Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 22. § a)-b) pontjai értelmében 2023. július 1. napjától hatályát vesztette az Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontja, valamint a 23. § (4) bekezdés 11. pontjában a „hulladékgazdálkodás” szövegrész.

Fentiek alapján megszűnik a települési önkormányzatok egyik feladata, a hulladékgazdálkodásról való gondoskodás. A módosítással megszüntetésre kerül a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezéséért fennálló felelőssége.

Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontja szerint a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás).

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) a) pontja alapján a települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, ennek körében a közterületek tisztán tartásáról, a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről.

A fenti jogszabályi előírásoknak eleget téve a településtisztasági, illetve köztisztasági témakörben alkotott rendeletek felülvizsgálata és módosítása szükséges. E témakörben a települési önkormányzat képviselőtestületének meg kell határoznia az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges intézkedések körét, valamint a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá lehetősége van rendeletben szabályozni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj átvállalásával érintett személyi kört, és az átvállalására vonatkozó feltételeket.

Az 1. § a rendelet célját határozza meg. A rendelkezés általános jelleggel kimondja, hogy a köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet (különösen a közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

A 2. § a rendelet személyi és tárgyi hatályát állapítja meg.

Hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 23.pontja szerint bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Járda: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 1. számú függelék b) pontja alapján az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része; a gyalogút azonban nem járda. E rendelet alkalmazásában, a közterület tisztántartási feladatok vonatkozásában járdának minősül a gyalogos közlekedésre kiépített és kiépítetlen terület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjed.

Közterület: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (2) bekezdés a) pontja alapján a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.

Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontja alapján olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Nem lakás céljára szolgáló helyiség lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 12. pontja alapján az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontja szerint a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás).

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) a) pontja alapján a települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, ennek körében a közterületek tisztán tartásáról, a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről.

E jogszabályi előírásoknak eleget téve a 4. § rögzíti az Önkormányzat köztisztasági és településtisztasági feladatainak ellátását. Az Önkormányzat a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos feladatait a szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató útján, valamint az érintett ingatlan tulajdonosok e rendeletben meghatározott közreműködésével látja el.

Az 5 - 8. §. az ingatlan tulajdonosainak a közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatait rögízti.

Az 5. § az ingatlan tulajdonosok általános feladatait rögzíti a közterületek tisztántartásával kapcsolatban (pl. az ingatlan előtti járdaszakasz, zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, gyommentesítése, tisztántartása, hó- és síkosságmentesítés, stb.)

A 6. § a szórakozó-, vendéglátó- és elárusítóhelyek, üzletek, kereskedelmi és szolgáltató egységek tulajdonosaira ró kötelezettséget, míg a 7. § a anyagszállítás során bekövetkező szennyeződésekről, illetve az építési tevékenység során képződő hulladékról rendelkezik.

A 9. § a tulajdonosnak a saját ingatlana tisztán tartásával kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazza. A rendelet a korábbi szabályozással összhangban legalább évi háromszori kaszálási kötelezettséget ír elő az ingatlan tulajdonosainak a rendezett utcakép biztosítása érdekében.

A 10. § a hó- és síkosságmentesítésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Az elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő helyi intézkedéseket tartalmazza.

A köztisztasági rendelkezések megszegésének jogkövetkezményeket tartalmazza. Közösségi együttélést alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlantulajdonos, aki a közterületek és saját ingatlan tisztántartására vonatkozó, valamint a hó- és síkosságmentesítésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírásokat megszegi.