Molnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, 6.§ (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében és 16.§-ában biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Molnári község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet területi hatálya Molnári község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V2 és V3 jelű tervlapok) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

2. §

(1) A szabályozási terven jelölt kötelező erejű szabályozási elemek:

a) I. rendű szabályozási elemek:

aa) közlekedési elemek

ab) területfelhasználási módok,

ac) területfelhasználási egységek határa.

b) II. rendű szabályozási elemek:

ba) a a) és c) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.

c) III. rendű szabályozási elemek:

ca) védősávok és védőterületek,

cb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal

cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(3) A II. rendű szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(4) A III. rendű szabályozási elemek módosítása hatósági eljárásban, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján (cd) pont), Képviselő-testületi egyedi ügyben hozott döntés alapján (cb) pont)^[1] kerülhet sor.

A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás

3. §

(1) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők.

(3) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kialakított építési telkek - az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások (telekterület, elő- hátsó- oldalkert, építménymagasság, tűztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával - akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az övezetre előírt mértéket.

Az engedélyezés általános szabályai

4. §

(1) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

(2) Az építési engedély kérelmekhez a vonatkozó rendeletben szereplő mellékleteken túlmenően a jelen rendelet 18. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.

II. fejezet

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Településszerkezet, területfelhasználás

5. §

(1) A község beépítésre szánt területének területfelhasználási egységei:

a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) vegyes terület (településközpont vegyes terület) : Vt,

c) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató terület): Gksz,

d) gazdasági terület (ipari terület): Gip

e) különlges terület (idegenforgalmi terület): K-if,

f) különleges terület (temető): K-t,

g) különleges terület: (sportterület): K-sp,

h) különleges terület: (szennyvíztisztító): K-szv.

(2) A község beépítésre nem szánt területének területfelhasználási egységei:

a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖu,

b) zöldterület (közpark): Z-kp,

c) erdőterület (gazdasági célú erdő): Eg,

d) erdőterülert (védelmi célú): Ev,

e) mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági terület): Má,

f) mezőgazdasági terület (kertes mezőgazdasági terület): Mk,

g) vízgazdálkodási terület: V.

Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei

Falusias lakóterület (Lf)

6. §

(1) A területen a HÉSZ (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

(3) Az építési övezetekben telkek csak úgy alakíthatók ki, hogy az új telek utcai oldalán mért szélessége a 40 m-t nem haladhatja meg.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

(5) Az Lf-1 jelű építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.

(6) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

(8) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.

(9) A területre vonatkozó részletes előírások:

a) Az területen csak magastetős (15°-50°) épületek helyezhetők el. Hullámpala héjazat  nem engedélyezett.

(10) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakí­tású, anyaghasználatú lehet.

(11) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 0,5.

Településközpont vegyes terület (Vt)

7. §

(1) A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(3) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.

(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

8. §

(1) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.

Ipari gazdasági terület (Gip)

9. §

(1) A terület-felhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.

Különleges terület (K)

10. §

(1) K-t jelű övezet: temető, kegyeleti park

* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.

(2) K-sp jelű övezet: sportterület

(3) K-if jelű övezet: idegenforgalmi terület

A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei

Közlekedési, közmű-elhelyezési, terület (KÖu)

11. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A közutak besorolása:

Zöldterület

12. §

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

Erdőterület

13. §

(1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg) és védelmi rendeltetésű (Ev) erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) A gazdasági erdő (Eg) területen elhelyezhető egytömegű épület nagysága az 500 m2 hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg. A beépítettség vonatkozásában az OTÉK előírását kell alkalmazni.

 (3) A falazat anyagát, a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.

(4) Erdőterületet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

Mezőgazdasági terület

14. §

(1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

a) Az Má-1 és Má-2 jelű területeken:

aa) 10 000 m2-t el nem érő területű földrészleten építményt elhelyezni nem szabad.

ab) lakóépület 60 000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

Vízgazdálkodási terület

15. §

(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:

a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: vízmű,

b) V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület: Mura-folyó, tavak,

c) V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízállás.

III. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közterületek használatra

16. §

(1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek (pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK előírásai szerint történhet.

Közművek

17. §

(1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható.

(2) ^[2]

Helyi építészeti és táji értékvédelem

18. §

(1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelem alá helyezett értékeket a 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

(3) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.

(4) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén illetve keresztszárnnyal az udvari részen történhet.

(5) A védett épület közvetlen szom­szédságában lévő építmény engedélyezési doku­mentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

(6) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(7) A helyi védelemben részesült épületek helyreállítási, állagmeg­óvási munkáinak  támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.

Növénytelepítési előírások

19. §

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;

b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

20. §

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározottak és engedélyezési eljárás szerint végezhető.^[3]

Beültetési kötelezettség

21. §

(1) A K-t jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon a jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.

Záró rendelkezések

22. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/1992.(VIII. 11.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Molnári, 2008. augusztus 29.

 1. sz. függelék

a HÉSZ 18. §-ához

Helyi védelemre javasolt építmények, tájértékek