Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 13/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 03. 02- 2022. 03. 03Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 13/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Kerkaszentkirály Község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása:
1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával és
3. a településképi követelmények meghatározásával.
(2) A helyi védelem célja:
1. A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
1. A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák megőrzése.
2. A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése
3. A település védett természeti területeinek védelme.”
3. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § (1) A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,
ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszüntetését megalapozó ok ismertetése,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.”
(2) A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.”
(3) A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a jegyző feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:
1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám),
3. a védelem típusát,
4. a védettséget elrendelő képviselő-testületi határozat számát,
5. a védendő érték meghatározását (leírás),
6. a védett érték létrehozására vonatkozó adatokat (tervező, alkotó, létesítés éve, számottevő átalakítás, felújítás ideje, fellelhető dokumentációja),
7. a védett érték fotódokumentációját, 8. a védendő érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint)”
5. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről a képviselő-testület dönt, amelyről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a tulajdonosi kört és a javaslat-tevőt.”
6. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„9/A. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
12/A. § (1) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(3) Utcabútor, reklámhordozó épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.
(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklám közzétételére nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 50 cd/m² mértéket meg nem haladó fénysűrűségű fényforrások használhatók.
(6) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételére alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
(7) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(8) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:
a) kioszk,
b) utasváró,
c) közművelődési célú hirdetőoszlop,
d) információs célú berendezés, kivéve a CityBoard,
e) más célú berendezés,
f) cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.
(9) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:
a) közművelődési célú hirdetőoszlop,
b) információs célú berendezés, kivéve a CityLight, és a CityBoard,
c) más célú berendezés,
d) cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.
(10) A CityLight legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezhet.
(11) A CityBoard egy oldalról látható reklámfelülete a 9 négyzetmétert, a láb magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.”
7. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„9/B. Cégér, üzletfelirat, kirakat és információs tábla elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
12/B. § (1) Cégér, üzletfelirat, kirakat a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.
(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb összesen 2 db üzletfelirat és cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db üzletfelirat és cégér helyezhető el úgy, hogy megjelenésük egységes legyen, a harsány színű kialakítás kerülni kell.
(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő üzletfelirat és cégér helyezhető el.
(4) Az (1)-(3) bekezdéseken túl az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy üzletfelirat és cégér helyezhető el.
(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.
(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.
(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti.
(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, homlokzati díszeit.
(9) Épületen, kerítésen elhelyezett cégér maximális mérete 2,00 m² lehet.
(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, a cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva, vagy zárva felirat, mely lehet fehér, piros és zöld színű is. Visszatükröződő, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér nem helyezhető el.
(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégér legmagasabb pontja a 3,0 m-t nem haladhatja meg.
(12) Idegenforgalmi információs tábla az utcatáblákkal azonos formában, színben és megjelenéssel helyezhető el.”
8. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) 1. mellékletében szereplő kivételek figyelembevételével indított építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:
a) helyi védelem alatt áll,
b) helyi területi védelem alatt áll,
c) településképi szempontból meghatározó területen áll,
d) közterület felől látható,
e) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el”
9. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A településképi véleményt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.”
10. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni törvényben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:
1. egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
2. helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzat-felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,
3. településképet érintő, közterületről látszó reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése esetén; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,
4. közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység,
5. az építmények rendeltetésének megváltoztatása – az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le.”
11. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet VIII. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG”
12. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi kötelezési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester az önkormányzat szerveként folytatja le, amelynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)[7] eljárási szabályait kell alkalmazni.
(2) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: A képviselő-testület által átruházott hatáskörben polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr.[8] alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozatot a Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.”
13. § (1) A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”
(2) A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100 000 Ft.”
14. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírságot az azt megállapító határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető.”
15. § A településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet
16. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 13/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdésében az „5. § szerinti” szövegrész.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.