Zalamerenye Község Önkormányzata

7/2002. (IX.09.) számú rendelete

A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Zalamerenye Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket,jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. A rendelet területi hatálya Zalamerenye község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

4. Önkormányzati rendelettel változtatható a 27.§-ban szereplő helyi védelemben

részesült építmények címlistája (törlés, új védettség), és a 37.§-ban foglalt egyes

sajátos jogintézmények követelményrendszere.

5. A településen a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban: BTSZ) előírásai betartandók.

6. A rendelet az AEDIS KFT 14/2000. munkaszámú dokumentációjának tervlapjaival

együtt érvényes.

2.§^[1]

3.§^[2]

4.§^[3]

A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivaló:

-építészeti tervek elkészítését megelőzően el kell végezni a tervezett új beépítésű

területek felszínmozgás veszélyességének megállapítását geotechnikai és mérnök-

geológiai feldolgozással.

5.§

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

1.^[4] Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a jogszabály kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak.

2. Valamennyi meglévő épületet érintő új építés, illetve bővítés esetében alkalmazni kell a jelenlegi HÉSZ-ben foglalt új szabályokat.

3. Az önkormányzat szándéka szerint ezen túlmenően a régi szabályozás (épülettávolságok, beépítési százalékok, stb.) szerint megépített épületeknél, ha azok nem felelnek meg a jelenlegi szabályozásnak, megengedhető azok fennmaradása, vagy megengedhető ugyanazon szabályok szerint új építés is. Ebben az esetben azonban eltérési engedélyt kell kérni a hatályos OTÉK előírásai alól.

4. Az építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b.) a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi

költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

5. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

6. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy

magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

7. Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a.) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai,

mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más

építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c.) Ha a terepszint alatti épületrészben az épület főfunkciójának megfelelő helyiségek találhatók, úgy annak területe a szintterület-sűrűségi mutatóban figyelembe veendő.

d.)^[5] A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK -ban rögzített

feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató

értékébe.

e.) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete

nem haladhatja meg a telek területének 10%-át.

8. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek,

területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42.§-

ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres

teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

9. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati

rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

6.§

Telekalakítási rendelkezések

1. Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

2. Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie

az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

3. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

4. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön

belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre

kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság. 1 ha-nál nagyobb

földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek

más célú felhasználásának engedélyezését is.

5. A telekalakítás során a 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet szerint kell eljárni.

6. Az balatoni üdülőkörzet beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket

kialakítani nem szabad.

7.§

Közterületek használata

1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja,

azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

3. Amennyiben az eltérő használat hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

4. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,

közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,

köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,

szobor, díszkút elhelyezése,

távbeszélő fülke elhelyezése,

építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes

építőanyag tárolás.

5. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület- használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

8.§

Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

1. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

2. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori

hatályos előírások mérvadók (BTSZ 9.§ /5/ és /6/ bekezdése szerint).

3. A terület beépítésének feltétele az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása:

villamosenergia szolgáltatás,

ivóvíz és tűzivíz szolgáltatás,

korszerű közműpótlóval történő szennyvíztisztítás és elhelyezés (BTSZ 9.§ /5/ és

/6/ bekezdése szerint),

nyíltárkos csapadékvíz elvezetés

4. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak

az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet

sor.

5.^[6] A vonatkozó jogszabályi előírásai szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni.

9.§

Az építmények elhelyezése, kialakítása

1. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az

utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

2. A meglévő oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló, vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó, I-III tűzállósági fokozatú épületek közötti tűztávolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 m-nél nem nagyobb, illetve ha a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37.§ (4) bekezdése szerinti szellőzőnyílások vannak.

3. Kialakult állapot – 4 m-nél kisebb oldalkert – esetében új épület a régi épület kontúrján belül létesíthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

3. Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban

az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód félig,

vagy teljesen zártsorú beépítési módra változott, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.

4. Ikres beépítési mód esetében a közös telekhatárt építési vonalnak kell tekinteni,

és az épületeket erre a vonalra kell kötelezően elhelyezni.

5. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.

Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező

kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.

6. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével –

legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz

harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

7. ½ m2-t meghaladó tájékoztató táblák elhelyezése engedélyköteles.

8. A BTSZ 12.§-a alkalmazandó.

9. A BTSZ 13.§-a alkalmazandó.

10.§

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

Lakóterületen

1.^[7] Állattartó épület ott létesíthető, ahol azt jogszabály lehetővé teszi.

2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési

munkái is építési engedélyhez kötöttek.

3. Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb

távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a 41/1997. (V.28.) FM számú rendeletben, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: melléklet a HÉSZ 10.§-ához).

11.§

Tűzvédelem

1. A 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 36.§ (2) bekezdése a./ pontjában megfogalmazottak alapján, ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti

(tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet, de ehhez ki kell kérni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.

2. A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.

3.^[8] A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

II. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

12.§

Településszerkezet, területfelhasználás

A szabályozási terv

a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt

területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;

b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;

c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit

különböző övezetekbe sorolja;

d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem

minősülő területekre osztja.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

13.§

A beépítésre szánt területfelhasználási egységre vonatkozó előírások

A község beépítésre szánt területén építési használatuk általános jellege, valamint

sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek vannak:

a.) lakóterület (FL),

b.) ipari gazdasági terület (IG),

c.) különleges terület (KÜ).

(A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv

tartalmazza.)

Megjegyzés:

a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett

épületre értendők,

a K jel a kialakult állapotra utal.

14.§

Falusias lakóterület (FL)

1. A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők

el.

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb

az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

2.2. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot

meg kell szüntetni,

b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló –

épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy

mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

2.3. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

2.4. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület

a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

2.5. A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani.

3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.

4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

FL jelű építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - K – 900 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K –18 m

mélységi mérete - K – 50 m

A beépítési mód* - oldalhatáron álló,

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 %

* szabadonálló beépítési mód csak akkor lehetséges, ha a telekszélesség minimum 20 m.

5. Az elő- és oldalkert szélessége: a kialakult beépítési mód, illetve az OTÉK 35.§ 1-

4 bekezdése szerinti érték, a hátsókert felé az építési vonalat a szabályozási terv

jelöli (lásd még: HÉSZ 9.§).

6. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

15.§

Egyéb ipari terület (IG)

1. A területbe az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett, valamint mezőgazdasági célú építmények helyezhetők el.

2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a Rákóczi F. u. keleti részén tervezett

terület tartozik.

A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat

tartalmazza:

IG jelű építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - K – 900 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K – 20 m

mélységi mérete - K – 40 m

A beépítési mód - szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* - 3,0 - 4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 40 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 25 30 %

* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai

szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az

építési hatóság bírálja el.

3. Az elő- és oldalkert szélessége: a kialakult beépítési mód, illetve az OTÉK 35.§ 1-

4 bekezdése szerinti érték, a hátsókert felé az építési vonalat a szabályozási terv

jelöli (lásd még: HÉSZ 9.§).

4. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

16.§

Üdülőházas üdülőterület (ÜÜ)

1. A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

2. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési

előírásokat a következő táblázat tartalmazza

ÜÜ jelű építési övezet

(kemping, tábor)

OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - K – 2000 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K – 40 m

mélységi mérete - K – 50 m

A beépítési mód - szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K – 4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 %

Az építési telket – telken belül – valamennyi oldaláról 10 m-es zöldsávval kell körülvenni.

3. A területfelhasználási egységben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés

építhető.

5. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

17.§

Hétvégi házas üdülőterület (HÜ)

1. A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

2. Az üdülőegységek száma az övezetben egy épületben legfeljebb 2 lehet.

3. Egy építési telken csak egy épület létesíthető.

4. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési

előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

HÜ jelű építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - K – 550 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K – 14 m

mélységi mérete - K – 40 m

A beépítési mód - szabadonálló,

oldalhatáron álló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* 20 20 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 60 60 %

Az építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális

szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4

bekezdése szerinti értékek.

5. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

18.§

Különleges terület (KÜ)

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő

építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a

környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

2. KÜ-T jelű övezet: temető

KÜ-T jelű építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - m

mélységi mérete -

nincs

kikötés

m

A beépítési mód - szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0 4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 10 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 %

3. Az elő- és oldalkert szélessége: a kialakult beépítési mód, illetve az OTÉK 35.§ 1-

4 bekezdése szerinti érték, a hátsókert felé az építési vonalat a szabályozási terv

jelöli (lásd még: HÉSZ 9.§).

4. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

5 KÜ-B jelű övezet: felhagyott bánya területe

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT

TERÜLETEI

19.§

A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek

vannak:

a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület,

b.) zöldterület,

c.) erdőterület (lásd: III. fejezet),

d.) mezőgazdasági terület (lásd: III. fejezet),

e.) egyéb terület.

20.§

Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület (K)

1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt

célra szolgál.

2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység

– a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban

elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve,

az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével –

engedélyezhető.

3. A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján rendezési terv módosítás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

6. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem

szabad.

7. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

21.§

Zöldterület (KP)

1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a belterületi közparkok (KP), a védőtakaró fásítások tartoznak.

2. A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.

3. A területen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

4. A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

5. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

6. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

7. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti

rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

22.§

Egyéb (vízgazdálkodási) terület (VT)

1. E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerinti

építmények helyezhetők el.

2. Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

3. A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

4. A csapadékvíz elvezetés vízművel történő megoldása vízjogi engedély köteles

tevékenység. A vízjogi engedélykérelemnek, illetve mellékletének ki kell elégíteni a

18/1996. (IV.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásait.

23.§

Mezőgazdasági terület

1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja.

2.^[9] A termőföldön történő építmény létesítéséhez a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.

3.^[10] Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni.

4. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté a

Balaton Törvény, valamint az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és

egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

5. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre, illetve alövezetekre tagolódik:

– árutermelési (M-1):

szántóföldi művelés,

gyep művelési ág,

– kertgazdasági terület (M-2),

6. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

7.^[11] Az árutermelési övezetben (M-1) a 2000. évi CXII. törvény szerinti teleknagyságon, illetve a fenti pontokban rögzített beépítési feltételekkel lehet építményt elhelyezni. Az övezetben a terület művelésével összefüggő gazdasági/

lakó épület maximum 4,5 m építménymagassággal építhető.

-az övezetben az átlagos építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, tároló, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el,

-az övezet telkein növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető,

-az övezetben épületet a feltáró út (dűlőút) tengelyétől 30 m-re, az oldalhatároktól

minimum 10-10 m-re lehet telepíteni. Az épületet/épületcsoportot fasorral kell

övezni.

8.^[12] A kertgazdasági övezetben (M-2) a 2000. évi CXII. törvény 40., 41. és 46.§-ában a

kertgazdasági területekre, a Szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területekre vonatkozó előírások betartandók.

Az övezetben beépíthető minimális telekméret 1500 m2.

A beépítés szabályai:

a telken maximum 2 épület létesíthető. Az épületek szabadonállóan és oldalhatáron állóan is elhelyezhetők,

különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető, árnyékszék csak az épülettel együtt helyezhető el,

az épületekben a szőlő- és borkultúrához kapcsolódó vendéglátás megengedhető,

melynek feltétele: ivóvíz, villany, zárt szennyvízgyűjtő közműpótló berendezés,

az előkert mélysége minimálisan 8 m, az oldalkert és hátsókert minimálisan 6 m,

figyelembe véve az OTÉK 35-36.§-ában foglaltakat,

az épületek a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak

megfelelően az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők,

a szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt

épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a

szomszédos telkek használatát ne zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés

esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani.

A gazdasági épület előírásai:

a területen új épület építése, a meglévők bővítése csak építési engedély alapján

végezhető,

a földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési

engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület elkészültéig maradhat

fent,

a gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,00 m-es építménymagasságú lehet.,

legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t. Az épület

tetőtere beépíthető,

az épületet 35-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes fedési jelleget adó bitumenes zsindely

lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható,

az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A

homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala

nem alkalmazható,

a nyílászárókat a biztonsági követelményekre való tekintettel fatáblákkal, vagy

zsalukkal célszerű védeni.

Pince, kerítés, támfal:

pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb

felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével

a rendezett terepszint alatt kell lennie,

a pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg,

az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élősövénnyel, illetve maximum 1,50 m magasságú drótfonatú kerítéssel lehet. Ugyanez vonatkozik a telek

homlokvonalára is,

a meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel

történő védelme kötelező.

24.§

Erdőterületek

1.^[13] A meglévő erdőterületeken (E-1) a 2000. évi CXII. törvényben rögzített előírások betartandók.

2. Az övezetben a BTSZ 5.§-a alkalmazandó.

25.§^[14]

III. A 2000. ÉVI CXII TÖRVÉNY

(A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK

ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT

MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL) ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

A BTSZ szerinti övezeti előírásokat – a 2000. évi CXII. törvény szerint – a szabályozási terven jelölteknek megfelelően alkalmazni kell.

A BTSZ szerinti települést érintő övezetek:

• Magterület övezete – Ö-1
• Ökológiai folyosó övezete – Ö-2
• Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete – T-1
• Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete – L-1
• Vízeróziónak kitett terület övezete – P-2
• Települési terület övezete – U-1
• Erdőterület övezete – E-1
• Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete – E-2
• Kertgazdasági terület övezete – M-2
• Általános mezőgazdasági terület övezete – M-1
• Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete – E-3

Szőlőtermőhelyi kataszteri terület övezete C-1.

IV. ÉRTÉKVÉDELEM

26.§

Műemlékek védelme

Műemléki védelem alatt áll:

1. 6400 50041/1958

Kossuth u.

Hrsz.:154/1

R. k. Templom, barokk, 1757-60. Teljes berendezése barokk, 18. századi.

27.§^[15]

28.§^[16]

29.§^[17]

30.§^[18]

31.§

A település történeti településsziluettjének védelme érdekében a település bármely

területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

Új beépítésnek a meglévő beépítési magassághoz kell alkalmazkodnia.

32.§

1. Egyedi tájértékként védendő: település bel- és külterületén található – a szabályozási

terven ábrázolt – keresztek.

Az egyedi tájértékek megtartását a település rendezése során biztosítani kell, a beépítés során mint adottság kezelendő.

2. A településen az idős fákat (2 db hárs a híd mellett) védelem alá kell helyezni. A

védendő fák a szabályozási terven szerepelnek.

33.§

A község területén a mellékletben felsorolt helyrajzi számú területek a természetvédelmi törvény alapján természeti területnek minősülnek, ezért hosszútávú fenntartásuk a jelenlegi művelési ágban indokolt.

A község területén lévő valamennyi forrás, földvár az 1996. évi LIII. törvény alapján

országos védelem alatt áll.

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, tájés természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

34.§^[19]

Környezet- és tájvédelem

1. Általános követelmények

a.) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek

jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A termőföldön történő

beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező

területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

b.) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési

mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység  csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c.) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a

szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő

beépített területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt

gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező (BTSZ 9.§ /5/ bekezdése szerint).

d.) A vízhasználat csak a csatornahálózat egyidejű fejlesztésével bővíthető.

e.) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

f.) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartását biztosítani kell.

g.) A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

h.) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek

és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

i.) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.

j.) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.

2. Környezetterhelési határértékek

a.) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket.

b.) Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani [jelenleg a 3/1984.(II.7.)OVH, illetve a

4/1984.(II.7.)OVH rendelkezés VI. területi kategória szerint].

c.) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket.

d.) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy

megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve

műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását

eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket

érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe

vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség

esetén előírni.

e.) Szórakoztató- és sportlétesítmények hangosító berendezéseire vonatkozó zajterhelési határértéket külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni, illetve a

tevékenység, működés során a helyi szabályokat és határértékek betartását meg kell követelni.

3. Speciális eljárási szabályok

a.) Jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezeti hatásvizsgálat

alapján környezeti hatástanulmányt kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni – az elvi engedélyezést kivéve – más engedélyezési eljárásokat megelőzően.

b.) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság

előírásai szerint az érintett területeken az engedélyezéseket lefolytatni [jelenleg a

123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint].

c.) A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d.) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek

engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

e.) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra

- gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek

engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő

elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

35.§

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor

(élősövény) esetében 0,5 m;

b.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.

2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a

következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-),

ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő díszvagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m;

b.) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m;

c.) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében

4,0 m;

d.) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében

5,0 m.

3. Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;

b.) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

36.§

1. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek

és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

2. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.

V. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI

37.§

1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása

esetén – az Étv. 17.§-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

2.1. Építésjogi követelmények:

a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el

(kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt

átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni

csak akkor szabad, ha:

a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

közérdeket nem sért,

az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik

igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők

el.

2.2. Elővásárlási jogi követelmények:

a.) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:

a Rákóczi u. keleti végén tervezett ipari terület,

a település északnyugati részén a Garabonci Malomárok felduzzasztásával kialakítandó víztározó és környezete területe,

a község északkeleti határán kialakítandó lakóút területe.

b.) Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz.

2.3. Helyi közút céljára történő lejegyzés:

a tervezett forgalmi, gyűjtő és lakóutak létesítésére kijelölt területsávok (Bikal – Köblény közötti összekötő út, Petőfi és Rákóczi utcát összekötő tervezett lakóút, a községet északról lezáró tervezett utca.

2.4. Településrendezési kötelezések:

a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Helyi építészeti értékek védelme fejezet 21.§.

b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.

38.§

Záró rendelkezés

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2002. szeptember 9. napján

lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell

alkalmazni.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 5/1994. számu rendelete.

KISS MIHÁLY                                                                     STANKOVICS FERENC

jegyző                                                                                  polgármester

Melléklet

A HÉSZ 33.§-ához

TERMÉSZETI TERÜLETEK

Község Helyrajzi szám Művelési ág Erdőtagok jele

Zalamerenye 0101/c Erdő 14 A-F, 15 A-I

Zalamerenye 0126/1 Rét

Zalamerenye 0126/2 Rét

Zalamerenye 0126/3 Rét

Zalamerenye 0127 Kivett

Zalamerenye 0139 Kivett

Zalamerenye 0141 Rét

Zalamerenye 0142 Kivett

Zalamerenye 0143/3/a Rét

Zalamerenye 0143/3/b Erdő 13 A

Zalamerenye 0143/3/c Rét

Zalamerenye 0143/3/d Erdő 13 B-D

Zalamerenye 0143/3/f Rét

Zalamerenye 0143/3/g Rét

Zalamerenye 0145 Erdő 3 A-F, 4 A-G tagok

Zalamerenye 0154 Kivett

Zalamerenye 0155 Kivett

Zalamerenye 0156/2 Erdő

Zalamerenye 0156/3 Erdő

Zalamerenye 032 Kivett

Zalamerenye 033/10 Rét

Zalamerenye 033/11 Rét

Zalamerenye 033/5 Rét

Zalamerenye 033/8 Rét

Zalamerenye 033/9 Rét

Zalamerenye 034/a Erdő

Zalamerenye 04/1 Rét

Zalamerenye 04/2 Rét

Zalamerenye 04/3 Rét

Zalamerenye 04/ Rét

Zalamerenye 04/5 Rét

Zalamerenye 04/6 Rét

Zalamerenye 04/7 Rét

Zalamerenye 048 Erdő 1 G-F

Zalamerenye 049 Kivett

Zalamerenye 050 Erdő 1 A-E

Zalamerenye 051 Kivett

Zalamerenye 052 Erdő

Zalamerenye 053/1 Erdő 10 B-D

Zalamerenye 054 Kivett

Zalamerenye 055 Kivett

Zalamerenye 056 Erdő 2 D

Zalamerenye 058 Kivett

Zalamerenye 059 Erdő 2 E

Zalamerenye 060 Kivett

Zalamerenye 061 Erdő 2 E-F

Zalamerenye 064 Erdő 9 A-M

Zalamerenye 065 Kivett

Zalamerenye 067 Kivett

Zalamerenye 068/1 Erdő

Zalamerenye 09/1 Erdő

Zalamerenye 09/2 Kivett

Zalamerenye 091/54 Legelő