A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2021. július 1-i hatállyal módosítja a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tktv).

Az önkormányzat településkép-érvényesítő eszközei tekintetében eddig a polgármester rendelkezett önkormányzati hatósági hatáskörrel. A Tktv. 8. § (2) bekezdés b)-d) pontja és 10. § (3) bekezdése módosításával kivezetésre került az a szabály, amely alapján önkormányzati hatósági ügyet közvetlenül a polgármesterre telepített a törvény.

A Módtv. hatályba lépő rendelkezése értelmében ezen hatáskör címzettje a jövőben az önkormányzat, illetőleg annak képviselő-testülete (közgyűlése) lesz. A Tktv. 8/A. §-a értelmében a képviselő-testület a 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a 2. § (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben ruházhatja át.

A településképi véleményezési és bejelentési eljárás, a településképi kötelezés és bírság kiszabása, valamint a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása a képviselő-testület hatáskörébe került, azzal, hogy mint átruházható hatáskört átadja vagy megtartja testületi hatáskörben. A Tktv. 16/C. §-a alapján a képviselő-testület a hatáskör módosításáról 2021. október 31. napjáig gondoskodik.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (Jszr.) 52. §- a alapján az önkormányzati rendelet bevezető része a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg.

A Jszr. 54. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.

A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják.

A fenti jogszabályi előírásoknak történő megfelelés érdekében szükséges módosítani a 13/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelet bevezető részét.

A Jszr. 67. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a jogszabály alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a jogszabály tervezetében értelmezni kell. A 67. § (2) bekezdése kimondja, hogy értelmező rendelkezést kell alkalmazni a jogszabály tervezetében, ha a fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más jogszabályban meghatározott jelentésétől, és a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű.

Mivel a hatályos 13/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelet a rendeletben előforduló fogalmakat nem teljes körűen szabályozza, ezért azt a gyakran használt fogalmakkal ki kell egészíteni.

Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat – településképi rendeletében védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem). A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme. A 23/D. § kimondja, hogy a helyi védelemről az önkormányzat a településképi rendeletben meghatározott nyilvántartási szabályok szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább:

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és

d) a védelem rövid indokolását.

Tekintettel arra, hogy a fenti követelmények a helyi rendeletben nem érvényesültek, ezért a hivatkozott jogszabályi előírással történő összhang megteremtése érdekében a helyi nyilvántartásra vonatkozó szabályok kiegészítése és pontosítása szükséges.

A reklámokra, reklámhordozókra, a cégérekre, üzletfeliratra, kirakatra és információs táblára vonatkozó követelményeket határozza meg a jogszabályi előírásokkal összhangban.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet rövid megjelölését vezeti be.

Mivel a Tktv. módosítás nem érinti a településképi eljárások lefolytatásra megszabott rövid, 15 napos határidőket, ezért indokolt a településképpel összefüggő, képviselő-testületi hatásköröket (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés) a polgármesterre átruházni a gyors és zökkenőmentes döntéshozatal érdekében.

A Tktv. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján az önkormányzat településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot. A 8. § (1) bekezdés e) pontja az önkormányzat által kiszabható közigazgatási bírságot településkép-védelmi bírságnak nevezi.

(A reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási bírságot az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala szabja ki a reklám közzétevőjével szemben és megfelelő határidővel elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. A bírság mértéke 500 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet, amely a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

A Tktv. 11/E. §- alapján aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el (tartósan rögzít), közigazgatási bírsággal (településképi bírsággal) sújtható.A közigazgatási bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult. A helyszíni intézkedés során helyszíni bírság alkalmazásának is van helye. A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos rendelkezései az önkormányzat által kiszabható bírság megnevezését helytelenül tartalmazzák, ezért azokat módosítani szükséges.