Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 04. 04- 2025. 12. 09Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kerkaszentkirály Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2)1 Az önkormányzat székhelye: 8874 Kerkaszentkirály, Petőfi út 1.
(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: http://kerkaszentkiraly.hu/
(4) Az önkormányzat illetékességi területe Kerkaszentkirály község közigazgatási területére terjed ki.
(5) Az önkormányzat jelzőszámait, az alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölését, valamint a fizetési számlák felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
2. § (1) A képviselő- testület hivatalos elnevezése: Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) Az önkormányzat hivatalának neve: Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 8887 Bázakerettye, Fő út 4.
(3) A Hivatal telephelye: Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség), címe: 8873 Csörnyeföld, Fő út 8.
3. § (1) Az önkormányzat jelképe a címer, amelynek leírását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat jelképének használatát önkormányzati rendelet állapítja meg.
4. § A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a Kirendeltség hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) az önkormányzat bélyegzőjén: „Kerkaszentkirály Község Önkormányzata”
b) a közös hivatal bélyegzőjén: „Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal”
c) a kirendeltség bélyegzőjén: „Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége - 8873 Csörnyeföld, Fő út 8.”
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat.
6. § (1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) illetve egyéb törvény tartalmazza.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatai közül önállóan látja el a következőket:
1. egészséges ivóvíz ellátás önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működtetésével,
2. közvilágítás,
3. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
4. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
5. a törvényben meghatározott kivételekkel az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
6. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
7. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
8. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
9. nemzeti és kisebbségek jogainak biztosítása,
10. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;
11. filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
12. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
13. sport, ifjúsági ügyek,
14. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
15. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg.
(3) Az önkormányzat a kötelező feladatok közül társulás útján látja el
a) óvodai ellátás
b) egészségügyi és szociális alapellátás
c) hulladékgazdálkodás
feladatait.
(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az önkormányzat Bázakerettye Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján látja el.
7. § (1) A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását az Mötv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:
a) a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása;
b) képviselő-testületi határozatok alapján a felsőfokú oktatásban részt vevők támogatása;
c) képviselő-testületi határozatok alapján művészeti, kulturális egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása;
d) a településfejlesztés keretében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása;
e) külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről, az épített környezet helyi védelméről, valamint a védett építmények felújításának és a díszkivilágítás kiépítésének támogatásáról;
f) külön önkormányzati rendelet alapján falugondnoki szolgálat működtetése.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK
1. A képviselő-testület
8. § A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület - Alaptörvényben, valamint törvényben meghatározott módon - gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
9. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület névsorát 5. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
(4) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a társulás, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
10. § (1) A képviselő- testület át nem ruházható hatásköreit törvény, valamint önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület - törvényben meghatározott hatásköreit - rendeletében a polgármesterre, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) A képviselő- testület által átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
2. A képviselő-testület ülései
11. § (1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) soros ülés,
c) soron kívüli ülés,
d) közmeghallgatás.
(3) A Képviselő-testület üléseit rendszerint az önkormányzat székhelyén, illetve a Közösségi Színtér ingatlanokon tartja. Az alakuló ülés, a közmeghallgatás, együttes testületi ülés, illetve valamely rendkívüli körülmény fennállása esetén az ülés egyéb helyszínen is megtartható.
12. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott időn belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester – ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó polgármester - akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő gondoskodik.
(3) Az alakuló ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit írásban, postai úton, vagy helyi kézbesítő útján úgy kell megküldeni a meghívottaknak, hogy azt a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal megkapják.
(4) A meghívó Képviselő-testületi tagok részére lakcímre személyes kézbesítéssel történő kiküldéséről vagy elektronikus címre történő megküldéséről a Hivatal gondoskodik.
(5) A Képviselő-testület tájékoztatja az alakuló ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívó helyben szokásos módon, valamint az Önkormányzat és a Hivatal honlapján történő közzétételével, melyről a polgármester és a Hivatal gondoskodik.
(6) Az alakuló ülésre meg kell hívni a Helyi Választási Bizottság Elnökét.
(7) Az alakuló ülésen a polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
(8) Az alakuló ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének, idejének a meghatározását, valamint a javasolt napirendi pontok és azok előterjesztői nevének meghatározását. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai, amelyről tárgyalni szükséges, a következők:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választások eredményéről,
b) a megválasztott Képviselő-testületi tagok eskütétele, megbízólevelek átadása,
c) a polgármester eskütétele, megbízólevelének átadása,
d) polgármesteri program ismertetése,
e) a polgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
f) alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
g) a Képviselő-testület bizottságainak létrehozása, bizottság elnökeinek és tagjainak megválasztása, eskütétele,
h) nem Képviselő-testületi bizottsági tagok megválasztása, eskütétele,
i) képviselők és nem Képviselő-testületi bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítására önkormányzati rendelet megalkotása, vagy felhatalmazás a rendelettervezet elkészítésére,
j) a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, felülvizsgálata, vagy felülvizsgálatra előkészítésre felhatalmazás adása,
k) felhatalmazás adása Önkormányzat képviseletére társulásokban,
l) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, a KOMA adatbázisba való felvétel, valamint az összeférhetetlenség szabályairól.
13. § Az alakuló ülésen a 13. § (8) bekezdésben meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a Képviselő-testület döntése alapján.
14. § (1) A képviselő-testület évente szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal soron következő ülést tart.
(2) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv szerint működik. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet minden év január 31-ig a javaslatok alapján a jegyző állítja össze.
(3) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) az alpolgármester
c) a jegyző
d) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetek.
(4) A munkaterv ülésterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét
c) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
15. § (1) Soron kívüli ülést kell tartani sürgős, halasztást nem tűrő esetben.
(2) A polgármester a soron kívüli ülést 15 munkanapon belüli időpontra köteles összehívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával hívja össze. Ha a polgármester a kormányhivatal indítványának nem tesz eleget, a képviselő- testület ülését a kormányhivatal hívja össze.
16. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt legalább 3 nappal az ülést megelőzően megkapják.
(2) Soron kívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
17. § (1) A meghívó tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülés időpontját és helyszínét,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontot előterjesztő nevét, beosztását,
d) kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.
(2) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(3) Az önkormányzat és a Hivatal hirdetőtábláján, a Hivatal honlapján közzé kell tenni a képviselő-testületi, a bizottsági ülés időpontját, helyét és napirendjét.
(4) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(5) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a jegyzőt és az aljegyzőt,
2. a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
3. a napirend előadóját,
4. azt a személyt, akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja,
5. hirdetmény útján az önszerveződő közösségek képviselőit.
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, az ülés elnökének bejelentésére, vagy az érintett kérésére vita és szavazás nélkül.
(3) A zárt ülés tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a polgármester, bármely képviselő, vagy a jegyző indítványára a képviselő- testület minősített többséggel hozott határozata alapján.
(4) A zárt ülésen a Mötv. -ben meghatározott személyek vehetnek részt.
(5) Zárt ülés tartásáról a képviselő- testület mindig esetenként határoz.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a tárgyban közvetlenül érdekelt, illetve meghatalmazottja tekinthet be.(7) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, vagy a jegyző adhat.
3. A képviselő-testületi ülés elnöke
19. § (1) A képviselő- testületi ülés elnöke a polgármester. A polgármester akadályoztatása esetén, a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester elnököl.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
4. A levezető elnök jogköre
20. § (1) A levezető elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) az ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján a jelenlevő képviselők számának, a hiányzó képviselők személyének megállapítása és kihirdetése,
c) az ülés határozatképességét megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése,
d) határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülésének 5 napon belüli időpontra változatlan napirenddel történő ismételt összehívása,
e) annak megállapítása, hogy a képviselő- testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint, szabályszerűen történt,
f) az ülés napirendjének előterjesztése,
g) javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására, tárgyalásának elnapolására,
h) az ülés vezetése, a szó megadása a bejelentkezés sorrendjében, megtagadása és megvonása,
i) tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
j) a tanácskozás rendjének fenntartása.
(2) A levezető elnök vitavezetési feladatai, jogkörei:
a) a vita megnyitása, berekesztése,
b) javaslattétel a vita lezárására,
c) a szavazás elrendelése,
d) a szavazás eredményének megállapítása,
e) a határozat kimondása,
f) tárgyalási szünet elrendelése.
21. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök felel. A levezető elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, vagy hozzászólót, aki a testület munkáját akadályozza, vagy a rendelet tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megsérti.
(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a levezető elnök jogosult:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmeztetni, ismétlődő esetben megvonni tőle a szót,
b) rendre utasítani, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíteni azt a képviselőt, hozzászólót, aki mások jogait sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, vagy az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendzavarás esetén figyelmeztetni a rendzavarót,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a rendzavarót a terem elhagyására kötelezni.
(3) A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(4) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek mindennemű tetszésnyilvánítása tilos. A levezető elnök a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő- testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
(5) Amennyiben a képviselő- testületi ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
22. § Bármely képviselő kérésére a levezető elnök – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 30 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselő ülésenként egy alkalommal kérheti.
5. Az ülés napirendjének meghatározása
23. § A levezető elnök az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők számának megállapítása után ismerteti a javasolt napirendet.
24. § (1) Az ülésre írásban beterjesztett vagy előre bejelentett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre fel kell venni. Amennyiben a levezető elnök a napirendre vételt mellőzi, a napirendre vételi javaslatról a képviselő- testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) A képviselő- testület indokolással ellátott javaslat alapján dönthet bármely napirendi pont elnapolásáról, a napirendről való levételéről, illetve – elnapolás mellett – szakértői előkészítésre utalásáról, továbbá a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének megváltoztatásáról. A javaslatot a polgármester, bármely képviselő, vagy a jegyző jogosult előterjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
25. § (1) A polgármester a meghívó szerinti írásos napirendi tervezetet szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(2) A napirenden nem szereplő, az ülésen kiosztott, vagy szóban közölt előterjesztés napirendre vételére – képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő indokolása alapján, a jegyző törvényességi véleményének ismertetése mellett, a napirend elfogadása előtt kerülhet sor. A napirendre vételi javaslatról képviselő- testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(3) A képviselő-testület képviselői javaslatra előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.
(4) A polgármesteri tájékoztató keretében kell tájékoztatást adni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról, továbbá az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
6. Előterjesztő, előadó
26. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére jogosult:
1. a polgármester, alpolgármester,
2. a képviselő,
3. a jegyző,
4. akit a törvény erre felhatalmaz.
(2) A napirendi pont előadója az előterjesztő vagy az általa megbízott képviselő, polgármester, alpolgármester, jegyző vagy hivatali köztisztviselő lehet.
7. Előterjesztések
27. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az előterjesztésnek formai és tartalmi, valamint nyelvhelyességi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztések lehetnek:
a) rendelet-tervezetek,
b) határozati javaslatok,
c) beszámolók,
d) tájékoztatók,
e) jelentések,
f) interpellációk, kérdések.
(4) Az előterjesztés két részből áll. Az előterjesztés első része tartalmazza:
a) az előterjesztés címét, tárgyát, előzményeit,
b) a jogszabályi környezetet,
c) az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét,
d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
e) rendelet-tervezetnél az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(5) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.
(6) A határozati javaslat formai és tartalmi követelményei:
a) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást kell tartalmaznia,
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lenni, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) amennyiben a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
d) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
e) meg kell jelölni, hogy elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel,
f) fel kell tüntetni a végrehajtásért felelőst, több felelős esetén a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,
g) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, a határidőt évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni.
(7) Végrehajtásért felelősként polgármester, jegyző és felkérésre külső személy, szervezet, operatív felelősnek intézményvezető, szervezeti egység vezető jelölhető meg.
8. Jelentés, tájékoztató és beszámoló
28. § (1) A jelentés, tájékoztató és beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja képviselő-testületet.
(2) Jelentést, tájékoztatót, beszámolót azok készítenek, akiket jogszabály vagy képviselő-testület döntése erre kötelez.
(3) A jelentéshez, beszámolóhoz módosító javaslat nem terjeszthető elő.
(4) A képviselő-testület a jelentést, tájékoztatót tudomásul veszi, a beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról dönt.
9. Interpelláció, kérdés
29. § (1) Interpellációnak minősül a felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is.
(2) A képviselő a képviselő-testület soros ülésén interpellációt intézhet önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz. Egyedi hatósági ügyben nincs helye interpellációnak.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, rövid leírását, a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
(4) A képviselő az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 munkanappal a polgármesterhez írásban terjesztheti be, vagy a képviselő-testületi ülésen szóban terjesztheti elő.
(5) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.
(6) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban, vagy ha interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az üléstől számított tizenöt napon belül írásban köteles érdemi választ adni.
(7) A szóbeli válaszok elfogadásáról az interpelláló képviselő az ülésen, az írásbeli válaszok elfogadásáról a képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik.
(8) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a képviselő- testület egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról.
(9) Ha a választ a képviselő- testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt a tárgy szerint illetékes ügyintézőnek visszaküldi.
(10) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.
(11) Az interpellációnál vitának helye nincs.
30. § (1) A képviselő a képviselő-testület soron következő ülésén az interpellációk után a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítás céljából a kérdés tárgyának megjelölésével kérdést intézhet.
(2) A kérdésnél vitának helye nincs.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni az, akihez a kérdést intézték.
(4) Ha a kérdező a választ nem fogadta el, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
10. Nem önálló indítványok
31. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi indítvány,
b) módosító javaslat,
c) ügyrendi javaslat.
32. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, de napirendre vételének elmulasztásával az önkormányzatot vagy annak költségvetési szervét érdeksérelem érné.
(2) Sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) a képviselő- testület tagjai,
d) a jegyző.
(3) Sürgősségi indítvány előterjesztéssel vagy önálló indítvánnyal együtt írásban, a sürgősség tényének rövid indokolásával, a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél.
(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő- testület egyszerű többséggel határoz.
33. § (1) A módosító javaslat a határozati- vagy rendeleti javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – az attól való eltérési szándékot kifejező – az illetékes ügyintéző javaslataival és a jegyző törvényességi véleményével ellátott javaslat.
(2) A módosító javaslatot a képviselő-testületi ülést megelőzően írásban, szövegszerűen kell előterjeszteni. Kivételesen, indokolt esetben, sürgősséggel előterjesztett módosító javaslat a képviselő-testületi ülésen írásban és szóban is előadható. A szavazás előtt a polgármester és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) A módosító javaslatokról a képviselő-testület külön szavazás alapján egyszerű többséggel dönt. Nem kell a módosító javaslatról szavazást tartani, ha a javaslat előterjesztője a módosító javaslattal egyetért. Ebben az esetben a módosító javaslat az eredeti javaslat részévé válik.
34. § (1) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó képviselői javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.
(3) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület azonnal vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
11. Tanácskozási jog
35. § (1) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt a 18. § (5) bekezdésében meghatározott személyek.
(2) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.
(3) A levezető elnök jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyeknek.
12. Vita, a szavazás rendje
36. § (1) Az elnök minden egyes a napirendi pont felett külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Az előterjesztéssel kapcsolatban az előadó szóban kiegészítést tehet. Ezután az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.
(3) Az érdemi vitában felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) A sürgősséggel előterjesztett módosító indítványt a vita lezárásáig a levezető elnöknél jelenhetik be az előterjesztésre jogosultak.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig módosíthatja és a szavazás megkezdéséig azt visszavonhatja.
(7) Kötelező szót adni kérésük esetén minden esetben:
a) az ügyrendi hozzászólást jelző képviselőnek;
b) a jegyzőnek, és az általa felhatalmazott köztisztviselőknek;
c) tanácskozási joggal bíró személyeknek.
(8) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását.
(9) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot meg kell indokolni. Erről a képviselő- testület vita nélkül határoz.
(10) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat és módosíthatja javaslatát. Ha a módosítás olyan elemet is tartalmaz, amire módosító javaslat nem hangzott el a vita során, a levezető elnök újból megnyitja a vitát.
(11) A levezető elnök a vita lezárását követően a javaslatokat az alábbi sorrendben - a 35. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével - szavazásra bocsátja:
a) elsőként a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat az elhangzás sorrendjében,
b) az alternatív javaslatokat, ezt követően
c) az előterjesztésben szereplő javaslat nem módosított részét.
(12) A szavazás előtt a javaslat szövegét eldöntendő kérdésként kell a képviselő- testülettel ismertetni.
(13) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(14) A javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.
37. § A határozati javaslatról és a rendelet elfogadásáról egy alkalommal lehet szavazni. Ugyanazon kérdésre (pontra) vonatkozó több javaslat esetén a szavazás véget ér, ha valamely javaslat a szükséges többséget megkapta.
38. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők felének, minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.
(3) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:
a) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak megindításához és megszüntetéshez,
b) a képviselő tiszteletdíjának csökkentéséhez,
c) bizottságok létrehozásához, tagjainak megválasztásához,
d) állandó és ideiglenes bizottság elnöke és tagja megbízatása alóli felmentéséhez,
e) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez,
f) titkos szavazás, illetve név szerinti szavazás elrendeléséhez,
g) rendelet-tervezethez benyújtott módosító javaslat elfogadásához,
h) képviselő- testületi hatáskör átruházásához és visszavételéhez,
i) helyi kitüntetések és elismerő címek, díjak adományozásához,
j) önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalom-képtelenné minősítéséhez,
k) gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, átalakításhoz,
l) szövetkezet alapításának kezdeményezéséhez,
m) helyi népszavazás elrendeléséhez,
n) minden olyan döntéshez, melynél a minősített többséget jogszabály, vagy e rendelet előírja.
39. § A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
40. § (1) Ha a szavazás eredményének megállapítása kétséges, akkor a levezető elnök a szavazás megismétlését rendeli el. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kerülhet sor.
(2) A levezető elnök a szavazatok összeszámlálása után megállapítja a szavazás eredményét. Megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(3) Szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a soron következő ülésre terjesztheti elő.
41. § (1) Név szerinti szavazást tart a képviselő-testület a képviselők negyede indítványára, valamint a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondása esetén.
(2) A (1) bekezdésben foglaltakon túl a név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján.
(3) A tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben, valamint a bizottság létszáma és összetétele tekintetében nem lehet név szerinti szavazást tartani.
(4) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét ABC sorrendben. A jelen lévő tagok szóban „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal fejezik ki álláspontjukat. A jegyző a nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti, a szavazás eredményét a levezető elnök ismerteti. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a levezető elnök a szavazást a 41. § rendelkezései szerint megismételtetheti.
(6) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a külön hitelesített névsort.
42. § (1) A képviselő-testület titkos szavazás tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.
(2) Titkos szavazás esetén a polgármester ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét és végét,
b) a képviselő- testület jelen lévő tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
43. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárás eseteit és eljárási rendjét a Mötv. tartalmazza.
(2) A képviselő-testület tagja köteles bejelenteni érintettségét a döntéshozatalnál. Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a települési képviselő elmulasztotta, a képviselő-testület minősített többségű határozatával a bejelentési kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját 10 %- kal, 3 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkenés, illetve a megvonás újra megállapítható. A képviselő-testület külön határozattal dönt, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényben tartja-e.
13. A jegyzőkönyv
44. § (1) A képviselő-testületi ülésről egy példányban az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyző kezel.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és a kormányhivatalnak történő felterjesztésére egyebekben a Mötv. és ágazati jogszabály rendelkezései vonatkoznak.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, a jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:
1. az ülés jellegét
a) alakuló ülés
b) soros ülés,
c) soron kívüli ülés,
d) közmeghallgatás,
2. azt, hogy az ülés nyilvános, vagy zárt,
3. az ülés helyét, időpontját,
4. a megjelent és a távolmaradt képviselők nevét,
5. az ülésen tanácskozási joggal megjelentek nevét, megjelenésük tényét,
6. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
7. az előterjesztéseket,
8. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk lényegét,
9. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
10. a döntéshozatalban részt vevők számát,
11. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét, és a kizárás indokát,
12. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
13. a szavazás számszaki eredményét és a hozott döntés szövegét,
14. a polgármester ülésvezetés során hozott intézkedését, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
15. az elhangzott kérdést, interpellációt, az azokra adott választ,
16. az ülés bezárásának idejét.
(5) A jegyzőkönyv mellékletét képezik:
a) ülésre szóló meghívó,
b) előterjesztések és azok mellékletei,
c) az interpellációk,
d) a nem önálló indítványok,
e) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása,
f) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
g) a név szerinti szavazásról készült névsor,
h) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
i) aláírt esküokmány,
j) jelenléti ív.
(6) A jegyzőkönyv aláírására vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.
(7) A jegyzőkönyvbe való betekintésre vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.
(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők, a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, a Zala Vármegyei Kormányhivatal vezetője, a tárgyban közvetlenül érintett, valamint a törvényességi ellenőrzést végzők - titoktartási kötelezettség mellett - tekinthetnek be.
(9) A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon részt vevők - titoktartási kötelezettség mellett - betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak, vagy melyen részt vettek.
(10) A jegyzőkönyvbe történő betekintésekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(11) Közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő - testületi döntés is nyilvános a személyiségi jogok tiszteletben tartásával.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
14. A képviselő- testület határozata
45. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz.
(2) Önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) ha működik, akkor a településen működő nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi lakosságot érintő kérdésben,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.
(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza:
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését.
(4) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A képviselő-testület döntéseiről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(6) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően 5 munkanapon belül el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
(7) A határozatok végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról jelentést köteles készíteni és azt a jegyző számára megküldeni.
15. Az önkormányzati rendeletalkotás
46. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) ha működik, akkor a településen működő nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi lakosságot érintő kérdésben,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas rendelet- tervezet előkészítéséért, a rendelet- tervezet tartalmáért az előterjesztő felel. A rendelet-tervezet kodifikációját a Hivatal végzi.
(4) Jogszabály rendelkezéseinek megfelelően el kell végezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a rendelet tervezetéhez indokolást csatolni.
(5) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.
47. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, a jegyző vagy a képviselő terjeszti képviselő-testület elé.
(2) Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.
(3) Amennyiben a rendelettervezet az európai közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Ha a rendelet az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre a rendelet végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével utalni kell.
48. § (1) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. A rendelet aláírásának rendjét a Mötv. határozza meg.
(2) Az önkormányzati rendeletet jogszabályban rögzített módon kell megjelölni.
(3) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététellel kerül kihirdetésre. A Hivatalban az önkormányzati rendelet egy példányát el kell helyezni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek a szabályozás tartalmáról tájékoztatást kapjanak.
(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE
16. A képviselő
49. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. A képviselő, megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet. A képviselők névsorát a 5. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő az alakuló ülésen, de legkésőbb a megválasztását követő ülésen az Mötv. 28. § (3) bekezdése alapján esküt tesz.
(3) A képviselőt az Mötv. 32. §-ban és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(4) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a, 38. § (4) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 49. § (1) bekezdése szabályozza, valamint jogosult és köteles:
a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
b) részt venni a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
c) előterjesztést tenni,
d) felszólalni,
e) kérdéseket feltenni,
f) interpellálni,
g) köteles megtartani a tudomására jutott állami és hivatali titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
h) köteles a testületi, a bizottsági ülésről történő távolmaradását előzetesen írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a jegyzőnek bejelenteni.
17. A képviselő-testület bizottsága
50. § (1) A képviselő- testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága a Humán és Ügyrendi Bizottság, amelynek létszáma 3 fő. A bizottság tagjainak felsorolását az 6. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
51. § (1) A képviselő-testület bizottságának létrehozására, összetételére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat a Mötv. tartalmazza.
(2) A polgármester, a hivatal köztisztviselője nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.
(3) A bizottság nem képviselő tagjait a polgármester javaslata alapján a képviselő- testület választja meg.
(4) A bizottság elnöke, tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti és hivatali titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagsága megszűnése után is fennáll.
52. § (1) A bizottság a képviselő- testület üléseihez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja előzze meg a képviselő-testületi ülést.
(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogköreit a bizottság korelnöke gyakorolja.
(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő- testület határozata alapján,
b) a polgármester indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül,
c) a bizottság tagjai egynegyedének írásbeli kérelmére.
(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal bármely képviselő részt vehet.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottság működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő- testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltéréssekkel:
a) a kizárásról a bizottság dönt,
b) a bizottsági ülésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, kivéve, ha bármely bizottsági tag az ülésen elhangzottak szó szerinti rögzítését kéri,
c) a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy, a bizottság által kijelölt tag írja alá.
(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
(8) A képviselő- testületi ülés bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.
(9) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő- testület a soron következő ülésen határoz.
53. § A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Kirendeltség látja el.
18. Az összeférhetetlenséggel és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok
54. § (1) A polgármester a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Humán és Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Humán és Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
55. § (1) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait a Humán és Ügyrendi Bizottság a jegyző útján tartja nyilván és ellenőrzi, illetve bejelentés alapján vizsgálja azokat. A vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) A képviselői vagyonnyilatkozatok leadási határideje minden év január 31. napja. Megőrzési ideje egy év, a soron következő vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg az előző évi vagyonnyilatkozat átadásra kerül a képviselő részére.
(3) A képviselő és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön kell kezelni.
(4) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, továbbá a benyújtott vagyonnyilatkozatok őrzése a jegyző feladata.
19. A polgármester
56. § (1) A polgármester és az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény és önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, tiszteletdíjára az alpolgármester tesz javaslatot. Tiszteletdíjat, költségtérítést, jutalmat a képviselő-testület állapíthat meg részére.
(3) A polgármester fogadóóráját a 7. melléklet tartalmazza.
(4) A polgármester köteles az alpolgármesternek bejelenteni szabadságát, illetve egyéb tartós - 10 munkanapot meghaladó - távollétét, melynek ideje alatt az alpolgármester jogosult és köteles a polgármester helyett eljárni.
57. § (1) Amennyiben a képviselő- testület – határozatképtelenség- vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő- testületet.
(2) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(3) A polgármester a képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő- testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő,
a) élet-, balesetveszély, valamint katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló, azonnali beavatkozást, intézkedést igénylő, valamint,
b) költségvetési rendelet módosítással és több éves költségvetési kihatással nem járó pályázatok benyújtásával kapcsolatos,
a képviselő- testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(4) A polgármesternek az önkormányzat működésével összefüggő feladatai az e rendeletben, valamint a törvényben meghatározottakon túl különösen:
1. megteremti a képviselő-testület működési feltételeit, szervezi munkáját;
2. megszervezi és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek előkészítését, a döntés végrehajtását;
3. a képviselő-testületi ülések előkészítése, a jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából kezdeményezheti a bizottsági elnökök összehívását;
4. segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;
5. irányítja az alpolgármester munkáját;
6. megteszi a jognyilatkozatokat az önkormányzat, mint ügyfél, fél nevében.(5) A polgármester a 4. mellékletben meghatározott, képviselő-testület által átruházott hatásköröket látja el.
(5) A polgármester a tisztségéről való lemondás esetén a lemondó nyilatkozatát az alpolgármesternek, az alpolgármester távolléte, tartós akadályoztatása esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnökének juttatja el.
20. Az alpolgármester
58. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
21. A jegyző
59. § (1) A jegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.
(2) A jegyző kinevezése az Mötv. 82-83. §-ai, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A jegyző pályázat alapján történő kinevezéséhez és a jegyző felmentéséhez a Hivatal illetékességi területéhez tartozó önkormányzatok polgármestereinek lakosságszám - arányos, többségi döntése szükséges, amely alapján Bázakerettye Község Önkormányzatának Polgármestere határozatlan időre nevezi ki/menti fel a jegyzőt.
(3) A Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás alapján, a jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Bázakerettye Község Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja.
(4) A jegyző gyakorolja a közös önkormányzati hivatal dolgozói felett a munkáltatói jogokat, a hivatal köztisztviselőjének kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához a polgármesterek egyetértése szükséges.
(5) A jegyző irányítja a Hivatalt és a Kirendeltséget, a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint ügyfélfogadást tart és biztosítja a településeken a kihelyezett ügyfélfogadást.
60. § (1) A jegyző a polgármester irányításával vezeti a Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit. Ennek keretében:
a) előkészíti és törvényességi szempontból ellenőrzi a képviselő-testület, valamint az elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
e) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
f) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről,
g) igény szerint, illetve írásbeli szavazásnál gondoskodik a szavazatok összeszámlálásáról,
h) évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról.
(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) elvégzi a rendelet-tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, végrehajtásáról, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) vezeti a Hivatalt, szervezi a Hivatal munkáját, a polgármester irányításával elkészíti a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint Ügyrendjét,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal dolgozói felett,
c) ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,
d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
e) dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben,
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendjét,
g) rendszeresen ügyfélfogadást tart,
h) köteles a képviselő-testület tagjai által a Hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni,
i) gondoskodik a Hivatal dolgozói rendszeres továbbképzéséről,
j) gondoskodik a Hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai, és személyi feltételek biztosításáról,
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
(4) A jegyző a 4. mellékletben meghatározott, képviselő-testület által átruházott hatásköröket látja el.
22. Az aljegyző
61. § (1) A Bázakerettye Község Önkormányzatának Polgármestere a jegyző javaslatára – a Hivatal illetékességi területéhez tartozó önkormányzatok polgármestereinek lakosságszám - arányos, többségi döntése alapján - a pályázat alapján, határozatlan időre jogszabályban megállapított képesítési feltételeknek megfelelő aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Bázakerettye Község Önkormányzatának Polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt.
23. A Hivatal
62. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására a Bázakerettye, Csörnyeföld, Muraszemenye, Kiscsehi, Lasztonya, Lispeszentadorján, Maróc és Szentmargitfalva Községek Képviselő-testületeivel közösen a 2. § (2) bekezdésben meghatározott elnevezéssel és székhellyel egységes hivatalt hoz létre. A Hivatal telephelyének elnevezését és címét a 2. § (3) bekezdés tartalmazza.
(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint feladat és hatásköreit a hivatalt alapító társulási megállapodásban kell meghatározni.
(3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testületek együttes ülésére.
(4) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt a Hivatal
1. Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról, módosításáról,
2. működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
3. költségvetésének elfogadásáról.
63. § (1) Az együttes ülés összehívását kezdeményezhetik az érintett önkormányzatok polgármesterei és a jegyző.
(2) Az együttes ülés előkészítésére a képviselő-testületi ülések előkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
(4) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi hozzászólás lényegét tartalmazza.
24. Társulások
64. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) Az önkormányzati társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
A VÁLASZTÓPOLGÁROK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT
25. Helyi népszavazás
65. § (1) A helyi népszavazás kezdeményezésére, a teljes népszavazási eljárás lefolytatására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak az irányadóak.
(2) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt a település választópolgárainak huszonöt százaléka kezdeményezte. A helyi népszavazás esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője az ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása.
26. Közmeghallgatás, lakossági fórum
66. § (1) A képviselő- testület legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület által tartott közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a (3) - (6) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
(3) A közmeghallgatáson állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az önkormányzat és a Kirendeltség hirdetőtábláján, az önkormányzat és a Hivatal honlapján keresztül kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.
(5) A közmeghallgatáson részt vesznek:
a) a települési képviselők,
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) az aljegyző,
e) az önkormányzat tulajdonában lévő vállalatok, valamint a fenntartásában álló és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői.
(6) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat külön törvényben meghatározott módon kell kezelni. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
67. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményük megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.
(3) A fórum helyéről és idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő témákról a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján keresztül értesíteni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(4) A fórumot a polgármester, az alpolgármester vagy az önkormányzati képviselő vezeti.
(5) A fórumról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a fórum vezetője gondoskodik.
68. § Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
27. Az önkormányzat vagyona
69. § (1) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az önkormányzat saját felelősségére gazdasági társaságai és intézményei által vállalkozási tevékenységet folytathat. Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
28. Az önkormányzat költségvetése
70. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését és annak végrehajtását önálló rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak szabályait az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
(3) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét. Az előkészítés során a költségvetési szervek vezetőivel egyeztet.
(4) A polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a költségvetési rendelet- tervezetet.
(5) A jegyző – jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtet, amely biztosítja az Önkormányzat rendelkezésére álló forrásainak szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(6) A jegyző a belső ellenőrzés működtetéséről polgári jogi szerződés keretében megbízott belső ellenőr útján gondoskodik.
(7) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.
29. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
71. § Az önkormányzat gazdálkodásának feladatát a Hivatal látja el. E körben különösen:
a) a minisztérium által előírt módon és időben elkészíti évközi, év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a havonkénti pénzforgalmi információt és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
d) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, és ezen belül – a nemzetgazdasági miniszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
e) kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát,
h) az önkormányzat fizetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, teljesítéséről.
i) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Az önkormányzat jelzőszámai, az alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése, fizetési számlák
b) 2. melléklet: Az önkormányzat jelképe
c) 3. melléklet: Önkormányzat részvételével működő társulások
d) 4. melléklet: A képviselő- testület által átruházott hatáskörök
e) 5. melléklet: A képviselő-testület tagjainak névsora
f) 6. melléklet: A Humán és Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora
g) 7. melléklet: A polgármester ügyfélfogadási rendje
73. §2
74. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzat jelzőszámai
a) Az önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 436533
b) Az önkormányzat adószáma: 15436533-1-20
c) Az önkormányzat statisztikai számjele: 15436533-8411-321-20
2. 2. Kerkaszentkirály Község Önkormányzata alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölése megjelölése
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Kormányzati funkció száma |
Kormányzati funkció megnevezése |
|
2 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
3 |
013320 |
Köztemető –fenntartás és - működtetés |
|
4 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
5 |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
6 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
7 |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
8 |
047320 |
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek |
|
9 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
10 |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
11 |
064010 |
Közvilágítás |
|
12 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatások |
|
13 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
14 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
15 |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
16 |
072312 |
Fogorvosi ügyeleti ellátás |
|
17 |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
18 |
082091 |
Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
19 |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
20 |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
21 |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
22 |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
23 |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
24 |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
25 |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
26 |
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
3. Számlavezető pénzintézet
a) Számlavezető pénzintézet neve: MBH Bank Nyrt.
b) Pénzintézet címe: 8960 Lenti, Kossuth u. 4.
4. Az önkormányzat fizetési számlái:
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Bankszámlaszám |
Számlatípus |
|
2 |
75000325-12008878 |
Fizetési számla |
|
3 |
75000325-12008919 |
Gépjárműadó beszedési számla |
|
4 |
75000325-12008885 |
Állami hozzájárulások alszámla |
|
5 |
75000325-12008988 |
Talajterhelési díj beszedési számla |
|
6 |
75000325-12008971 |
Illetékbeszedési számla |
|
7 |
75000325-12008964 |
Idegen bevételek számla |
|
8 |
75000325-12008957 |
Késedelmi pótlék számla |
|
9 |
75000325-12008940 |
Bírság számla |
|
10 |
75000325-12008933 |
Termőföld bérbeadás számla |
|
11 |
75000325-12008926 |
Iparűzési adó beszedési számla |
|
12 |
75000332-13333812 |
Idegenforgalmi adó számla |
|
13 |
75000325-12008902 |
Egyéb bevételek számla |
|
14 |
75000325-12008892 |
Viziközmű számla |
|
15 |
75000325-12009965 |
Közfoglalkoztatási programokhoz nyújtott költségvetési támogatás alszámla |
2. melléklet a 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Kerkaszentkirály Község Önkormányzata címere:
3. melléklet a 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Társulás megnevezése |
Társulás székhelye |
|
2 |
Dél-Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás |
8868 Letenye Kossuth Lajos utca 10. |
|
3 |
Lovászi Intézményirányító Társulás |
8878 Lovászi, Kútfej utca 112. |
|
4 |
Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Szentmargitfalva Községek Köznevelési Intézményi Társulása |
8872 Muraszemenye, Béke út 2. |
|
5 |
Önkormányzati Társulás a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására |
8798 Zalabér, 3096/12 hrsz |
|
6 |
Mura Régió Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (Mura Régió ETT) |
8864 Tótszerdahely, Kossuth Lajos utca 83. |
4. melléklet a 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolása:
1.1. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester
1.2. dönt a költségvetési tartalék 20 %-ig terjedő felhasználásáról,
1.3. megállapodást köt az éves költségvetés 10 %-áig terjedő vagyonügyletben,
1.4. átcsoportosít a költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai között,
1.5. az átadott és átvett pénzek tekintetében megállapodásokat köt,
1.6. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
1.7. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
1.8. az önkormányzati dolgozókkal kapcsolatban gyakorolja a munkáltatói jogokat,
1.9. ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
1.10. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
1.11. elbírálja a szociális célú tűzifa-támogatás megállapítása iránti kérelmeket,
1.12. természetbeni szociális ellátásként köztemetést és méltányossági tűzifa támogatást állapít meg,
1.13. eljár a településképi bejelentési eljárás során,
1.14. településképi véleményt ad ki,
1.15. településképi kötelezési eljárást folytat le,
1.16. lakhatási támogatást biztosít a szociálisan rászoruló háztartások részére,
1.17. rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg,
1.18. pénzben, eseti jelleggel nyújtható szociális támogatást állapít meg a jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmezőnek (eseti támogatás,kamatmentes kölcsön, temetési támogatás),
1.19. pénzben vagy természetben nyújtható szociális támogatást állapít meg a jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmezőnek (eseti támogatás, időszaki támogatás, rendkívüli gyógyszertámogatás),
1.20. születési támogatást állapít meg a jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmezőnek,
1.21. dönt a beiskoláztatási támogatás megállapításáról,
1.22. jogosulatlanul igénybe vett szociális támogatás megtérítése esetén a kötelezett kérelmére részletfizetést engedélyezhet,
1.23. az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a támogatott kérelmére elszámolási határidő meghosszabbítását engedélyezi, ellenőrzi a támogatás felhasználását, dönt annak elfogadásáról,
1.24. eljár a tulajdonos képviseletében az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
2. Az Önkormányzat társulásaira átruházott hatáskör:
2.1. Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Szentmargitfalva Községek Köznevelési Intézményi Társulásra átruházott hatáskör: A képviselő- testület a Mötv. 2013. január 1. napjától hatályos 41. § (4) bekezdése alapján az Mötv. 13. § (1) 6. pontjában és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározottak alapján az óvodai nevelés feladatainak ellátásával kapcsolatos feladat- és hatáskörét, a feladatai hatékonyabb és célszerűbb ellátása és közös intézmény létrehozása céljából a Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Szentmargitfalva Községek Köznevelési Intézményi Társulásra ruházza.
2.2. Dél-Zala Murahíd Letenye Térségi Társulásra átruházott hatáskör:
2.2.1. Egészségügyi alapellátás:
a) A Társulás jogosult rendszeresen figyelemmel kísérni a kistérség lakossága egészségi állapotának alakulását, jogosult az egészségre ártalmas rizikófaktorok csökkentése érdekében felvilágosító előadások szervezéséről, prevenciós programok kidolgozásáról és működtetéséről gondoskodni.
b) A Társulás az alapellátáson felül egészségügyi szűrővizsgálatokat szervezhet.
c) A Társulás pályázatot nyújthat be, és figyeli az esetleges pályázati lehetőségeket, továbbá segíti a társulásban résztvevő önkormányzatokat a pályázatok elkészítésében.
d) Szakmai konferenciákat szervezhet az egészségügyi ellátásban résztvevő dolgozók számára.
e) Vizsgálhatja a közös intézménylétrehozás, vagy Társulási szerződéskötés révén történő működtetés lehetőségeit.
f) Egyeztető fórum szerepét tölti be az egészségügyi alapellátás biztosítására kötött megállapodások során a társult önkormányzatok között esetlegesen felmerülő viták elintézésében.
2.2.2. Területfejlesztés
a) a Társulási Tanács a letenyei térségi területfejlesztési feladatok tekintetében véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet,
b) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait,
c) jogszabályi vagy pályázati előírás esetén kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi az abban foglaltak megvalósítását,
d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi, regionális és vármegyei pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel.
2.2.3. Turizmusfejlesztés: térségi adottságokra épülő, azokat tovább erősítő, jól működő turisztikai termékek kialakítása, markáns, egyedi idegenforgalmi arculat kialakítására.
2.2.4. Közreműködés a köznevelési feladatok ellátásában: a letenyei térségben a köznevelési törvényben meghatározott azon óvodás korú gyermekek óvodai nevelésének támogatása, akik az óvodai nevelés ellátása körében beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek, valamint azon sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatainak támogatása, akik a szakértői bizottság véleménye alapján értelmi fogyatékos (enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos), autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. A Társulás tagjai ezen köznevelési feladatokban való közreműködés keretében megállapodást köthetnek egymással (különösen a sajátos nevelési igényű, gyógypedagógiai nevelésben részsülő óvodás korú gyermekek tekintetében) a feladat finanszírozására és megvalósítására.
2.3. Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra létrehozott hatáskör:
3. Jegyzőre átruházott hatáskör
a) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás lefolytatása során a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
b) Az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatása során a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
c) A jegyző a belső ellenőrzés működtetéséről polgári jogi szerződés keretében megbízott belső ellenőr útján gondoskodik.
5. melléklet a 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Völgyi Éva Csilla polgármester
2. Pál László alpolgármester
3. Maturicz Ottó képviselő
4. Rónási Attila képviselő
5. Somogyi Lajos képviselő
6. melléklet a 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Maturicz Ottó elnök
2. Rónási Attila tag
3. Somogyi Lajos tag
7. melléklet a 8/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester ügyfélfogadási rendje:
a)3 Helye: 8874 Kerkaszentkirály Petőfi út 1.
b) Ideje: minden héten hétfőn 9.00-tól 12.00. óráig
2. Amennyiben a polgármester 1.b) pont szerinti időpontban nem tudja megtartani az ügyfélfogadást, úgy erről a lakosságot új ügyfélfogadási nap tűzésével tájékoztatja.
Az 1. § (2) bekezdése a Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 7. melléklet 1. pont a) alpontja a Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.