Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 11. 28Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatról
[1] Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek, valamint a település jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósítása érdekében alkotja meg helyi építési szabályzatát.
[2] Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban meghatározott államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÉPÍTÉSI, TELEKALAKÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK
1. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
1. § A rendelet hatálya Murarátka közigazgatási területére terjed ki, a rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően és e rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.
2. § (1) Az épített környezet alakítására vonatkozó építési szabályokat - a jelen fejezetben megállapított eltérések figyelembe vételével - az egyes építési övezetek vagy övezetek előírásai állapítják meg.
(2) Meglévő épület építési helyen kívül eső része felújítható, korszerűsíthető, bővítés csak építési helyen belül lehetséges.
(3) Amennyiben a telek meglévő beépítettsége meghaladja a rá vonatkozó övezetben megállapított legnagyobb beépítettséget, az épület(ek) megtartható(k), a meglévő épület(ek)en építési tevékenység végezhető, de a beépítettség tovább nem növelhető.
(4) Saroktelek esetén a beépíthetőség az övezeti előírás legfeljebb 1,5-szerese lehet, de - a 5. § (3) bekezdés kivételével - ezzel együtt sem haladhatja meg az adott építési övezetre vagy övezetre a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megengedett legnagyobb beépítettségi mértéket.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál új épület az építési helyen belül szabadon, de az oldalhatártól legalább 30 cm távolságra helyezhető el. Meglévő épület a kialakult homlokzati síkban bővíthető.
(6) Az oldalhatár az északi, észak-keleti és észak-nyugati telekhatár, kialakult állapotban ettől eltérő és tömbön belül váltakozó is lehet, ami fenntartható a telepítési távolságra vonatkozó szabályok betartása mellett. A kialakult állapotot a főépület elhelyezése határozza meg. Ennek hiányában a meglévő melléképület.
(7) Meglévő ikres beépítés fenntartható, ebben az esetben az oldalhatár a közös telekhatár.
(8) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak építési helyen belül helyezhető el.
(9) Műtárgy és melléképítmény a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.
(10) Meglévő nyúlványos telek
a) ha még nem beépített: a rá vonatkozó övezeti előírások betartásával beépíthető, a telek előkertje a „nyél” felől értendő, a teleknyúlvány nem tartozik bele az előkert méretébe;
b) ha már beépített: a meglévő építmény felújítható, és a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával bővíthető, illetve elbontás után új építmény építhető.
(11) A telek határain és a telek területén belül kerítés létesíthető. Telekhatáron kerítést - a településképi követelmények alkalmazása mellett, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak betartásával – a következők szerint kell kialakítani és fenntartani:
a) Építési telek esetében a telek homlokvonalán vagy attól beljebb, valamint a közös telekhatáron.
b) Telek esetében a külterületi út tengelyétől mért legalább 4 méter távolságban, vagy az illetékes közútkezelő által megállapított távolságban, valamint a közös telekhatáron.
c) A kerítés teljes magassága a végleges, legalacsonyabb terepszinttől mérve legfeljebb 2,0 méter magas lehet.
3. § Értelmező rendelkezések:Technológiai jellegű építmények a terményszárító, terménytároló, terménytisztító, siló tartály, magszállító rendszer, porleválasztó, tranzittartály, tranzitsiló, hűtősiló, rédler, elevátor, egyéb gazdasági tevékenységhez szükséges tároló siló, tartály, mozgató berendezés és építmény.
4. § Falusias lakóövezetek telkein az állattartó építmények elhelyezésének feltételei – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével:
a) Kis testű (10 kg alatti) haszonállat tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
aa) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 10 méter, közterülettől legalább 20 méter,
ab) 100 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
ac) 100 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 méter
távolságra lehet elhelyezni.
b) Az a) pontban nem nevesített állat – a kedvtelésből tartott állat kivételével - tartására szolgáló építményeket, továbbá azok kifutóját, trágya vagy trágyalé tárolóját:
ba) 10 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 30 méter, közterülettől legalább 50 méter,
bb) 50 db állatig lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott, fúrt kúttól legalább 50 méter, közterülettől legalább 70 méter,
bc) 50 db állat felett lakóépülettől, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől, ásott vagy fúrt kúttól legalább 100 méter, közterülettől legalább 120 m.
c) A kedvtelésből tartott állatok számára szolgáló állattartó építmények, továbbá azok kifutója a telken szabadon elhelyezhető, de a közterületektől legalább 5 méter távolságot kell tartani.
d) Oldalhatáron álló kifutó szomszéd felé zártan alakítható ki.
2. A telekalakítás előírásai
5. § (1) Nyúlványos telek kialakítása nem megengedett.
(2) Magánút, vagy saját használatú út számára alakítandó telek legalább a következő szélességű legyen:
a) egy telket feltáró: 4 m
b) kettő-négy telket feltáró: 6 m
c) öt-hét telket feltáró: 8 m
d) e fölötti telekcsoport esetén 10 m
e) Tíznél több telek magán- vagy saját használatú úttal nem, csak közúttal tárható fel.
f) kerékpárút és gyalogút hálózati szerepű: 3 m
g) Az a) – e) pontokban megállapított méreteket a telkek továbbosztása esetén is be kell tartani.
(3) Amennyiben telekalakításra valamely közterület rendezése, -alakítása, vízkárelhárítási-, csapadékvíz-elvezetési építmény, közmű és köz- vagy magánút megvalósítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a kialakuló tel(k)ek nagysága kisebb, mint az övezetben vagy építési övezetben megállapított kialakítható legkisebb telekterület. Már beépített telek esetében, amennyiben a telekalakítást követően a telek beépítettsége meghaladná az övezeti előírásokban megállapított legnagyobb beépítettség mértékét, az 2. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint lehet építési tevekénységet folytatni.
3. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
6. § Minden lakás és szállás jellegű önálló rendeltetési egység után saját telken belül legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A járművek elhelyezésére vonatkozó további szabályokat a településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendelet állapítja meg.
4. Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezések
7. § (1) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.
(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. Hulladék elhelyezése csak az arra kijelölt helyen megengedett.
(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.
(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.
(7) A csatornázatlan területeken szigorúan ellenőrzötten kivitelezett zárt, vízzáró szennyvíztározó létesíthető. A zárt szennyvíztározóból az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.
(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. Törekedni kell a csapadékvíz összegyűjtésére és saját telken belül történő hasznosítására.
8. § (1) Tájképvédelmi terület jellel lehatárolt területen a területrendezési követelmények alkalmazását szabályozó magasabb szintű jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.
(2) Az ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosója által fedett területen, továbbá az egyéb- és védelmi erdő övezetekben az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
5. Védelmi rendelkezések
9. § (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel, védőterülettel rendelkező építmények esetében a biztonsági övezet mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján kell figyelembe venni. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.
(2) Murarátka község katasztrófavédelmi besorolása magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján: III. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.
(3) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.
(4) A szabályozási terven ábrázolt parti sáv a Rátka-patak és a Juliánhegyi árok partélétől számított 3-3 méter távolságban, a Mura-folyó esetében a partéltől 10 méteres sávban értendő.
6. A beépítésre szánt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
10. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az új beépítésre szánt területek nyilvántartását a 3. melléklet tartalmazza.
11. § (1) Az Lf jelű falusias lakó építési övezet a község történelmileg kialakult és jellemzően már beépített falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol különböző alakú és méretű teleknagyság jellemző.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) az övezet főrendeltetése: lakó. Az övezetben minden megkezdett 500 m2 telekterületenként lehet elhelyezni egy lakó rendeltetést. Egy telken összesen legfeljebb 2 lakó rendeltetés létesíthető egy épületben vagy különálló épületben.
b) önállóan vagy vegyesen elhelyezhető egyéb rendeltetések:
ba) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági, és tároló építmény, épület;
bb) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató, és legfeljebb 400 m2 bruttó alapterületű kereskedelmi - ide nem értve az épületen kívüli építőanyag-kereskedelmet, ami nem megengedett;
bc) vendéglátó;
bd) szállás jellegű - diák- és munkásszállás kivételével;
be) igazgatási, iroda;
bf) hitéleti, nevelési, oktatási;
bg) egészségügyi, szociális;
bh) kulturális,
bi) sport és
bj) melléképület.
c) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 10,0 méter távolságban szabad elhelyezni.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: új beépítés esetén: 5 méter; kialakult állapot esetén:
aa) amennyiben a meglévő épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között kevesebb, mint 5 méter a távolság, akkor a kialakult távolsággal megegyező;
ab) amennyiben a meglévő épület utcai homlokzati síkja és a telek homlokvonala között nagyobb, mint 5 méter a távolság, akkor 5 méter;
b) oldalkert: 4,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
12. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes építési övezet a község kulturális, közösségi és közművelődési építményei számára ad helyet.
(2) Az övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések:
a) Lakó, igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, - diákszállás vagy munkásszállás kivételével - szállás jellegű, hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális kulturális, közösségi szórakoztató, sport és melléképület.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 0,0 méter;
b) oldalkert: 4,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
13. § (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzem építési övezet mezőgazdasági üzem működését teszi lehetővé, ahol nem zavaró hatású, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos, a termelést, feldolgozást, árusítást és tárolást szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(2) Az övezetben önállóan vagy vegyesen elhelyezhető rendeltetések: iroda, gazdasági, erdő- és mezőgazdasági üzemi, raktár és melléképület.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 2,0 méter;
b) oldalkert: 6,0 méter; meglévő épület esetén: amennyiben a kialakult oldalkert kevesebb, mint 6,0 méter, akkor a kialakult távolsággal megegyező. A meglévő épület a kialakult homlokzati síkban bővíthető.
c) hátsókert: 8,0 méter.
7. A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
14. § Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet tartalmazza.
15. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési övezet a község közúti közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába (pl.: utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak, parkolók) és a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a következő rendeltetések helyehetők el:
a) A közlekedést kiszolgáló és hitéleti.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(3) Az övezetben a műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak beláthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.
(4) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési terület szélességi mérete a Szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.
(5) Az övezetben az építési hely határa:
a) elő- és hátsókert egyöntetűen: 0,0 méter;
b) oldalkert: 2,25 m
16. § (1) A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű műtárgyak elhelyezésére szolgál. Más építmény az övezetben nem építhető.
(2) Az övezetben az építési hely határa: elő-, oldal- és hátsókert egyöntetűen: 0,0 méter.
17. § (1) A Zkp jelű közpark övezet a község közparkjait foglalja magába. Az övezetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények, vendéglátó és kulturális rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, pergola, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szolgáltató automata.
(3) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 0,0 méter;
b) oldalkert: 2,25 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
18. § Az Ev jelű védelmi erdő övezet a községben a védelmi célú erdőket foglalja magába, ahol épületek vagy melléképítmények nem helyezhetők el.
19. § (1) Az Ee jelű egyéb erdő övezet jellemzően az erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) Erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági, hitéleti, irodai, vendéglátó és vadászati tevékenységgel összefüggő szállás jellegű.
b) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 5,0 méter;
b) oldalkert: 3,0 méter;
c) hátsókert: 10,0 méter.
20. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a kiskertes, jellemzően szőlő-, zöldség- vagy gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) 720-1500 m2 közötti nagyságú telken családi méretű, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges 1 db gazdasági;
b) 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken családi méretű, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági, mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, saját termék értékesítésére szolgáló kereskedelmi és vendéglátó, továbbá hitéleti és pince. A rendeltetések önállóan és egy épületben vegyesen is elhelyezhetőek.
c) Telkenként 1 db, 1 lakó rendeltetést tartalmazó épület önállóan is elhelyezhető, amennyiben a telek területe meghaladja a 10.000 m2-t, a lakóépület bruttó alapterülete nem haladja meg a bruttó 150 m2-t és a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.
d) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, zöldségverem, komposztálásra szolgáló tároló.
(3) Az övezetben birtokközpont, kiegészítő központ és tanya nem létesíthető.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 3,0 méter;
b) oldalkert: 2,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
(5) A meglévő épületek kontúrvonala is építési határvonalat jelent, a meglévő épületek a kialakult homlokzati síkban bővíthetők. Új épület csak a (4) bekezdésben megállapított építési helyen belül helyezhető el.
21. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet a nagy táblás, alapvetően árutermelő célt szolgáló mezőgazdasági művelésű telkeket foglalja magába. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) Mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági és raktár, mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő szállás jellegű, saját termék értékesítésére szolgáló kereskedelmi és vendéglátó, továbbá hitéleti.
b) Telkenként 1 db, 1 lakó rendeltetést tartalmazó épület önállóan is elhelyezhető, amennyiben a telek területe meghaladja a 20.000 m2-t, a lakóépület bruttó alapterülete nem haladja meg a bruttó 150 m2-t és a közműellátás – ideértve a közműpótló berendezést is – biztosított.
(3) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) Az övezetben a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megállapított szabályok szerint birtokközpont kialakítható, kiegészítő központ és tanya nem létesíthető.
(5) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 10,0 méter;
b) oldalkert:
ba) ha az épület párkánymagassága nem haladja meg a 4,5 métert, akkor 2,25 méter;
bb) ha az épület párkánymagassága meghaladja a 4,5 métert, akkor 3,0 méter;
c) hátsókert: 10,0 méter.
22. § (1) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet jellemzően a természetközeli élőhelyek művelt telkeket foglalja magába.
(2) Az övezetben:
a) a gyep (rét vagy legelő), fásított terület művelési ágú vagy művelés alól kivett telkeken állattartáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el;
b) szántó és erdő művelési ágú telken épület nem helyezhető el.
c) Vegyes művelési ágú telek esetében azon művelési ág szerint lehet építeni, ami a telek területéből a legnagyobb.
d) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, állatkifutó, trágyatároló, komposztálásra szolgáló tároló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) Az övezetben britokközpont a szabályozási terven építési helyet ábrázoló telken kialakítható, kiegészítő központ és tanya nem létesíthető.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 5,0 méter;
b) oldalkert:
ba) ha az épület párkánymagassága nem haladja meg a 4,5 métert, akkor 2,25 méter;
bb) ha az épület párkánymagassága meghaladja a 4,5 métert, akkor 3,0 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
23. § (1) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet a nagyvízi mederben és az ökológiai hálózat magterületén fekvő jellemzően gyep vagy szántó művelésű telkeket foglalja magába.
(2) Az övezetben új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhető el.
24. § (1) A V-1 jelű vízgazdálkodási övezetbe a községben a nagyvízi medren kívül elhelyezkedő vízfolyások, vizes élőhelyek megőrzését, védelmét, továbbá a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) vízfolyás, árok telkén épület nem helyezhető el.
b) tó telkén sport, szállás jellegű, üdülő, vendéglátó.
(3) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 2,0 méter;
b) oldalkert: 2,25 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
25. § A V-KÖu jelű közlekedési célt is szolgáló vízgazdálkodási övezebe a községben az árvízi védelmet biztosító töltés telkei tartoznak, melyeken közlekedés folyik. Az övezetben csak vízkár-elhárítással összefüggő építmények helyezhetők el.
26. § (1) A V-L1 jelű vízgazdálkodási övezetbe a községben a nagyvízi meder területén, az elsődleges levezető sávban fekvő vízfolyások tartoznak.
(2) Az övezetben új épületet, illetve terepszint fölé emelkedő építményt elhelyezni nem lehet.
(3) Az övezetben meglévő épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény – híd vagy egyéb, közlekedést biztosító műtárgy kivételével - felújítása, átalakítása, bővítése nem megengedett.
27. § (1) A V-L2 jelű vízgazdálkodási övezetbe a községben a nagyvízi meder területén, a másodlagos levezető sávban lévő vízfolyások tartoznak.
(2) Az övezetben csak a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet 5. § (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti építmények helyezhetőek el új épületként, illetve terepszint fölé emelkedő építményként.
(3) Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig kihelyezhetők.
(4) Az övezetben meglévő épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény felújítása, átalakítása, bővítése érvényes építési vagy létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magába foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon).
(5) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 0,0 méter;
b) oldalkert: 1,75 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
28. § (1) A V-Á jelű vízgazdálkodási övezetbe a községben a nagyvízi meder területén, az átmeneti zónában lévő vízfolyások és állóvizek tartoznak.
(2) Az övezetben csak a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet 5. § (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti építmények helyezhetőek el új épületként, illetve terepszint fölé emelkedő építményként.
a) Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők.
b) Új épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magába foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény helyezhető el.
(3) Az övezetben meglévő épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény felújítása, átalakítása, bővítése érvényes építési vagy létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épületet a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magába foglaló magasságú padlószint alatt körbe lehet építeni. Építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése megengedett.
(4) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 2,0 méter;
b) oldalkert: 1,75 méter;
c) hátsókert: 6,0 méter.
29. § (1) A Kb-T jelű különleges temető építési övezet a temető telkét foglalja magába. Az övezetben csak hitéleti rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A melléképítmények közül elhelyezhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, pergola, komposztálásra szolgáló tároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(3) Az övezetben az építési hely határa:
a) előkert: 1,0 méter;
b) oldalkert: 2,5 méter;
c) hátsókert: 10,0 méter.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
30. § E fejezet célja Murarátka jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes védelme.
31. § Fogalommeghatározások:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
2. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
3. cégtábla: (címtábla, cégjelzés, cégfelirat, címfelirat): a telken vagy az épületben székhellyel, telephellyel rendelkező szervezet, vállalkozás, költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyéb társadalmi szerv azonosítását szolgáló, az épületen a homlokzat síkjában, kerítésen vagy ilyen céllal önállóan elhelyezett tábla, felirat vagy egyéb tárgy;
4. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
8. Helyi védelem keletkezése és megszüntetése
32. § (1) Helyi védelem alatt álló értéknek minősül a 4. mellékletben felsorolt, Murarátka Község területén lévő minden olyan épület, épületrész, műalkotás, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti vagy képzőművészeti értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos.
(2) Az önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos szakmai feladatait a polgármester látja el.
(3) Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Murarátka Község Önkormányzatához, vagy Murarátka Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) intézett levélben a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.
(4) Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés a védettség tárgyát képező objektum tulajdonosi kör előzetes tájékoztatásával történhet.
(5) A helyi védelem alá helyezési illetve törlési szándékot a döntést megelőzően 15 napra az Önkormányzat honlapján közzéteszi.
(6) Helyi védelemmel kapcsolatos testületi döntés hatálya folyamatban lévő hatósági eljárásokra nem terjed ki.
(7) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.
(8) Helyi védelem alá helyezésről vagy megszűnésről szóló képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az érték megnevezését és helyét;
b) védetté nyilvánítás esetén a védettség alapját képező érték bemutatását (épület esetében építészeti értékvizsgálatot),
c) törlés esetén a törlési szándék indokait,
d) az érték fényképét;
e) a tulajdonos(-ok) és a lakosság részéről az üggyel kapcsolatban beérkezett véleményeket.
(9) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntésről a döntést követő 8 napon belül írásban kell tájékoztatni a tulajdonosi kört és a javaslat-tevőt.
9. Helyi védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek, támogatás, a védett értékek nyilvántartása
33. § (1) A 4. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti és egyéb értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. Az ingatlan használata nem veszélyeztetheti a védett érték fennmaradását és állapotát.
(2) A helyi egyedi védelem tárgyát képező objektumot nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében folytatott építési tevékenység, területhasználat.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése részleges bontása esetén
a) a védett érték nem sérülhet, megjelenése, eredeti karaktere nem változtatható meg;
b) a védett érték ismert vagy kikövetkeztethető eredeti formája helyreállítandó;
c) az ingatlan védett értéknek nem minősülő részeinek, valamint a bővítménynek illeszkednie kell a védett érték megjelenéséhez.
(4) Védett értéket képező épületrész kényszerű bontása esetén a lebontott épületrészt eredeti formában vissza kell építeni.
(5) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a Polgármester feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait;
b) a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám), területi védelem esetén a védett terület lehatárolását,
c) a védendő érték meghatározását (leírás);
d) a védendő érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint)
e) a védelem típusát,
f) a védelem rövid indokolását.
10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása, településképi követelmények
34. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül az 5. mellékletben ábrázolt:
a) kertes családi házas terület,
b) iparterület,
c) temető terület,
d) szőlőterület,
e) külterületi beépítésre nem szánt terület.
(2) Településképi szempontból meghatározó területen utcafronti épületként különálló melléképület nem létesíthető.
(3) Az utcafronti főépület
a) magasságával igazodni kell a szomszédos épületek adta átlagos párkánymagassághoz. Attól legfeljebb 0,6 m-rel lehet eltérni.
b) legfeljebb 45°-os magastetővel fedhető.
c) csak tetősíkban elhelyezett tetőtéri ablakkal létesíthető.
d) homlokzatán nem alkalmazható rikító színű színhasználat. A homlokzat színezése során, a homlokzat legfeljebb 90%-án, legfeljebb három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín két árnyalata alkalmazható.
e) nyílászáróinak színe fém nem lehet.
f) tetőfedéseként és homlokzatburkolataként nem alkalmazható hullámpala, műanyag lemez, valamint díszítő elemként, homlokzati díszként csempe, kerámia burkolat.
g) tetőcseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedő anyag helyezhető el.
h) utcai homlokzati ablaka csak négyszög (téglalap vagy négyzet) alakú lehet, több ablak esetén a földszinten azonos méretben, alakkal és parapettel alakítandó ki.
i) homlokzatának javítása esetén a javításként végzett színezést a teljes homlokzathosszon el kell végezni oly módon, hogy az épület vízszintes tagolásához igazodjon, és a színezés a javítással nem érintett homlokzatfelület színével azonos vagy annak színvilágával harmonizáló legyen.
j) homlokzatán lévő, használaton kívüli korábbi tartókat, kábeleket, antennákat, reklámtartó szerkezeteket el kell távolítani.
(4) Utcai homlokzaton és az előkertben klíma kültéri egység és parabola (tányér-) antenna, inverter, szerelt kémény, szellőző kivezetés (pl.: kazán, páraelszívó) nem helyezhető el.
(5) Utcai kerítés és kapu csak a telek homlokvonalán és csak áttört felülettel létesíthető. Sövénnyel való takarás megengedett.
35. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a (4) és (5) bekezdésben nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m; bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m; bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
bc) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m; bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;
bd) cseresznyefa esetében 5,0 m;
be) dió- és gesztenyefa, továbbá mi nden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között - az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m
b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(4) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (ilyen különösen: nyárfák) nem telepíthetők. A kijelölt új fasorokat átlagosan 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.
(5) Az árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (pl. kúszótuja, terülőtuja stb.) nem telepíthető.
36. § Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, hírközlési eszközök és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) Épületre szerelt elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület utcai homlokzatán nem, a közterületről látható többi homlokzatai esetében csak a párkány- illetve attikafal felső határvonala alatti részen helyezhető el. Elektronikus hírközlési építmény és antenna az épület homlokzatának díszített részét nem takarhatja.
b) Hírközlési vezeték (kábel) épület utcai, illetve közterület felől látszó homlokzatain csak takart, rejtett módon helyezhető el.
c) Új, települést vagy településrészt ellátó vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítmény és műtárgy csak külterület azon részén helyezhető el, ami a belterület határától legalább 500 m távolságban van, és elsősorban multifunkcionális kialakítással. Önálló szerkezetre is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény.
d) Új vezetékes hírközlési hálózatot a meglévő oszlopsorra vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő vezetékes hálózatot terepszint alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
e) Közterület zöldfelületén terepszint felett elhelyezett közmű-, energia-ellátási és hírközlési műtárgy, különösen vízmű-kút, tűzivíztároló, szennyvíz-átemelő, gáznyomás-csökkentő, transzformátorház – amennyiben egyéb műszaki jellegű akadály nem gátolja, örökzöld élősövénnyel körbekerítendő. Az élősövény telepítése a közmű-szolgáltató kötelessége, a növény-telepítés a közterület kezelővel egyeztetett módon történhet.
f) Új elektromos és hírközlési bekötés a telekre csak földkábellel történhet.
37. § Cégérekre, cégtáblákra vonatkozó követelmények:
a) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégtáblákat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 2 m2 méretű cégtábla helyezhető el úgy, hogy:
ba) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
bb) a cégtábla vagy cégér nem adhat ki zajt, a kiadott mesterséges fény a közlekedőket nem zavarhatja, és
bc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtábla elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
c) Ha cégtábla utólagos elhelyezésénél a b) pontban foglaltak nem biztosíthatóak, akkor az utólagos elhelyezés nem lehetséges.
d) Tetőfelületre cégtábla nem helyezhető el.
e) Épületek homlokzataira kerülő cégtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
f) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cégtábla, információs, vagy más célú berendezés.
11. Településkép érvényesítési eszközök
38. § (1) Murarátka Község Önkormányzata – a települési főépítész feladatellátásával - az alábbi településképet érintő kérdésekben kötelezővé teszi a településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban: szakmai konzultáció):
a) településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában;
b) minden 100 m2 beépített területet, vagy a terepszint felett 10 m magasságot meghaladó új épület, építmény tervezésének kezdeti szakaszában;
c) meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása előtt;
d) minden új reklámhordozó, vagy reklámfelület kialakítása előtt;
e) zártkerti területen minden új épület építése, illetve meglévő épület külső megjelenésének megváltoztatása esetén, amelynek homlokzata a közútról látható.
(2) A konzultáció lefolytatása nem mentesíti az építtetőt településképi véleményeztetési vagy bejelentési kötelezettsége alól.
39. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni - amennyiben az építtető nem az Önkormányzat - építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához.
(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Murarátka Község Polgármesteréhez írásban a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott tartalommal kell benyújtani.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és jelen Rendelet előírásait kell figyelembe venni.
40. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a magasabb szintű jogszabályok keretei között:
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén,
b) az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, valamint zöldfelület elhelyezés, területhasználat megkezdését megelőzően, és a cégérek, cég- és üzletjelzések, valamint Berendezések épületeken való elhelyezhetőségét megelőzően,ha a tevékenységek, épületeken való elhelyezések köre az alábbiak között szerepel:
ba) Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
bb) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
bc) Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.
bd) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
be) Új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvető 6,0 méter magasságig történő bővítése.
bf) Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
bg) Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó, kerti építmény építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
bh) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, végleges jellegű megváltoztatása.
bi) Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
bj) Közterületi telekhatáron kerítés, sövény, járda létesítése, építése, bővítése.
bk) Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.
bl) Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.
bm) Telken belüli közműpótló műtárgy építése, kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
bn) Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
bo) Zöldfelület elhelyezés, területhasználat.
(2) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) írásbeli kérelmére indul.
(3) A kérelmet a Polgármesterhez a Kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal, az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.
(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Murarátka Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
(6) A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,
b) a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,
c) a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,
e) a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.
41. § (1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: a Polgármester jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:
a) a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírságot a bírság összegét megállapító határozatban megjelölt bankszámlára kell befizetni a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül. 200 000 Ft összeget meghaladó bírság esetén legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adható.
Záró rendelkezések
42. § (1) Hatályát veszti A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című 14/2000. (XII.15.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 13/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelet.
43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
2. melléklet a 16/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
|
övezeti jel/kód |
a telek |
az épület |
a telek közműellátási mértéke és módja |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
beépítési módja |
kialakítható |
beépíthető legkisebb területe (m2) |
megengedett legnagyobb beépítettsége |
legkisebb zöldfelületi aránya (%) |
|||||
|
terepszint felett (%) |
terepszint alatt (%) |
párkánymagassága (m) |
legmagasabb pontja |
||||||
|
Lf |
O |
900; |
400 |
ha a teleknagyság: |
15 |
40 |
5,0; |
9,0; |
T |
|
Vt |
O |
1000 |
- |
60 |
20 |
20 |
7,5 |
12,0 |
T |
|
K-Mü |
O |
1500 |
- |
40 |
20 |
40 |
9,0; |
15,0; |
R |
|
KÖu |
SZ |
200 |
50 |
10 |
- |
2 |
4,5 |
6,0 |
T |
|
Közm |
SZ |
100 |
- |
közműellátás építménye |
- |
0 |
- |
- |
Kn |
|
Zkp |
SZ |
700 |
- |
3 |
3 |
70 |
4,5 |
7,5 |
Kn |
|
Ev |
nem beépíthető |
2000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Ee |
SZ |
1000 |
- |
0,5 |
- |
90 |
6,0 |
10,0 |
Kn |
|
Mk |
O |
720 |
720 |
10 |
10 |
80 |
5,5; |
9,5; |
Kn |
|
Má |
SZ |
2000 |
10000 |
6; |
10 |
80 |
4,5; |
9,0; |
Kn |
|
Mt-1 |
SZ |
3000 |
3000 |
3; |
3 |
90 |
4,5; |
6,0; |
Kn |
|
Mt-2 |
nem beépíthető |
2000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
V-1 |
SZ |
3000 |
- |
3 |
0 |
80 |
4,5 |
7,5 |
Kn |
|
V-KÖu |
nem beépíthető |
1000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
V-L1 |
nem beépíthető |
1000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
V-L2 |
SZ |
100 |
50 |
3 |
0 |
- |
3,5 |
5,0 |
Kn |
|
V-Á |
SZ |
100 |
50 |
3 |
0 |
- |
3,5 |
5,0 |
Kn |
|
Tk |
nem beépíthető |
1000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Kb-T |
SZ |
3000 |
- |
10 |
- |
50 |
5,0; |
8,0; |
H |
|
Közművesítettség: |
Beépítési mód: |
||||||||
3. melléklet a 16/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
|
Új beépítésre szánt területek nyilvántartása |
|||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Sorszám |
Kijelölés időpontja |
Új beépítésre szánt terület |
Kijelölt zöldterület vagy erdőterület |
Csereterület |
|||||||||
|
HRSZ |
terület (m2) |
korábbi övezeti besorolás |
kijelölt építési övezeti besorolás |
HRSZ |
terület (m2) |
korábbi övezeti |
kijelölt övezeti |
HRSZ |
terület (m2) |
korábbi építési övezeti besorolás |
kijelölt övezeti besorolás |
||
|
1 |
2025. |
59 |
568 |
KP |
Lf |
29 |
724 |
FL |
Zkp |
347 |
11263 |
FL |
Zkp |
|
2 |
2025. |
224, 226, 270 |
1117 |
KP |
Lf |
30 |
1136 |
FL |
Zkp |
||||
|
3 |
2025. |
60 |
874 |
K |
Zkp |
||||||||
4. melléklet a 16/2025. (XI. 25.) önkormányzati rendelethez
|
Szám: |
Megnevezés: |
Cím: |
Hrsz.: |
|---|---|---|---|
|
1. |
Szent Orbán római katolikus kápolna |
Rátkai-hegy |
708 |
|
2. |
útmenti kereszt |
Közigazgatási terület |
047/6, 62, 708, 799 |