Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a követelésekről való lemondás eseteiről
Hatályos: 2025. 09. 28Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a követelésekről való lemondás eseteiről
[1] Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
[2] a követelésekről való lemondás eseteinek szabályozása céljából a következőket rendeli el.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Kerkaszentkirály Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adókra és az adók módjára behajtható követelésekre.
2. A követelésekről való lemondás, követelések elengedése
2. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzatot megillető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:
a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül,
b) amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (azonban nem tekinthető behajthatatlannak az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik),
c) csődegyezségi megállapodás esetén,
d) bírói egyezség keretében,
e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
f) az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,
g) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
h) amennyiben az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
i) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
j) a Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseivel,
k) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
(3) A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegelni kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát. A követelés jellegével és az adós (kötelezett) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni, így különösen: jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.
3. § (1) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(2) A 2. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben követelésről részben vagy egészben lemondani
a) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester;
b) mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű értékhatárt meghaladóan 500.000.- Ft értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester;
c) 500.000.- Ft felett minden esetben a Képviselő-testület
jogosult.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.
4. § A követelés elengedésének jelen rendeletben meghatározott eljárását az Önkormányzat követelései esetében a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal tartozás típusa szerint illetékes ügyintéző kezdeményezheti.
3. Záró rendelkezések
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.