Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016.(XII.31.) önk. rendelettel módosított
9/2013. (VII.10.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület 
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
(Egységes szerkezetben, a módosítás dőlt betűvel)

Alsórajk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében, 44-45. §-aiban, a 48. § (2)-(4) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, az 50. §-ában, az 51. § (2) bekezdésben, az 52. § (1) bekezdés n) pontjában, az 53. § -ában,  az 57. § -ában, az 59. § (2) bekezdésében, a 68. § (3),(4) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, a 84. § (2) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Szervezeti Működési Szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

1.§

Alsórajk Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

2.§

       (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat.

(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján az általa létrehozott bizottság, a társulás, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

3.§

Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.

     4.§

A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

5.§

       (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

       Alsórajk Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

       (2) Az önkormányzat székhelye:

       8766 Alsórajk, Kossuth u. 10.

       (3) Az önkormányzat jogi személy.

       (4) A képviselő-testület hivatala:

       Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8.

       (5) A hivatal állandó kirendeltséget tart fenn és működtet Kerecseny, Orosztony községek közigazgatási területére, amelynek megnevezése és címe: 

Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége, 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1.

                                                                                      2. Az önkormányzat feladatai, hatásköre

6.§

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait különösen a Mötv. 13.§ (1) bekezdése állapítja meg a közszolgáltatások körében.

          (2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

       (3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.

3.Az önkormányzat szervei, hatáskörük

7.§

       (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

       (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit - a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve – a bizottságaira, a polgármesterre, társulására, vagy a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja. A képviselő-testület átruházott hatásköreit e rendelet mellékletében kell feltüntetni.

              (3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak a Mötv. 42.-ában foglalt hatáskörök.

(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek.

              (5)  Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatosan a képviselő-testület    bármikor tájékoztatást kérhet, utasítást adhat, hatáskörét visszavonhatja.

4. A képviselő-testület működése

8. §

A képviselő-testület tagjai a települési képviselők. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.

         A Képviselő- testület tagjainak száma: 5 fő.

         A képviselők névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

9. §

        (1)  A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

   (2)  Rendes ülést a képviselő-testület évente legalább hat alkalommal, de szükség szerint tart.

10.§

       (1)  A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester, bármely bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze 15 napon belüli időpontra a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

       (3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton, a képviselők telefonon történő értesítésével is összehívható, akár az értesítés napjára is.

11.§

       (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

       (2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend  tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

                        (3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját legalább 5 nappal megelőzően kell kézbesíteni.

     (4)  A meghívóhoz mellékelni kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság, tanácsnok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább két képviselő kérte.

12. §

        (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

                        -    a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,

                        -    akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,

                        -    a (2) bekezdésében foglaltakat,

-  továbbá akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött.

       (2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

                        -   önkormányzati társulás elnökét vagy megbízottját,

                        -   önkormányzati intézmény vezetőjét,

                        -   kormányhivatal törvényességi felügyeletet ellátó munkatársát,

                        -   kisebbségi önkormányzat elnökét,

                        -   a rendőrség képviselőjét vagy a körzeti megbízottat,

-  a településen működő civil szervezeteket – a Polgárőr Egyesületet -,

          a tevékenységüket érintő tárgykörökben. 

13. §

       (1)       A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

       (2)              Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

       (3) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján legalább 5 nappal előbb történő kihelyezésével tájékoztatni kell.

    14. §

       (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

       (2) A képviselő-testület:

                      a)   zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben,

2. zárt ülést tart továbbá a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat, vagy ajánlat tárgyalásakor.

      (3) A zárt ülésen a Mötv.46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.

      (4) A zárt üléssel kapcsolatos közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a polgármester biztosítja a zárt ülésen hozott döntésnek a legközelebbi nyílt ülésen - az adatvédelmi- és személyiségi jogi előírások betartásával -, történő ismertetésével.

 15. §

A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.

  16. §

(1)A rendezési terv, esélyegyenlőségi terv, közbiztonsági beszámoló, fejlesztési- vagy sportkoncepció tárgyalása esetén a testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgykör szerinti, településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.

(2)A képviselő-testület gazdasági programját, környezetvédelmet érintő, vagy közműépítési beruházás tervét a képviselő-testületi döntést megelőzően a választópolgárok véleményének megismerése érdekében falugyűlésen, vagy településrészi fórumon kell ismertetni. Erre meg kell hívni a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit is. A falugyűlés, vagy fórum helyét, időpontját, tárgyát tartalmazó meghívót az önkormányzat hirdetőtáblájára legalább 15 nappal előbb ki kell függeszteni.

17. §

(1)  A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni.

Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

       5. A tanácskozás rendje

     18. §

1.           A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.

2.  A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl.

3.           Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

        (4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja, az ülés határozatképességét.

     19. §

   Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

-      az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,

-      a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,

-      javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,

-      az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,

-      a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,

-      tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.

    20. §

Az elnök vitavezetési feladatai:

• a vita megnyitása,
• szavazás elrendelése,
• a szavazás eredményének megállapítása,
• a döntés kimondása.

21. §

Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről

22. §

1. Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

        (2) Az elnök

• figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
• rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

        (3)           Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

                                                              23. §

Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

24. §

1. Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

                   (2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.

(3) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

   25. §

            (1)A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

            (2)Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

            (3)Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.

            (4)A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület           

            egyszerű szótöbbséggel határoz.

            (5)Az előterjesztés megtételére jogosultak:

     –       polgármester,

     –       képviselő-testület bizottsága,

     –       képviselő

•    jegyző.

            (6) Előterjesztésnek minősül: a határozat- és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.

            (7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül

        benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt      előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

26. §

    Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• az előterjesztés címét és előadóját,
• a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
• a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,

      –    a döntési javaslatot és indokait,

      –    a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

      –    a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.

27. §

       (1)A meghívóban nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.

(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 26. §-nak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

28. §

            (1)A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a körjegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülésén szóban tehető fel.

       (2)A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.

29. §

 A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

• polgármesteri beszámoló,
• rendelet-tervezet,
• beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

              -    sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

• kérdés,
• tájékoztató és egyéb bejelentés.

30. §

 (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

1. sürgősségi javaslat,
2. módosító javaslat,
3. bizottsági vélemény.

 (2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

31. §

(1) A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt is elő lehet terjeszteni. A képviselők az ülésen szóban is tehetnek módosító javaslatot. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

32. §

        (1) A felszólalások lehetnek:

• napirendhez kapcsolódó felszólalás,
• ügyrendi felszólalás,
• személyes megjegyzés.

        (2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

33. §

        A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő szót kérhet és

        javaslatot  tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

6. Határozathozatal

34. §

(1)A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet       alkot vagy határozatot hoz.

        (2) képviselő-testület döntéshozatalából a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a mulasztó képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.

       (3)Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

                        (4)            Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

7. Rendeletalkotás

35. §

(1)   A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)   A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

36. §

 (1)  A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

_   az előzetes hatásvizsgálat eredményét, megállapításait

–   a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,

–   az elérni kívánt célt,

–   az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),

–   a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,

–   a rendelet-tervezet teljes szövegét.

(2)   Az előzetes hatásvizsgálatot a jegyző köteles elvégezni, s eredményét a rendelettervezethez csatolni

37. §

A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

38. §

 (1)  A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2)   A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.

(3)   A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39. §

 (1)      Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

       (2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

8. A szavazás módja

40. §

 (1)  Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

 (2)  A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodás”-sal lehet.

41. §

 (1) Ha a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással kell dönteni, azt az  Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

 (2)  A titkos szavazás úgy történik, hogy az Ügyrendi Bizottság egy tagja által kiosztott üres szavazólapra az elnök által szóban feltett kérdésre, vagy javaslatra a képviselő-testület tagjai írásban szavaznak „igennel”, „nemmel”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel, majd a szavazólapot összehajtva azt az Ügyrendi Bizottság tagjának átadják. A szavazatokat az Ügyrendi Bizottság 2 tagja számolja össze, az eredményt ismertetik az elnökkel.  A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. 

(3)A titkos szavazás több javaslat, vagy jelölt közötti döntés esetén úgy is történhet, hogy a szavazólapon előre feltüntetett javaslatokból, vagy jelöltekből – előzetesen e kérdésben az elnök javaslatára egyszerű többséggel határozva –, egyet vagy többet a képviselő-testület tagjai aláhúzással jelölnek meg, - egy, vagy több körben, amíg valamelyik javaslat, vagy jelölt megkapja a szükséges szavazat-többséget.

42. §

1. A képviselő-testület név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint, továbbá a (2) bekezdésben foglalt esetekben tarthat.

(2)A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el személyi kérdésekben és a vagyonával való rendelkezéskor, amennyiben azt bármelyik képviselő indítványozza. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 (3)      Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás  eredményéről az elnököt tájékoztatja.

 (4)A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

43. §

  Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) a Mötv 50. §-ában,  továbbá a b) pontban foglalt ügyek eldöntéséhez.

     b) SZMSZ alapján:

                        -          településrendezési terv elfogadása,

  -          az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,

  -          hitelfelvétel,

  -          kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

  -          helyi népszavazás kiírása,

  -          tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása,

•       közfeladat önkéntes felvállalása,
•       fegyelmi ügyekben hozott döntés.

44. §

       A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

•      a képviselő-testület megnevezését,
•      a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát,
•       a tárgyi év megjelölését,
•       zárójelben az ülés - hónap, nap – időpontját.

9. A döntések nyilvántartása

45. §

(1)A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a polgármesteri hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.

(2)Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3)Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

                                              10. A jegyzőkönyv

46. §

       (1)            A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A napirend elfogadását megelőzően, bármely képviselő indítványára, egyszerű többséggel meghozott határozattal dönthet a képviselő-testület hangfelvétel készítéséről egyes napirendi pontokra, vagy a teljes ülésre vonatkozóan.

       (2)Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:

• a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint
• a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,

         -                a napirend előtti felszólalásokat,

                  -    a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a

                        kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,

• a határozati javaslatokat,
• a határozathozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,
• az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• az ülés befejezésének idejét.

       (3)            Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

         -    meghívó,

        -     az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, kérdések, interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

        -     a jegyző törvényességi észrevétele,

        -     a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

                 -     a név szerinti szavazásról készült névsor.

47. §

A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

48. §

       (1)            A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

       (2)            A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3)A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala  Megyei Kormányhivatalnak.

(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

49. §

 (1)A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült  jegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2)A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés      szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni.

11. A bizottsági feladatok

50. §

(1) A képviselő-testület a Mötv. 57. § (1) bekezdésében és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

                     - Ügyrendi Bizottság

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

       (3) Az Ügyrendi Bizottság tagja a Mötv. (1) bekezdésének megfelelően nem önkormányzati

       képviselő tag is lehet.

       (4) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:

–    a polgármester,

–    a bizottságok,

• bármely képviselő.

(5)A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(6)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

  Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-   testületet.

(7)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles  a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.

Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(8)  A bizottság feladat-és hatáskörét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

51. §

        (1)  A képviselő-testület bizottsága

 -             feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület      döntéseit,     szervezi és   ellenőrzi a döntések végrehajtását.

  - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

        -     Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.

       (2)    A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.

        (3)           A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

52. §

       (1)            A bizottság feladatait, hatáskörét testületként ülésén gyakorolja.

       (2)            A bizottság szükség szerint, saját munkatervének megfelelően ülésezik. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.

       (3)            A bizottság üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3. munkanappal korábban a bizottság tagjait, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

       (4)            A bizottság ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

–   bármelyik képviselő,

–   bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

 -   a jegyző

       (5)            A bizottság ülésére a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.

53. §

1. A bizottság döntését határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozza

meg.

(2)A bizottság ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.

54. §

(1)A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésére és tagjaira nézve hozhat.

(2)A képviselő-testület bizottsága a polgármesteri hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.

55. §

       (1)A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.

(2)A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a polgármesteri hivatal kijelölt szervei megküldik a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.

            (3)A bizottság működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

                                                     12. A települési képviselők

56. §

(1)A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

            (2)A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.

57. §

        (1)A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.

             (2)A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

58. §

             (1)A képviselő köteles:

     –       tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

     –       a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,

     –       a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

     –       választóival megfelelő kapcsolatot tartani.

            (2)A képviselő jogai:

     –       részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

     –       kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz,

     –       az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

     –       tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,

     –       önálló indítványt terjeszthet elő,

     –       megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

     –          közérdekű ügyben - írásban - kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

59. §

(1)Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

            (2)A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az  önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és az Ötv. 20. § -ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

            (3)A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

60. §

1. Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága vizsgálja ki.

(4) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az  összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

13. A polgármester

61. §

(1) A polgármester a Mötv. által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és            gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

        (2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles         tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

62. §

        (1)A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével  összefüggő feladatai:

    -           segíti a képviselők munkáját,

• képviseli az önkormányzatot,
• az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,
• kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének ismételt megtárgyalását,

        (2)           A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

         -    kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

         -    felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-           testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés       hatályban tartásáról a képviselő-testület soron következő ülésén határoz.

          (3)          A polgármester részt vesz az közös önkormányzati hivatal irányításában E körben:

        -     javaslatot tehet a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az           ügyfélfogadás rendjére,

     –        meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

      –      dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási (hatósági) ügyekben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

      –      szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

      –       egyéb munkáltatói jogokat gyakorol az alpolgármester tekintetében, a Mötv. és a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás szerint a közös hivatalhoz tartozó települések polgármestereivel együttesen gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

     (4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát   veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

      (5)A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén beszámol.

      (6)A polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítására – törvényi keretek között – az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

            (7)^[1] A polgármester főállásban látja el tisztségét.

.

(8)A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával  mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének ad át, részére juttat el.

(9)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8  munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság Elnökének.

(10)A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet, amelyek nem tartoznak a Mötv. 42. §-ába:

• bérleti, haszonbérleti, közterület-használati ügyek,
• eszközbeszerzés, - vásárlás, szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás legfeljebb 500 ezer Ft értékhatárig,
• közszolgáltatási, kivitelezési és egyéb szerződések módosítása, felmondása,
• önkormányzati tulajdonnal, ingatlanokkal kapcsolatos hozzájárulások (vezetékjog, telekalakítás, útkezelői hozzájárulás, stb.)  

14. Az alpolgármester

63. §

1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.

3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

4. Az alpolgármester feladata különösen:

           -         kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,

                        -          a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.

                                                            15. A tanácsnok

                                                              64. §

        (1)A képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára tanácsnokot választhat egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására.

        (2)           A tanácsnokok által ellátandó feladatkörök:

              –          vagyongazdálkodás,

              –          költségvetés,

              –          településüzemeltetés,

              –          településfejlesztés,

              –          idegenforgalom,

              –          civil és kulturális kapcsolatok.

        (3)           A tanácsnok feladatkörében:

     –       a polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot,

     –        a hivatal ügyintézőitől feladatkörükbe tartozóan, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet,

     –       véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

     –        figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.

        (4)           A tanácsnoki megbízás megszűnik:

     –       lemondással,

     –       a képviselői mandátum megszűnésével,

     –       visszavonással.

(5) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.

(6) A tanácsnokokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 16. A jegyző

65. §

(1)A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések polgármesterei - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki 6 hónap próbaidővel, határozatlan időre.

(2)A kinevezéshez, felmentéshez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges. Többségi a döntés akkor, ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve – a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50 %-ot.

(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

       (4)            Munkáltatói jogot gyakorol a hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a közös hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához – a polgármester egyetértése szükséges az általa meghatározott körben.

       (5) A jegyző vagy megbízottja legalább heti egy alkalommal köteles Kerecseny községben ügyfélfogadást tartani.

66. §

        (1)A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül:

     –        törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé  kerülő előterjesztéseket,

     –        ellátja a képviselő-testület, a bizottság és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,

     –       tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottság ülésein,

     –        jelzési kötelezettség terheli, ha a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület szervénél és a polgármester döntéseinél, működésüknél jogszabálysértést észlel,

     –       gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,

     –        rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,

     –       gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.

        (2)A jegyző egyéb feladatai:

_        szervezi, összehangolja a közös hivatal munkáját,

•     részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
•    döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

                -      ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat  

               -        szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

               -        gondoskodik a bizottsági működés feltételeinek biztosításáról.

              17. A közös hivatal

67. §

(1)A képviselő-testület hivatala:

Felsőrajk, Alsórajk, Kerecseny, Pötréte és Orosztony települések önkormányzatának képviselő-testületei az önkormányzatok  működésével, valamint a polgármesterek, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal néven, amelynek székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., és amely Kerecseny, Orosztony községek illetékességi területére vonatkozóan állandó kirendeltséget tart fenn: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. címen. ”

(2) A képviselő-testület a közös hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületeivel együttesen, a jegyző javaslatára, a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák a hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét. A közös hivatal Kerecseny településen 1 fő köztisztviselővel állandó ügyintézést tart fenn és  ügyfélfogadást biztosít. Az ügyfélfogadás időpontjait a rendelet függeléke             tartalmazza.

18. Közmeghallgatás

68. §

                   (1)       A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek       időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a közmeghallgatás meghívójának az    önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a lakosság tudomására kell hozni.

                   (2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik             közmeghallgatással, falugyűléssel, vagy településrészi fórummal egybekötve.

(3) A közmeghallgatással, falugyűléssel, fórummal egybekötött képviselő-testület           összehívására és lefolytatására az         SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott     eltérésekkel kell alkalmazni.

69. §

            (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a jegyző, az  önkormányzati intézmények vezetői.

            (2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű   ügyben szólalhatnak fel.

            (3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-               testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek,             amelyre a megkérdezett válaszolni köteles.

70. §

  (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon  belül,   írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

19. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

71. §

            A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati  

            rendeletet alkot.

                                                  20. Az önkormányzat gazdálkodása

72. §

(1)Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2)Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a törvényen alapuló kötelező feladatait, különösen a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt helyi közfeladatait teljesítette.

73. §

            (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

74. §

A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.          

75. §

(1)Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2)A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot   az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján tájékoztatja.

                                                        21. Záró rendelkezések

76. §

       (1) Az SZMSZ mellékletei:

1. melléklet:  Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre
2. melléklet:  Az önkormányzat társulásai
3. melléklet:  Átruházott hatáskörök

       (2) Az SZMSZ függelékei:

 1. függelék:   A képviselő-testület névsora

 2. függelék:   Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora

             3. függelék.      A hivatal ügyfélfogadási rendje.

2. E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

3. A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Alsórajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti Működési Szabályzatáról szóló 3/2007.(II.15.) sz. rendelete.

            Baloghné dr.Andel Zsuzsanna sk.                                       Csiszár László sk.

                          jegyző                                                                      polgármester

Kihirdetve: 2013. július 10.                                                             

Baloghné dr. Andel Zsuzsanna sk.

                                                                                      jegyző