1. A pályázat típusai

1.1. A pályázat nyilvános vagy meghívásos (zártkörű) lehet.

1.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a képviselő-testület a meghívásos pályázat kiírásáról dönt.

1.3. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, és társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, vagy a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályázat közérdeket sért, vagy a közszolgáltatás ellátása, üzleti titok megóvása indokolttá teszi.

1.4. A pályázatot titkosan, vagy a pályázó nevének (cégének) megjelölésével, a pályázat minden részletére vonatkozó nyilvánossággal lehet lefolytatni (nyílt pályázat). Titkos pályázat esetén, a pályázatot a pályázó nevének zárt borítékban való elhelyezésével és a pályázó által tetszőleges jeligével megjelölten kell benyújtani. A pályázat pénzügyi feltételeit, az egyéb feltételektől elkülönítetten, és titkosan kell kezelni. A pályázati módról - nyílt vagy jeligés titkos - a pályázat kiírásakor kell rendelkezni.

1.5. Pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban - a kiíró által a pályázat egészére előre meghatározott és a részletes tenderfüzetben közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. A második, illetve további fordulóban csak a pályázati kiírásban korábban így megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az első (előző) fordulóban tett ajánlatok érvényesek maradnak.

1.6. Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

1.7. Az ajánlatoknak az előre meghatározott feltételektől eltérő módosítása a további fordulókban érvénytelen, kivéve, ha az ajánlatkérést a kiíró módosította. Egyéb esetben a módosított ajánlat a módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és helyébe az első fordulóban tett ajánlati feltétel lép.

2. A pályázat kiírása

2.1. A pályázat kiírásáról a képviselő-testület dönt, kivéve ha az elidegenítés vagy hasznosítás a polgármester jogköre.

2.2. A nyilvános pályázati felhívást a helyben szokásos módon a Hivatal hirdető tábláján, az önkormányzat honlapján, interneten és legalább egy napilapban kell meghirdetni. A kiíró rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatot belföldi vagy külföldi pénzügyi gazdasági szaklapban is meghirdeti.

2.3. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak közvetlenül írásban kell megküldeni a részletes kiírást.

2.4. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni, illetve közzétenni. A részletes kiírást a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően kell a pályázónak megküldeni.

2.5. Ha indokolt, a kiíró a többszöri közzétételről is dönthet. Több alkalommal történő közzététel esetén az egyes közzétételek között legalább 5 napnak kell eltelnie és az utolsó közzétételnek a pályázat benyújtására megállapított határidőt legalább 15 nappal meg kell előznie.

3. A pályázati felhívás tartalma

3.1. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

3.2. A részletes tájékoztató, a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait. A részletes kiírás és eljárás tartalmazza:

3.3. A részletes tájékoztató az érdekelt befektetőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki.

3.4. A kiíró meghatározott esetekben előírhatja, hogy

3.5. A pályázati kiírásban meg kell határozni: az ajánlattevők ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó.

4. Kikötések

4.1. Más önkormányzat kikötései

4.2. Ha a pályázati kiírás - a vagyon hasznosítása keretében - olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, mely másik önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlen hatással van, vagy az önkormányzatot megillető jog gyakorlását, feladat teljesítését érinti, a pályázati felhívás közzététele előtt az érintett önkormányzat véleményét ki kell kémi.

4.3. Ha az érintett önkormányzat véleményt nyilvánít, annak lényegét haladéktalanul a pályázati kiírás részévé kell tenni. Erre a részletes tenderben fel kell hívni a figyelmet.

5. Adatkezelés

5.1. Titkosság

5.2. Ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, a pályázó a szerződéskötésig köteles titokban tartani a pályázaton való részvételének, vagy ajánlata visszavonásának tényét, illetve ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tenderben vagy más módon rendelkezésére bocsátott információt. Ez nem terjed ki a finanszírozó bankkal, vagy konzorciális ajánlat esetén a konzorciumban résztvevőkkel közölt tényekre. A titkossági követelmény megszegése a pályázó ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával jár. Ez érvényes akkor is, ha a pályázó érdekkörében álló személy sérti meg a titkosságot.

5.3. A kiíró a pályázati kiírásban felmentést adhat a 5.2. pontban foglalt titoktartási kötelezettség alól azzal, hogy megjelöli a pályázó által nyilvánosságra hozható ajánlati feltételek, és nyilvánosság körét (pályázatban résztvevők, vagy harmadik kívülálló személyek, sajtó).

5.4. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad. E kötelezettség alól a pályázó írásban felmentheti a kiírót, de egyes adatok nyilvánosságra hozatalát ilyenkor is megtilthatja.

5.5. A zártkörű pályázaton résztvevő pályázó nevét a kiíró a többi résztvevővel csak akkor közölheti, ha a közléshez valamennyi érintett pályázó írásban a hozzájárulását adta. Az ajánlattevőre vonatkozó egyéb információ is csak az ajánlattevő kifejezett, írásban közölt hozzájárulásával közölhető más ajánlattevővel vagy a pályázaton részt nem vevő személlyel.

5.6. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

5.7. A pályázó kérésére és részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti pályázati feltételek módosítását. A felvilágosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pályázónak és a felvilágosítást nyújtónak alá kell írnia.

5.8. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes pályázati tendert bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció költségei a pályázóra háríthatók.

5.9. Az ajánlatok és a bennük lévő adatok kizárólag elbírálásra használhatók fel. Más célú felhasználás szándéka esetén, erről az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

6. A kiírás módosítása

6.1. A kiíró nem változtathatja meg azt a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási (elbírálási módot), amelyet akár meghirdetés útján, akár írásban a pályázóval közölt.

6.2. A kiíró a felhívásban és a pályázati kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott feltételeket a pályázat során csak egy alkalommal változtathatja meg. A módosítás érintheti:

6.3. A kiíró a változtatást a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé azzal, hogy az érintetteket arról haladéktalanul írásban is értesíti. Az értesítésben utalni kell arra, hogy a változtatásra tekintettel a korábban benyújtott pályázatokat miként kezeli.

6.4. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás meghirdetésétől számított legalább 15 naptári nap a rendelkezésére álljon.

6.5. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a kiíró, a pályázati kiírással megegyező módon - az eredeti határidő lejárta előtt legalább tizenöt nappal - teszi közzé, illetve a zártkörű pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben - de legalább a nyitva álló eredeti határidő lejárta előtt hét munkanappal - értesíti.

6.6. A kiíró a pályázat benyújtására előírt végső határidőt megelőző tizenöt napon belül a pályázati kiírást már nem változtathatja meg.

7. Biztosíték

7.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg és teszi közzé a pályázati kiírásban.

7.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, valamint, ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsul meg, a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

7.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejárta előtt vonta vissza ajánlatát.

8. Pályázati ajánlat szabályai

8.1. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélkül, borítékban, legalább 1 példányban nyújtják be. A borítékon fel kell tüntetni a pályázat címét, megnevezését, vagy a kiíró által megadott jeligét. Egy példányt minden oldalon eredetiben, cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva kell az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazottja útján beadni.

8.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

8.3. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként.

8.4. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

8.5. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy megbízottja által rendelkezésére bocsátotta.

8.6. A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

8.7. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek minősíti.

8.8. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől, illetve a pályázat eredményességétől függetlenül az ajánlattevőt terhelik.

8.9. Az ajánlattevő, az ajánlat benyújtásakor, az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát is megtilthatja. Az ajánlattevő a pályázat megnyerése esetére az ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

9. Az ajánlat módosítása

9.1. A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja:

9.1.1. Ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít vagy a kiíró a pályáztató - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel,

9.1.2. Ha a többfordulós pályázat első fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett, a második fordulóban benyújtott ajánlatot a kiíró által meghatározott korlátok között módosíthatja. Más esetekben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelen.

9.2. A 7.1.b) pontjában meghatározott esetben a pályázati kiírásnak meg kell határoznia az eltérés mértékét, módját, és azt, hogy a pályázat mely részei változtathatók meg. Ilyen előírás hiányában a pályázó csak a pályázat pénzügyi részét - beleértve a vételárat, fizetési ütemezést és a biztosítékokat is - változtathatja meg. Más ajánlati feltétel módosítása érvénytelen, ilyen esetben az ajánlat a módosítással érintett részében részlegesen érvénytelen és helyébe az első fordulóban tett ajánlati feltétel lép.

9.3. A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig a Szabályzat és a kiírás feltételei szerint rendelkezik ajánlatával.

9.4. A 9. pont rendelkezéseit nem lehet alkalmazni akkor, ha a kiíró az első fordulóban benyújtott pályázatok elbírálását követően új ajánlattételre hívja fel a pályázókat.

10. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

10.1. Visszavonás

10.1.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntést - ha a kiírás tartalmazza - köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörű pályázat esetén, erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

10.1.2. A pályázat visszavonása esetén, ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

10.1.3. A részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, vagy a pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

10.1.4. A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor indokolás nélkül visszavonhatja ajánlatát.

10.1.5. A pályázó ajánlatát legkésőbb a pályázat benyújtása határidejét megelőző 3 nappal, a módosítás okának írásban történő megjelölésével módosíthatja, amennyiben a pályázati kiírás a módosítás lehetőségét nem zárja ki.

10.1.6. A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és a pályázat benyújtásával kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

10.2. Kizárás

10.2.1. Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó ajánlatát ki kell zámi.

10.2.2. A pályázati kiírásban és a Szabályzatban foglalt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

10.2.3. Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után -, a pályázatot ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Ez esetben a kiíró a pályázat elbírálására jogosult döntése szerint legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel a versengő ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek, vagy újabb pályázati kiírás mellett dönthet.

10.2.4. Azt, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, az eset összes körülményének alapos mérlegelésével kell eldönteni, így különösen tekintettel kell lenni az ajánlatnak a pályázat tárgyát képező vagyon (vagyonrész) legkedvezőbb hasznosítását szolgáló követelményeire. A jelen bekezdésben szabályozott esetben az érintett pályázó ajánlati kötöttsége a Szabályzat szerint áll fenn.

10.2.5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor indokolás nélkül visszavonhatja az ajánlatát az eljárási rendben meghatározott következmények terhe mellett. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

11. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

11.1. A pályázati ajánlatok beérkezése

11.1.1. A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontban kerül sor. A pályázatokat a polgármester által meghatározott személy veszi át. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

11.1.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja a benyújtáskor is köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

11.2. A pályázati ajánlatok felbontása

11.2.1. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

11.2.2. Zártkörű a bontás akkor, ha a kiíró, a pályázó illetve annak képviselője jelen van.

11.2.3. Nyilvános a bontás akkor, ha a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.

11.2.4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát a pályázó megtiltotta. A pályázati kiírásban megadott bírálati szempontokra tett ajánlati elemek nyilvánosságra hozatalát a pályázó nem tilthatja meg.

11.3. A pályázatok átvételének és felbontásának közös szabályai

11.3.1. Az átvevő - feladata az ajánlatok érkeztetésekor, illetve bontásakor különösen:

11.3.1.1. Tanúsítja a pályázatok átvételét és felbontásuk szabályos lefolytatását, mindezekről okiratot állít ki,

11.3.1.2. Ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki követelményeknek,

11.3.1.3. Rögzíti a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett

11.3.1.4. A kiíró kérésére a pályázat anyagából egy példányt (okiratot) megőrzésre átvesz.

11.3.2. Az ajánlatok felbontásáról kiállított jegyzőkönyvben szerepeltetni kell:

11.3.2.1. A bontás helyét, idejét, a bontásnál jelen lévő személyek nevét, és részvételük minőségét.

11.3.2.2. A pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontjait és helyét, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek nem, az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,

11.3.2.3. A pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését,

11.3.2.4. Minden egyéb olyan információt, amelyet a bontásnál jelen lévők szükségesnek tartanak rögzíteni,

11.3.2.5. Minden jelenlévő aláírását.

11.3.3. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázat során beérkezett valamennyi ajánlatot és iratot egy-egy példányban, valamint a pályázati felhívás és a részletes tájékoztató egy eredeti példányát.

11.3.4. Úgyszintén a jegyzőkönyv mellékletét képezi a kiírónak a benyújtott pályázati ajánlatok átvételéről, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és időpont, ha van, a postai bélyegző kelte stb.) készített nyilvántartása is.

11.3.5. Az ajánlatok bontásáról, ismertetéséről és az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt pályázókról a kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.

12. A pályázat értékelése és elbírálása

12.1. Az értékelő szervek: A benyújtott és érvényes ajánlatokat a kiíró által meghatározott bizottság(ok) vagy személy(ek) értékelik (a továbbiakban együtt: Értékelő Bizottság) és bírálják el. Az értékeléssel és a bírálattal más-más bizottság(ok) és személy(ek) is megbízható(k). A képviselő-testület rendelkezhet úgy is, hogy az értékelést végző javaslata alapján a pályázat elbírálását a képviselő-testület végzi.

12.2. Az Értékelő Bizottság

12.2.1. Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

12.2.2. Az Értékelő Bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

12.2.3. Ha a pályázó a kiíró megállapítása szerint az ajánlatának lényegét nem érintő formai okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a kiíró felhívására legfeljebb öt munkanap alatt pótolhatja a hiányokat. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okokat, a hiánypótlás lehetőségét, a pótolható hiányokat, valamint a hiánypótlás határidejét a pályázati kiírásnak kell tartalmazni. Az ajánlat érvényességét a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítják meg.

12.2.4. Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozások alapján végzi.

12.2.5. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatják fel.

12.3. Az elbírálás

12.3.1. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő nem lehet több negyvenöt napnál. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteket a pályázati kiírásban tájékoztatni kell. Ha e határidőt a kiíró túllépi, a pályázat eredménytelennek minősül.

12.3.2. Érvényes az ajánlat amennyiben formai és tartalmi szempontból megfelel a pályázati kiírás követelményeinek.

13. Összeférhetetlenségi szabályok

13.1. A pályázat előkészítésében, értékelésében és elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó:

13.1.1. Közeli hozzátartozója, vagy hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pont).

13.1.2. Munkaviszony (köztisztviselői jogviszony) alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,

13.1.3. Szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

13.1.4. Tulajdonosa (résztulajdonosa), vezető beosztású alkalmazottja amennyiben a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

13.2. A 13.1 pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság)

13.3. A pályázat értékelésében és elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, az előzőekben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

13.4. Ezeket a rendelkezéseket a pályázatok értékelésében részt vevő valamennyi személyre (pl. szakértőkre is) megfelelően alkalmazni kell.

13.5. Összeférhetetlenségi ügyben a polgármester, az ő összeférhetetlensége esetén a képviselő-testület dönt.

14. Az ajánlat érvénytelensége

14.1. Érvénytelenség megállapítása: Az értékelő az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azok az ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában (szakaszaiban) nem vehetnek részt.

14.2. Érvénytelenség

14.2.1. Érvénytelen az ajánlat, ha:

14.2.1.1. Olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik(aki) nem jogosult részt venni a pályázaton;

14.2.1.2. Az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;

14.2.1.3. Az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban,valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;

14.2.1.4. Biztosíték adási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

14.2.1.5. Mely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához köti.

14.2.1.6. Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

14.2.2. Az érvénytelenség csak úgy állapítható meg, ha az ajánlatot a jegyző bevonásával minősítették ilyennek.

15. Az eredménytelen pályázat

15.1. Eredménytelen a pályázat:

15.2. A kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy egyetlen ajánlat érkezett, de az a pályázati kiírás alapján nem értékelhető;

15.3. A beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más a pályázatra vonatkozó előírásnak, és a kiró nem élt a hiánypótlásra való felhívás lehetőségével;

15.4. Kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen meghívott pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kettőnél több fordulóból álló pályázatokra is;

15.5. A kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;

15.6. A kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el;

15.7. A pályázók az ajánlatukban tett fenntartásaikat - felszólítást követően - nem vonták vissza vagy nem korrigálták;

15.8. Az ajánlatkérő egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.

16. Felhívás új ajánlatra

16.1. Ajánlat módosítása

16.2. A kiíró a pályázatok elbírálását követően ajánlataik módosítására hívhatja fel a pályázókat akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha a kiíró az új ajánlatkéréstől kedvezőbb eredményt vár.

16.3. A kiíró az ajánlattételre felhívhatja a pályázat valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt. A kiíró az ajánlattételre felhívott pályázók nevét, számát nem köteles nyilvánosságra hozni.

16.4. Az újabb ajánlatkérés - a kiíró döntése szerint - megvalósulhat a kiírásban közölt érvényességi követelmények alkalmazásával, vagy a pályázókkal folytatott tárgyalásokon.

16.5. A kiíró a felhívásban meghatározhatja azokat a feltételeket, melyek vonatkozásában a pályázó új ajánlatot tehet. Ennek hiányában a pályázó korábbi ajánlatának bármely feltételét módosíthatja.

16.6. A kiíró a pályázótól fizetőképességének bizonyítását köteles kérni.

17. Zárójelentés az értékelésről

17.1. Az értékelést végzőnek - valamennyi értékelő által aláírt jegyzőkönyvbe rögzített - zárójelentést kell készítenie.

17.2. A zárójelentésben fel kell tüntetni:

17.2.1. A pályázat célját, jellegét, illetve a tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt), valamint a pályázati (versengő ajánlatkérési) felhívás (kiírás) közzétételére vonatkozó adatokat;

17.2.2. A lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, állapotát, lényeges tartalmára vonatkozó főbb adatokat;

17.2.3. A pályázati kiírásban szereplő jogszabályok, más hatósági előírások megtartására történő utalást;

17.2.4. A pályázatok elbírálásának (értékelésének) főbb szempontjai, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;

17.2.5. A pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első három helyre javasolt megjelölését, ha erre szükség van, illetve, ha a pályázatot eredményesnek minősítették.

17.2.6. A zárójelentéshez - az eredmény közzététele után - csatolni kell a pályázatok felbontásáról, illetve ismertetéséről készült jegyzőkönyvet, mellékleteivel együtt, valamint az eredeti pályázati kiírás dokumentációját. Ezek irattározása együtt történhet. A pályázati dokumentációba az eredmény közzététele után a polgármester engedhet betekintést.

18. A pályázat eredményének közzététele

18.1. A pályázat eredményének megállapítása:

18.2. Az ajánlatok végső sorrendjéről döntést hozót a kiírásban kell megjelölni.

18.3. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és tartalommal, ha pedig ez a kiírásban nem lett meghatározva, akkor haladéktalanul kihirdeti. A kihirdetésre az ajánlattevőket meg kell hívni. A döntésről a kihirdetését követő 5 munkanapon belül írásban értesíteni kell valamennyi pályázót.

18.4. A kiíró a pályázat, illetve az ajánlatkérés eredményét ugyanazon a felületen, a döntés rövid indokolásával együtt köteles közzétenni, amelyben a pályázati kiírás közzététele először megtörtént. A közzétételre legkésőbb a szerződés megkötését követő tizenöt munkanapon belül sort kell keríteni.

18.5. A kiíró zártkörű (meghívásos) pályázat esetében a 17.2. pontban meghatározott adatokat a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül és egyidejűleg írásban is ismerteti.

19. A szerződéskötés

19.1. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, akinek az ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.

19.2. A szerződést a pályázat eredményének kihirdetése után a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni. A szerződést úgy kell megkötni, hogy a pályázat nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon. A szerződés minimális tartalmát képezi: A közzétett pályázati feltételek, A nyertes ajánlata, A pályázatot elbíráló döntése.

19.3. Ki lehet írni a pályázatot úgy is, hogy a nyertes a szerződés előtt köteles Magyarországon gazdasági társaságot létrehozni. Ha a pályázat nyertesével megkötendő szerződés feltétele az, hogy az Magyarországon gazdasági társaságot alapítson, abban az esetben a kiírt pályázat nyertesének·a megkötendő szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a pályázati felhívás alapján megkötendő szerződésben rögzített követelményeket az általa alapítandó (alapított) gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja. Ha ezt nem teljesíti, a kiírót azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Erre a pályázati kiírásban és a megkötendő szerződésben is utalni kell.

19.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

20. Árverésre vonatkozó rendelkezések

20.1. A kiíró döntése szerint az árverés a vagyontárgyak, vagyonrészek hasznosításának nyilvános a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése. Árverés tartandó akkor, ha az elsődleges cél a legmagasabb ellenérték elérése.

20.2. Az árverés nyilvános, és azt a Hivatal bonyolítja.

20.3. Az árverést az árverés napja előtt legalább harminc nappal hirdetmény közzétételével kell kitűzni.

20.4. .A hirdetményt napilapban és a helyben szokásos módon kell közzétenni.

20.5. A hirdetményben fel kell tüntetni :

20.5.1. Az árverést kiíró megnevezését;

20.5.2. Az árverés helyét és idejét;

20.5.3. Az árverésre kerülő vagyontárgyak/vagyonrészek megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyontárgyakra/vagyonrészekre vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog, visszavásárlási jog, beépítési kötelezettség stb.);az áremelési licit alsó és felső határát

20.5.4. A vételár megfizetésének határidejét és módját;

20.5.5. Az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;

20.5.6. Az árverésen történő részvétel feltételeit;

20.5.7. Az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;

20.5.8. Amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni;

20.5.9. Mindazt, amit az árverés kiírója egyébként szükségesnek tart.

20.6. Az árverést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja foganatosítja. Az árverés során közreműködő személyek összeférhetetlenségére e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

20.7. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

20.8. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

20.9. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy/vagyonrész becsértékét (kikiáltási árát) és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.

20.10. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyonrészt a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

20.11. Az árverésen a legmagasabb vagy ennek hiányában a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez (az árverés nyertese).

20.12. Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végső, a legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorsolással kell meghatározni az árverés nyertesét.

20.13. Az árverés nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot, amennyiben az árverési hirdetmény ennek lehetőséget nem zárja ki.

20.14. Az árverés eredményének kihirdetése az árverés lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében történik.

20.15. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

20.16. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül megfizetni. Amennyiben a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül.

20.17. Az árverésre bocsátott vagyontárgyon/vagyonrészen az árverési vevő a vételár kifizetésével szerezhet tulajdonjogot, figyelemmel azonban a hatályos jogszabályokra és a vagyontárgyat/vagyonrészt esetlegesen terhelő korlátozásokra is.

20.18. A visszavonás tényét közzé kell tenni ugyanazokban a lapokban, ahol a hirdetmény közzétételre került.

20.19. Az árverési felhívás visszavonása esetén az árverési biztosítékot, és amennyiben az árverés tárgyról készült részletes tájékoztató (információs dokumentum) rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum visszaszolgáltatását követően haladéktalanul vissza kell adni.

20.20. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét.

20.21. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

20.22. Az egyes árverés lebonyolításának részletes szabályait az árverési hirdetményben, vagy az árverés helyén nyilvánosan kifüggesztve kell közzétenni.

20.23. Az árverésről készült jegyzőkönyv 1 példányát a vevőnek és - ha kérik - a többi érintettnek a helyszínen át kell adni. A jegyzőkönyvet a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának, ingatlan esetén az ingatlankataszternek is 5 napon belül.