Általános indokolás
Nagyrada Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 2/2023. (I 17.) számú képviselő testületi határozatban döntött új településterv készítésének szükségességéről és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított
véleményezésre jogosult szervekkel és partnerekkel egyeztetve. A jogszabályban
meghatározott általános egyeztetési eljárásban alkotta meg a településfejlesztési tervét és a településszerkezeti tervét, illetve a település helyi építési szabályzatát. Nagyrada település különlegességét többek a Kis-Balaton, mint fontos ökológiai komplexitás szomszédsága, kifejezetten szép természeti környezete és az erre építhető magas szintű rekreációs potenciálja adja. A Balatoni Kiemelt Térséghez tartozás a lehetőségek mellett azonban korlátokat is jelent Nagyrada számára. Bár
közigazgatási területét tekintve közvetlenül határos a Kis-Balatonnal, a vízfelület, illetve a partszakasz jelenleg nem elérhető a településen élők, illetve turisták számára, miközben a jelenleg érvényes védőövezeti szabályok alapján bizonyos gazdasági tevékenységek is korlátozás, illetve tilalom alá esnek.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelet hatályára vonatkozó rendelkezésként meghatározásra kerül a szabályozás területi és tárgyi hatálya.
A 2. §-hoz
A rendeletben alkalmazásra kerülő értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
A 3. §-hoz
A település közigazgatási területén irányadó telekalakítási szabályok részleteit határozza meg, melynek során kimondja a szabályozás, hogy a közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben kialakíthatók az övezeti előírásoktól függetlenül. A szabályozás rendezi az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatóságát is. A rendelet főszabályként rögzíti, hogy az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár előírását, valamint a már beépült telkek akkor megoszthatók, ha az osztás
eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek. Fontos előírása a rendeletnek, hogy az általános és kertes mezőgazdasági, a védelmi, egyéb erdő és a különleges mezőgazdasági üzemi övezetekben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével.
A 4. §-hoz
A rendelet tartalmaz előírásokat a közterületen történő épület és építmény elhelyezéséről, továbbá a jogszabály kimondja, hogy közutak és közterületek területén belül közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök, valamint közművek helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.
Az 5. §-hoz és a 6. §-hoz
Az építési övezetek és övezetek területén történő általános építési követelményeket határozza meg, melynek során különös figyelmet kell fordítani a környezettel, a településképpel történő összhang megteremtésére és a kialakult állapot, a helyszíni adottságok figyelembevételére és a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatósága zavarása alóli tartózkodásra. Épületet elhelyezni elsősorban a szabályozási tervben jelölt építési hely területén, az építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert szabályainak megtartásával lehet. Fontos szabályozása a rendeletnek meglévő beépítéseket érintő bővítés és a kerítés elhelyezésének szabálya.
A 7. §-hoz
A rendelet a központi jogszabályi rendelkezésein túl szabályozza az elő-, oldal-, és hátsó kert szabályait.
A 8. §-hoz
Fontos szabályozása a rendeletnek az állattartó építmények, illetve a trágyatároló építmény elhelyezésének részletszabályai. Kiemelkedő újítása a rendeletnek, hogy állattartó, valamint trágyatároló építményt az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől az 7. melléklet szerinti távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni. A szabályozás célja, hogy az állattartó építmény fenntartása a környezetre zavaró hatással ne legyen.
A szabályozás külön rögzíti, hogy az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetésváltoztatás esetén is alkalmazni kell.
A 9. §-hoz
A szabályozás külön foglalkozik a telek természetes terepfelületét érintő változtatási lehetőséggel, mely elsősorban a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében valósulhat meg a talaj állékonyságának fenntartása mellett, azzal, hogy a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel és a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre és a beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.
A 10. §-hoz
A rendelet a központi előírásokat megtartva rögzíti a parkoló létesítésének szabályait.
A 11. §-hoz
A rendelet rögzíti, hogy a település területén található a régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, melyek védelmére a központi jogszabályok az irányadók.
A 12. §-hoz
A rendelet a táj- és természetvédelem körében a központi előírásokra alapoz. A település érintett a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetével, valamint az ökológiai hálózat magterületének, ökológiai folyosójának és puffer területének térségi övezetével, melyek természeti-táji környezet védelme során a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló jogszabály előírásait kell betartani. Fontos szabályozási elem, hogy a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.
A 13. §-hoz
A helyi szabályozás külön rögzíti a település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es, az országos főutak külterületi szakaszai mellett 100 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a központi előírások alkalmazását rendeli alkalmazni. A rendelet rögzíti, hogy a vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek kezelésére a központi előírások irányadók. Az önkormányzati rendelet a vízvezetékek, szennyvíznyomóvezetékek esetében a szabályozási terven jelölt a védősáv biztosítását határozza meg. A szabályozás a meglévő villamos közművek részére, illetve a gázvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezeteket-
állapít meg. A vizes élőhelyek védőterületén a törvényi szabályozást rendeli alkalmazni.
A 14. §-hoz
Szabályozza a rendelet, hogy a fenntartható környezetvédelem érdekében a zöldfelületet és a zöldfelület fásítását új építés során annak használatbavételéig ki kell alakítani.
A 15. §-hoz
Fontos előírása a helyi építési szabályzatnak az ingatlan-tulajdonos számára előírt tűrési kötelezettség, mely szerint a nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok üzemelését köteles biztosítani, a meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos és a meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.
A 16. §-hoz
A helyi rendelet külön kitér a felhagyott, feleslegessé vált közművet érintő felszámolási kötelezettségéről. A megújuló energiahordozók közül szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerekek építési lehetőségét engedi a rendelet, amennyiben az egyéb előírással nem ütközik, és jogerős létesítési engedéllyel rendelkezik. A település jövőbeli fejlesztése érdekében szükséges belterületbe vonás, közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.
A 17. §-hoz
A beépítés feltételeként rögzíti a rendelet, hogy az ivóvíz csatlakozását a hálózatra szükséges kialakítani, melynek hiánya esetén lehetséges egyedi megoldás alkalmazása.
A 18. §-hoz
Elengedhetetlen környezetvédelmi rendelkezésként kerül rögzítésre a rendeletben, hogy a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat való rákötés kötelező, legkésőbb a hálózat kiépítését követő 1 éven belül, továbbá egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítése kizárólag szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén
lehetséges. Fontos tilalomként rögzíti a rendelet, hogy a település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el, illetve tisztítatlan szennyvíz szikkasztása a település teljes közigazgatási területén nem megengedett.
A 19. §-hoz
Általános kötelezésként rögzíti a rendelet, hogy bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Követelményként került rögzítésre továbbá a nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során átereszt létesítésének előírása és a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelő
karbantartása.
A 20. §-hoz
A település területének katasztrófavédelmi osztályba sorolását rögzíti.
A 21. §-hoz
A rendelet külön rögzíti a beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezeteit, valamint a beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezeteit, amelyek a lehatárolását az 1. melléklet és 2. melléklet szerinti szabályozási tervlap jelöli, az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszter terület övezeteinek a lehatárolását a 3. melléklet határozza meg. és a telekalakítási és beépítési szabályokat a 4. melléklet részletezi.
A 22. §-hoz
A falusias lakóterület építési övezetre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 23. §-hoz
A településközponti vegyes terület építési övezetre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 24. §-hoz
Az intézményi vegyes terület építési övezetre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 25. §-hoz
Az általános gazdasági terület építési övezetre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 26. §-hoz
A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 27. §-hoz
A közúti közlekedési terület övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 28. §-hoz
A közműelhelyezési terület övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 29. §-hoz
A hírközlési terület övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 30. §-hoz
A rendelet a terven jelöli közpark és közkert terület övezetét, melyekre vonatkozó előírásokat tartalmazza a szabályozás.
A 31. §-hoz
A település közigazgatási területén a védelmi célú erdőterület övezetében az ökológiai hálózat magterületén elhelyezkedő Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület, míg az ökológiai hálózat folyosója területén elhelyezkedő Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület szabályozott, melyekre vonatkozó előírásokat részletezi.
A 32. §-hoz
A település szabályozási területén az egyéb erdőterület övezet az ökológiai hálózat folyosója területével érintett, melynek hasznosítási és építési feltételeit szabályozza.
A 33. §-hoz
A település közigazgatási területén a kertes mezőgazdasági terület övezetében a borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezetben az I -es osztályú területen Mk- 1 jelű, a II. osztályú területen Mk-3 jelű, míg a térségi övezettel nem érintett részen Mk- 2 jelű kertes mezőgazdasági övezet szabályozott, és az egyes övezeteken alkalmazandó építési feltételeket határozza meg.
A 35–37. §-hoz
A község közigazgatási területén az általános mezőgazdasági terület övezetében a borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezettel érintett részen Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezete, a borszőlő termőhelyi kataszteri, valamint az ökológiai hálózat magterület térségi övezettel nem érintett részen Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezete, az ökológiai hálózat magterület térségi övezettel érintett részen Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezete szabályozott, melyek építési és hasznosítási lehetőségeit részletesen meghatározza.
A 38. §-hoz
A vízgazdálkodási terület övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 39. §-hoz
A különleges temető terület övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 40. §-hoz
A különleges turisztikai terület övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 41. §-hoz
A rendelet mellékleteit nevesíti, valamint a rendelet alkalmazási szabályaként rögzítésre kerül,
hogy előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 42. §-hoz
A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.