Zalamerenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002 (IX.9.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2016. 12. 02Zalamerenye Község Képviselő-testületének 7/2002 (IX.9..) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Zalamerenye Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket,jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Zalamerenye község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).
(4) Önkormányzati rendelettel változtatható a 27. §-ban szereplő helyi védelemben részesült építmények címlistája (törlés, új védettség), és a 37. §-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere.
(5) A településen a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban: BTSZ) előírásai betartandók.
(6) A rendelet az AEDIS KFT 14/2000. munkaszámú dokumentációjának tervlapjaival együtt érvényes.
2. §2
3. §3
4. §45
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1)67
(2) Valamennyi meglévő épületet érintő új építés, illetve bővítés esetében alkalmazni kell a jelenlegi HÉSZ-ben foglalt új szabályokat.
(3) Az önkormányzat szándéka szerint ezen túlmenően a régi szabályozás (épülettávolságok, beépítési százalékok, stb.) szerint megépített épületeknél, ha azok nem felelnek meg a jelenlegi szabályozásnak, megengedhető azok fennmaradása, vagy megengedhető ugyanazon szabályok szerint új építés is. Ebben az esetben azonban eltérési engedélyt kell kérni a hatályos OTÉK előírásai alól.
(4) Az építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).
(5)8
(6)9
(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Ha a terepszint alatti épületrészben az épület főfunkciójának megfelelő helyiségek találhatók, úgy annak területe a szintterület-sűrűségi mutatóban figyelembe veendő.
Telekalakítási rendelkezések
6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.
(2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(3) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.
(4)13
(5) A telekalakítás során a 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet szerint kell eljárni.
(6)14
Közterületek használata
7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
e) szobor, díszkút elhelyezése,
f) távbeszélő fülke elhelyezése,
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.
(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület- használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
8. § (1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók (BTSZ 9. § /5/ és /6/ bekezdése szerint).
(3) A terület beépítésének feltétele az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása:
a) villamosenergia szolgáltatás,
b) ivóvíz és tűzivíz szolgáltatás,
c) korszerű közműpótlóval történő szennyvíztisztítás és elhelyezés (BTSZ 9. § /5/ és /6/ bekezdése szerint),
d) nyíltárkos csapadékvíz elvezetés
(4) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
(5)15 A vonatkozó jogszabályi előírásai szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni.
Az építmények elhelyezése, kialakítása
9. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
(2)16
(3)17 Kialakult állapot – 4 m-nél kisebb oldalkert – esetében új épület a régi épület kontúrján belül létesíthető.
(4) Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód félig, vagy teljesen zártsorú beépítési módra változott, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.
(5) Ikres beépítési mód esetében a közös telekhatárt építési vonalnak kell tekinteni, és az épületeket erre a vonalra kell kötelezően elhelyezni.
(6) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.
(7) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével –legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.
(8) ½ m2-t meghaladó tájékoztató táblák elhelyezése engedélyköteles.
(9) A BTSZ 12. §-a alkalmazandó.
(10) A BTSZ 13. §-a alkalmazandó.
10. §18
11. §19
II. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Településszerkezet, területfelhasználás
12. §
Településszerkezet, területfelhasználás
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI
13. §
A beépítésre szánt területfelhasználási egységre vonatkozó előírások
Falusias lakóterület (FL)
14. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
15. §
Egyéb ipari terület (IG)
Üdülőházas üdülőterület (ÜÜ)
16. § (1) A területen az OTÉK 22. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
(2) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza
Hétvégi házas üdülőterület (HÜ)
17. § (1) A területen az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
(2) Az üdülőegységek száma az övezetben egy épületben legfeljebb 2 lehet.
(3) Egy építési telken csak egy épület létesíthető.
(4) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Különleges terület (KÜ)
18. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) KÜ-T jelű övezet: temető
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT
TERÜLETEI
19. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület,
b) zöldterület,
c) erdőterület (lásd: III. fejezet),
d) mezőgazdasági terület (lásd: III. fejezet),
e) egyéb terület.
Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület (K)
20. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.
(3) A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján rendezési terv módosítás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
(6) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
(7)20
Zöldterület (KP)
21. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a belterületi közparkok (KP), a védőtakaró fásítások tartoznak.
(2) . A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.
(3) . A területen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(4) . A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(5) . A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
(6) . A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(7) . A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
Egyéb (vízgazdálkodási) terület (VT)
22. § (1) E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).
(3) A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4)21
Mezőgazdasági terület
23. § (1)22
(2)2324
(3)2526
(4) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté a Balaton Törvény, valamint az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
(5) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre, illetve alövezetekre tagolódik:
a) árutermelési (M-1):
aa) szántóföldi művelés,
ab) gyep művelési ág,
b) kertgazdasági terület (M-2),
(6) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(7)27 Az árutermelési övezetben (M-1) a 2000. évi CXII. törvény szerinti teleknagyságon, illetve a fenti pontokban rögzített beépítési feltételekkel lehet építményt elhelyezni. Az övezetben a terület művelésével összefüggő gazdasági/ lakó épület maximum 4,5 m építménymagassággal építhető. Az övezetben az átlagos építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, tároló, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el,
Erdőterületek
24. § (1)31 A meglévő erdőterületeken (E-1) a 2000. évi CXII. törvényben rögzített előírások betartandók.
(2) Az övezetben a BTSZ 5. §-a alkalmazandó.
25. §3233
IV. ÉRTÉKVÉDELEM
Műemlékek védelme
26. § Műemléki védelem alatt áll:
1. 6400 50041/1958 Kossuth u. Hrsz.:154/1 R. k. Templom, barokk, 1757-60. Teljes berendezése barokk, 18. századi.
27. §34
28. §35
29. §36
30. §37
31. §38
32. § (1) Egyedi tájértékként védendő: település bel- és külterületén található – a szabályozási terven ábrázolt – keresztek. Az egyedi tájértékek megtartását a település rendezése során biztosítani kell, a beépítés során mint adottság kezelendő.
(2) A településen az idős fákat (2 db hárs a híd mellett) védelem alá kell helyezni. A védendő fák a szabályozási terven szerepelnek.
33. § A község területén a mellékletben felsorolt helyrajzi számú területek a természetvédelmi törvény alapján természeti területnek minősülnek, ezért hosszútávú fenntartásuk a jelenlegi művelési ágban indokolt. A község területén lévő valamennyi forrás, földvár az 1996. évi LIII. törvény alapján országos védelem alatt áll.
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK
Környezet- és tájvédelem
34. §39 (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c)40 Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő beépített területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
d) A vízhasználat csak a csatornahálózat egyidejű fejlesztésével bővíthető.
e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
f) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartását biztosítani kell.
g) A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.
h) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
i)41
j) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket.
b)42 Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket.
d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
e) Szórakoztató- és sportlétesítmények hangosító berendezéseire vonatkozó zajterhelési határértéket külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni, illetve a
tevékenység, működés során a helyi szabályokat és határértékek betartását meg kell követelni.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) Jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezeti hatásvizsgálat alapján környezeti hatástanulmányt kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni – az elvi engedélyezést kivéve – más engedélyezési eljárásokat megelőzően.
b)43 A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az érintett területeken az engedélyezéseket lefolytatni.
c) A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
e) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
35. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m;
b) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.
(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő díszvagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;
b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m;
c) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m;
d) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m.
(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
b) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.
36. § (1) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
(2)44
V. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI
37. § (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
Záró rendelkezés
38. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2002. szeptember 9. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 5/1994. számú rendelete.
Módosította a 16/2016. (XII.1.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 14/2016. (X.28.) Ör. 1. §-a. Hatálytalan 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 14/2016. (X.28.) Ör. 1. §-a. Hatálytalan 2016. 11. 01-től
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 2. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 3. §. (1) bekezdése. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 3. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 3. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 3. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 3. §. (2) bekezdése. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 3. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 3. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 4. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 4. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 6. §. (1) bekezdése. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 16/2016. (XII.1.) Ör. 6. §. (2) bekezdése. Hatályos 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 7. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 7. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 8. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 9. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 10. §. (1) bekezdése. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 7. §. (1) bekezdése. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 10. §. (1) bekezdése. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 7. §. (1) bekezdése. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 10. §. (1) bekezdése. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 7. §. (2) bekezdése. Hatályos 2016. 11. 01-től
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 7. §. (3) bekezdése. Hatályos 2016. 11. 01-től
Módosította a 16/2016. (XII.1.) Ör. 10. §. (3) bekezdése. Hatályos 2016. 12. 02-tól
Módosította a 16/2016. (XII.1.) Ör. 10. §. (4) bekezdése. Hatályos 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 8. §-a. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 12. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 9. §-a. Hatályos 2016. 11. 01-től
Hatályon kívül helyezte: 10/2014.(VI.18.)ör. 1. §-a 2014. június 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 10/2014.(VI.18.)ör. 1. §-a 2014. június 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 10/2014.(VI.18.)ör. 1. §-a 2014. június 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 10/2014.(VI.18.)ör. 1. §-a 2014. június 19. napjától
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 13. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 14/2016. (X.28.) Ör. 10. §-a. Hatályos 2016. 11. 01-től
Módosította a 16/2016. (XII.1.) Ör. 14. §. (2) bekezdése. Hatályos 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 14. §. (4) bekezdése. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól
Módosította a 16/2016. (XII.1.) Ör. 14. §. (6) bekezdése. Hatályos 2016. 12. 02-tól
Módosította a 16/2016. (XII.1.) Ör. 14. §. (10) bekezdése. Hatályos 2016. 12. 02-tól
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatálytalan 2016. 12. 02-tól