendjének zavarása

     esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

11.§(1) A képviselőtestület  zárt ülést tart az Ötv. 12.(4) bekezdés a) pontjában meghatározott

        esetekben.

   (2) Zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben.

        Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséhez a képviselőtestület minősített többségű

        szavazata szükséges.

12.§ (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,

        az alpolgármester akadályoztatása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi bizottság elnöke

        vezeti.

  (2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

   a) megállapítja, hogy a képviselőtestületet az SZMSZ szerint hívták össze,

   b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,

   c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, az átruházott hatáskörben tett

       intézkedésekről,

   d) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

   e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

   f) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót,

   g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

   h) kihirdeti a határozatokat,

   i) tárgyalási szünetet rendelhet el, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy

     berekesztheti,

   j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

13.§ (1)A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban felmerült kérdésre a választ a hozzászólások,

         vita megkezdése előtt kell megadni.

  (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

  (3) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a

       polgármester javasolhatja.

  (4) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt

       kíván tenni.

  (5) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata

        szükséges.

  (6) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és

       hozzászólhatnak, feltéve, ha a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel megadja nekik a

        szót.

   (7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító határozatát a vita

        bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

Az előterjesztés

14.§(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a

      képviselőtestület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és

      tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra .

     Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és

     határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

   a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az

    előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztésben résztvevők

    véleményét és mindazokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és 

    döntést indokolják.

    b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a

    végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

A sürgősségi indítvány

15.§ (1) A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron

       kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

 (2) a)^[1] Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző.

                b) Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a

        sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

   c) Ha a képviselőtestület a sürgősséget nem ismeri el, úgy az indítványt egyszerű napirendi

       javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról,

       hányadik napirendként tárgyalják.

Kérdés, interpelláció

16.§ (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési,

        előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

  (2) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás

       maximális időtartama 3-5 perc.

  (3) Interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás kérés, amely

       problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen

       mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

  (4) Az interpellációt a testületi ülést megelőző második nap lehet benyújtani a

       polgármesternél. A képviselő interpellációját a testületi ülésen szóban megismételheti,

       kiegészítheti.

   (5) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először

        előterjesztő nyilatkozik, majd a testület dönt az elfogadásáról

III. Fejezet

A képviselőtestület döntései, a döntéshozatal módja

17.§ (1) A képviselőtestület:

      a)  rendeletet alkot,

      b) határozatot hoz.

(2) A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

     a) a sürgősségi indítványról,

     b) ügyrendi kérdésekről,

     c) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,

     d) tájékoztató anyag elfogadásáról.

(3) A képviselőtestület határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű

     szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata

     szükséges.

(4) Minősített többség- a megválasztott képviselők több,  mint felének igen szavazata

      szükséges:

a) rendeletalkotás

b) önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c) gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,

d) képviselő kizárása a döntéshozatalból,

e) a törvény által hatáskörébe tartozó választás, kinevezés és megbízás

f) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás,

g) intézmény alapítása

h) hitelfelvétel

i) a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,

j) a képviselőtestület hatáskörének átruházása,

k) jogszabályokban és a szabályzatban meghatározott egyéb esetekben.

18.§(1) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben

       zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás esetén a képviselőtestület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló   

      bizottság elnökét és két tagját.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának

     biztosításával történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

     a) törvény írja elő,

     b) azt a polgármester és a képviselők többsége kéri.

(5) Ügyrendi kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.

Az önkormányzati rendeletalkotás

19.§(1) A képviselőtestület az Ötv. 16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

      önkormányzati rendeletet alkot.

 (2) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok  

     végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok

     rendezésére.

20.§(1) A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

        a) települési képviselők,

        b) polgármester, alpolgármester, a jegyző,

        c) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek.

  (2) A rendelet elkészítése:

         a) a képviselőtestület elveket, szempontokat állapíthat meg,

b) ^[2]A tervezetet a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa közreműködésével a jegyző készíti el, megbízható előkészítéssel a tárgy szerint illetékes ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő.

  (3) A tervezet véleményezése:

        a) a jogszabályi környezet

        b) széleskörű elemzésből kell kiindulni, ennek elsődleges forrásai:

        - szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

        - lakossági közvélemény-kutatás,

        c) a polgármester egyes rendelettervezetet - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra

           bocsáthat,

        d) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek

          tervezetét legalább 10 napi közszemlére kell bocsátani, melynek megtörténtéről a

          lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

 (4) A tervezet képviselőtestület elé terjesztése

      a) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a

         képviselőtestület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet a felvetett, de a

         tervezetben nem szereplő javaslatokról.

      b) A rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati

          rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

21.§ Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően –

     folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

     Kerkaszentkirály Község Önkormányzata képviselőtestületén...../200...(....hó.....nap)  

     önkormányzati rendelete

22.§ Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele

     a) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, az

        önkormányzat hivatali helyiségében lehelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel.

     b) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg

        kell küldeni.

23.§ Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása.

     a) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a

        végrehajtás helyzetéről és fontosabb tapasztalatairól.

     b) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek felülvizsgálatáról és köteles a  rendeletek

        nyilvántartását naprakész állapotban vezetni.

Önkormányzati határozatok

24.§ (1) A képviselőtestület normatív határozatot,  hatósági határozatot és az előző két   

     határozat fajta egyikébe sem sorolható egyéb határozatot hozhat.

 (2) A képviselőtestület normatív határozatát a 22.§-ban foglaltak szerint kell

     közzétenni.

(3) A képviselőtestület számozott határozat nélkül dönt a napirend elfogadásáról, ügyrendi

     kérdésekről, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

 (4) A számozott határozat tartalmazza a sorszámot, elfogadás évét, hónapját és napját, a

     végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtási határidőt.

 (5) A határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást vezet.

A jegyzőkönyv

25.§(1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Ötv. 17.§(1)

     bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

     a) az ülés helyét és időpontját

b) napirendi pontonként az előadókat

c) a szóbeli előterjesztés rövid tartalmát

d) a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét

e) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal

    kapcsolatos válaszokat

f) a határozatokat

g) aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2) A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:

    a) az egyik eredeti példányt a jegyző kezeli

    b) a másik eredeti példányt el kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal

         vezetőjének

    c) a harmadik példányt hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő

        állampolgárok számára, amely a polgármesternél kerül lefűzésre.

(3) A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvekhez csatolni kell a meghívót és

      mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(4) A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét s polgármester és a körjegyző írja alá.

(5) A választópolgárok- zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület ülésének

      jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A jegyzőkönyvből határozat kivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselőtestületi ülést

     követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősnek.

26.§ (1) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint

      közzé kell tenni.

(2) A hozott határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni.

Határozatok végrehajtása

27.§ (1) A képviselőtestület a lejárt határidejű határozatairól a polgármester köteles

     negyedévente beszámolni. A beszámolás szóban történik.

(2) A lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester köteles

     javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve  a

     végrehajtási határidő módosítására.

Lakossági fórumok

28.§ A képviselőtestület évente egy alkalommal közmeghallgatást köteles tartani. A

     közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjáról a lakosságot a fórum előtt

     legalább 10 nappal a helyben szokásos módon értesíteni kell.

IV. Fejezet^[3]

A települési képviselő, a polgármester az alpolgármester és a jegyző

A települési képviselő

29.§ (1) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában, köteles

     olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre.

 (2) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző

       vizsgálatokban.

(3) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot köteles megőrizni. Titoktartási

      kötelezettsége, a megbízatásának lejárta után is fennáll a mentesülésig.

(4) A képviselő köteles bejelenteni, ha a képviselőtestület ülésén, vagy egyéb megbízatásának

      teljesítésében akadályoztatva van.

 (5) A képviselő köteles bejelenteni érintettségét a döntéshozatalnál.

 (6) A képviselő a körjegyzőtől és a körjegyzőség ügyintézőjétől igényelhet képviselői

     munkájához szükséges  tájékoztatást, illetve ügyviteli segítséget.

(7) A képviselőtestület a települési képviselőnek - a törvény keretei között - rendeletében

     meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít meg.

A polgármester

30.§(1) A polgármester  megbízatását tiszteletdíjasként látja el. A polgármester tiszteletdíjára

      az  alpolgármester tesz javaslatot, jutalmat, költségtérítést a  képviselőtestület állapíthat

      meg részére.

(2) A polgármester minden hónap második keddjén 9-12 óráig fogadóórát tart a hivatalában.

(3) A polgármester köteles az alpolgármesternek bejelenteni szabadságát, illetve egyéb tartós

     - 10 munkanapot meghaladó- távollétét, melynek ideje alatt az alpolgármester jogosult a

     polgármester helyett eljárni.

 (4) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő különös feladatai:

   a.) segíti a képviselők munkáját,

   b.) összehívja és vezeti a testület üléseit,

   c.) képviseli az önkormányzatot,

   d.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

   e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

(5) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

   a.) dönt az éves költségvetés 1 %-át meg nem haladó hitelügyletről,

   b.) dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabér előleg) felvételéről, amely a jegyző

        ellenjegyzésével nyújtható be,

   c.) dönt a költségvetési tartalék 20 %-ig terjedő felhasználásáról,

   d.) megállapodást köt az éves költségvetés 10 %-áig terjedő vagyonügyletben,

   e.) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

   f.) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

   g.) az önkormányzati dolgozókkal kapcsolatban gyakorolja a munkáltatói jogokat ,

   h.) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi

       feladatokat.

   i.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági

        jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

   j.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

Alpolgármester

31.§ (1) A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással

     a  képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére,

     munkájának elősegítésére egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban 

     látja el feladatait.

(2) A képviselőtestület nem választ tagjain kívül alpolgármestert.

(3) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványokat csak a polgármester

     szabadsága, illetve tartós  akadályoztatása esetén gyakorolhatja.

A körjegyző

32.§ (1) Csörnyeföld-Muraszemenye-Kerkaszentkirály-Szentmargitfalva Községek

      Körjegyzőségének körjegyzőjét a képviselőtestületek együttes ülésen nevezik ki.

(2) A körjegyző gyakorolja a körjegyzőség dolgozói felett a munkáltatói jogokat, a hivatal

     köztisztviselőjének kinevezéséhez a polgármesterek egyetértése szükséges.

(3) A körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok

   ellátásáról, ebben a körben:

   a.) előkészíti a képviselőtestületi ülést,

   b.) ellátja a testületek szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

   c.) tanácskozási joggal részt vesz a testület ülésein,

   d.) törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során, vagy az előterjesztés

        vitájában,

   e.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvében elkészítéséről, azt a polgármesterrel

        együtt írja alá,

   f.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet az önkormányzat

        munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(4) Gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.

V. Fejezet

A képviselőtestület hivatala, bizottságai, önkormányzati társulások

A körjegyzőség

33.§(1) A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az

    önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos

    adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására

    Muraszemenye, Kerkaszentkirály, Szentmargitfalva Községek Képviselőtestületeivel

     közösen egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése:

    Csörnyeföld-Muraszemenye-Kerkaszentkirály-Szentmargitfalva Községek Körjegyzősége

    Hivatal székhelye: Csörnyeföld Fő út 8.

(2) A körjegyzőség létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait,

     valamint feladat és hatásköreit a körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodásban

     kell meghatározni.

(3) A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének

     kikérésével körjegyző készíti el és terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestületek

     együttes ülésére.

(4) A körjegyzőséget létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt:

   a) a körjegyző kinevezéséről, felmentéséről,

   b) a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről,

   c) a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,

   d) a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

   e) a körjegyzőség költségvetésének és zárszámadásának elfogadásáról.

A döntést a képviselőtestületek az Ötv. 40. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint hozzák meg.

(5) A körjegyzővel szembeni egyéb munkáltatói jogokat az érintett polgármesterek egymás

     közötti megállapodás alapján gyakorolják.

Az együttes ülés

34.§(1) Az együttes ülés összehívását kezdeményezhetik az érintett önkormányzatok

     polgármesterei és a körjegyző.

 (2) Az együttes ülés előkészítésére a képviselőtestületi ülések előkészítésére vonatkozó

      szabályokat kell alkalmazni.

 (3) Az együttes üléseket a polgármesterek egymást követő sorrendben ülésenként felváltva

     vezetik.

 (4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselőtestületek külön-külön                                

     szavaznak és hoznak határozatot.

 (5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó

    szabályoknak megfelelően a képviselőtestületek által hozott határozatokat külön, valamint

     a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett      

     – hozzászólás lényegét tartalmazza.

A képviselőtestület bizottságai

35.§ (1)^[4] A képviselőtestület az Mötv. 57-61. §-aiban meghatározott feltételek betartása mellett      bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok elnökét, alelnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők

     közül kell választani.

(3) A bizottságok megnevezését, tagjainak létszámát, nevét a 2. sz. függelék tartalmazza.

(4)^[5] A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e szabályzat keretei között – maga állapítja meg.

(5)^[6] A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző felügyelete mellett a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége gondoskodik.

36.§ (1) A bizottságok elnökeire a polgármester tesz javaslatot. A bizottság képviselőtestületi

      tagjaira a képviselőtestület bármely tagja tehet javaslatot.

(2) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztása nyílt szavazással,

      minősített többséggel történik.

(3)  A bizottság elnökének, alelnökének visszahívására a polgármester, illetve a bizottság

      tagjai tehetnek javaslatot. A visszahívásról az új bizottsági tag megválasztásával

       egyidejűleg a képviselőtestület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.

A bizottsági működés főbb szabályai

37.§ (1) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselőtestületre

         vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság elnöke köteles a bizottságot összehívni :

a) a képviselőtestület döntése alapján,

 b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:

a) bármely települési képviselő,

b) a polgármester, alpolgármester

c) a jegyző

d) a bizottság által meghívottak.

5. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket tartalmazza.
6. A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselőtestületnek.

Társulások

38.§ (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása

     érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban más települések

     képviselőtestületeivel, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel

    alakít társulásokat.

(2) A képviselőtestület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan

     társulásait is, amelyek célja a helyi önkormányzati feladatok segítésére irányulnak.

 (3) Az önkormányzati társulások felsorolását  a 3. számú függelék tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

Az önkormányzat költségvetése

39.§ (1) A képviselőtestület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A

     költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a

     finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza  

     meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

   a) az első forduló (koncepció) főbb elemei:

       - a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek figyelembevétele

       - az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok elemzése

       - a bevételi források és azok bővítésének lehetőségei

       - a kiadási szükségletek, az igények és célkitűzések egyeztetése.

   b) a második forduló főbb elemei:

       - költségvetési rendelet-tervezet megtárgyalása,

       - a költségvetési javaslat tartalmazza: a bevételi forrásokat működési és fenntartási

         előirányzatokat, felújítási előirányzatokat, fejlesztési kiadásokat,  az általános és

        céltartalékot.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület

     elé.

4. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az előbbiek vonatkoznak.

Az önkormányzat vagyona

40.§ (1) A képviselőtestület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére,

     elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozás vitelére, illetőleg más célú hasznosítására

     külön rendeletet alkot.

(2) Ebben a rendeletben kell megállapítani:

     a.) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

     b.) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket,     

        amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

      c.) azoknak a vagyontárgyaknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről csak

        helyi népszavazás dönthet.

(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági

      vállalkozásokban.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az

      állampolgárokat.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

41. § (1)^[7] Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége látja el.

(2)^[8] Az önkormányzat által létrehozott intézmények önállóan vagy részben önállóan gazdálkodnak, kiadásaikra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület csökkentheti, illetve vonhatja el.

(3) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának

     szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az

     általa kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi

     terv teljesítéséért.

(4) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(5) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselőtestület látja el.

(6) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulási formában gondoskodik a

     képviselőtestület.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

42.§ (1) Ez a rendelet 2011. március 16-án lép hatályba.

 (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és

      Működési Szabályzatáról szóló 8/2003.(VI.23.) önkormányzati rendelet.

 (3) E rendelet függelékét képezik:

      1. Az önkormányzati képviselők neve, jogállása

      2. A képviselőtestület bizottságai és tagjai

      3. Társulási megállapodások

Kerkaszentkirály, 2011. március 11.

                      Pál Zoltán                                                     Dr. Ratkovics Ágnes

                      polgármester                                                               körjegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Csörnyeföld, 2011. március 11.

                                                                                          Dr. Ratkovics Ágnes

                                                                                                Körjegyző

1. számú függelék a 3/2011.(III.11.) önkormányzati rendelethez^[9]

Az önkormányzati képviselők neve, jogállása

         Pál Zoltán polgármester

         Gazdag László alpolgármester

         Maturicz Ottó képviselő

         Rónási Attila képviselő

         Völgyi Éva képviselő

2. számú függelék a 4/2011.(III.11.) önkormányzati rendelethez^[10]

Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság tagjai

Völgyi Éva elnök

Maturicz Ottó tag

Rónási Attila tag

3. számú függelék a 4/2011.(III.11.) önkormányzati rendelethez^[11]

Önkormányzati társulások megnevezése

- Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Szentmargitfalva községek Közoktatási Intézményi Társulása (8872 Muraszemenye Béke út 2.)

- Kerkamenti Települések Szövetsége (8874 Kerkaszentkirály Petőfi út 2/A.)

- Lovászi Gondozási Központot Fenntartó Társulás (8878 Lovászi Petőfi u. 1.)

- Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás (8868 Letenye Kossuth u. 10.)

- Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás (8798 Zalabér Rákóczi Ferenc u. 2.)