Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2000. (XII.15.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2024. 05. 31- 2025. 11. 27

Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2000. (XII.15.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL1

2024.05.31.

Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. § (2) bekezdésében, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletében megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek és az érintett területi és települési önkormányzatok, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 2

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A rendelet hatálya és alkalmazása

1. A rendelet területi hatálya Murarátka község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

2. §3

3. §4

4. §5 A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:

- építészeti tervek elkészítését megelőzően el kell végezni a tervezett új beépítésű területek felszínmozgás veszélyességének megállapítását geotechnikai és mérnök-geológiai feldolgozással, amelynek eredményeit a helyi építési szabályzatba folyamatosan be kell építeni,
- központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető,

5. § Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

1.6 Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak.

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat, csak a szabályossá tételükkel egyidejűleg szabad bővíteni, vagy átalakítani.

4.7 Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére.

A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha:
- nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
- vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
- függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá a telekhatártól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését;
- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
5. Az építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b.) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).
6. 8 Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
7. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
8. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
9. 9

6. § Telekalakítási rendelkezések

1. Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

2. Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

3.10

4.11

7. § Közterületek használata

1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

2.12 A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

3. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

4. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.
5. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

8. § Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

1. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

2. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

3. A terület beépítésének feltétele az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása:

- villamos energia szolgáltatás,
- ivóvíz és tűzi-víz szolgáltatás,
- korszerű közműpótlóval történő szennyvíztisztítás és elhelyezés,
- nyíltárkos csapadékvíz elvezetés
4. 13
5. 14

9. § Az építmények elhelyezése, kialakítása

1. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

2. Oldalhatáron álló beépítési mód és legfeljebb 5,0 m-nél nem nagyobb egymást átfedő oldalhomlokzatok esetében az oldalkert mérete legalább 4,0 m.

3. Kialakult állapot – 4,0 m-nél kisebb oldalkert – esetében új épület a régi épület kontúrján belül létesíthető.

4. Ikres beépítési mód esetében a közös telekhatárt építési vonalnak kell tekinteni, és az épületeket erre a vonalra kell kötelezően elhelyezni.

5.15

6. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

10. § Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen
1. 16
2. 17
3. 18

11. § Járművek elhelyezése

1. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető.

2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

12. § Tűzvédelem

1.19Ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti (tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet.
2. 20
3. 21 A település tűzi-víz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

II. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

13. § Településszerkezet, terület-felhasználás

A szabályozási terv
1. a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
2. a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
3. a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
4. az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

14. § A beépítésre szánt területfelhasználási egységre vonatkozó előírások

A község beépítésre szánt területén építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek vannak:
1. lakóterület (FL),
2. ipari gazdasági terület (IG),
3. különleges terület (KÜ).
(A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Megjegyzés:

- a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett épületre értendők,

- a K jel a kialakult állapotra utal.

15. § Falusias lakóterület (FL)

1. A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. 22A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3.23
2.4.24
2.5.25
2.6. A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani.
3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.
(1a) 26 (4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

FL-1 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K-900**

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K-18

m

A kialakítható telek legkisebb mélységi mérete

-

K-50

m

A beépítési mód*

-

oldalhatáron álló, szabadon álló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

3,0-4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
* szabadon álló beépítési mód csak akkor lehetséges, ha a telekszélesség minimum 20m
** a kialakítható legkisebb telekterület mérete állami útépítésre igénybevett fejlesztések és vízgazdálkdási terület kialakítása végett 800 m2

FL-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K-2500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K-25

m

A kialakítható telek legkisebb mélységi mérete

-

K-100

m

A beépítési mód*

-

szabadon álló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

3,0-4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

15

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%
„5. 27

16. §

Egyéb ipari terület (IG)
1. A területbe az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett, valamint mezőgazdasági célú építmények helyezhetők el.
2. 28 E területfelhasználási egységbe (területbe) tartozik a Táncsics M. utcától keletre eső terület.
A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

IG jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K – 30

m

mélységi mérete

-

K – 50

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság*

-

3,0 - 4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

25

30

%
* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága.
4. 29

17. §

Különleges területek (KÜ)
1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.
2. KÜ jelű övezet

KÜ jelű építési övezet
TEMETŐ

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs
kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

3,0 -4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT
TERÜLETEI

18. §

A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
1. közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület,
2. zöldterület,
3. erdőterület,
4. mezőgazdasági terület,
5. egyéb terület.
19 .§
Közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület (K)
1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
2. 30 Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve engedélyezhető.
3. A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
5. 31 Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető.
6. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
7. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(1a) 32 (8) A területen az érték-, ember-, természetvédelem célját szolgáló műtárgyak és létesítmények elhelyezhetők.”

20. § Zöldterület (KP)

1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (KP), a védő- takaró fásítások tartoznak.

2.33

3. A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

4.34

5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

6. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

(1a)35 (7) A területen az érték-, ember-, természetvédelem célját szolgáló műtárgyak és létesítmények elhelyezhetők.”

21. § Erdőterület (E)

1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (VE) és gazdasági (GE) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

2. Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

3.36 A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők kivonással.

4. A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60-70 %-os borítottsággal kell beültetni, többszinten kialakítani. E területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények helyezhetők el.

5. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (VE), ott bekerítése engedélyezhető. A védőerdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli.

6.3738 A területen az érték-, ember-, természetvédelem célját szolgáló műtárgyak és létesítmények elhelyezhetők.”

7.39

22. § Egyéb (vízgazdálkodási) terület (VT)

1. E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

2. Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

3. A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

4.40

23. §

Mezőgazdasági terület (M)

1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
2. [39] Hatályon kívül helyezte a8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.
3. 41
4. A területen – a földterületek művelése érdekében – a művelési ág változtatása megengedett, az erdősítés támogatandó.
5. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
6. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
- Általános (hagyományos árutermelő) M-Á
- gyepterület M-GY
- szőlőhegyi kertövezet M-K
- természeti területek M-T
7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
8. Általános mezőgazdasági övezet (M-Á):
a.) Ebbe az övezetbe sorolandók a szántó, gyümölcsös, gyep művelési ágak területei.
b.) Az övezet területén erdő is létesíthető.
c.)42 Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet területe 3000 m2.
- 10 000 m2-nél kisebb telken építményt elhelyezni nem szabad.
- A 10 000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén – melynek szélessége minimum 50 m, az adott terület művelésével összefüggő gazdasági épület helyezhető el.
- Ezen építési lehetőségeken belül lakóépület is létesíthető. Lakás önállóan nem építhető.
d.) Az övezetben az átlagos építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, tároló, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
e.) Az övezet telkein növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.
f.) Az övezetben épületet a feltáró út (dűlőút) tengelyétől 30 m-re, az oldalhatároktól minimum 10-10 m-re lehet telepíteni. Az épületet/épületcsoportot fasorral kell övezni.
9. Szőlőhegyi övezet (MK):
a.)43 Telekalakítás, beépítés szabályai:
- A 720 m2-t meghaladó földrészleteken, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető, árnyékszék csak az épülettel együtt helyezhető el.
- Az épületek szabadonállóan és oldalhatáron állóan is elhelyezhetők.
- Az épületekben a szőlő- és borkultúrához kapcsolódó vendéglátás megengedhető, melynek feltétele: ivóvíz, villany, zárt szennyvízgyűjtő közműpótló berendezés,
- Az épületek a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak megfelelően az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.
- A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a szomszédos telkek használatát ne zavarják.
- Az előkert mélysége minimálisan 8 m, az oldalkert és hátsókert minimálisan 6 m.
b.) 44A gazdasági épület előírásai:
- A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület elkészültéig maradhat fent.
- Az épületet 35-45o-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes fedési jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható.
- Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.
- A nyílászárókat a biztonsági követelményekre való tekintettel fatáblákkal, vagy zsalukkal célszerű védeni.
c.) 45Pince, kerítés, támfal:
- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
- A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.
- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.
d.)46 A családi ház előírásai:
- A területen családi ház építése bővítése, bontása és családi ház rendeltetésre való átminősítés csak engedéllyel végezhető.
- A földrészleten felvonulási épületet ideiglenes jelleggel, csak az építési beruházás alatt lehet létesíteni, amely csak az épület elkészültéig maradhat fenn.
- Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lehet. Az épület alápincézhető, tetőtere beépíthető.
- Az épületet 35-45°-os hajlásszögű tetővel kell lefedni. Fedés anyagaként hullámpala nem alkalmazható.
- Az épületek csak természetes építőanyagból építhetőek. A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag, műpala nem alkalmazható.
- Az építendő családi háznak mind szerkezetileg, mind kialakításában-nagyságában, mind pedig hőtechnikailag meg kell felelnie a családi ház funkciónak.
- Lakóépület csak 6.000 m2 telekterület felett helyezhető el.
47(10) A területen az érték-, ember-, természetvédelem célját szolgáló műtárgyak és létesítmények elhelyezhetők

III. ÉRTÉKVÉDELEM

24. § Helyi építészeti értékek védelme

A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján
1. 48 Helyi védelemben (H) kell részesíteni:
Zrínyi M. u. 10. hrsz.: 70
Béke u. 1. hrsz.: 127

25. §

1. A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

26. §

1. Helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését - mint az épület fennmaradásának, használhatóságának legjobb garanciáját -, engedélyezni és szorgalmazni kell.
2. A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében az első fokozatú védelem tárgya - nem változhat.
3. Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
4. A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
5. Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

27. §

1. A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarbantartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
2. 49 Ha a védelem érdeke megköveteli, hatóság elrendelheti a védett épület jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.
3. A védett épületek elsősegély jellegű állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

28. § A település történeti település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

29. §

1. Egyedi tájértékként védendő: település bel- és külterületén található – a szabályozási terven ábrázolt – keresztek.
Az egyedi tájértékek megtartását a település rendezése során biztosítani kell, a beépítés során mint adottság kezelendő.
2. 50 A védendő fák a szabályozási terven szerepelnek.
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK
Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
Környezet- és tájvédelem

30. §

1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
2. A beruházások létesítése, meglévő tevékenységek folytatása, valamint rendeltetési mód változtatás(ok) megvalósítása csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
3. 51 A jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint.
4. 52
5. 53
6. A csapadékvíz elvezetéséről, vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Az élő vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
7. 54 Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
8. 55 A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
9. 56 Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket.
10. 57 Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával és betartásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
11.58Az országos közutak mentén az OTÉK 36. § (6) és (7) bekezdéseiben szereplő korlátozásokat érvényesíteni kell.
12. A település szerkezetét lényegesen befolyásoló fejlesztések esetén a környezeti terhelés közvetett és közvetlen hatásait is ellenőrizni kell (pl. környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek), melyek eredményét, szükségszerű módosításokat igény szerint a rendezési tervbe vissza kell csatolni.
13. A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.
14. 59
15. 60
16. 61

31. §

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
1. szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m;
2. 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2 m.
2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-), ribiszke, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;
2. minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa esetében 2 m;
3. kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4 m;
4. 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében 5 m.
3. Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
1. cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
2. 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

32. §

1. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
2. 62
3. A község területén kanadai nyárfát ültetni nem szabad.
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI

33. §

1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
1. Építésjogi követelmények:
a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
2.2. Elővásárlási jogi követelmények:
a.) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
- a terv szerinti új közterületek területeire,
- a terv szerinti közterület szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak.
b.) Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
2.3. Helyi közút céljára történő lejegyzés:
a tervezett autóút létesítésére kijelölt területsáv.
2.4. Településrendezési kötelezések:
a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Helyi építészeti értékek esetében
b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védendő sávok) fásítást ír elő.
VI. Fejezet

Záró rendelkezés

34. §

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2000. december hó 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1

Az önkormányzati rendeletet a Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 42. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2025. november 28. napjával.

2

A bevezető a Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

4

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

5

A szakasz szövegét módosította szövegrészek hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

6

A bekezdés szövegét módosította szövegrészek hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

7

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

8

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től

9

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

10

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

11

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

12

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyeztésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

13

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

14

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

15

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

16

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

17

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

18

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

19

A bekezdés szövegét módosította szövegrészek hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

20

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

21

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

22

A pont szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

23

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

24

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

25

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

26

Módosította az 5/2018.(VII.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. július 13-től

27

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

28

A bekezdés szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

29

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

30

A bekezdés szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

31

A bekezdés szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

32

Beillesztette az 5/2018.(VII.12.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. július 13-től

33

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

34

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

35

Beillesztette az 5/2018.(VII.12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. július 13-től

36

A bekezdés szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

37

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

38

Módosította az 5/2018.(VII.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a (3) bekezdése. Hatályos 2018. július 13-től

39

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

40

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

41

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

42

A pont szövegét szövegrészek hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

43

A pont szövegét szövegrészek hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzai rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

44

A pont szövegét szövegrészek hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

45

A pont szövegét szövegrészek hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

46

Beépítette: 6/2006. (X. 11.) önkormányzati rendelet 1. §.a. A pont szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

47

Módosította az 5/2018.(VII.12.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2018. július 13-től

48

A szakasz szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

49

A bekezdés szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

50

A bekezdés szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

51

bekezdés szövegét szövegrész hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

52

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től

53

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

54

A bekezdés szövegét szövegrészek hatályon kívül helyezésével módosította a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

55

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

56

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

57

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től.

58

A bekezdés szövegét módosította szövegrész hatályon kívül helyezésével a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § b) pontja. Hatályos: 2016. október 31-től

59

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

60

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

61

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

62

Hatályon kívül helyezte a 8/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja. Hatálytalan: 2016. október 31-től.

63

Az 1. melléklet a Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 2. melléklet a Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.